Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 23., csütörtök 3 MITŐL LAZA? A munkafegyelem feltételei a Neiwimq -kérdez: válaszol dr. Bíró Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánja Új szervezetben — egy év után... I»r. Bíró Foren*' közgazdász, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Két évtizeden át. előbb a gödöllői városi pártbizottságon, majd a Pest megyei pártbizottságon dolgozott. F.z utóbbi helyen gazdaságpolitikai titkárként. 1975—81 között, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. 1981-től 87-ig a Gödöllői Agrártudományi líg.velem rektoraként tevékenykedett. 1987 óta az egyetem társadalomtudományi karának dékánja, az agrártörténeti és szövetkezetpolitikai tanszék vezetője. Olvasom .a munkaügyi főfelügyelőség kétezer hazai munkáltatóra, mintegy másfél millió dolgozóra kiterjedő vizsgálatát: lényegében nem javul a munkafegyelem, változatlanul túl sokan intézik munkaidőben magánügyeiket, az anyagvagy munkahiány miatti kényszerű állásidő nem csökken a vállalatoknál, s ritkaságszámba megy, ahol erre az időre hasznot hajtó tevékenységet keresnek a dolgozóknak. Az összkép tehát változatlanul lehangoló: a hazai munkaidőalap ötöde-negyede továbbra is egyszerűen elfolyik a semmibe. S akkor még nem szóltunk arról, hogy a ténylegesen munkával töltött órák mennyire intenzív, s főleg mennyire értékteremtő munkával telnek. Ha azonban ezt az összképet felbontjuk, kiderül, hogy mindaz, amit összefoglalóan laza munkafegyelemnek hívunk, valójában több, egymástól márkásán elváló objektív tényező következménye. A leértékelt főmunkaidő Közhely, hogy nálunk az emberek sokat, egyre többet dolgoznak; a munkával töltött órák száma évek óta nő, eközben gazdaságunk, végeredményben összmunkánk értékteremtő képessége romlott. Ha a munkaidő kihasználása, a végzett munka hatékonysága felől közelítjük meg a kérdést, óhatatlanul el kell jutnunk a következtetésre, hogy a másod-, harmadállások, vgmk-k, a fömunkaidő utáni vállalkozások valamiképpen a főmunkaidőben végzett munka rovására terjedtek el. Üzemszociológusok már jó két évtizede kimutatták, hogy a nagyüzemi munkások úgynevezett teljesítményvisszatartása mögött korántsem lustaság van: egyszerűen nem éri meg nekik többet teljesíteni, mivel hét végi fusiban, mellékállásban ugyanakkora energiával a többszörösét keresik. A vgmk-k ezt a helyzetet tulajdonképpen általánossá és törvényessé tették. Miközben kétségtelenül szükség volt — és van is — a főmunkaidő után végzett munkára, látni kell, hogy ez drasztikusan leértékeli az előbbit. Szigorúan korlátoztuk ugyanis a főmunkáért fizethető béreket, ugyanakkor a túlmunkák, különféle vállalkozási formák esetében a béreknél is többé-kevésbé engedtük érvényesülni a piaci hatásokat. A vállalatok munkaeső- gondját, a csúcsidőszakok létszámhiányát, és a keresetek növelésére irányuló lakossági nyomást sajnos csak tünetileg, felemás módon enyhítettük. Árulkodó overallok Munkaszervezéssel foglalkozó hazai szakemberek az egyik nagy nyugatnémet autógyárban a szerelőszalag mellett feltették a — nálunk annyit vitatott — kérdést: milyen az ösztönzési rendszer az autógyárban? A vendéglátók többszöri oda- visszafordítás után értették csak meg a kérdést. S ennek nem a tolmács volt az oka: a nagynevű autógyárban ugyanis nincs „ösztönzési rendszer" abban az értelemben, ahogy az nálunk létezik. A szalag mellett dolgozó munkások azonos bérért azonos munkát végeznek. Nincs se szükség, se mód arra, hogy többet teljesítsenek. Aki pedig nem felel meg a minőségi követelményeknek, aki selejtesen végzi a munkáját, az hamarosan a kapun kívül találja magát. Természetesen » folyamatos munka feltételeinek megteremtése az üzem. a futószalag vezetőinek feladata. Tiszta, áttetsző munkahelyi viszonyok, hatáskörök. számonkérhető feladatok. minőségi előírások — valószínűleg ezek is elen gedhetetlen feltételei a hatékony foglalkoztatásnak. De nem csak a technológiai folyamatokra áll az, hogy az áttekinthetőség a minőségi munka elemi feltétele. Amíg nem egyértelműek az egyes termelési ágak, termékek költségviszonyai, nyereségtartalma, az üzemrészek közötti kooperációs kapcsolatokban a felelősségi viszonyok, amíg nem válik az egész gazdaság „átlátszóvá", addig igen sok lazaság megbújik a homály ban. Jó évtizede nagy vihart kavart a győri Rába-gyári eset: Horváth Ede elrendelte, hogy az egyes gyáregységekben dolgozók eltérő színű munkaruhát viseljenek, így azonnal kitűnik, hogy ki van a helyén, s aki nem a helyén van, attól meg lehet kérdezni, hogy mi célból tartózkodik másutt. A fejlett ipari kultúrájú országokban évtizedes múltú módszert igencsak sérelmezték az érintettek. A kétkeresős családmodell buktatói A hatékony foglalkoztatás útjában álló további probléma az úgynevezett kapun belüli munkanélküliség. Több százezres nagyságrendben vannak a vállalatoknál olyanok, akiket az elmúlt évek során alacsony bérrel, kimondottan a bérszabályozás kijátszására vettek fel, sokszor alig-alig körülhatárolható, általában igen kis értéket teremtő, anyag- mozgató, kisegítő segédmunkás munkakörökbe. Ugyanilyen megfontolásból, de egyúttal szociálpolitikai, helyi foglalkoztatási gondokat is enyhítendő, hasonló nagyságrendben vettek fel a vállalatok az elmúlt évtizedekben szakképzetlen nőket. A nők hatékony foglalkoztatása ily- módon különösen bonyolult és igen kényes pontja a munkaerő-gazdálkodásnak. A mai bérezési rendszer egyik ki nem mondott fel- tételezése ugyanis, hogy a családok kétkeresősek, az asszonyok is dolgoznak. Ezért igen súlyos társadalmi feszültségekkel kell számolni, ha a női foglalkoztatást végre alapvetően, és kizárólag a hatékony munkavégzés szempontjai szerint értékeljük át. Mégis, a várható feszültségek ellenére ezt kell tenni, többek között azért is, hogy ily módon a felnövekvő nemzedék nevelését,, illetve az idősek gondozását az eddiginél nagyobb számban vállalhassák * jelenleg munkavégzésre kényszerülő, de csak igen alacsony hatékonyságú munkára képes nők. Az olyannyira kívánatos fegyelmezettebb munka tehát, bárhonnan közelítjük meg a kérdést, elképzelhetetlen mindaddig amíg egész gazdaságunk „áttetszővé" nem válik, amíg az értékteremtés és a veszteség keletkezési helye nem lesz láthatóvá. A pártértekezlet állásfoglalása egyértelműen ebben a kérdésben: „Abból kiindulva, hogy a szocialista gazdaság árutermelő gazdaság, támogatjuk mindazoknak az eszközöknek az alkalmazását, amelyek a gazdasági szervezeteket a piac törvényeinek figyelembevételére kényszerítik, és amelyek segítik a társadalmi tőke, és a munkaerő megfelelő áramlását a hatékonyabban dolgozó területekre.” Pusztai Éva Csaknem egy évtizede már, hogy felvetődött a hazai élelmiszer-gazdaságot reprezentáló üzemek erőteljes igénye az agrár-felsőoktatási intézmények felé. Képezzenek olyan szakembereket. akik nemcsak a mezőgazdaság hagyományos környezeti, technikai. technológiai összefüggéseit ismerik, hanem másra is kitekintésük van. Nevezetesen : értenek a vezetéshez, a gazdálkodáshoz, a piaci munkához szükséges ismeretekhez és képesek ezeket kamatoztatni a gyakorlatban is. Tehát a kor követelményeihez való igazodást jelenti ez, melynek szellemében alig egy esztendeje hozták létre a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen a társadalomtudományi kart. a már hagyományos mezőgazdaság-tudományi, illetve agrár-gépészmérnöki mellé. Lezárult az első tanév ezen a karon is, melynek tapasztalatairól és jövőjéről beszélgettünk dr. Bíró Ferenc dékánnal. — Hogyan értékeli az egy év eredményeit? — Lényegében tavaly nyáron. a Minisztertanács határozata alapján, egyetemünkön, elsőként Magyarországon, létrejött az agrár-felsőoktatási intézmények sorában mintegy modellként, a társadalomtudományi kar. Az új oktatási törvény lehetőséget nyújtott ehhez. Ez tartalmilag visszatükrözte azt a régi igényt, amelyet szövetkezeti és vállalatvezetők jeleztek felénk az elmúlt évek során. Sokaknak meglepetésként hatott, hogy az agrártudományi egyetemen is megjelent a társadalomtudoA Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelem az év elejétől május végéig 255,4 milliárd forint értékű árut értékesített, ez az ösz- szeg 25,1 milliárd forinttal, folyó áron 10,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Összehasonlító árakon számolva azonban a forgalom 6,2 százalékkal elmaradt a tavalyitól. A nagykereskedelmi vállalatok az év első öt hónapjában kellő mennyiségű árut juttattak a kiskereskedelmi partnereknek, a hazai beszerzések valamelyest növekedtek, az import a múlt évihez hasonló volt. A fogy asztásicikk-kereskedelem készletei május 31-én több mint 103 milliárd forintot tettek ki, ez az összeg folyó mányi kar. A szükség. de főként az előretekintés igénye kívánta, hogy az élelmiszer-gazdaság üzemeiben az irányító szakemberek minél sokoldalúbban képzettek legyenek, ez indokolta a gazdaságtudományi ismeretek fokozott előtérbe helyezését. Kidolgoztuk a képzés új rendszerét. Ennek érdekessége, hogy a hallgatók az első három félévben egyetemi szintű alapképzést kapnak: matematikából, biológiából, kémiából, fizikából, filozófiából, agrártörténetből és szövetkezetelméletből. Másfél év után pedig saját maguk döntenek arról, hogy tanulmányaikat, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően, az egyetemen folytatják-e ötéves képzésben, vagy pedig vállalatgazdasági üzemmérnöki szakot választanak, amelyet három év alatt elvégezhetnek. — Ez utóbbira alakult, ugyancsak tavaly, Gyöngyösön, a vállalatgazdasági üzemmérnöki intézet. — Valóban. Korábban a gyöngyösi főiskolai karunk is része volt egyetemünknek. Az új szervezetben viszont változott a helyzet, intézetünkké vált, ahol egységes egyetemi szintű képzést folytatunk. Az elmúlt hónapokban, tulajdonképpen Gödöllőről jártak át tanáraink oktatni. Ez kezdetben gondot is jelentett, mivel már említettem, hogy Gyöngyösön főiskolai kar működött korábban, és alacsonyabb pontszámmal is bekerültek hallgatók. Ezért a most zárult, első tanévben, arra törekedtünk, hogy a mátraalji áron 11,2 százalékkal több, mint tavaly május végén volt. Az árukészletek forgási ideje egy év alatt átlagosan hat nappal csökkent, ezen belül az élelmiszereké nem változott, a ruházati termékeké viszont 12 nappal, a vegyes iparcikkeké hét nappal gyorsult. A májusi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy a kiskereskedelem árukínálata alapvetően kiegyensúlyozott volt, s általában elmondható, hogy jelentősen szűkült a hiánycikkek köre. Az élelmiszer-választék korábban hiányzó — s viszonylag olcsó — belsőségekkel, halféleségekkel bővült. A tőkehúsok iránti kereslet változatlanul igen mérsékelt, a vásárlók viszont a korábbiaknál igényesebbek a minőséggel szemben. A tej és városban is azonos szintre emeljük az oktatást, mint azt Gödöllőn kialakítottuk. Tehát a két intézményben tanulók tudása, felkészültsége ma már azonosnak mondható. Professzoraink és a hallgatók véleménye szerint, a gyöngyösi intézet egyetemünk szerves része. A tanári kar együtt van, felelősen átérez- ték, hogy nekik is magasabb követelményeknek kell megfelelniük. A két intézmény közötti együvé tartozást jelenti az is, hogy a tudományos fokozattal rendelkező, gyöngyösi oktatók egyetemi rangot kapnak elismerésként. Az intézet vezetése szilárd, következetes. Szimpatikus az elhatározásuk, hogy egyre többen tanulnak idegen nyelvet, egyre többen aspirantú- rára. illetve egyetemi doktori disszertáció megvédésére jelentkeztek. Újszerű vállalkozásuk volt az idén márciusban megrendezett, hagyományteremtő vállalatgazdasági tudományos napok rendezvénysorozata, amely országosan sikert aratott. Ugyanakkor Gyöngyösön rendeztük meg az agrár-felsőoktatási intézmények hallgatóinak országos számítás- technikai vetélkedőjét is. — A társadalomtudományi kar létrehozása az egyetem szervezetén belül is változásokkal jár együtt. Mit jelentett ez? — Korábbi tanszékek társulásával. intézetek létrehozását. így alakítottuk ki a munkaszervezési, a vállalat- gazdaság-tani, illetve a gazdaságtudományi intézetet, melyeket igazgatók vezetnek. Mindezekben a hallgatók speciális tárgyakat tatejtermékek kínálata májusban is megfelelőnek bizonyult, s megfelelő választék volt primőr zöldség- és gyümölcsfélékből is. A háztartási vegyiáruk közül számos, az előző hónapokban csak elvétve kapható termékből javult a kínálat, gondot okozott azonban a vásárlóknak, hogy több kozmetikai termékből és vegyi- áruból csak a drágább fajtákat lehetett kapni. A tavalyinál változatosabb tavaszi és nyári öltözékeket kínáltak az idén májusban az üzletek, többfélét lehetett kapni férfi- és női ruhákból, alsóneműkből és lábbelikből is. Bár még mindig tapasztalható választék- hiány a férfi és gyermek alsóruházati cikkek körében, itt is javuló kínálat tapasztalható. (A szerző felvetele) nulnak. mint például agrárgazdaságtant, üzemtant, tudományos szocializmust, szociológiát. vezetéselméletet, agrártörténetet, szövetkezetpolitikát, kereskedelemtant, statisztikát, pénzügyeket és számítástechnikát, információelméletet. Az első év tapasztalatainak alapján mondhatom. hogy fiataljaink zöme az egyetemi ágon kívánja tovább folytatni tanulmányait. Az első évfolyamon egyébként 85-en fejezték be tanulmányaikat, és ugyanennyit veszünk fel a szeptemberben induló új tanév kezdő évfolyamára is. Külföldről érkezett hallgatóink is vannak, amely tulajdonképpen nemzetközi elismerését jelenti karunknak. Most, a tanév végével, diplomát is adtunk már, miután egyetemünk mezőgazdaság-tudományi karának üzemszervezői szakán a végzős hallgatókat is átvettük. Ugyaninnen vannak harmad-, negyed- és ötödéveseink is. — Milyen reményekkel készülnek a szeptemberben kezdődő második tanévre az új szervezetben? — Az első év, úgy is mondhatom. a próba, bár nem volt gondok nélküli, mégis eredményesen zárult. Ez a néhány hónap is megerősítette bennünk, hogy erre a képzési formára szükség van. A modern gazdaságtudomány vívmányai nélkül nem képzelhető el a holnap élelmiszer-gazdasága. A versenyképes, a piachoz igazodó. az adott közgazdasági feltételeknek megfelelő üzemek nem nélkülözhetik az említett ismeretekkel felvértezett szakembereket. Ezért optimistán tekintek a következő tanév elé, hogy még több újjal, a kor igényeinek megfelelő anyaggal láthatjuk el hallgatóinkat. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly A vegyes iparcikkek közül a korábbiaknál több mosógépet, centrifugát, bojlert, rádiót, magnót, fekete-fehér és színes televíziót kinál a kereskedelem. Hűtő- és fagyasztógép is nagyobb választékban kapható, a legkeresettebb típusok azonban továbbra is hiányoznak a boltokból. A bútorok iránt csökkent a kereslet, a drágább fajtákból több van az üzletekben, mint amennyire szükség lenne. Májusban megélénkült a forgalom a tüzép-telepeken. A megnövekedett keresletet többnyire ki tudták elégíteni, néhány helyen azonban előfordult, hogy a választék nem volt összhangban az igényekkel. Javult a tüzép- telepek kínálata többféle építőanyagból, például égetett téglából, valamint több más falazóanyagból. Számos építőanyagból azonban akadozik az áruutánpótlás, s a nagy keresletnek nem tudnak folyamatosan eleget tenni. (MTI) ÁRUFORGALMI JELENTÉS Csökkent a készletek foraásideje
