Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-23 / 149. szám

4. S fljik, ' 1, m. k ’Bk ^ NÉPÚJSÁG, 1988. június 23., csütörtök Interjú Soros Györggyel, Közművelődés ’88 Értékrend, kultúra, ideológia ISMERKEDÉS AZ ANYANYELVVEL Távol az óhazától, itthon Hagyomány már, hogy nyaranta külföldön élő, magyar származású fiatalok néhány hetet hazánkban töltenek, s szakértő pedagógusok irányításával bővítik nyelvtudásu­kat, ismerkednek Magyarországgal. A Magyarok Világszö­vetségének égisze alatt működő Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1970 óta rendszeresen megszervezi a távol élő. ám az óhazához kötődő magyarok gyermekei számára a va­káció idején a különféle, nyelvismeret-gyarapító táborokat. ..A mai román—magyar viszony rendezése új párbe­szédre szorul bel- és külpo­litikai szinten egyaránt, de ez semmi esetre sem tagad­hatja meg a román demok­rata erők és a magyar nem­zeti kisebbség múltbeli, kö­zös eredményeit” — írja Ba­logh Edgár (Kolozsvár). ..Múltunk vívmányait ne ad­juk fel” című cikkében. Ép­pen negyven éve. hogy 1948- ban sor került a román— magyar barátsági és kölcsö­nös rnegsegítési szerződés aláírására, ezt a történelmi évfordulót napjainkban — sajnos — különösen tanulsá­gos felidézni. Balogh Edgár írása sok érdekes és kevés­sé ismert adalékkal szolgál a korabeli és a későbbi román —magyar együttműködésről, az üldözésekről és a jelen­legi helyzetről is. Vitája Ro­botes Imrével (Kurkó Gyár­fás munkásságának megíté­lésében) alkalmat ad arra, hogy az Előre volt főszer­kesztője kifejtse álláspont­ját az erdélyi nemzetiségi politikáról, amelyről leszö­gezi. hogy a jelenlegi állam­politikai struktúra szerves része. Közművelődés 1988 cím­mel. Köpeczi Béla a Kossuth klubban tartott előadásának szövegét közli a lap. Mint az előadás címe is jelzi, a Kádár János összegyűjtött műveinek második kötete — amely a közeli napokban jelent meg — az elmélet és a gyakorlat összhangjára tö­rekvő politikusnak 1958 és 1962 között elhangzott — megjelent munkáit tartal­mazza. Valótlanság lenne a történelemről azt állítani, hogy eseményei egyenlete­sen, arányos időbeli elosz­tásban zajlanak. Ellenkező­leg, fontos, esetleg nagy horderejű események gya­korta „összesűrűsödnek". a történések szinte összetorlód­nak. felgyorsulnak. Az öt év. amely az összeállítás idő­keretét adja, jelentős hazai és nemzetközi eseményekben rendkívül gazdag volt. Hazánkban az ellenforrada­lom utáni konszolidáció leg­fontosabb évei ezek, a párt, VII. és VIII. kongresszusa, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a KISZ I. kong­resszusa jelzik a gazdasági Kritika júliusi számából művelődéspolitika és a köz- művelődési gyakorlat mai helyzetfelméréséről, aktuális problémáiról, nemzetközi ösz- szefüggéseiről és a további teendőkről van szó. Fejtege­tései érintik a közművelődés és a kulturális munka szin­te minden területét, elemzé­sei azt kutatják, hogy mi a kultúra helye, presztízse, szerepe társadalmunkban. Visszapillantva a nyolcvanas évek elején kialakított mű­velődéspolitikai álláspontra, kitér annak néhány jellem­ző tételére, mint a kultúra fogalmának kiszélesítése, a gazdaság és kultúra közötti kapcsolat alakulása, a kul­túra és a demokrácia ösz- szefüggései. És megállapítja, hogy az akkor kitűzött cé­lokat csak bizonyos mérté­kig tudtuk megvalósítani. Következtetésként végül le­szögezi. hogy „változtatni kell a kultúra intézmény- rendszerén, irányításán”. A hazai kultúra világszín­vonalú fejlődését nagyban elősegítik a különféle alapít­ványok, ezek közül az egyik legismertebb és legjelentő­sebb a Soros-alapítvány. So­ros György Amerikában élő üzletember, a világ leggaz­dagabb embereinek egyike, vele készített interjút Gubás M. Ibolya, magyarországi múltjáról, gyors és valóban és politikai élet kulcspont­jait. A világpolitika színte­rein pedig a kommunista és munkáspártok moszkvai ér­tekezlete, az SZKP XXII. kongresszusa, a kubai forra­dalom kemény létharca, a szovjet űrkutatás politikai szempontból is nagy sikerei (Gagarin), a nemzetközi fo­lyamatok ellentmondásossá­gát. ugyanakkor progresszi­vitását is mutatják. Kádár János e korszakból megjelenő munkái mindenek­előtt forrásértékű dokumen­tumai ennek az események­ben gazdag öt évnek. Tar­talmukban. hangvételükben jól mutatják, hogy a társa­dalom vezető erejének, a pártnak, milyen taktikai és stratégiai kérdésekkel kellett szembenéznie, a jelentkező feladatokat — számolva a közelmúlt tapasztalataival — milyen megfelelő módon és eszközökkel lehetett és kel­lett megoldani. hatalmas amerikai karrier­jéről, véleményéről a filozó­fiáról, a politikáról, a gaz­dasági életről, az alapítvány eddigi tapasztalatairól, a to­vábbi lehetőségekről. „Konzultációt tartott Bu­dapesten a SZOT több mun­katársa és a tudományos dol­gozók szakszervezetének megalapítását szorgalmazó kutatók egy csoportja.” En­nek a rövid hírnek az előz­ményeit, hátterét, visszhang­ját. a jelzett szándékról al­kotott véleményeket és a megalakuláshoz vezető, nem könnyű utat foglalja össze Bonifert Mária. Az Értékrend — kultúra — ideológia című vita újabb hozzászólói: Varga Károly nagy kérdéseket fogalmaz meg az ország társadalmi, gazdasági, politikai moder­nizálásáról, a hazai hatalom és „a körülötte ébredező spontán erők helyes viszo­nyának kialakításáról”. Ta­kács Géza azt a nézetet fej­ti ki. hogy „a gazdaság kul­csa nem gazdasági termé­szetű. hanem inkább politi­kai és ideológiai". Lackó Bé­la az értelmiség osztályhely­zetéről, a társadalmi érték­rendről, az oktatás korsze­rűsítésének szükségességéről írja meg véleményét és ja­vaslatait. Az időszak összegyűjtött beszédei szinte kivétel nél­kül, közvetlenül vagy köz­vetve, kifejezik az MSZMP határozott szándékát, hogy egyrészt szilárdan vállalja a folytonosságot a korábbi évek építőmunkájának valós ér­tékeivel. másrészt a határo­zott szakítást a személyi kultusz súlyos károkat oko­zó gyakorlatával. Ez a ket­tősség persze, mindenkor konkrét feladatok, problé­mák kezelése során merült fel. Köztük ezeknek az évek­nek korszakos tennivalója a szövetkezetesítés, a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése volt. Több mint két évtized távlatából, a „kor­szakos” jelző megerősítést kap, s az átalakítás — el­lentmondásoktól nem men­tes — folyamata, eredmé­nyességének „titka” aprólé­kos pontossággal rajzolódik ki Kádár János beszédeiből. A rászorulók támogatása Markhot Ferenc- alapítvány Az állami gondozottak nehéz helyzetbe kerülnek, amikor önálló életüket meg kell kezdeniük. A Heves Megyei Tanács ifjúsági és. sportosztálya, illetve a KISZ Heves Megyei Bizottsága Markhot Ferenc nevével fémjelzett alapítványt ho­zott létre segítésük érdeké­ben. A cél az, hogy a me­gyénkben élő állami gon­dozásban nevelkedő, közép­iskolai és felsőfokú tanulmá­nyait folytató fiatalokat ösz­töndíjjal segítsék, nagyko­rúságuk elérésekor életbe- indulási támogatással lás sák el őket, illetve jutal­mazzák a körükben, érde­kükben kifejtett magas szín­vonalú pedagógiai munkát. Az alapítók kérik mind­azokat — magánszemélye­ket, intézményeket —, akik egyetértenek az alapítvány céljaival, anyagilag is tá­mogassák az állami gondo­zottak társadalmi esélyeinek növelését. A számla címe és száma: Markhot Ferenc­alapítvány, Heves Megyei Tanács ifjúsági és sport­osztálya, Eger, Kossuth La­jos u. 9.; OTP Eger, 359— 9800—7007 17 750. Érzékelhető az. a nagy hang­súly, amelyet a korábbi évek tapasztalatainak a legtelje­sebb figyelembevétele kapott. Kitűnik, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezése a hatékony szövetségi politiká­nak kulcsa és egyben jövő­beni feltétele is. Ezért a do­kumentumértékű előadások, beszédek rendre úgy foglal­koznak a parasztság érdé kéltségének, hangulati jel­lemzőinek a kérdéseivel, a mezőgazdaság gépesítésének, az életszínvonal emelésének feladataival, mint az egész társadalmat érintő tenniva­lókkal. A kifejtésekben szervesen kapcsolódik össze az üres elméletieskedés elutasítása a mindennapi, szűk gyakorlat­ra való szorítkozás elkerülé­sével. Ebben az ideológiai harc érthetően nagy szere­pet játszik. Ezért is hangsú­lyozza Kádár János legfon­tosabb beszédeiben ismétel­ten az úgynevezett kétfron- tos harc. a dogmatizmussal és a revizionizmussal törté­nő, nyílt szembenézés folya­matos fontosságát. Az idén három kurzus kö­zül válogathattak az általá­nos iskolás korosztályba tar­tozók. Első alkalommal hir­dették meg a Dunakanyar magyarságismereti tábort, amelynek Esztergom ad ott­hont július 7. és 20. között. A környezet kínálta lehető­ségekre építve alakították ki a túlnyomórészt Auszt­riából és az Amerikai Egye­sült Államokból érkező, 10— 14 éves lányok és fiúk prog­ramját, akik a nyelvi órá­kat kiegészítve felkereshetik majd Visegrád, a Duna­kanyar és a Pilis hegység történelmi emlékhelyeit is. Nyelv, irodalom, népzene Balatonberényben július 11. és augusztus 31. között több turnusban tölthetnek el — magyar pajtásokkal együtt — kellemes heteket az óha­za iránt érdeklődő 7—14 éves gyerekek. Ugyancsak a magyar tenger partján, Bog- lárlellén és Fonyódon meg­nyitja kapuit a Balatoni magyar nyelvi tábor. Lakói elsősorban magyar nyelvi, irodalmi, népzenei ismere­teiket gyarapíthatják. Itt is a magyar gyerekekkel kö­zös csoportokban, pedagógu­sok irányításával tanulják a nyelvet. Sárospatak — a Rákócziak ősi városa —, középiskolá­sok nyári kollégiumának színhelye lesz július 17-től egy hónapon át. A 15—18 éves fiatalok a nyelvgyakor­láson kívül az úgynevezett magyarságismereti órákon a magyar földrajzról, történe­lemről, a magyar irodalom­ról, népművészetről, műal­kotásokról és zenéről kap­nak képet. Az országjáró körút során pedig Szerencs, Miskolc, Tokaj, Debrecen, a Hortobágy és a Zempléni­hegység nevezetességeit is­merhetik meg. Az Anyanyelvi Konferen­cia Védnöksége július 30-tól augusztus 19-ig magyar kö­zépiskolásokkal közös kur­zust szervez Baján, külföl­dön élő, magyar származású tizenéves fiatalok számára. Az immár hatodik alkalom­mal megrendezendő Bajai nyári magyar tábor angol és magyar diáklakói dél­előttönként külön csoportok­ban tanulják a két nyelvet, délután és este pedig vál­tozatos programokon teremt­hetnek egymással baráti kapcsolatot. A csoportfoglalkozásokon hímzésre, kerámia és tűzzo­mánc készítésére, fényképe­zésre és főzésre egyaránt le­hetőség kínálkozik. Termé­szetesen nem marad el a hagyományosan jó hangulatú ismerkedési estek, tréfás ve­télkedők sora, a közös dal- és néptánctanulás sem. A tanárok is tanulnak A pedagógusok tovább­képző tanfolyamára idén jú­lius 18. és 30. között várják Debrecenbe a külföldön ma­gyar nyelvet oktatókat. A szakmai kurzus hallgatói konzultációval összekötött előadásokat hallgatnak meg a magyar nyelv oktatásának pedagógiai, módszertani kér­déseiről, s további ismere­teket szereznek Magyaror­szág kultúrtörténetéről, nyel­vének, irodalmának fejlődé­séről. A téma legrangosabb szakértői adnak tájékoztatást a hazai társadalmi és intéz­ményi reformról, az állam és az egyház kapcsolatáról, Magyarország nemzetiségi politikájáról. A kiegészítő program során ellátogatnak Sárospatakra is, ahol szak­mai véleménycserét folytat­nak az ott tanító pedagógu­sokkal. A Magyarok Világszövet­sége hagyományos nyári kurzusait évről évre meg­hirdeti a Magyar Hírek ha­sábjain, a rádió Szülőföl­dem adásaiban, s elküldi a tájékoztatókat a külföldi egyesületeknek, magyar is­koláknak is. Az érdeklődés igen nagy az óhazától távol felnövekvő ifjú nemzedék körében, akik szüleik elbe­széléséből ismerik már Ma­gyarországot, azonban saját tapasztalatokat is kívánnak szerezni. Nem ritka a vissza­térő táborlakó: a középisko­lások és a pedagógusok kö­zül többen korábban is részt vettek már magyarországi nyári táborozáson. Kun Erzsébet Taktika és stratégia Kádár János műveijll. kötet (Kossuth) Tapétázás — önerőből A magánvállalkozások ko­rát éljük. Másodrendű ál­lampolgárnak minősül az, aki nem mer magánkezde­ményezni. így aztán a ne­jem magánkezdeményezte, hogy önerőből tapétázzuk ki a lakást, különben fél évi fizetésünk rámenne. Magán­vállalkoztam a munkára, s csendestársnak bevettem az üzletbe a legjobb havero­mat. A barátom csak a ha­todik sörig volt csendes, az­tán lakodalmas rockra fa­kadt. A tapétázómunka izgal­mas és alkotó tevékenység. Egész végig azon izgultunk, hogy elég lesz-e a megvá­sárolt tapéta mennyisége. A minták egymáshoz illesz­tése pedig magasrendű mű­vészi tevékenység, néha az alkotó szellem pótolja a min­ta folyamatosságának hiá­nyait. Ügy kezdtük az egész melót, hogy a WC-ajtót le­akasztottuk, s kineveztük munkaasztalnak. A mérés és a kiszabás egyértelműen bizonyította, hogy betonket­recünk, amelyben lakunk nem éppen derékszögű. A falak, a mennyezet és a pad­ló élei különféle szögeket zárnak be, de még vélet­lenül sem találják el soha­sem az ideális derékszöget. A derékszögű óriásvonal­zónk ezt viszont nem volt képes tekintetbe venni. A ragasztófelkenési mű­velet is sok problémát vet fel. A tapétának a széleit is be kell kenni, ekkor viszont ragasztós lesz az ajtóból ké­szült munkaasztal, s rára­gad a következő tapétada­rab. A munkaasztal köny- nyebb lenne ily módon le­tapétázni, mint a falat. Ké­nyes dolog a tapéta falra helyezése és illesztése. Ha fönn stimmel, akkor alul eláll, ha alul stimmel, ak­kor felül áll el, ha alul-fe- lül stimmel, akkor a tapéta szakad, gyűrődik és más gonoszságokat követ el. A simítási manőverhez felál­doztuk legjobb ruhakefén­ket, azzal próbáltuk ella- pogatni a vulkanikus hegy­vonulatokat. A jobb oldali szomszéd szerint szigorú­an tilos fentröl lefele ke­félni, mert akkor megnyú­lik a tapéta, s annyira meg­sértődik, hogy néhány hét vagy hónap múlva ledobja magát a falról, mint egy makrancos hölgy. A bal oldali szomszéd szerint, ha hólyagos lesz, a hólyagokat injekci­óstűvel ki kell szúrni, s ra­gasztót fecskendezni a ta­péta alá. Arra persze vi­gyázzunk, hogy a fecskendő sterilizált legyen, mert ha a tapéta megkapja az AlDS-t, bánatában leveti magát a falról. Végül — minden akadály ellenére — sikerrel zártuk a tapétázó hét végét. Péntek délutántól vasárnap éjfélig sikerült befejezni a két szo­bát, s közben még aludtunk is néhány percet a haverom­mal, amikor a feleségem ép­pen nem nézett oda. A mun­kadíj ingyen volt, csak a tapétát és a ragasztót kel­lett megvásárolni. Egészen jó üzlet lett volna, ha az o 232 üveg sör nem került volttá annyiba, mint a kifi­zetendő munkadíj összege. Majláth László Ifjúsági Egyesület alakult Hatvanban önszerveződéssel, több fiatal együttgondolkodásá­nak eredményeként a hat­vani ifjúsági ház égisze alatt született meg a vá­rosi ifjúsági egyesület. A nemrég megtartott alakuló közgyűlésen tettrekészségü- ket igazolták a tagok. Az alapszabályzatban rögzített célok között szerepel, hogy önfenntartó módon, demok­ratikus döntések alapján szervezik szórakozásukat és művelődésüket főleg az ifjú­sági házra és az Ady End­re Városi Könyvtárra tá­maszkodva. Fejlődési és publikálási lehetőségeket szeretnének nyújtani a résztvevők mű­vészeti, irodalmi és szakmai tevékenységéhez, különböző hobbik népszerűsítéséhez. Terveznek egy videöszekciót a vizuális kultúra fejleszté­sére, s népszerűsíteni kí­vánják az egészséges élet­módot is. Az a vágyuk, hogy a paletta minél színesebb le­gyen, s minél többen kap­csolójának bele az elképze­lések megvalósításába. Újra Linda A népszerű tévésorozat újabb hét epizódját készíti Gát György rendező, Gulyás Gyula operatőr társaságában. Linda szerepét továbbra is Görbe Nóra alakítja (MTI-fotó: Friedmann Endre)

Next

/
Thumbnails
Contents