Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 22., szerda 3. A reklamációk Tizenhárom milliós üzlet a MEFAG-nál — Cipőipari gépek Egerből — Olasz export a vasöntödéből nyomában KNEB-vizs<jálat a minőségről A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai szerint a hazai fogyasztási cikkek minősége összességében nem javult, sőt esetenként romlott. Ez a pazarlás sajátos formáját is jelenti. Az egyébként is drágán előállított, a szükségesnél több anyagot, energiát tartalmazó termékek haszna lati értéke, élettartama a lehetségesnél kisebb. Az ösz- szetettebb, árnyaltabb kép szerint egészen szűk körben tapasztalható javulás (l'or- róvíz-tároló, televíziókészülékek, luxus jellegű kozmetikumok, divatcikkek). A fogyasztás nagyobb részét képviselő napi fogyasztási cikkek lényeges tulajdonságai érdemben nem változtak, a hagyományos építőanyag, a hús. a szén. a brikett minősége pedig többnyirerom- lott. A népi ellenőrök országos vizsgálat keretében X50 termelő. 58 kereskedelmi vállalatnál, 438 kiskereskedelmi egységben, boltban jártak, a fogyasztók körében pedig közvélemény-kutatást végeztek. A megállapított tények és a szubjektív vélemények fedik egymást. A mintegy három és fél ezer kérdőíven válaszolók egyötöd része tartja a fogyasztási cikkek minőségét ösz- szességében javulónak, kétötöd része változatlannak, kétötöd része pedig romlónak. Hamis tanúsítványok Esetenként furcsa helyzetek alakulnak ki. Növek szik például a lakossági reklamációk száma a szén. a brikett rossz minősége miatt, miközben az illetékesek mossák kezeiket: a fűtőanyag megfelel az előírásoknak. A panaszokra részben magyarázat az ösz- szetételváltozás: kevesebb a jó minőségű külföldi szén és a brikett. A dorogi, a tatabányai, a várpalotai és a mecseki brikettek átlagos fűtőértéke éppen csak eléri a szabványelőírások alsó határát, s messze elmarad a joggal elvárható középértéktől. A brikettgyárak azonban nem a középarányos, hanem a minimális fűtőérték elérésében érdekeltek. A minőségi tanúsítványok gyakran hamisak, az osztályba sorolások sok termékfélénél nem felelnek meg a szabvány előírásainak. A győri Tüzép-telepen például százezer darab I. osztályúnak minősített kisméretű téglából csupán hatvanezer felelt meg az előírásoknak. A pápateszéri téglagyár 5760 darab I. osztályúnak minősített 10 cm-es válaszfallap téglájának háromnegyed része szabvány alatti minősítést kapott, 17 százalék volt csupán 1. osztályú. A .14 400 darab báta- széki 269-es típusú I. osztályú minősítésű sajtolt tetőcserép egynegyede nem felelt meg az érvényes szabványoknak. Az ellenőrök által megvizsgált szekrénysorok 25 százaléka, a kárpitozott bútorok 11 százaléka, az egyéb bútorok 63 százaléka nem felelt meg az osztályba sorolás követelményeinek. A hibák ismétlődnek: színeltérés, szennyeződés, karcosság, pontatlan szerelés, az élfóliák hibás ragasztása stb. A hibák és a hibás minőségtanúsítások gyakorisága azonban igen eltérő. A Ker- mi szakemberei 1986. II. fél évben a megvizsgált bútorok 10 százalékát, 1987. <« I. fél évében 70 (!) százalékát találták hibás besorolásúnak. A húst megfaragták A húsüzemek minőségi manipulációival naponta találkozhatunk. Idézetek a helyszíni vizsgálatok jegyzőkönyveiből: a Füzesabonyi Állami Gazdaság húsüzeméből kiszállított 2416 kg hasított félsertésből 1000 kg forgalmazását technológiai hiányosságok miatt meg kellett tiltani. A helyzetet egyetlen idézet is jól érzékelteti. „A Komárom Megyei ÁHV által 1987. november 26-án kiszállított 2509 kg fej nélküli félsertés nemes húsrészeit több helyen „megfaragták", a megengedettnél vastagabb a zsírréteg." Az ellenőr lehet szigorú és következetes, a boltos viszont kiszolgáltatott helyzetben van. s többnyire átveszi az árut. A húsüzemek hibáinak, rossz minősítésének következményeit — olykor súlycsonkítással, túl - számolással megtoldva — áthárítja a vevőkre. A kereskedelemnek e passzív átvevő és áthárító szerepe a Tüzép-telepekre, a bútorboltra. sőt a többi szakmára is kiterjed, és a termelői áremelésekkel szembeni érdektelenségben szintén megnyilvánul. Mi fogyasztók, a folyamat szenvedő alanyai viszont nem ritkán termelői, munkavállalói minőségünkben másoknak „törlesztőnk. A bűvös kör áttörését döntően az érdekeltség és a felelősségérvényesités hiánya akadályozza A hatóság tehetetlen? Mintha beletörődtünk volna a kialakult helyzetbe. A népi ellenőrök mindenütt — a húsipart kivéve — azt tapasztalták, hogy a rossz minőségű termékek gyártását, forgalomba hozását, a minőség hamis tanúsítását, a vásárlók hiányos vagy elmulasztott tájékoztatását nem követi felelősségre vonás. De még a hibás termékek forgalomból való kitiltását sem. A Kermi által kezdeményezett büntetőügyekben az eljárást az illetékesek megszüntették, gazdasági bírság kiszabására pedig indokolt esetben sem kerül sor. A termékek minőségének alakulását normális gazdasági körülmények között persze nem a hatósági előírások. adminisztratív eszközök, hanem a gazdasági, piaci viszonyok határozzák meg. Csakhogy igazi piac nálunk nincs. Az ellátás alacsony színvonalú és hiányos. A fogyasztási javak egyenletes és javuló minőségét pedig csak a kínálat túlsúlya, a vásárlók megnyeréséért, pénzéért folyó széles körű verseny kényszerítheti ki. A fő feladat tehát a kínálati piac építése, az érdekeltségi és felelősségi viszonyok fejlesztése. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szükségesnek tartja az irányítási és ellenőrzési módszerek, szervezetek korszerűsítését is. így a minőségellenőrzés párhuzamosságainak csökkentését, az ellenőrző szervezeteknél az összeférhetetlen hatósági és vállalkozási tevékenységek szétválasztását. Nélkülözhetetlen továbbá, hogy az állami és társadalmi szervek összehangolt együttműködésével, a szabvány- és tanúsítási előírások következetes számonkérésével erősödjön a fogyasztók érdekvédelme. Kovács József mostani hozta a legjobb eredményt. így például. egy tételben kaptak egy 13 millió forint értékű megrendelést. Sok tárgyalás pedig azzal maradt függőben, hogy a partnerek majd megkeresik őket a lehetséges üzletek tisztázása végett. Jelentkeztek érdeklődők — többek között — az NSZK-ból, a Szovjetunióból. illetőleg Kanadából. Néhány külföldi ügyfél együttműködést is kezdeményezett, s közülük az osztrák már júniusban ellátogat a gazdasághoz. A KAEV egri gyára által készített „masinák" is felkeltették egy-két honi vevő figyelmét, ám Tóth János igazgató szerint számukra az a legfontosabb, hogy központjuknak. illetve a Schön cégnek sikerült a BNV-n megegyezniük: ennek értelmében a jövő esztendőtől kezdődően, az egriek és az említett partner, kooperációban készítene korszerű — o cipőiparban használatos — orrfoglaló gépeket. Jelentős tény, hogy e jól értékesíthető berendezéseket hazánkban csak megyeszékhelyünkön állítanák elő. A fő piacot a külföld adná, ám a „szabad" mennyiséggel esetleg itthon is lehetne kereskedni. Pillanatnyilag a leglényegesebb feladat, hogy az 1989-es „startot” minden tekintetben megfelelően előkészítsék. Az Egri Vasöntöde képviselőinek sem volt okuk panaszra. Sós István igazgató elmondta, hogy több tárgyalásra is sor került, közöttük külföldi megrendelésekkel kapcsolatosakra is. így számottevő esélye van például olaszországi exportnak. Különösen azért, mert — úgy tűnik — az első húszezerdarabos széria már „tető alatt van". Ez egyébiránt a Tech- noimpexen keresztül valósul majd meg. Finn érdeklődés mutatkozott a vasútnál használatos féktuskóbetétek iránt, ám. hogy lesz-e ebből valódi üzlet, az csak később dől majd el. Az egri Fém. és Elektromechanikai Kisszövetkezet standján többen is megtekintették az újonnan kifejlesztett csomagológépet, de hogy a „nézelődők" között akad-e igazi vevő. azt jelenleg még nem lehet tudni. Barta József általános elnök- helyettes véleménye viszont az. hogy a jövőt feltétlenül ez a berendezés jelenti, tehát bizakodnak abban, hogy később lesz piaca. A kisszövetkezetnek különben egy szép elismerés is jutott: az OK1SZ elnöksége egy plakettel díjazta a nagy teljesítményű, automata zsugorfóliázó csomagológépet. A KSH SZÜV Egri Számítóközpontjánál Ónodi Gyű la marketingvezető úgy ítélte meg. hogy kiváltképpen a számítógéppel vezérelt, korszerű pénztárgépes hálózatnak volt komoly sikere, méghozzá hazaiak és idegenek körében egyaránt. Volt külföldi. aki a licenc megvételére mutatott hajlandóságot, emellett megbeszélések folytak magyar nagy- és kiskereskedelmi cégekkel. Ezekből több azt szeretné, ha a rendszert náluk kiépítenék afféle referenciahelyként. A szakvásár napjai alatt sok-sok üzleti eszmecsere ment végbe. s ezek közül öt-hat tényleges szerződéskötéssel kecsegtet. Vállalataink a BNV után... Pillanatkép a Vilati standjáról Lapunkban a közelmúltban többször is beszámoltunk a 87. Budapesti Nemzetközi Vásárról. Mint ismeretes, a beruházási javak e nagy seregszemléjén szűkebb hazánk jó néhány cége is felvonultatta „portékáit". Vajon milyen sikerrel szerepeltek Heves megye vállalatai e rangos eseményen, haszonnal jártak-e a fővárosban eltöltött napok? Erről kérdeztük a részt vevő cégek képviselőit. A Vilati egri gyára — amint azt Debreczeni Tibor igazgatótól megtudtuk — ezúttal nem kapott megrendelést. igaz, erre eredetileg sem számítottak. A standot felkeresők száma átlagosnak tekinthető, azaz e téren sem lehet valamiféle kiugrásról beszámolni, holott a korszerű gyártmányok — a frekvenciaváltós aszinkronmotor- hajtás, a CNC-vezérlésű szikraforgácsoló-vezérlő — nagyobb reményekre jogosítottak. A visszafogottság okát elsősorban abban kereshetjük, hogy a beruházási lehetőségekkel, a fejlesztésekre fordítható pénzeszközökkel kapcsolatosan még mindig nem ment végbe alapvető, pozitív változás. A Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában öntvények az apci Qualitálból (Fotó: Szántó György) Várallyay Ivan főmunkatárs elmondta, hogy az általuk kiállított cikkek iránt élénk érdeklődés mutatkozott mind a szocialista, mind pedig a tőkés országokból. Különösen érvényes ez a megállapítás a Diómat mágnestáras adagolóra, amelyről nagy nyugat-európai cégek is tudakozódtak, s amely a maga nemében világújdonságnak tekinthető. Bár konkrét vásárlásról nem esett szó. a megbeszélések mindenképpen biztatóak a jövő szempontjából. A Mátra—Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál Pápista József, a gépgyártó üzem vezetője, arról tájékoztatott, hogy az eddigi vásárok közül ez a NYUGATNÉMET KERESKEDELMI CÉG AJÁNLJA Élelmiszeripari vállalatok Szivattyúk, szórók - növényvédőknek A nagy nyugatnémet kikötővárosban, Hamburgban tevékenykedik évek óta eredményesen a PPV. Horst Welbrock kereskedelmi cég. Elsősorban növényvédelmi gépek tartozékait: szivattyúkat, szórókat, elektromos berendezéseket szereznek be az Egyesült Államokból, Olaszországból és Francia- országból a gyártóktól és azokat értékesítik Európa különböző országaiba, így Magyarországra is. Az emA Pénzügyminiszttyium tá- Ájgkoztatása szerint prémiummal egészülnek ki a kincstárjegyek után fizetett kamatok. A prémium mértéke a három hónapos lejáratú kincstárjegyeknél 3 százalék, a hat hónaposoknál 4, a kilenc hónaposoknál 5 százalék. így az eddigi 8, 9, illetve 10 százalékos fix litett céggel régi kapcsolatban van az egri Agroker Vállalat is, amely a hazai nagyüzemeknek értékesít termékeiből. Az együttműködés szellemében Heves, Borsod-Aba- új-Zemplén és Nógrád megye illetékeseinek részvételével kedden délelőtt Egerben, az Agroker központjában bemutatóval egybekötött szimpóziumot rendeztek. Somodi Lajos vállalati igazgató megnyitó szavai után Erdélyi Péter, a hamburgi kamattal kibocsátott kincstárjegyek egész évre számítva 11, 13, illetve 15 százalékos jövedelmet biztosítanak. A kamatok prémiummal történő kiegészítése a megtakarítások és befektetések jövedelmezőségének arányosítását célozza: a lakossági takarékbetétek kamatának emelése és a bankkereskedelmi cég magyarországi képviselője tartott diaképekkel illusztrált termék- bemutatót. Ismertette újdonságaikat, így a növényvédelmi gépek tartozékaiként szolgáló szivattyúkat, szórókat, ezen túlmenően elektronikus rendszert és hidraulikus metszőberendezéseket is. Szó esett a szivaty- tyúk karbantartásáról, javításáról, működtetéséről is. Ezt követően főépület mellett működés közben is bemutatta az egyes cikkeket. betétek kamatainak növelése tette indokolttá. A prémiummal növelt kamatot — magánszemélyek esetében az adó levonásával — már a korábban eladott kincstár- jegyekre is kifizetik, az első ilyen visszavásárlás a napokban esedékes. (MTI) Önállóság és érdekeltség Az élelmiszeripari vállalatoknál a vártnál kisebb mértékben növekedett a belső szervezeti egységek önállósága, és az anyagi érdekeltségi rendszer sem alakult ki megfelelően — állapították meg a közelmúltban az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetében, ahol a kisebb egységek — üzemek, gyáregységek, műhelyek — dolgozóinak helyzetét elemezték. Indokolt — vélik az ÉDOSZ-ban —, hogy az ösztönzés, a mozgóbér mértéke az eddiginél jobban kapcsolódjék az üzem vagy az üzemrész eredményességéhez. Néhány tröszt megszűnésével, illetve a tröszti szervezet módosításával az elmúlt években függetlenebb gazdálkodást folytató vállalatok jöttek létre. Az édesiparban, a hűtőiparban és a növényolajiparban, ahol a decentralizálás régebbén megvalósult, ott a gyári önállóság a bérgazdálkodásra, a létszámgazdálkodásra és a gyártmány összetétel alakítására is kiterjed már. Prémium a kincstárjegyek kamataira
