Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 22., szerda Megújítani a biztonságpolitikai szemléletet Szűrös Mátyás felszólalása a berlini találkozón Berlinben 111 ország több mint ezer küldöttének részvételé­vel megkezdte munkáját, június 20-án, a Köztársasági Palo­tában a „Nemzetközi találkozó az atomfegyvermentes öve­zetekért" elnevezésű konferencia (Népújság-telefotó — MTI) Közlemény az MSZMP és az RKP levélváltásáról A Román Kommunista Párt ez év májusában levelet in­tézett a Magyar Szocialista Munkáspárthoz. Az eddig kő vetett politika szellemében román részről megismétlik, hogy Magyarországon meghamisítják a román nép történelmét, elferdítve mutatják be Románia eredményeit, a román párt nemzetiségi politikáját, amelyet valamennyi állampolgár jogegyenlőségének megvalósulása jellemez. Kezdeménye­zik, hogy mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok áttekin tése céljából találkozzék a két párt főtitkára. A korábbi ma­gyar javaslatokra a levél nem tartalmaz utalást. Az MSZMP válaszolt a román pártnak. A válasz megerő­síti, hogy a gondok érdemi, építő jellegű megvitatásában és megoldásában, a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésében az MSZMP-re a Román Kommunista Párt mint konstruktív paitnerre számíthat. Azzal együtt, hogy a Román Szocialista Köztársaságban élő magyarok igényei­nek kielégítése Románia ügye és felelőssége, a magyar nem­zetiség általános helyzetének, egyéni és kollektív jogainak alakulása, aktív részvételének lehetősége a hazánkkal foly­tatott együttműködésben, rokoni kapcsolataik akadálytalan ápolása számunkra változatlanul fontos kérdés. Elvi alapo­kon nyugvó erőfeszítéseinket a jövőben is határozottan foly­tatni kívánjuk. Az MSZMP javasolta, hogy mielőbb kerüljön sor a két párt Központi Bizottsága külügyi titkárainak megbeszélé­sére, amelyen ismételten áttekintenék a magyar—román viszony valamennyi elemét. E tárgyalások eredményessége alapot teremthet a kormányfők, s a későbbiekben az MSZMP és az RKP főtitkárai találkozójának előkészítéséhez. (MTI) A csúcstalálkozó résztvevőinek közbenjárását kérték Tüntetés Torontóban Achille Occhetto az olasz KP új főtitkára Achille Occhetto az Olasz Kommunista Párt új 'fő­titkára. A központi bizottság és a központi ellenőrző bizottság nagy többséggel választotta meg kedden erre a tiszt­ségre. A testület 286 tagja közül mindössze három (Perna, Colajanni és Fanti) szavazott ellene, s csupán öten tartózkodtak. Achille Occhetto Alessand­ro Nattát követi most a fő­titkári poszton, amelyről az idős pártvezető nemrég mondott le. részben egész­ségi okokra, részben pedig a megújulás gyorsításának szükségességére hivatkozva. Kétségtelen, hogy Occhetto megválasztásával fiatalítás történt az OKP élén. Ez a gyors főtitkárváltozás első­sorban azzal áll összefüg­gésben, hogy néhány héttel ezelőtt a pártot ismét érzé­keny veszteség érte, szava­zatainak száma ugyanis a legutóbbi részleges helyható­sági választásokon tovább csökkent. A központi bizottság ülé­sét kifejezetten af. új főtit­kár megválasztásának cél­jából hívták össze, bár a ta­nácskozás módot adott arra is, hogy a résztvevők átte­kintsék a párt előtt álló legsürgősebb teendőket. Az Occhetto hétfői beszá­molóját követő vitából ki­tűnt, hogy alapvető átérté­kelésekre van szükség a pártban. Szinte egyöntetűen vallották a felszólalók, hogy át kell alakítani a párt egész szerkezetét, újból meg kell határozni egy átfogó politi­kai stratégiát, amely vilá­gosabb, konkrétabb formá­ban juttatja kifejezésre az ellenzéki párt jellegét. Újra kell gondolni a többi bal­oldali erővel, elsősorban a szocialista párttal való együttműködés kérdéseit is. A párt viszonylagos térvesz­tése iránt érzett aggodalom érezhető volt a vitában. Kü­lönös hangsúlyt kapott az a vélemény, hogy az OKP- nak sürgősen meg kell újul­nia, mert ma nem képes ki­fejezni egy gyorsan változó társadalom igényeit. E megújulási folyamat gyorsításával bízták most meg tehát az ötvenkét éves Achille Occhettót. Magyarország objektív adottságainál és politikai alapelveinél fogva egyaránt mélységesen érdekelt egy új, stabil, kooperatív euró­pai biztonság kialakításá­ban, és lehetőségeinek meg­felelően kész ebben aktí­van közreműködni — hang­súlyozta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára az atom­fegyvermentes övezetekről folyó berlini nemzetközi tanácskozáson kedden mon­dott beszédében. A nagyszabású, széles kö­rű konferenciának az atom­fegyvermentes övezetek és a hagyományos leszerelés összefüggéseivel foglalkozó munkabizottságában az MSZMP KB titkára rámu­tatott. hogy bár hazánk köz­vetlenül nem határos a NATO országaival, a Ma­gyar Néphadsereg nem ren­delkezik nukleáris és ve­gyi fegyverekkel, s hazánk területén nincsenek is ilye­nek, Magyarország — a más. hasonló nagyságrendű or­szágokkal együtt — mégis ér­demi szerepet vállalhat a katonai szembenállás mér­séklésében. elsősorban az európai hagyományos le­szerelési folyamatban. Ma­gyarország alkalmasnak lát­szik — megfelelő ellentéte­lezés esetén — olyan egyoldalú és szövetségi szintű gesztusok megtéte­lére, amelyek egyértelművé teszik a politikai akaratot, de nem fenyegetik hazánk, vagy mások biztonsági ér­dekeit. Ezen túlmenően őszintén érdekeltek va­gyunk abban, hogy azon or­szágok közé kerüljünk, ame­lyek majd a tárgyalások eredményeként az elsők kö­zött kezdhetik meg a fegy­veres erők csökkentését te­rületükön, saját erőit és a szövetséges erőket egy­aránt beleértve — jelentet­te ki Szűrös Mátyás. Majd a továbbiakban ar­Szovjet szakértők érkez­tek hétfőn az amerikai ener­giaügyi minisztérium neva- dai nukleáris kísérleti tele­pére, hogy közös kísérletet végezzenek amerikai kollé­gáikkal. A szovjet—amerikai közös nukleáris kísérletek prog­ramjának keretében augusz­tus közepén 700 méteres mélységben hajtanak majd lói szólt, hogy az atomfegy­vermentes övezetek létreho­zásával összefüggő prob­lémák ma joggal állnak a politikusok és a szakértők figyelmének középpontjá­ban. különösen Európá­ban. A katonai szemben­állás mérséklése, a nukleá­ris fenyegetettség korláto­zása a Varsói Szerződés és a NATO határvonalán. Eu­rópa középső részén a leg­sürgetőbb feladat. Ezért meg­különböztetett fontosságú a Német Szocialista Egy­ségpárt és a Német Szoci­áldemokrata Párt közös ja­vaslata a közép-európai atomfegyvermentes folyosó kialakítására. Az atom­fegyvermentes övezetek lét­rehozására irányuló, és az egyéb, hasonló célzatú erő­feszítések eddigi eredmény­telenségének okai a 11. vi­lágháborút követően ki­alakult és — fő tartópillé­reit tekintve — máig fenn­maradt biztonságpolitikai helyzetben és gondolkodás­ban. a bipoláris logika ma­radványaiban gyökereznek. Az MSZMP KB titkára végre nukleáris robbantást. A kísérleti telep és a kör­nyező területek különböző pontjain elhelyezett műsze­rek segítségével a tudósok rögzíthetik a robbantás ada­tait. A kísérlet előkészületei már áprilisban megkezdőd­tek Nevadában szovjet szak­értők bevonásával. A 25 tagú szovjet szakér­tői csoport érkezésével egy állást foglalt az anakronisz­tikus beidegződések meg­szüntetése. a biztonságpo­litikai szemlélet megújítá­sa mellett, amely, mint mondta, átfogó politikai döntésen és akaraton ala­puló, mindkét oldalon jelen­tős egyoldalú és kölcsönös engedményeket is magában foglaló, valamennyi tartal­mi összetevőre kiterjedő intézkedéssorozatban kell, hogy megjelenjék. A táma­dóképesség felszámolásához, vezető úton a kettős nulla megoldás után az európai hagyományos erők és fegy­verzetek korlátozása, majd nagyarányú csökkentése le­het az a terület, amely esélyt kínál a továbblépés­re, a valóságos áttörésre. E folyamatnak különösen a kezdetén, a megfelelő poli­tikai-lélektani feltételek ki­alakítása során tesznek szert rendkívüli jelentőségre azok az intézkedések, amelyek katonai jelentősége korlá­tozott ugyan, politikai, bi­zalomerősítő hatásuk viszont annál nagyobb — állapítot­ta meg berlini beszédében Szűrös Mátyás, időben Washingtonban az energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy szerdán két katonai célú föld alatti nukleáris robbantást hajta­nak végre egyidejűleg a ne- vadai kísérleti telepen. Az elmúlt húsz évben csak egyetlen alkalommal került sor hasonló kísérletre az Egyesült Államokban. Nagyszámú magyar szár­mazású kanadai és amerikai polgár tüntetett Erdély mi­att hétfőn Torontóban, ahol a hét vezető tőkés ország állam- és kormányfői tarta­nak csúcstalálkozót. A tüntetők tábláikkal fel­hívták a figyelmet arra, hogy a román kormány döntése alapján Romániában és ezen belül Erdélyben fal­vak százait kívánják lerom­bolni, megsemmisíteni. Egy ilyen lépés a magyarság Dél-afrikai szabotázsakciót hiúsítottak meg kedden a botswanai hatóságok. Az elnöki hivatal jelentése sze­rint. két dél-afrikai ügynö­köt elfogtak. A botswanai elnöki hiva­tal által kiadott közlemény szerint, a rendőrség a fővá­rostól nyolc kilométerre le­vő Kgale településnél hétfőn este ellenőrizni akart egy gyanús gépkocsit. A benne egyetemes értékű történeti emlékeinek megsemmisítését is jelentené — hangoztatták a gyűlésükön. Kérték a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy személyes közbenjárással akadályozzák meg a döntés keresztülvite­lét, s egyben felhívták a fi­gyelmet arra, hogy vélemé­nyük szerint Erdélyben nem érvényesülnek a magyar nemzetiség kulturális és művelődési jogai. ülők lövöldözni kezdtek és elmenekültek. Három rend­őr megsebesült, egy közülük súlyosan. Mint később kide­rült, egy dél-afrikai kom­mandócsoportot tartóztattak fel. Ennek két tagját ked­den reggel, a hadsereg egy űtellenőrző pontnál el is fog­ta. A másik öt elmenekült, gépkocsijukat a dél-afrikai határon megtalálták. A kom­mandó állítólag a főváros­ban készült rajtaütésre. Szovjet szakértők Nevadában Lebukott kommandó A JÉGPÁNCÉLSZEKRÉNY" KIFOSZTÁSA Aranyláz az Antarktiszon? Már régóta folyik a nem­zetközi küzdelem az Antark­tisz természeti kincseiért. A pár hete kötött, wellingtoni megállapodás azonban, szak­értők szerint fordulatot hoz­hat a versengésben: újabb ..aranylázat” élhet át a vi­lág, legalábbis az érdekelt országok. Wellingtonban. Üj-Zéland fővárosában, az 1959-ben megkötött Antarktisz-szerző- dés 37 részes tagállama olyan kiegészítő okmányt írt alá, amely a hatodik földrész ás­ványi kincseinek majdani kitermelését szabályozza, ki­jelöli a bányászat jogi ke­reteit, s ezzel — magától ér­tetődően — engedélyezi is a kiaknázást. 1959-ben, az Antarktisz-szerződés megkö­tésekor, még szó sem esett az ásványkincsek kitermelé­séről. Akkor a szerződő fe­lek úgy állapodtak meg, hogy egyetlen állam sem sze­rezhet felségjogokat az örök hó és jég birodalmán, amely­ről azonban már akkor is sejthető volt: felmérhetetlen gazdagságú kincseket rejt. Egyelőre tartja magát az a nézet, hogy a bányászat csak évtizedek múlva kez­dődhet litt el. Addig az Antarktiszt óvó, több ezer méter vastag jégréteg átfúrá­sa, s a „jég páncélszekrény" kifosztása műszaki szempont­ból szinte lehetetlennek, anyagilag ráfizetésesnek, öko­lógiailag pedig elfogadhatat­lannak tűnik. Ám egyre több ország bízik abban — és a legnagyobb csendben készül is ,rá —, hogy már a közel­jövőben elérhetők lesznek ezek az ásványkincsek. Ezért aztán, ha „aranylázról” nem is, hőemelkedésről már be­szélhetünk. A most aláírt bányászati megállapodásról már 1982 óta, zárt ajtók mögött ta­nácskoztak az érdekeltek. Kemény vita folyt, s ami megszületett, az 1959 óta a legjelentősebb, Antarktiszra vonatkozó, nemzetközi jogi anyag, ökológiai szempont­ból pedig az egyik legszigo­rúbb nemzetközi megállapo­dás. Kimondja, hogy az An­tarktisz-szerződés húsz, ta­nácskozói joggal felruházott tagállama közül egyik sem kezdhet ásványkincsek kiak. názásába a másik 19 bele­egyezése nélkül. Egy másik cikkely értelmében, bárme­lyik országnak, még mielőtt belekezdene a bányászatba, tudósok külön tanácsadó cso­portjától részletes véleményt kell kérnie a megvalósítha­tóságról és a várható kör­nyezeti következményekről. A szerződés előírja, hogy a bányavállalatoknak szinte észrevehetetlenül kell tevé­kenykedniük, vissza kell ál­lítaniuk az eredeti tájképet, s ha bármilyen kárt okoz­nának a természetben, azt meg kell téríteniük. A terü­leten „őslakos” pingvinek és más állatfajták védettek, és a kivételes szépségű tájré­szek továbbra is zártak ma­radnak a bányászat előtt. Erre a szigorra a józan megfontolásokon túl, főként a nemzetközi környezetvédő szervezetek heves és állha­tatos ellenkezése miatt volt szükség, ök ugyanis termé­szetvédelmi parkká szeretnék nyilváníttatni az Antark­tiszt. a bányászatról halla­ni sem akarnak. A jogi meg­kötöttségek rendszere pedig gyaníthatóan azért is mun- kálódott ilyen szorossá, hogy az érdekelt országok sakk­ban — és szemmel — tart­hassák egymást. A megállapodás csak ak­kor lép hatályba, ha a 20 ta­nácskozó jogú ország közül legalább 16 ratifikálja, köz­tük feltétlenül az a kilenc (Ausztrália, Űj-Zéland. Ar­gentína, Chile, Nagy-Britan- nia, Norvégia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió), amelynek te­rületi igénye is van a Föld­nek erre a tájára. A ratifi­kálásra az idei ősztől szá­mítva, másfél évet kaptak az érdekelt országok. Bár a környezetvédők íogadkoznak, hogy nem hagyják annyiban a wellingtoni megállapodást, mégis kétséges, hogy ér­vényt tudnak-e szerezni tö­rekvéseiknek. Hiszen egyik érdekelt állam sem akar le­maradni a többitől, az An­tarktisz pedig, bár fölöttébb hideg táj, ásványkincsek­ben túlságosan gazdag ah­hoz. hogy le tudnák hűteni a várható aranylázat. Wágner B. György Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1988. június 21-től június 27-ig A kötvény megnevezése Kamat­láb Kamat­fiz. "Futam idő Árfolyam a névérték %-ban <%) dátuma vétel eladás AMFORA 11 11. 30 1984—91 101,00 103,00 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 101,00 103,00 Borsodi Iparcikk 11. 11 11. 01. 1985—91 101,50 103,50 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. 01. 1985—91 101,50 103,50 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 98,50 100,50 BUBIV 11-3 12. 09. 1985—91 101,00 103,00 DÉLKER—I. 11 03. 20. 1985—91 97,00 99,00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 100,50 102,50 DKV—Paraffin 11 11. 14 1985—90 106,00 108,00 Győr-Sopron Iparcikk 11 03. 20 1986—93 96,00 98,00 Heves M. Iparcikk 11 03. 17. 1987—93 96,00 98,00 Kaposvári Volán 11 12. 01 1985—92 113,50 115,50 Kecskeméti V. T. KK 1 il «1 OS 1986—91 119,50 121,50 KSZE 11 12. 15. 1986—92 98,50 100,50 Mátra Volán—1. 11 02. 17. 1986—91 98,50 100,541 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 103,00 105,00 P1ÉRT—1. 11 06. 30. 1984—91 106,00 108,00 Pl ÉRT—11 11 04. 11. 1985—92 96,50 98,50 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 95,50 97,50 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 96,50 98,50 Skála—III. 11 05. 15 1985—92 96,00 98,00 Szabolcs M. Ip. KV. 11 10. 15. 1986—92 101,00 103,00 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 100,00 102,00 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: AGRAR-I. 12 07. 01. 1985—93 95,00 97,00 agrar—ii. 11.5 04. 01. 1986—94 86,00 88,00 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 99,00* 101,00 OKHB Rt. II. 11.5 07. 15. 1987—93 98,00 100,00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. KK. iH 2 7. 15. 1987—93 101,50 103,50 Mátra Volán II. Eger n+i 9. 17. 1987—92 100,00 102,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető. Kötvényárfolyamok

Next

/
Thumbnails
Contents