Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIX. évfolyam. 148. szám ARA: 1988. június 22., szerda 1,80 FORINT A mozgalom önállóságának elismerése — Valóságos béregyeztetést — Vitadokumentum készül fl Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Dr. Nagy Sándort választották főtitkárrá Képünkön dr. Nagy Sándor beszél a SZOT ülésen (Népújság-telefotó — MTI — Wéber Lajos fel v.) Best­sellerek — Ez a könyv olyan, amelyet szívesen otthagy a vonatban az ember — ajánlja a minap írótársá­nak regényét egyik nép­szerű publicistánk az éter hullámain. Legalább azt adja amit a címlapon is ígér, kellemes kikapcsoló­dást, semmi többet — foly­tatja a gondolatsort. Hogy melyik könyvről van szó. az most nem is ér­dekes, mór csak azért sem említem a címét, mert nem kívánok ingyen reklámmal szolgálni. Számomra, szá­munkra a jelenség a fon­tos. Elszaporodtak hivatalos és magánkönyvkiadásunk­ban — mert már ilyen is van — a bestsellerek. Olyan írásművekről van szó, melyek bevallott cél­ja a nívós vagy kevésbé nívós szórakoztatás. Szer­zőik nem törekszenek ve­lük meghódítani a Par­nasszust, csupán — tisztes haszon reményében — üdí­tő percekkel szeretnék meg­ajándékozni az embereket. Jól van-e ez így vagy nem? Még nincs egy évti­zede, hogy egyetemi hall­gatóként egy szociológiai vizsgálatban én magam is e művek népszerűsége, és tömeges népszerűsítése el­len berzenkedtem. Akko­riban úgy tartottuk he­lyesnek — s a hivatalos álláspont is ez volt —, hogy ezeket az alkotáso­kat, ha terjesztik is, ad­ják nagyon drágán. S mindemellett a kiadók vá­logassanak az abszolút giccs és a mérsékelten szirupos művek között, s csak az utóbbiakat juttassák el a nagyközönséghez. Azóta gyökeres válto­zást értünk meg e téren is. Kulturális életünkben is a gazdasági szemlélet uralkodott el. A néhány éve még fekete bárány­nak számító polgári írók alkotásai is megvásárol­hatóvá lettek (nagyon he­lyesen), s mellettük elsza­porodtak a jól eladható, ám irodalmilag értékte­len sikerművek. S ma már a hátoldalon feltüntetett ár- megjelölés sem igazít el bennünket, hiszen egy ní­vós esszékötetért vagy szép­írói munkáért is legalább olyan borsos összeget kell leszurkolni, mint gyengébb társaikért. Hozzá kell tehát szok­nunk ( s ez megint csak nem rossz), hogy nekünk kell válogatnunk. Kíná­lati piac van tehát, amely felnőttnek tekinti az em­bereket, a szó igazi értel­mében. Ahhoz, hogy ki-ki helye­sen döntsön, fel kell ké­szülnie. Sokat segíthet eb­ben a tömegkommuniká­ció, a közoktatás, és a köz- művelődés is. Ma már magam is azt vallom: nem adminisztra­tív eszközökkel kell ma­nipulálni az emberek ízlé­sét, sokkal inkább meg­győzéssel, szemléletformá­lással. Ez nagyobb kihí­vás, mint amely a koráb­bi kultúrpolitikai idősza­kot jellemezte. Ám van egy nagy elő­nye. Mindenkinek meg­adja a választás, a dön­tés szabadságát... Jámbor Ildikó Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Az ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Lukács János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A tanácsülés első napi­rendi pontként személyi kér­désekben döntött. Az Országos Tanács ké­résükre, nyugállományba vo­nulásuk miatt, érdemeik el­ismerésével, eddigi munká­jukat méltatva és megkö­szönve felmentette Gáspár Sándort a SZOT elnöki tiszt­ségéből, elnökségi és titkár­sági tagságából; Baranyai Tibort a SZOT főtitkári tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából. Az Országos Tanács dr. Nagy Sándort, a SZOT tit­kárát megválasztotta a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkárává. A SZOT, nyugállományba vonulásuk miatt felmentette elnökségi tagságukból Dajka Ferencet, a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének volt főtitkárát és Gyöngyösi Ist­vánt, az Építő-, Fa- és Épí­tőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének volt főtitká­rát. Somogyi Gyulát, az épí­tők szakszervezetének főtit­kárát és Paszternák Lászlót, a Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát ko­optálta a SZOT tagjainak sorába. Föcze Lajost, a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkárát, Paszternák Lászlót és Somogyi Gyulát megválasztotta a SZOT el­nöksége tagjának. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa dr. Nyikos Lászlót kinevezte a SZOT közgazdasági és életszínvo­nal-politikai osztálya vezető­jének, Tolnai Ildikót pedig a szociálpolitikai, munka- és egészségvédelmi osztály ve­zetőjének. A tanácsülés a további­akban megvitatta a bérpoli­tikai reform szakszervezeti koncepciójáról szóló előter­jesztést, amelyhez Nagy Sán­dor főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott, hogy a szak- szervezetekre jelentős sze­rep hárul a társadalmi-gaz­dasági megújulási folyamat­ban. Egyfelől erős, határo­zott gazdasági vezetésre, a munkában világos és szi­gorú követelményekre, más­felől erős, határozott, felelő­sen politizáló szakszervezet­re van szükség — mondotta. Nem az a szakszervezet ne­hezíti a dolgokat, amelyik felelősen vitatkozik, követel vagy elutasít, hanem az, amelyik nem hallatja a sza­vát, amelyik sem jelző sze­repét, sem érdekvédelmi funkcióját nem képes meg­valósítani. A szakszervezeti mozga­lomnak is kiemelt figyelmet kell fordítania azoknak a rétegeknek a helyzetére, amelyeknek a keresete je­lentősen alatta marad az át­lagosnak. Fontos tényként említette, hogy a KSH — nagyszámú tudományos, ál­lami és társadalmi szerv be­vonásával — létminimum­és társadalmiminimum-szá- mitásokat kezdett el, ami a szakszervezetek törekvései­nek és igényeinek is meg­felel. E számítások alkalmas kiindulópontot nyújthatnak a legrászorultabb, legnehe­zebb körülmények között élő személyek, családok helyze­tének megítéléséhez, a szük­séges tennivalók körvonala­zásához. A KSH számításai szerint jelenleg az aktív ke­resőket magukban foglaló családok esetében az egy főre számított társadalmi minimum (a társadalom mai helyzetéhez igazodó létfenn­tartási összeg) 4010 forint, a létminimum (az emberek létfenntartásához szükséges összeg) 3290 forint. A nyug­díjas-háztartások esetében 3610, illetve 3020 forint a két összeg. Szükséges, hogy a szak- szervezeti mozgalom alapos elemzőmunka, a tagság szé­les rétegei véleményének megismerése után alakítsa ki magatartásának fő irá­nyait, és nézzen szembe azokkal a kihívásokkal, ame­lyek mind a gazdaságban, mind a szakszervezeti moz­galomban felgyülemlett problémák formájában nap mint nap éri. A SZOT el­nöksége még nem alakított ki végleges álláspontot arra nézve, hogy milyen formá­ban, milyen menetrend alap­ján javasolja összehívni azt a tanácskozást, amely meg­felelő előkészítő munka után hivatott a válaszok megfo­galmazására. Abban azon­ban egyetértés van, hogy ez év őszén kell összehívni a tanácskozást, és mihama­rabb megfelelő vitadoku- mentümot kell közreadni, amely összefoglalja a leg­fontosabb problémaköröket. Ezzel párhuzamosan a tag­ság körében vitára bocsát­ják a szakszervezetek bér­reform-elképzeléseit és a hosszabb távú üdülési kon­cepciót is. örvendetes, hogy szemlé­letváltozás következett be az illetékes kormányzati szer­veknél, felismerve, hogy nem akkor kell és lehet bérreformot csinálni, ami­kor majd a távoli jövőben a gazdaság kellő mennyiségű többletjövedelmet termel. A bérreformra éppen azért van szükség, hogy a gazdaság elmozduljon a jelenlegi helyzetből, javuljon jövede­lemtermelő képessége. A szakszervezeti bérpolitika középpontjában — hosszabb távon — a reálbérek érez­hető és tartós növelésének igénye áll. Alakuljanak ki a társadalmilag igazsá­gos, a munka értékével, hasznosságával összhangban álló kereseti arányok. A szakszervezetek elkép­zelése szerint az elkülönült keresetszabályozást egy való­ságos béregyeztetésnek kell felváltania. Ilyen bérmeg­állapodásos modell 1989-től még nem vezethető be, de a jelzett irányba már jövőre el lehet indulni. A szakszer­vezetek által javasolt bér­politika középpontjában a reálbérek lehetséges mérté­kű megóvása áll. Mindenki számára biztosítani kell az alapvető fogyasztási cikkek áremelkedésének ellentéte­lezésére egy minimális bér­emelést. — A pártértekezlet állás- foglalásából is kitűnik, hogy a párt a szakszervezeti moz­galom teljes önállóságának elismerése mellett, minden­féle beavatkozást kerülve, a partneri viszony keretében kíván együttműködni a szak- szervezetekkel a társadalom előtt álló feladatok megol­dása érdekében — mondta befejezésül a SZOT főtit­kára. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának ülésén Grósz Károly is felszólalt. Egyebek között arról szólt, hogy a Központi Bizottság nyilvánosságra hozza azt a feladattervet. amelyet a pártértekezlet határozatának végrehajtása érdekében. a XIV. kongresszusig program­jaként elfogadott. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szakszervezetek he­lye és szerepe a magyar tár­sadalomban és a politikai közéletben nem csökken, ha­nem a következő időszakban nőni fog. A párt a jövőben is, ugyanúgy, mint eddig, tá­maszkodik a szakszervezeti mozgalomra. Egyetlen, a nép érdekeit képviselő, marxista párt sem tevékenykedhet a dolgozókat átfogó, egységes szakszervezeti mozgalom nél­kül. Végül hangsúlyozta, hogy dolgozni, gondolkodni, a je­len konfliktusait kezelni, a jövőt megtervezni közös fel­adat. ehhez kérte a szak- szervezeti mozgalom támo­gatását, és kívánt sikeres munkát. A kelet—nyugati gaidasági kapcsolatok fejlesz­téséről A Financial Times konferenciája Budapesten A Financial Times rende­zésében, kétnapos tanácsko­zás kezdődött kedden Buda­pesten. a kelet—nyugati gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­séről. A konferencián — amelyen Nyugat- és Kelet- Európából étkezett szakem­berek tartanak előadásokat az üzleti kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről, a szo­cialista országok gazdasági reformtörekvéseiről — több mint 100 üzletember vesz részt. vállalatok. bankok, különböző intézmények ma­gas beosztású képviselői. A tanácskozást Fekete Já­nos. a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. — Reformprogramunk lé­nyege a szocialista, tervsze­rűen orientált piacgazdaság kifejlesztése — hangsúlyoz­ta Grósz Károly. — Ebben a piac a gazdaságot egészében integráló intézmény. Eddig az volt az álláspont, hogy ahol a tervszerű állami irá­nyítás nem bizonyul haté­konynak. ott kell teret en­gedni a piaci mechanizmus­nak. A szocialista piacgaz­daságban viszont fordította logika: ahol a piac nem bi­zonyul társadalmilag haté­kony vagy elfogadható koor­dinációs mechanizmusnak, ott van szükség a nem pia­ci eszközök érvényesítésére. Tisztában vagyunk vele. hogy mindezeknek szigorú feltételei vannak. Az admi­nisztratív korlátok leépíté­sének kemény pénzügyi po­litikával és a csődtörvény következetes alkalmazásával kell párosulnia. A továbbiakban számos előadás hangzott el a kelet —nyugati gazdasági kapcso­latok jövőjéről, a gazdasági fejlődés helyzetéről egyes kelet-európai országokban Több előadó ismertette a Lengyelországban, Szovjet­unióban körvonalazódó, új gazdasági reformtörekvése­ket. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, a budapesti konfe­rencia alkalmából interjút adott a Financial Times cí­mű londoni lapnak. (MTI) David Mellor brit külügyi államminiszter látogatása David Mellor brit külügyi államminiszter, június 18. és 21. között látogatást tett Magyarországon. Részt vett és felszólalt azon a konfe­rencián. amelyet a Financial Times szervezett Budapesten, a lap fennállásának 100. év­fordulóján. a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokról. A tanácskozás színhelyén ta­lálkozott Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával. mi­niszterelnökkel. David Mellor megbeszé­lést folytatott vendéglátójá­val. Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkárral. A brit politikust fogadta Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára. Marjai József minisz­terelnök-helyettes, kereske­delmi miniszter. Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizott­sága külügyi osztályának ve­zetője és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. E megbeszélé­seken David Mellor tájékoz­tatást kapott az MSZMP or­szágos értekezlete utáni po­litikai és gazdasági helyzet­ről, valamint a reformfolya­mat soron levő feladatairól. (MTI) A KGST-országok szövetkezeti vezetőinek tanácskozása Kedden Budapesten, a Rege Szállóban megkezdő­dött a KGST-tagállamok országos szövetkezeti szö­vetségei, illetve tanácsai el­nökeinek kétnapos tanács­kozása. A bolgár, a cseh­szlovák, a lengyel, az NDK- beli, a román, a szovjet, a vietnami és a magyar dele­gáció mellett megfigyelőként jelen van a tárgyaláson a jemeni NDK-beli és a ju­goszláv szövetkezeti küldött­ség. A szocialista országok fo­gyasztási szövetkezeteinek vezetői egyebek között meg­vitatják a közvetlen terme­lési kapcsolatok bővítésé­nek lehetőségeit, és a szö­vetkezeti oktatás, s a veze­tőképzés időszerű feladata­it. Egyeztetik álláspontju­kat a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége XXIX kongresszusára, amelyet jú­lius 7. és 10. között tartanak Stockholmban, ahol a fő té­ma a szövetkezeti értékek újragondolása. A KGST-országok szövet­kezeti vezetőit kedden fo­gadta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. (MTI) Exportbővítő pályázatok Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban A hosszú távra szóló, ex- portbővítő pályázatok eddi­gi eredményeiről és a pályá­zati rendszer tapasztalatai­ról kedden sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Miniszté­riumban. Elmondták, hogy a kor­mányzat két és fél évvel ez­előtt hirdette meg a pályá­zatot, s eddig több mint 300 gazdálkodó nyújtotta be pá­lyamunkáját. Időközben a feltételeket korszerűsítették, módosították, egy részük ez év elején lépett életbe. A pá­lyamunkák közül a tárca­közi bizottság eddig 244-et fogadott el, s ennek alapján létrejöttek a megállapodások. A legtöbb pályázó a gépipa­ri. az elektronikai és" a vegy­ipari ágazatból került ki. A megállapodások összesen mintegy 150 milliárd forint­nyi exporttöbbletet tártál - maznak, amelyet általában öt év alatt kívánnak telje­síteni. Mindehhez jelentős felhalmozásiadó-. illetve áfa-kedvezményt biztosíta­nak. a bankhitelekhez ka­matkedvezményt nyújtanak, lehetővé teszik a kedvezmé­nyes, pontosabban vámmen­tes technológiai lízinget, sőt állami alapjuttatáshoz is hozzáférhetnek a vállalko­zók. Az iparvállalatok jó része már tavaly megkezdte válla­lásainak teljesítését. 228 pá­lyázó közül 152 teljesítette, illetve túlteljesítette. 76 vál­lalat azonban nem érte el a beütemezett exporttöbbletet, sőt jelentősen elmaradt at­tól. Ezektől a vállalatoktól a kedvezményeket megvon­ták. sőt visszafizettették az előre biztosított juttatásokat is. Az ez évre megkötött meg­állapodások alapján a tava­lyi. 400 millió dolláros ex­porttöbbleten túl, további 150 millió dollár árbevétel­lel számolnak. A pályázati rendszer ösztön­ző hatásának segítése érdeké­ben a minisztérium fontosnak tartja a kedvezmények reál­értékének megőrzését. (MTI) .

Next

/
Thumbnails
Contents