Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIX. évfolyam. 148. szám ARA: 1988. június 22., szerda 1,80 FORINT A mozgalom önállóságának elismerése — Valóságos béregyeztetést — Vitadokumentum készül fl Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Dr. Nagy Sándort választották főtitkárrá Képünkön dr. Nagy Sándor beszél a SZOT ülésen (Népújság-telefotó — MTI — Wéber Lajos fel v.) Bestsellerek — Ez a könyv olyan, amelyet szívesen otthagy a vonatban az ember — ajánlja a minap írótársának regényét egyik népszerű publicistánk az éter hullámain. Legalább azt adja amit a címlapon is ígér, kellemes kikapcsolódást, semmi többet — folytatja a gondolatsort. Hogy melyik könyvről van szó. az most nem is érdekes, mór csak azért sem említem a címét, mert nem kívánok ingyen reklámmal szolgálni. Számomra, számunkra a jelenség a fontos. Elszaporodtak hivatalos és magánkönyvkiadásunkban — mert már ilyen is van — a bestsellerek. Olyan írásművekről van szó, melyek bevallott célja a nívós vagy kevésbé nívós szórakoztatás. Szerzőik nem törekszenek velük meghódítani a Parnasszust, csupán — tisztes haszon reményében — üdítő percekkel szeretnék megajándékozni az embereket. Jól van-e ez így vagy nem? Még nincs egy évtizede, hogy egyetemi hallgatóként egy szociológiai vizsgálatban én magam is e művek népszerűsége, és tömeges népszerűsítése ellen berzenkedtem. Akkoriban úgy tartottuk helyesnek — s a hivatalos álláspont is ez volt —, hogy ezeket az alkotásokat, ha terjesztik is, adják nagyon drágán. S mindemellett a kiadók válogassanak az abszolút giccs és a mérsékelten szirupos művek között, s csak az utóbbiakat juttassák el a nagyközönséghez. Azóta gyökeres változást értünk meg e téren is. Kulturális életünkben is a gazdasági szemlélet uralkodott el. A néhány éve még fekete báránynak számító polgári írók alkotásai is megvásárolhatóvá lettek (nagyon helyesen), s mellettük elszaporodtak a jól eladható, ám irodalmilag értéktelen sikerművek. S ma már a hátoldalon feltüntetett ár- megjelölés sem igazít el bennünket, hiszen egy nívós esszékötetért vagy szépírói munkáért is legalább olyan borsos összeget kell leszurkolni, mint gyengébb társaikért. Hozzá kell tehát szoknunk ( s ez megint csak nem rossz), hogy nekünk kell válogatnunk. Kínálati piac van tehát, amely felnőttnek tekinti az embereket, a szó igazi értelmében. Ahhoz, hogy ki-ki helyesen döntsön, fel kell készülnie. Sokat segíthet ebben a tömegkommunikáció, a közoktatás, és a köz- művelődés is. Ma már magam is azt vallom: nem adminisztratív eszközökkel kell manipulálni az emberek ízlését, sokkal inkább meggyőzéssel, szemléletformálással. Ez nagyobb kihívás, mint amely a korábbi kultúrpolitikai időszakot jellemezte. Ám van egy nagy előnye. Mindenkinek megadja a választás, a döntés szabadságát... Jámbor Ildikó Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Az ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A tanácsülés első napirendi pontként személyi kérdésekben döntött. Az Országos Tanács kérésükre, nyugállományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerésével, eddigi munkájukat méltatva és megköszönve felmentette Gáspár Sándort a SZOT elnöki tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából; Baranyai Tibort a SZOT főtitkári tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából. Az Országos Tanács dr. Nagy Sándort, a SZOT titkárát megválasztotta a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkárává. A SZOT, nyugállományba vonulásuk miatt felmentette elnökségi tagságukból Dajka Ferencet, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát és Gyöngyösi Istvánt, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének volt főtitkárát. Somogyi Gyulát, az építők szakszervezetének főtitkárát és Paszternák Lászlót, a Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát kooptálta a SZOT tagjainak sorába. Föcze Lajost, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Paszternák Lászlót és Somogyi Gyulát megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának. A Szakszervezetek Országos Tanácsa dr. Nyikos Lászlót kinevezte a SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osztálya vezetőjének, Tolnai Ildikót pedig a szociálpolitikai, munka- és egészségvédelmi osztály vezetőjének. A tanácsülés a továbbiakban megvitatta a bérpolitikai reform szakszervezeti koncepciójáról szóló előterjesztést, amelyhez Nagy Sándor főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott, hogy a szak- szervezetekre jelentős szerep hárul a társadalmi-gazdasági megújulási folyamatban. Egyfelől erős, határozott gazdasági vezetésre, a munkában világos és szigorú követelményekre, másfelől erős, határozott, felelősen politizáló szakszervezetre van szükség — mondotta. Nem az a szakszervezet nehezíti a dolgokat, amelyik felelősen vitatkozik, követel vagy elutasít, hanem az, amelyik nem hallatja a szavát, amelyik sem jelző szerepét, sem érdekvédelmi funkcióját nem képes megvalósítani. A szakszervezeti mozgalomnak is kiemelt figyelmet kell fordítania azoknak a rétegeknek a helyzetére, amelyeknek a keresete jelentősen alatta marad az átlagosnak. Fontos tényként említette, hogy a KSH — nagyszámú tudományos, állami és társadalmi szerv bevonásával — létminimumés társadalmiminimum-szá- mitásokat kezdett el, ami a szakszervezetek törekvéseinek és igényeinek is megfelel. E számítások alkalmas kiindulópontot nyújthatnak a legrászorultabb, legnehezebb körülmények között élő személyek, családok helyzetének megítéléséhez, a szükséges tennivalók körvonalazásához. A KSH számításai szerint jelenleg az aktív keresőket magukban foglaló családok esetében az egy főre számított társadalmi minimum (a társadalom mai helyzetéhez igazodó létfenntartási összeg) 4010 forint, a létminimum (az emberek létfenntartásához szükséges összeg) 3290 forint. A nyugdíjas-háztartások esetében 3610, illetve 3020 forint a két összeg. Szükséges, hogy a szak- szervezeti mozgalom alapos elemzőmunka, a tagság széles rétegei véleményének megismerése után alakítsa ki magatartásának fő irányait, és nézzen szembe azokkal a kihívásokkal, amelyek mind a gazdaságban, mind a szakszervezeti mozgalomban felgyülemlett problémák formájában nap mint nap éri. A SZOT elnöksége még nem alakított ki végleges álláspontot arra nézve, hogy milyen formában, milyen menetrend alapján javasolja összehívni azt a tanácskozást, amely megfelelő előkészítő munka után hivatott a válaszok megfogalmazására. Abban azonban egyetértés van, hogy ez év őszén kell összehívni a tanácskozást, és mihamarabb megfelelő vitadoku- mentümot kell közreadni, amely összefoglalja a legfontosabb problémaköröket. Ezzel párhuzamosan a tagság körében vitára bocsátják a szakszervezetek bérreform-elképzeléseit és a hosszabb távú üdülési koncepciót is. örvendetes, hogy szemléletváltozás következett be az illetékes kormányzati szerveknél, felismerve, hogy nem akkor kell és lehet bérreformot csinálni, amikor majd a távoli jövőben a gazdaság kellő mennyiségű többletjövedelmet termel. A bérreformra éppen azért van szükség, hogy a gazdaság elmozduljon a jelenlegi helyzetből, javuljon jövedelemtermelő képessége. A szakszervezeti bérpolitika középpontjában — hosszabb távon — a reálbérek érezhető és tartós növelésének igénye áll. Alakuljanak ki a társadalmilag igazságos, a munka értékével, hasznosságával összhangban álló kereseti arányok. A szakszervezetek elképzelése szerint az elkülönült keresetszabályozást egy valóságos béregyeztetésnek kell felváltania. Ilyen bérmegállapodásos modell 1989-től még nem vezethető be, de a jelzett irányba már jövőre el lehet indulni. A szakszervezetek által javasolt bérpolitika középpontjában a reálbérek lehetséges mértékű megóvása áll. Mindenki számára biztosítani kell az alapvető fogyasztási cikkek áremelkedésének ellentételezésére egy minimális béremelést. — A pártértekezlet állás- foglalásából is kitűnik, hogy a párt a szakszervezeti mozgalom teljes önállóságának elismerése mellett, mindenféle beavatkozást kerülve, a partneri viszony keretében kíván együttműködni a szak- szervezetekkel a társadalom előtt álló feladatok megoldása érdekében — mondta befejezésül a SZOT főtitkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén Grósz Károly is felszólalt. Egyebek között arról szólt, hogy a Központi Bizottság nyilvánosságra hozza azt a feladattervet. amelyet a pártértekezlet határozatának végrehajtása érdekében. a XIV. kongresszusig programjaként elfogadott. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szakszervezetek helye és szerepe a magyar társadalomban és a politikai közéletben nem csökken, hanem a következő időszakban nőni fog. A párt a jövőben is, ugyanúgy, mint eddig, támaszkodik a szakszervezeti mozgalomra. Egyetlen, a nép érdekeit képviselő, marxista párt sem tevékenykedhet a dolgozókat átfogó, egységes szakszervezeti mozgalom nélkül. Végül hangsúlyozta, hogy dolgozni, gondolkodni, a jelen konfliktusait kezelni, a jövőt megtervezni közös feladat. ehhez kérte a szak- szervezeti mozgalom támogatását, és kívánt sikeres munkát. A kelet—nyugati gaidasági kapcsolatok fejlesztéséről A Financial Times konferenciája Budapesten A Financial Times rendezésében, kétnapos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten. a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A konferencián — amelyen Nyugat- és Kelet- Európából étkezett szakemberek tartanak előadásokat az üzleti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, a szocialista országok gazdasági reformtörekvéseiről — több mint 100 üzletember vesz részt. vállalatok. bankok, különböző intézmények magas beosztású képviselői. A tanácskozást Fekete János. a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. — Reformprogramunk lényege a szocialista, tervszerűen orientált piacgazdaság kifejlesztése — hangsúlyozta Grósz Károly. — Ebben a piac a gazdaságot egészében integráló intézmény. Eddig az volt az álláspont, hogy ahol a tervszerű állami irányítás nem bizonyul hatékonynak. ott kell teret engedni a piaci mechanizmusnak. A szocialista piacgazdaságban viszont fordította logika: ahol a piac nem bizonyul társadalmilag hatékony vagy elfogadható koordinációs mechanizmusnak, ott van szükség a nem piaci eszközök érvényesítésére. Tisztában vagyunk vele. hogy mindezeknek szigorú feltételei vannak. Az adminisztratív korlátok leépítésének kemény pénzügyi politikával és a csődtörvény következetes alkalmazásával kell párosulnia. A továbbiakban számos előadás hangzott el a kelet —nyugati gazdasági kapcsolatok jövőjéről, a gazdasági fejlődés helyzetéről egyes kelet-európai országokban Több előadó ismertette a Lengyelországban, Szovjetunióban körvonalazódó, új gazdasági reformtörekvéseket. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, a budapesti konferencia alkalmából interjút adott a Financial Times című londoni lapnak. (MTI) David Mellor brit külügyi államminiszter látogatása David Mellor brit külügyi államminiszter, június 18. és 21. között látogatást tett Magyarországon. Részt vett és felszólalt azon a konferencián. amelyet a Financial Times szervezett Budapesten, a lap fennállásának 100. évfordulóján. a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokról. A tanácskozás színhelyén találkozott Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával. miniszterelnökkel. David Mellor megbeszélést folytatott vendéglátójával. Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkárral. A brit politikust fogadta Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára. Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter. Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője és Várkonyi Péter külügyminiszter. E megbeszéléseken David Mellor tájékoztatást kapott az MSZMP országos értekezlete utáni politikai és gazdasági helyzetről, valamint a reformfolyamat soron levő feladatairól. (MTI) A KGST-országok szövetkezeti vezetőinek tanácskozása Kedden Budapesten, a Rege Szállóban megkezdődött a KGST-tagállamok országos szövetkezeti szövetségei, illetve tanácsai elnökeinek kétnapos tanácskozása. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK- beli, a román, a szovjet, a vietnami és a magyar delegáció mellett megfigyelőként jelen van a tárgyaláson a jemeni NDK-beli és a jugoszláv szövetkezeti küldöttség. A szocialista országok fogyasztási szövetkezeteinek vezetői egyebek között megvitatják a közvetlen termelési kapcsolatok bővítésének lehetőségeit, és a szövetkezeti oktatás, s a vezetőképzés időszerű feladatait. Egyeztetik álláspontjukat a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége XXIX kongresszusára, amelyet július 7. és 10. között tartanak Stockholmban, ahol a fő téma a szövetkezeti értékek újragondolása. A KGST-országok szövetkezeti vezetőit kedden fogadta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. (MTI) Exportbővítő pályázatok Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban A hosszú távra szóló, ex- portbővítő pályázatok eddigi eredményeiről és a pályázati rendszer tapasztalatairól kedden sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Minisztériumban. Elmondták, hogy a kormányzat két és fél évvel ezelőtt hirdette meg a pályázatot, s eddig több mint 300 gazdálkodó nyújtotta be pályamunkáját. Időközben a feltételeket korszerűsítették, módosították, egy részük ez év elején lépett életbe. A pályamunkák közül a tárcaközi bizottság eddig 244-et fogadott el, s ennek alapján létrejöttek a megállapodások. A legtöbb pályázó a gépipari. az elektronikai és" a vegyipari ágazatból került ki. A megállapodások összesen mintegy 150 milliárd forintnyi exporttöbbletet tártál - maznak, amelyet általában öt év alatt kívánnak teljesíteni. Mindehhez jelentős felhalmozásiadó-. illetve áfa-kedvezményt biztosítanak. a bankhitelekhez kamatkedvezményt nyújtanak, lehetővé teszik a kedvezményes, pontosabban vámmentes technológiai lízinget, sőt állami alapjuttatáshoz is hozzáférhetnek a vállalkozók. Az iparvállalatok jó része már tavaly megkezdte vállalásainak teljesítését. 228 pályázó közül 152 teljesítette, illetve túlteljesítette. 76 vállalat azonban nem érte el a beütemezett exporttöbbletet, sőt jelentősen elmaradt attól. Ezektől a vállalatoktól a kedvezményeket megvonták. sőt visszafizettették az előre biztosított juttatásokat is. Az ez évre megkötött megállapodások alapján a tavalyi. 400 millió dolláros exporttöbbleten túl, további 150 millió dollár árbevétellel számolnak. A pályázati rendszer ösztönző hatásának segítése érdekében a minisztérium fontosnak tartja a kedvezmények reálértékének megőrzését. (MTI) .
