Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-21 / 147. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 21., kedd A NÜRNBERGI TOJÁSTÓL Egyre pontosabb órák Egy esseni (NSZK) órásmester mestermüve az az óra. amely az elkövetkező 25 000 évben nemcsak az időt, hanem a Nap, a Hold és a bolygók állását is mutatja. Az óra, amelyen a mester 30 évig dolgozott, legfeljebb 10 000 év múlva fog egy másodperccel eltérni a pontos időtől (MTI Külföldi Képszerkesztőségi Két keréken Essenben (NSZK) készült ez az üvegszálvázas, szélvédővel és tetővel ellátott, 8 kilogramm súlyú kerékpár, amellyel esőben is lehet pedá- lozni. De mi történik erős oldalszélben? (MTI Külföldi Kép- szerkesztőség) Rohanó korunkban, amióta az idő értéke oly határtalanul megnövekedett, hozzánk nőtt az időmérés eszköze, az óra. Ha egy nap elfelejtjük magunkhoz venni, ezerszer akarjuk megnézni, tudni, mennyi az idő. Az óra története tulajdonképpen a mechanikus órák megjelenésével kezdődött 1300 körül, ebben az időben készítettek először kerekes órát. Ezt megelőzően a nap-, víz-, homok-, tűz- stb. óra volt használatos. Újabb fejlődési lépcsőt jelentett az 1400-ban feltalált rugómeghajtású óra, majd az 1510-ben a nürnbergi Heinlein nevű lakatos által feltalált hordozható óra (nürnbergi tojás). Ez időtől kezdve gyors fejlődés indult meg: 1674- ben Huigens feltalálta a hajszálrugót, 1676-ban Hook a horgonygátszerkezetet (an- keróra), 1695-ben az angol Tompion a hengerjáratot (cilinderóra), 1715-ben Graham a róla elnevezett és ingaóráknál még ma is használatos gátszerkezetet, ugyancsak ő használt először (1721- ben) hőkompenzált ingát is. 1842-ben, Philipp feltalálta az azóta is alkalmazott re- montoira felhúzó szerkezetet. A 19. század második felétől kezdve az óra korszerűsítésekor elsősorban a szerkezet pontosságát növelték, és a méreteit csökkentették. A 20. században a technika rohamos fejlődése következtében az órától megkövetelt nagy pontosság újabb, típusok tervezését és elkészítését tette szükségessé, bár sokáig — itt-ott máig is — mutatják az időt a hagyományos súly- vagy rugómeghajtású mechanikus órák, amelyek inga vagy billegő szabályozókkal működnek. Átmeneti típusúak az elektromos meghajtású mechanikus órák, amelyek szintén inga vagy balansz szabályozóval vannak ellátva. Az elektromos meghajtás természetesen lehet hálózati vagy telepes. A mai, de hagyományos szerkezetű órák közül a svájci horgonygátszerkeze- tű óra felépítésére jellemző, hogy a rugómeghajtású kerékrendszer tengelyei kőcsapágyakban futnak, a billegő szabályozó általában hőkompenzált és an- timagnetikus. A balansz csapágyazás ütésbiztos. Modernebb változata középmásodperc-mutatós, automatikus felhúzású. Vagyis 6 órai kézen hordás 36 óra járást biztosít. Újabb változat az automatikusan váltó dátummutatós óra, amely az időt már napokban is mutatja. A ma egyre jobban terjedő kvarcóra elektromos időmérő berendezés, amely a váltakozó elektromágneses térben egyébként állandó fizikai körülmények között elhelyezett kvarckristálynak az elektromos tér változását igen nagyfokú állandósággal vezérlő tulajdonságán alapszik. A jó kvarcóra napi járásának egyenetlenségei kisebbek ötmilliárd másodpercnél. A kerékpár a legolcsóbb közlekedési eszköz, a világon legtöbb van belőle, használata abszolút mértékben környezetkímélő, sőt használója számára még egészséges is. Előnye az is, hogy nem kell hozzá drága pénzen vásárolt üzemanyag... A kerékpár története a messzi múltba vezet vissza. 1815-ben K. Drais badeni fürdőmester találta fel, ekkor drasinának nevezték. Volt váza és két kereke, és a vázon elhelyezett nyergen ülve lábbal lökték előre. Azóta számos változtatáson ment át. A lábpedált M. Fischer német mechanikus alkalmazta először 1850-ben. Londonban 1880-ban nagy első kereket használtak a sebesség fokozása érdekében, ezt a lábpedál közvetlenül hajtotta, de ez a megoldás nem bizonyult megfelelőnek. A légtömlös kerékabroncsot 1886-ban Dunlop angol állatorvos találta fel. Mint ismeretes, a kerékpár fő része a vékony falú acélcsőből összehegesztett váz, a lábpedálokon keresztül láncáttétellel hajtott hátsó és szabadon futó, kormányszarvval elforgatható első kerék, nyereg, fék és segédberendezések. A hátsó kerékágy fékkel kombinált szabadonfutós kivitelű, és háromféle feladatot teljesít. A pedálok hajtásánál a szabadoníutó zár, és a lánchajtás forgatja a hátsó kereket. A mozgásban lévő kerékpár pedáljának hajtását megszüntetve, a szaba- donfutó old, és a kerékpár tovább gurul. A pedálokat ellenkező irányba nyomva a fékszerkezet lép működésbe, melynek hatásossága a pedálra gyakorolt nyomóerővel arányos. Ezt a szerkezetet, amelyet 1903-ban Fich- tel és Sachs schweinfurti cég „torpedó” néven hozott forgalomba, kontraféknek nevezik. Készülnek több áttétellel felszerelt hátsó kerékágyak is, melyek a hegyes vidékeken teszik köny- nyebbé a kerékpározást. A kerékpár utazósebessége normális útviszonyok között óránként 15—20 kilométer, súlya pedig 8—18 kilogramm. A legelterjedtebb kerékpártípus főleg sík terepre való, váltó nélküli jármű, amelyik viszonylag nehéz, olcsón előállítható vázzal, rossz utakra tervezett széles, kisnyomású gumikkal, sárvédővel és kontrafékkel van ellátva. Tulajdonképpen strapa kerékpárnak is nevezhetnénk, sok helyen még ma is ez a falusi emberek „teherhordó szamara”. Készülnek ezenkívül természetesen úgynevezett zsebbiciklik, családi kerékpárok is, amelyek összecsukhatok, kis helyen, például gépkocsik csomagtartójában is* könnyen elférnek. Más igényeket elégítenek ki a túra-, a sport-, illetve a terepjáró kerékpárok. EGY „DARABKA" ANTIANYAG VOLT? A tunguz-rejtély nyomában Nyolcvan éve, 1908. június 30-án, a felhőtlen szibériai égen tüzes golyó száguldott végig. Közvetlenül utána, a tajgából tűz- és füstoszlop tört fel, a földet hatalmas lökés rázkódtatta meg. A tüzes golyó pályája még lehullásának helyétől 700 kilométerre is megfigyelhető volt, a robbanást pedig 1000 kilométer sugarú körzetben hallották. Mozgásba jöttek a Földön az összes szeizmikus és légnyomásbeli zavarokat regisztráló műszerek. Mi történt tulajdonképpen a köves-mocsaras tajgában, hiszen — bár a jelenség kétségtelenül meteoritszerű volt — meteoritmaradványokat azóta sem sikerült felkutatni? Üstökös lett volna? Lehetséges. Ebben az esetben a robbanás utáni „világos éjszakákat” az üstököscsóva porrészecskéi idézhették elő, amelyek szétszóródtak a légkörben, és a napfényt a Földre reflektálták. Emellett szól az is, hogy ütökösnek nem kell feltétlenül a Föld felszínéig jutnia, és ott tölcsért hátrahagynia, mivel jégből álló magja a Föld felszíne felett felrobbanhat. Ezzel kapcsolatban azonban az az ellenvetés hangzott el, hogy a csillagászoknak észre kellett volna venniük ezt az üstököst. Később — különösen az első atomrcbbanásck után — egyes kutatók arra a feltevésre hajlottak, hogy a „tunguz robbanás” talán valami atom- vagy hidrogén- bomba-robbanáshoz hasonló jelenség volt. Ezeket a feltevéseket azonban megcáfolták a tények. A Föld légkörén áthatolva, a meteorit anyaga — még ha hasadó anyag lett volna is — természetes módon nem sűrűsödhetett össze annyira, hogy elérje a kritikus tömeget. ami pedig előfeltétele a láncreakció megindulásának. És, ami a termonukleáris robbantást illeti, egy meteorit az atmoszférán áthaladva, nem hevülhetett fel több millió fokra, vagyis olyan hőmérsékletre, amely nélkül ilyen robbanás elképzelhetetlen. Végül felmerült az az inkább fantasztikus, mint tudományos gondolat, hogy ez , az óriási energiamennyiség a meteoritban meglevő és a Föld atmoszférájának gázaival összeütköző antianyag megsemmisülésének eredményeként szabadulhatott fel. Az ezzel a feltevéssel szemben felhozott, legnyomósabb érv az, hogy eddig makroállapotban — tehát valamilyen tömeg formájában — levő antianyag létezésére nincs semmiféle bizonyíték. Elképzelhetetlen, hogyan repülhetett egy „darabka” antianyag keresztül a mi anyagi galaxisunkon anélkül, hogy már régen meg ne semmisült volna. Egyes tudósok mégis újra és újra visszatérnek erre a hipotézisre anélkül, hogy feltételezésüket bármi alátámasztaná. Szovjet kutatók elegendő anyagot gyűjtöttek ahhoz, hogy az összes, hasonló hipotézisről lemondjanak, és a további kutatásokat kizárólag az üstököselméletre alapozzák. Az utóbbi évek szovjet expedíciói megállapították, hogy 1908-ban a robbanás központjában a radioaktivitás nem növekedett. Tehát bebizonyítottnak tekinthető, hogy a „tunguz meteorit” lehullásának helyén szó sem lehetett atom- robbanásról. A legfontosabb kutatási eredmény az, hogy sikerült a lehulló test pontos esési görbéjét megállapítani. Ezt az üstököst azért nem sikerült előbb megfigyelni, mert a Nap irányából közeledett. Kiszámították mozgási sebességét is. Ez elegendő nagy volt ahhoz, hogy a lehulláskor felszabaduló kinetikai energia elvégezze a közismert pusztításokat. Eszerint nyugodtan le lehet mondani arról a fel- tételezésről, hogy atomrobbanás vagy antianyag-meg- semmisülés ment végbe. Ami az égési nyomokat illeti, a tűz közönséges erdőtűz jellegű volt, ennek keletkezéséhez pedig semmiképpen nem volt szükség atomrobbanásra. Ez azt jelenti, hogy a felszabadult hőenergia mennyiségére vonatkozó korábbi számításokba hiba csúszott, s ez az amerikai kutatók számításait is befolyásolta. Ellenőrizték például, hogy a fákat ért hőmérséklet csak ötvenede- százada volt az amerikaiak által feltételezettnek. Különösen fontos azonban a következő: a test lehullásának a körzetében kozmikus anyagot találtak: apró golyókat, amelyek maximális átmérője 0,2—0,3 milliméter, átlagos átmérőjük csupán 50—80 mikron (egy mikron a milliméter ezredrésze). Ezeket a golyókat egy olyan, 400 kilométer távolságig elnyúló területen találták, amely az üstökös lehullásának helyétől kiinduló nyelv alakját mutatja. Eddig még nincs kétségtelen bizonyíték arra, hogy a talált anyag a kérdéses test részecskéiből áll, de számos körülmény emellett szól. A legújabb számítások szerint az üstökös 6 kilométerrel a Föld felett robbant, és feltételezhető, hogy a robbanás közben képződött, parányi cseppecskékből álló felhőt a szél elsodorta úgy, hogy a cseppecskék „kioltott nyelv” alakjában oszlottak el a Föld felszínén. Ezen a területen leszállt cseppecskéknek az összsúlya valószínűleg több tucat tonna lehetett. És még egy utolsó körülmény: az említett világos éjszakákat a köves tajgától nyugatra, egy vékony sávon észlelték. Ennek a sávnak a vonala pontosan megegyezett az üstököscsóva kiszámított irányával. A tudósok számítása szerint, a Föld 4—5 milliárd éves múltjában legalább 100 üstökös fejezte be pályafutását a Föld felszínén, illetve légkörében. Az ütközés csak az üstökös számára katasztrófa, a Földnek — mint égitestnek — meg sem koty- tyan. Feszenkov akadémikus legújabb feltételezése szerint azért nem találták meg a több százezer tonna súlyúra becsült, óriás test maradványait a Tunguz folyó partján, mert jégbe ágyazott kődarabokból állt — tehát üstökösmag volt —, és széthullott darabjaira. Ha egy üstökös nagyvárosra hullana, pusztító ereje néhány hidrogénbombával érne fel. A Föld felszínét azonban háromnegyed részben víz borítja, és a szárazföldek jó része viszonylag lakatlan, így városok esetleges pusztulása szinte teljesen valószínűtlen. P. A. ÁLLÁS - AJÁNLATAI: Épületkarbantartó Kisszövetkezet: Eger. Vöröstüzér u. 34. Azonnali belépéssel alkalmaz asztalos és ács-állványozó szakmunkásokat. Társadalombiztosítási Igazgatóság: Eger, Lenin tér 1. Felvételre keres közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkező, gyakorlott, gépírni tudó munkaerőket folyószámla-vezető és -behajtási előadói munkakörök betöltésére. Jelentkezni lehet a fenti címen személyesen, vagy a 11-555- ös telefonon a főkönyvelőnél. Borgazdasági Kombinát: Eger, Széchenyi u. 3. Kőlyuktetöi és Árnyékszala utcai palackozójába női munkaerőket alkalmaz két műszakos munkarendben. Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140/b. Felvételre keres hidegburkoló és bádogos szakmunkásokat, valamint kőműves segédmunkást. Jelentkezni lehet a vállalat gyöngyösi és egri telephelyén. Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei: Eger, Kertész u. 128. Felvételt hirdet a felnémet! őrlőüzemébe zsákoló-rakodó munkakör betöltésére, három műszakos munkarendben. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél. MEFAG Műszaki üzemigazgatóság: Eger, Tárkányi út Felvételt "hirdet felsőfokú végzettséggel vagy technikusi képesítéssel-rendelkező munkaerő részére technológus munkakör betöltésére. Továbbá felvesz gyakorlattal rendelkező gépi forgácsoló és hegesztő-lakatos szakmunkásokat. Egri Dohánygyár: Eger, Somogyi B. u. 4. Jó kereseti lehetőséggel (7000.— Ft hó) alkalmaz 1988-ban érettségizett lányokat gépmunkára, három műszakos munkarendben. Tovább tanuláshoz a szükséges feltételeket a vállalat biztosítja. ^ Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5, Felvesz egri FULL-szcrvizbe raktárost; alváz- és üreg védőt; kápolnai szervizbe autószerelőket; hevesi autóbontóba üzletkötőt. Heves Megyei Autójavító Vállalat Tehergépjármű Javító Leányvállalata: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz pénzügyi előadót gépírni tudással.
