Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-16 / 143. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1988 június 16., csütörtök Cirkusz, a Motoros és a ve­rekedők, a Játszó gyerekek a Karate és más játékók, a Tükörkép, a Védekezés, az Elől-középen-hátul — szin­te kiabál a művészt mun­kára indító ötlet indítéka, a seprűvel együtt —, a Váró­teremben, a Születésnap — mind-mind egy-egy végig­gondolandó testi és lelki ál­lapot, amikbe mindennap belekeveredhetünk, de amik­nek sokkhatása összességgé válva valahol, kiadja azt a kort, ezt a mi kedves, oly­kor megutált korszakunkat, amelyben élnünk adatott. A nagy testű férfiak, az itt-otl csámpás gráciák nehézkessé sűrűsödő légkörében üde színfolt Tersánszky Józsi Jenő portréja, a kétágú síp­pal és azzal az ismerős-is­meretlen mosollyal, amiben a szavak, a nóták, a faragá­sok művészét élni látjuk Az önarcképeken tűi ez a portré hiteti el velünk, hol is, hogyan is, miért is jár ebben a tájban, ebben az országban az önmagáról is hitelesen valló művész. Te­szi a dolgát, mert ez a belső törvénye! Farkas András Heves Város Tanácsa és a Városi Művelődési Köz­pont rendezte meg a festő. Veress Sándor László kiál­lítását a November 14. téri múzeumi kiállítóteremben. A művészt a szülővárosa hívta meg, és ő igencsak bőkezűen, nagyvonalúan, jól értékelhető anyagával, a sorsát, egyéniségét, életfel­fogását tömörítő művekkel köszönt be a születése óta várossá növekedett dél-he­vesi világba. A nyárelői csendességben szemléltük végig ezeket a mai divattól lényegesen el­térő, technikájában is, szem­léletében, témakörében is expresszív alkotásokat. A logódzót az értéshez' min­denképpen a művész önarc­képei adják, hiszen a folyton változó i'ilágban az egyéni­ség is formálódik. gondo­latai színesednek, érlelőd­nek. érzelmi élete, céljai, az életben végiggondolt vagy kényszerű harcai meghatá­rozzák azt, amit szellemileg is tesz, tennie kell. És ha Veress Sándor László ma. ötvennégy évesen, tehát egy szabályos ívű művészi pá­lya harmadik harmadában, amikor már tartalom és for­ma mindenképgen egy irány­ba mutat, ezeket az életképe­ket vonultatja fel, ezt a szo­katlan témakört járja be. feltűnően kimutatva azt is. mennyire érdekli őt a test és a mozgás, aminek csak egy villanatnyi állapotát ké­pes megörökíteni, kitetszik: egy dinamikus egyéniség, csaknem azt mondanánk, harsogó jókedvvel, határo­zott bírálati szándékkal is szemléli azt, ami körülötte történik. Nem kívülről, hisz jól érzékelhetően maga is nem egy jelenetnek a sze­replője, vagy legalábbis úgy tesz, mintha az lenne. Az azonban bizony'os, hogy Ve­ress Sándor László úgy Önarckép ★ Tersánszky Józsi Jenő portréja ( Fotó: Szántó György) látja a körülötte zajló ese­ményeket, hogy el kell mon­dania: látjátok, itt vannak ezek a hentesek, ezek a rossz emberek, meg itt van ez a bárány, és ez a ke gyétlen hentesi fölény, az emberi tudás vagy inkább az emberi önzés rosszaságá­val; ezek itt hentesekké nevelődtek. De kik ezek a hentesek? — Azért tesszük most szemlénk során lélek­tanilag is rögtön az önarc­képek után a hentesekről szóló tanulmányt, a több­ször megfestett témaköri, mert ezek az alkotások ke­ményen szólnak a jelene­tekben látható emberekről. Az megint más dolog, hogy a kritikai él Csaknem min­denütt jelen van ezekben az igencsak egyértelmű hatásra törekvő művekben. De több­ször játékossággal, iróniá­val, netán harsogó jókedv­vel vegyülve. A Bedobás, a Gyakorlás, a Kötél felett, a fl forma és gazdája Mozgássérült gyerekek tábora Tegnap I rjczöilöU be a párád fürdői S/.OT-fiyer nickiidütohen a mozgás­sérült gyermekek tízna­pos tabura. \ Vöröske­reszt megyei vezetősége és a Mozgássérültek He­ves Megyei Egyesülete által szervezeti üdülés­ben az idén közel száz Hajdú-Bihar és Heves megyei kisdiák részesült ingyenesen. Az üdül« dolgozói társadalmi mun­kában látták el a pihe no kisiskolásukat. Jövőre cukorbeteg gy e­rekeknek szerveznek ha- Minlu lehetőségei. T. ÁGOSTON LÁSZLÓ Őseinknél hallatlanul egy­szerű. puritán módon zaj­lott a szerelem. Az állatbő- rökhen divatozó ifjú férfi odaálll kiszemelt arája elé. aztán nézte, nézte ... Nyil­ván a hasonló divatnak hó­doló ifjú hölgy is hasonló módon megnézte magának a bivalyölőt. Aztán a férfi mély meggyőződéssel azt mondta, hogy ,.Ö ... ő". Ezzel meg­ragadta a lány haját, és minden további magyaráz­kodás nélkül elvonszolta a barlangjába. Másnap a férfi fogta a kő- baltáját. és elment vadász­ni. Az ifjú asszony pedig maga elé kötötte oroszlán­bőr köténykéjét, és szapo­rán szedegette a bogyókat. Az utódok meg úgy sorakoz­tak, akár az orgonasíp. A középkor lovagjának már sokkal nehezebb dolga volt. Hiába látta meg a me­zőn a harmatos fűben álmo­dozó várkisasszonyt, nem szállhatott le a lováról, hogy illően köszöntse, mert a sok nehéz páncélban mozdulni is alig tudott. Keresnie kellett egy darut, amelyük kiemeli a nyeregből. Akkorra viszont már a hölgy régen hazafu­tott. s kulcsra zárt torony­szobájában azon töprengett, vajon az a mamlasz megta­lálta-e a gondosan elveszített címeres zsebkendőjét. Jó esetben megtalálta. Vet­te a lantját és a fegyverhor­dozóját, s rekedtre énekelte magát a toronyszoba ablaka alatt. Mire megfelelően be­rekedt, meglágyult a hölgy- szive is. Gyertyát gyújtott, amitől lángra lobbant a füg­göny. A lovag örömében fel­dobta a süvegét, s csodálkozott, hogy nem esik vissza. Hogyan is eshetett volna, amikor az éppen arra húzó darucsapat befogadta, mert hogy daru­tollas volt. Az őrök lenyilaz- ták a darvakat és így meg­tudták. hogy kutya van a kertben. Erre a várnép fele a tűzoltókért szaladt, a má­sik fele a süveg gazdáját ke­reste. Amint kiürült a vár. a lo­vag fölosont a lépcsőn, gyön­géden betörte az ajtót. és elkiáltotta magát; ..Rozalin- da légy enyém!" — Nem! Nem! Segítség! — tiltakozott a hölgy, és gyor­san vetkőzni kezdett. — Hoz­tál magaddal lakatost? — Ugyan szívem, minek ide a segítség, meg a laka­tos? Nem bízol az erőnlé­temben? — Ostoba vagy! — top­pantott az amazon. — Atyám, a kőszívű várúr csatába ment. és magával vitte az' erényövem kulcsát. — Pech ... — mondta a lovag, és átosont a komorna szobájába. Ha ma találkozik két fia­tal. előfordul, hogy percekig is elnézegetik egymást, míg megszólal a fiú vagy a lány. — Te? Hogy is hívnak? Akarsz velem járni? — Hát. ha jól meggondo­lom. akár akarhatok is. Lá­tod. itt a kitűzöm, rajta van. hogy csókolj meg. — A fateromnak van egy báró sufnija a Dunakanyar­ban. Na? — Ne sürgess, ezt meg kell gondolni! Arra már jártam ma. A mutterom vi­szont ma a hapsijánál van . .. — Szoktál harapni csóko­lózás közben? — Mióta AIDS van. azóta nem. — Félsz tőle? — Naná! És te? — Azt mondják, feltalál­ták az ellenszerét, de én nem hiszem. Különben fi­úkkal sose szoktam . . — Én se szoktam lányok­kal. de lehet kapni így is. . — Lehet. Te jártál külföl­divel? — Nem. És te? — Nem szeretem a külföl­di csajokat, mert nem tudok rendesen dumálni velük. Még azt se tudja megkérdez­ni az ember, nem AIDS-ek-e. Akkor meg ... — Szóval van nálad? Tu­dod. az, az AIDS elleni ... — Ja, az van. — Én is hordok magam­nál. Sose tudhatja az em­ber ... ' — Akkor mehetünk? — Túlbeszélted. De azért jólesik az ember lányának, ha ilyen szép szavakkal ud­varolnak neki. Magyarországi szabadegyházak A nagy lel számú vallásközösscgek — mint a ka­tolikus, a református, az evangélikus, az izraelita — mellett működnek Magyarországon kisebb fele­kezetek is, az úgynevezett szabadegyházak. Ezek­ről nyilatkozott Pozsonyi László, az Állami Egy­házügyi Hivatal nemzetközi főosztályának vezetője. — A szabadegyházak pro­testáns jellegű vallási kö­zösségek — mondta Pozso­nyi László. — Az úgyneve­zett történelmi egyházaktól eltérően a felekezetekhez ön­kéntes és tudatosan vállalt döntés alapján csatlakoznak a hívők. A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa (SZÉT) 1944-töl működik hi­vatalos szövetségként. Je­lenleg kilenc vallásfelekeze­tet tömörít, ezek taglétszá­ma becslések szerint 40—50 ezer fö. Ezenkívül a SZÉT elnöki gondozása alá tarto­zik harminchét kisebb val­lási csoportosulás. — Hogyan lehet Magyar- országon vallási felekezetet alapítani? — A szabad vallásgyakor- lásról szóló 1895. évi törvény az iránymutató ebben a kér­désben. A feltételek között szerepel, hogy magyar ál­lampolgárok hozzák létre a közösséget, kötelezzék ma­gukat egyházközösségük fenntartására, illetve a hit­oktatás megszervezésére,, és dolgozzanak ki hitelvszabály- zatot A SZÉT alá tartozó kilenc felekezetet, illetve a Krisz­tusban Hívó Nazarenus Gyü­lekezetét és a Magyarorszá­gi Evangéliumi Testvérkö­zösséget hivatalosan elismer­ték. a többi kisebb ielekezet azonban hivatalos elisme­rés nélkül működik. Ezen utóbbiak spontán egyéni kez­deményezés hatására, vala­melyik már működő na­gyobb felekezetből kiválva jöttek letre. Családi jellegű közössegek, amelyek nem tudnak megfelelni az előirt teltételeknek — Az utóbbi időben meg­figyelhető. hogy az emberek újra érdeklődnek a vallás iránt. új. más jellegű, íga- zabbnak vélt, meghitt közös­ségre vá{*ynak. Ez vonzaná őket a kisebb-nagyobb val­lási csoportokhoz? — Azt hiszem, alapvetően egyem motiváció all a je­lenség hátterében. Az új­donság varazsa az. amely döntően befolyásolja az em­bereket: fokozottabb az ér­deklődés a még ki nem pró­bált eszmék iránt. A vallá­si felekezetekhez történő kö­zeledésben szerepet játsza­nak az ismerősök, barátok is. Hozza kell azonban ten­ni. hogy ezt a folyamatot elősegítette, hogy az utóbbi időben ezek a felekezetek sokkal nyilottabbak lettek. Kevésbé zárkóznak el — leg­alábbis a nagyobbak —, nem annyira merevek. Persze a másik oldalról ez azt jelen­ti, hogy fellazul a belső egy­ség. több szakadás, számta­lan belső irányzat alakul ki. — Milyen a felekezetek tevékenységének társadal­mi megítélése? Mennyiben segíthetnek a különböző tár­sadalmi problémák megoldá­sában? — Az ailam igényli e fe­lekezetek közreműködését. Hitéletük középpontjában az emberszemlélet áll, így sajátos etikai arculat jellem­zi őket. Részt vesznek a tár­sadalmi beilleszkedési zava­rokkal küszködök támogatá­sában, tagjaik között kevés az alkoholista, erkölcsi kér désekben páldát mutatnak Foglalkoznak a kábítószer betegekkel, törődnek az idő sekkel, segítik a nagycsalá­dosokat. megszervezik a be tegek gondozását. Ifjúsági rendezvényeket, üdülési ak dókat szerveznek idősek nek, fiataloknak egyaránt — Nemrégiben az Állami Egyházügyi Hivatal rövid közleményben számolt be arról, hogy tárgyalások foly­nak a mormon egyházközös­ség magyarországi megalapí tásáról. Milyen eredmény­nyel zárultak a tárgyalások? — A magyarországi kéz deményezők benyújtották alapítási kérelmüket, jelen­leg vizsgáljuk a beadványt Ha a korábban említett fel­tételeknek megfelelnek, ak­kor engedélyt kapnak a mű­ködésre. Egyébként mormon egyházközösségek más szo­cialista országokban, példá­ul az NDK-ban és Lengyel- országban is léteznek. A ha­zánkban megalapításra váró csoport taglétszámáról, illet­ve a hozzájuk csatlakozni szándékozókról csak a jövő­ben kaphatunk pontos ke pet. — Milyen támogatást kap­nak a szabadegyházak a? államtól ? — A SZET-hez tartozó fe­lekezetek gyakorlatilag nem kapnak támogatást. A hí­vek adományaiból, vala­mint külső hozzájárulásból tartják fenn magukat. A hí­vők általában havonta jö­vedelmük tíz százaléka! ajánlják fel egyházuknak ám esetenként jóval nagyobb összeget adnak a betegség­ből felgyógyult idősek, il­letve végrendeleteikben te­kintélyes összeget hagynak a felekezetekre. Bár ezek a csoportosulások hazánk­ban a kisebb közösségekhez tartoznak, világközpontjaík. például a baptistáké, a me­todistáké hatalmas anyagi erőforrásokkal rendelkez­nek. A közösség bevételeit az állam nem ellenőrzi, nem is ellenőrizheti. — Milyen az állam és a szabadegyházak kapcsolata? — Az állam messzemenő­kig engedi működni e közös­ségeket, nem felügyeli őket, azonban — bizonyos megál­lapodások révén — megha­tározott jogosítványai van­nak. így például előzetes ál­lami hozzájárulás kell egyes egyházi vezetők kinevezésé­hez, megválasztásához, illet­ve egyházközösségek alapi - tásához. — Előfordult már olyan eset, hogy a hivatalosan el­ismert felekezetekben az eredetileg deklarált tevé­kenységgel szemben a kö­zösség tagjait más, meg nem engedett célokra kívánták megnyerni? — Ilyen még nem fordult elő. A felekezetek önkor­mányzattal rendelkeznek, sa­ját ügyük, hogyan oldják meg a belső problémáikat — mondta befejezésül Po­zsonyi László, az Állami Egyházügyi Hivatal főosz­tályvezetője. Sz. B.

Next

/
Thumbnails
Contents