Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-16 / 143. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. június 16., csütörtök S. ALIG SZÁZÉVES II törökbors pályafutása Tavaszi-nyári divat 1989-ben A Magyar Divatintézet Budapesten, az Átrium Hyatt Szálló­ban a szakma és a kereskedelem képviselőinek bemutatói rendezett, ahol a következő esztendő tavaszi-nyári kollek­cióit mutatták be (MTl-fotó — Pataki Gábor) KISKERTTULAJDONOSOKNAK Növényvédelmi előrejelzés A záporok, zivatarok el­RECEPTSAROK Paprikás ételek PAPRIKÁS, KAPROS HIJSTEKERCS Hozzávalók (10 személy­re): 1,20 kg sertésfelsál. 20 dkg sertésmáj, 20 dkg ser­tésvese. 10 dkg füstölt sza­lonna. 4 tojás, 20 dkg hagy­ma. 10 dkg zöldpaprika,. 1 csomag kapor, 10 dkg liszt, 10 dkg paradicsom, 4 dl tej­föl. 30 dkg zsír, 60 dkg há­zi csigatészta, só. bors, pi­rospaprika. A sertéshúst adagonként egy darabra vágjuk, klopfol- juk, sózzuk. A füstölt sza­lonnát, sertésmájat és a le­tisztított sertésvesét ledarál­juk, majd serpenyőben meg­pirítjuk. Ízesítjük és tojással összekeverve a hússzeletek­be tekercseljük. Hústüvel vagy fogvájóval megtúzzük, kevés zsírban elősütjük, majd pörköltlében pároljuk. Ha megpuhult, jól kiforraljuk és átszűrjük. Finomra vágott kaporral ízesítjük. A húst ferdén felszeleteljük, mártás­sal bevonjuk, és főtt házi csigatésztakörettel tálaljuk. Tetejére karikára vágott zöldpaprikát és paradicso­mot teszünk. ZÖLDPAPRIKALEVES Nem közismert, mégis na­gyon finom. Két megmosott, kicsumázott vastag húsú zöldpaprikát apró kockára vágunk, illetve egy kis fej hagymával együtt le is da­rálhatjuk. Háromdekányi füstölt szalonnát ugyancsak összemetélünk, serpenyőben kiolvasztjuk, és zsírján — fedő alatt — meglankaszt- juk a hagymát, zöldpaprikát. Hozzákaparunk gerezdnyi fokhagymát is. Evőkanálnyi liszttel megszórjuk, késhegy­nyi pirospaprikát teszünk hozzá, és négy pohárnyi víz­zel felengedjük. Forrás előtt hozzákeverünk fél pohár tej­fölt és egy erőleveskockát. ERDÉLYI PAPRIKASALÁTA Sokakat visszatart a zöld­paprikától az, hogy emészt­hetetlen külső hártyája puf­fadást okoz. Most egy olyan salátát ajánlunk, amelynek lényeges tulajdonsága, hogy a paprikán nem marad rajta a hártya. A megmosott, a megtörölt, levágott szárú, vastaghúsú darabokat bő. forró olajban barnára sütjük, lapáttal ki­emeljük, lecsurgatjuk. Ha már érinthető hőmérsékletű, a megpörlkölődött hártyát a húsáról lehántjuk. Enyhén sózott, cukrozott, ecetes ön­tetet készítünk, kevés sütő­olajat töltünk hozzá, és a megpuhult, lehántolt paprikát beleszeljük. Kevés reszelt vöröshagymával gazdagít­hatjuk az ízét. Ha rövid lé­vel. bővebb mennyiségben ké­szül, akkor akár köret is lehet. SZERB SÜLT PAPRIKASALÄTA Előnye az erdélyivel szem­ben. hogy kevésbé hizlaló. Ez ugyanis olaj nélkül ké­szül. A jó húsos papriká­kat vagy az előre megforró- sitott sütőben, vagy a tűz­hely tetején („platnin' ) le­fedett lánggal, körbe-körbe íoigatva barnára pörköljük, majd egy percre hideg víz­be dobva, hártyájából ki­bújtatjuk. Enyhén cukros, sózott, ecetes lébe tesszük, s elég időt hagyunk rá, hogy az kellően átjárja. Tekintve, hogy elkészítése babramun- ka, nem érdemes egyszeri adagnak nekikezdeni. ha­nem tanácsos egyszerre egy­másfél kilót megsütni, üveg­be téve, a hűtőben hosszabb ideig is eláll. Természetesen ez a sült paprikasaláta ké­szülhet enyhén olajos páccal is. Fólia alatt nevelt zöld­paprikákból, viszonylag el­fogadható áron még sosem volt ekkora választék és mennyiség a piacokon, mint amennyi az idén látható, kapható. Hártyájuk viaszos­feszes fénye ínycsiklandó, ropogós harapást ígér. Ügy tűnik — és úgy is gyökere­zett meg a hazai köztudat­ban —, hogy a zöldpaprika ősi magyar növény; távo­labbi országokban talán nem is ismerik. Ez a feltevés bi­zony téves. Görög eredetű nemzetségnevén, Capsicum- ként ismert és kedvelt még a távoli Ausztráliában is, nem kevésbé az USA-ban, Ázsiában, Afrikában, és Eu­rópa valamennyi országá­ban. Ez a neve különbözteti meg a fűszerpaprikától, amely a „piper” különféle nyelvi változataival jelzi az eltérést. Kolumbusz hajóorvosa, Chanca hozta magával az Európában ismeretlen nö­vény magvait, amit Közép- Ameri kában már régen ter­Nem múlik el egy nyár sem, hogy ne gyarapítaná áldozatainak számát, szinte menetrendszerűen, tíz éve. száz éve, ki tudja mióta. Van ellene egy igen ha­tásos védekezési mód; a bi­zalmatlanság, és óvatosság! Nem krimit akarunk írni, ezért attól eltérően nem a végén, már írásunk elején leleplezzük a gyilkost; a gyilkos galócáról, és csa­ládjáról. közeli rokonairól van szó, most, a gombasze­zon idején. A tanulás, ismeretszerzés legtermészetesebb forrása a könyv, amelyből azonban csak úgy sajátítható el az ismeretanyag, ha azt ma­gunkkal visszük a természet­be, és a talált gombát ott a helyszínen megpróbáljuk azonosítani. Legelőször a gyilkos ga­lócát ismerjük meg, tanul­juk meg, hiszen olyan jel­legzetes, eltéveszthetetlen jegyei vannak: a gallér, a borskor, a fehér lemezek. A gombagyűjtés legfőbb szabályai: Mindig a tönkjével együtt vegyük fel, azonnal tisztít­suk meg a szennyeződéstől (föld, avar). Vizsgáljuk meg, egyértel­műen azonosítsuk a fajtá­ját (könyvből, vagy a már meglevő tudás, tapasztalat alapján). Csak az ehetőket vigyük haza. Az ismeretlen, nem azonosítható, vagy mérges ^>mbát a helyszínen semmi­sítsük meg, nehogy más fölszedje. (Tapossuk el.) Ahol van szakértő (piaco­kon), ajánlatos még az ál­talunk jónak ítélt darabokat is bemutatni. Miről álmodunk? Honnan erednek képtelennek. való­színűtlennek tűnő benyomá­saink, mi a forrása azoknak az álombéli élményeknek, amelyeket életünkben soha nem éltünk át, és amelyek legtöbbjét át sem élhetnénk? — kérdezi T. Sándorné egri olvasónk. A legtöbben úgy vélik, hogy az alvás pusztán a pi­henést szolgálja, holott ez távolról sincs így. Az igaz, hogy testünk, valamint az agyunk működése ilyenkor csökken, ezért valóban ki- pihentnek érezzük magun­kat a reggeli ébredéskor. Idegrendszerünk azonban ekkor is működik éppen úgy, mint napközben, csak egészem másként, mint éber állapotban. Az egyes ideg* mesztettek és használtak fű­szer gyanánt. Az elkövetkező idők során Izabella, spa­nyol királyné egzotikus dísz­növényként termesztette, és dísznövényként jutott el Magyarországra is, ahol először Széchy Margit kert­jében díszlett a XVI. szá­zad közepén, majd Bat­thyány Boldizsár nevelt pap­rikát, immár ételízesítőnek. A fűszerpaprika megle­hetősen lassan hódította meg a magyar ínyeket: először a XVIII. században említi meg füvészkönyv „tö­rökbors” néven. Zölden sen­ki meg nem kóstolta volna: csípősségét még nem tud­ták hogyan megszelídíteni. 1880 táján kezdett kísérletez­ni a szegedi Obermayer Ernő az enyhébb ízű fajták ter­mesztésével. A teljes sikert azonban nem ő, hanem egy kalocsai paprikanemesítő érte el, név szerint Horváth Ferenc, aki létrehozta az első nem csípős paprikát, és a fűszerpaprika-ágvás szélére — saját használatra Házaló árustól soha ne ve­gyünk gombát! A gyilkos galóca jellemzői: Közepesen nagy termetű. Tönkjén lelógó gallér és jól fejlett bocskor van, leme­zei fehérek. Húsa fehér, és nem változik! Kalap: gömb, félgömb alakból domború, végül ki­terülő. Színe fehéres, sár­gászöld, olajzöld, zöldesbar­na. a széle felé világosabb, sugaras rajzolattal, selyme­sen fénylő, szálas. Bőre le­húzható. Lemezei: sűrűn állók, nem lefutók, hófehérek, ritkán (idősebb gombán) zöldes árnyalattal. Tönk: karcsú, lefelé vas­tagodó, alul gumósán meg­vastagodott, fejlett, nagy fe­hér, többnyire a tönktől el­álló fejlett bocskorban ül, ami szedéskor gyakran a földbe szakad. Hús: puha, vizenyős, fe­hér, színét nem változtatja! Szag és íz: jellegzetes, kissé a nyers burgonyára emlékeztető különös szag, amely lehet édesen émely­gős is. A fiatal gombán a szag alis érezhető. íze nyer­sen is, főzve is jó. (Sajnos!) A fiatal gomba: teljesen burokban van, tojáshoz ha­sonló. Kettévágva a kalap és a vastagabb bunkós tönk már felismerhető. Termőhely és idő: lomb­erdőkben, vegyes erdőben, leginkább tölgyfák alatt te­rem. Magányosan és „csok- rosan” (6—8 gomba egy „bo­korban”) egyaránt előfordul. Nyári és őszi gomba, júni­ustól októberig terem, az országban majdnem min­denhol. sejtek ilyenkor kapcsolatba lépnek egymással, irreális furcsa képzeteket, történése­ket, eseménysorokat idézve fel berinünk. Az álmok a napközben szerzett benyo­mások képzeletbeli kombi­nációi. Tükröződnek ben­nük élményeink, vágyaink, aggodalmaink, szorongása­ink, félelmeink. Úgyis mond­hatnánk, ilyenkor szabadab­ban. kötetlenebbül gondolko­dunk, nem ellenőrizzük ma­gunkat minduntalan. S ha történetesen egyszer mégis valóra válnak vágyálmaink, beigazolódnak baljós félel­meink, máris igazolva lát­juk babonás hitünket. Alvásunk mélysége az éj­szaka folyamán több alka­lommal is változik, mélyebb és felszínesebb szakaszok kö­—. csemegepaprikát ültetett, amelyből elkészült az első lecsó. Akkoriban kezdett divatba jönni a nyers zöld­félék fogyasztása, és, mert a leleményes és szorgalmas bolgárkertészek nekiláttak a zöldpaprika termesztésé­nek és eladásának, hama­rosan akadtak, akik neki­bátorodva meg is kóstolták a termést. A zöldpaprika, diadala azonban alig ötven évvel ezelőtt vált teljessé, amikor Szent-Györgyi Al­bert munkássága eredménye­ként tudományosan bebizo­nyosodott magas C-vitamin- tartalma. Legnépszerűbb hazai fel- dolgozási formája a lecsó. Ennek készítési módja any- nyira közismert, hogy kár rá szót vesztegetni. Különben is sok változata van, és mindenki a saját készítési módjára es­küszik. Néhány különleges étket ajánlunk a háziasszonyok­nak ennek a zöldségfélének felhasználásával, Receptsa­rok elnevezésű rovatunkban. Mérgezés: igen súlyosan, halálosan mérgező! Hasonló fajok: selyem­gomba, citromgalóca, de összetévesztik az erdőszéli csiperkével is. A fiatal bu­rokba zárt gomba a bimbós pöfeteggel téveszthető össze. A mérgezés tünetei: csak hosszabb lappangási idő (6—36 óra), legtöbbször kb. 10 óra múlva jelentkeznek az első tünetek, amikor már felszívódva a méreganyag az agysejtekhez kapcsolódik (a belekből gyorsan felszí­vódik, de a bélfalat nem iz­gatja, nem vált ki tünete­ket, — éppen ebben rejlik a veszély). Hirtelen kezdő­dő, fokozódó, szinte csillapít­hatatlan hányás, hasmenés jelentkezik. Görcsös, kólikás fájdalom érezhető, sok híg széklet ürül, ezzel a beteg sok vizet, és vele sókat ve­szít, szinte kiszárad. Egy­idejűleg a szívműködés gyen­gül, és a beteg gyakran eb­ben az időszakban hal meg, különösen, ha nagy a mé­regadag. A beteget hány- tatni nem szabad, sőt igye-^ kezni kell a hányingert csökkenteni! (A heves há­nyás csak fokozza a bajt!) A mérgezés első idősza­kát átmeneti javulás követi, de néhány nap után a máso­dik fázisban a májártalom kerül előtérbe sárgasággal, vese- és szívszövődmények­kel. Hatékony segítséget csak gondos kórházi ápolással lehet nyújtani. Gyilkosgalóca-mérgezés gyanújakor egyetlen és leg­fontosabb teendő a beteg azonnali kórházba szállítása! vetik egymást. Bebizonyoso­dott. hogy az emberek a fe­lületes, rövid alvás idősza­kában álmodnak. Az agy elektromos vizsgálatai ezt tá­masztották alá. Álmok nélkül élő ember nincs, az álom létszükséglet. Azokat. akiket álmukból hirtelen felébresztettek sú­lyos fáradtságról számoltak be, ingerlékenyekké váltak, végül a teljes kimerülés je­lei mutatkoztak rajtuk. Va­jon miért felejtjük el álma­ink java részét? Csak azt jegyzi meg agyunk — így van ez nappal is .— amit jelentősnek s érdekesnek tar­tunk. s aminek érzelmi és indulati színezete van. Té­vednek azok is, akik arról panaszkodnak. hogy nem Az elmúlt napok csapadé­kos időjárása kedvezett a nedvességigényes kóroko­zóknak. A szőlőültetvények­ben teljed a peronoszpóra. és fokozott gondot kell for­dítani a botritiszes károso­dások megelőzésére. A vi­rágzás kezdete előtt okvet­lenül végezzük el a kezelé­seket. A babon, a paprikán és a paradicsomon tapasz­talható baktériumok gyors terjedését réztartalmú sze­rek — Bordódé (0,5—1,0" „), Rézoxiklorid 50 WP (0,5" (i), Miltox speciál (0,3—0,5" «), és a Kasumin 2 EC (0,2— 0,3"«) — adagolásával ál­líthatjuk meg. A csapadék gyakoriságá­tól függően az egyes ér­zékeny burgonyafajtákat meg kell védenünk a bur­gonyavész ellen. Mindezt Dithane M—45 (0,2—0,3" «), Rézoxiklorid 50 WP (0,5"«), Ridomil Plus 50 WP (0,2— 0,3"«) vegyszerekkel ér­hetjük el. tudnak aludni. Meglehet az alvásuk felszínes, de a leg­rosszabb alvó is legalább há­rom-négy órát pihen. Napó­leon és Edison például napi két-három órát aludt csak. de ennyi is elegendő volt .testi, szellemi frissességük fenntartására. Testünk nor­mális működéséhez általá­ban négyórai alvás elegendő. A kellemes élményekkel kísért álmok nem veszik any- nyira igénybe az agyat, mint a nyomasztóak. Érdemes te­hát figyelni arra, hogy este időben térjünk nyugovóra, mert egy rossz éjszakát, rossz nappal követ. lenére a zöldség-, és gyü­mölcskultúrában elszapo­rodtak a levéltetvek. Elle­nük a Pirimor 50 DP (0,05"« —0,1"«), Bi 58 EC (0,1° „), Sinoratox 40 EC (0,1" „), Anthió 33 EC (0,1"«), Decis 2,5 EC-készítmények egyike­vei érhetünk el eredményt A napokban várható a bagolypillefajok lárváinak a kelése. Kart elsősorban a dohány-, illetve zöldség­kultúrákban okoznak. Vé­dekezni Ditrifon 50 WP (0,2"«), Fiiból E (0,3"«), Uni- fosz 50 EC (0,1"«), Decis 2.5 EC (0,04"«) anyagokkal le­het Az amerikai fehér szö­vőlepke első nemzedékének lárvakelése is megkezdődött. Mivel közvetlen veszélyt jelent a megye mezőgazda- sági terményeinek export­jára, így elsődleges feladat a házi kertek, gyümölcsösök fertözésmentességének biz­tosítása. Mit kell tenni... Ha elsóztuk a levest, ne essünk kétségbe. Tisztít­sunk meg egy burgonyát és tegyük bele a forrásban le­vő levesbe. Egy perc múl­va kóstoljuk meg, ha még mindig sósnak találjuk, te­gyünk bele még egy burgo­nyát. Ha az élesztős tészta meg­kelt, de nincsen időnk vele dolgozni, hogy ne essen ösz- sze, fedjük le beáztatott pa­pírral, amelyről előzőleg a felesleges vizet leráztuk. Ha megmaradt a füstölt­hús leve, fölhasználhatjuk töltöttkáposzta, bab, borsó, lencse ízesítéséhez, de ki­tűnő ízt ad a kelkáposztá­nak és a paprikás burgonyá­nak is. Az alattomos tömeggyilkos Orvosunk válaszol

Next

/
Thumbnails
Contents