Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-16 / 143. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 16., csütörtök 3 A vállalkozás civil kurázsit igényel A vállalkozás új keletű fogalma a nyolcvanas évek elején alakult kisszervezetekhez kötődik, noha ez az összetett tevékenység nem a vállalati nagyság vagy a szektorális hovatartozás függvénye. Jelenleg nálunk a gazdálkodók viszonylag szűk köre működik vállalkozó szellemben, számuk most kisebb, mint a 10-es, vagy a 80-as évek első felében. A nyolcvanas évek eleje óta a gazdasági élet palettáján új színfoltok a kisszövetkezetek. Jelentős részüket az indulásnál sokszínű újítás és kezdeményezés, nagyfokú leleményesség jellemezte, és kisebb részüket még ma is jellemzi. A hagyományos szervezetekkel szembeni kihívás alapja a határozott érdekeltség, az egyértelmű tulajdonosi motiváció. E kisszövetkezetek többsége kezdeményező, önszervező és teljesítményközpontú. A nem ritkán politikai előítélettel kezelt rpagán-, és félmagán-jelle- gű képződmények jelenleg is példát mutatnak az állami nagyszervezeteknek autonómiából, belső demokratizmusból, közösségi munkából. Mindezek ellenére a kisszövetkezetek többsége biztosra megy, nem kockáztat, nem vállalkozik. A kockázatvállalás hiányát jelzi, hogy legtöbben megőrizték a főállás védőbástyáit, és mellékfoglalkozásban kisiparosok, vgmk-, vagy szakcsoporttagok. (Az ilyen és hasonló külön jövedelmet azonban az új személyi jövedelemadó erősen megcsapolja.) Akik pedig életük nagy kezdeményező elhatározásával megváltak a hagyományos szervezettől, s önállósították magukat, többnyire szintén biztos megélhetést nyújtó, hiánypótló, rutinmunkát végeznek. A folyamatosan növekvő számú magán teherfuvarozók például a közületi rendelésekért versenyeznek, méghozzá eredményesen Kapacitásaiknak mintegy 80 százalékát kötik így le A magánkiskereskedők — számuk a legutóbbi öt évben megkétszereződött — új üzleteik nagyobb részét a vendéglátásban, a ruházati szakmában, helyileg pedig a városokban nyitották meg, s nem az ellátatlan területeken és nem a hiányágazatokban (élelmiszer-, vegyesiparcikk-kereskede- tem). Az igazán vállalkozó szellemű szervezetek és magán- személyek száma végeredményben nem túl nagy, de azért vánnak ilyenek. Például a fejlesztésre, a szervezésre, vagy egy-egy nagy horderejű újítás kivitelezésére, alkalmazására létesített kisvállalkozások. Tevékenységük az elektronikában és a számítástechnikában új piaci minőséget eredményezett, a vállalkozásoknak kedvező verseny- helyzetet teremtett. A Ro- litron Műszaki-Fejlesztő Kisszövetkezet például mű- veseállomásokat hozott létre Veszprémben, Szolnokon, Székesfehérváron, Szekszárdon. A jövőben arra készülnek, hogy az állomásokat nemcsak tervezik, a kényes műszereket pedig gyártják, szervizelik, a kezelőszemélyzetet oktatják, hanem az üzemeltetést is saját szakorvosi felügyelettel vállalják. A Rolitron műveseál- lomásán a dialízis a felébe kerül majd a társadalombiztosítónak, mint a jelenlegi kórházi eljárás. A vállalkozás persze nem feltétlenül mindig valamiféle kiemelkedő műszaki vagy gazdasági teljesítmény Az egyik hazai kisszövetkezet például gyakorlatilag meghódította az NSZK tapétázóasztal-piacát. Olcsó cikk, kis tétel, nem váltja meg a népgazdaságot. De a kisszövetkezet jól meg él belőle. A műszaki, gazdasági megújulás nem formák és szektorok, hanem' kezdeménye zö szellemű, kockázatot vállaló emberek müve A te! jesítmény ötletgazdagság, átfogó gondolkodás, következetesség, emberi-gazdálkodási tartás eredménye. Az átütőeröhöz kevés csupán egy szűk elit kiemelkedő teljesítménye, ehhez tömeges kreaktivitás szükséges. A világpiacon leértékelődő magyar tömegtermékek, a növekvő árveszteségek jelzik a vállalkozások alacsony hazai színvonalát. De miért van ez így? Többek között azért kevés a kezdeményező, kockázatvállaló személy és szervezet, mert a sokféle kockázatmentes, biztos megélhetési lehetőség közt, kényelmesen válogathatnak a gazdálkodók. Miért is keresnék meg és töltenék ki például külföldön a leheletnyi piaci réseket, amikor a hazai áruhiány miatt könnyen értékesíthetik a valóságos piacon alig, vagy egyáltalán nem eladható termékeiket. A külpiacok meghódításának nélkülözhetetlen feltétele a belső igénytelenség és elmaradottság . felszámolása. A külső és a belső piacok csakúgy, mint az egyensúlyok, egymástól elválaszthatatlanok. Rá kellett jönni, hogy a töke kisajátításával, állami kezelésbe vételével nem jön létre automatikusan a társadalmi tulajdon. A vállalati önkormányzatok létrehozása sem eredményezett érdemi változást az állami iparban, a kereskedelemben, a közlekedésben. A szövetkezeti tulajdon hatékonyabbnak, magasabbrendűnek bizonyult, nem a formája, hanem a tartalma miatt. Nem halogatható a teljes nagykorúsítás, a tulajdonosi érdekeltség és felelősség hatásos érvényesítése. „Támogatunk minden olyan kezdeményezést — beleértvé a vegyes tulajdonú vállalatok meghonosítását és a magán- tevékenység élénkítését —, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életszínvonalának javítását szolgálja" — olvasható az MSZMP májusi országos értekezletének állásfoglalásában. A vállalkozások egyik gondja a nyomasztó forrás- és tőkehiány, amit a felhalmozódott külföldi adósságok és a velük járó terhek különösen súlyossá tesznek. Mivel frontáttörésre, érzékelhető forrásbővülésre középtávon sem számíthatunk, ezért is nélkülözhetetlen a lakosság megtakarítási és befektetési hajlandóságának erősítése. Egyrészt az inflációs hatásokra felerősödött költekezési hullám csillapításával, másrészt vonzó és új befektetési lehetőségek feltárásával. A sikeres vállalkozás alapja azonban nemcsak a pénz, hanem minden esetben az alkotó gondolat, a piacképes szellemi töke. Az igényes kezdeményezések, az értelmes, jól végiggondolt célok, bármilyen nagy is a forráshiány, biztosan számíthatnak a hazai kereskedelmi bankok, a leendő részvényesek és társult tulajdonosok bizalmára, a külföldi töke támogatására. Ezért minden gazdasági stratégia lényegi része a gyártás- és termékfejlesztés, a vállalat sorsát, jövőjét, piaci versenyhelyzetét meghatározó újítások és találmányok felkarolása, az alkotó értelmiség megbecsülése. Ne csak zöld utat, hanem kiugró anyagi, jövedelemszerzési lehetőséget is kapjon minden vállalkozó szellemű és képességű ember, szervezet, bárhol ts dolgozzék. KÖZLEKEDÉSI HELYZETKÉP HATVANBÓL Feladatok vannak, pénz csak szűkösen A közlekedés — mint ismeretes — a műszaki infrastruktúrának olyan eleme, amellyel mindnyájan nap mint nap találkozhatunk. S az is tény. hogy a motorizáció rohamos fejlődése, a népgazdaság szállítási igényeinek növekedése egyre nagyobb követelményeket támaszt ezzel az ágazattal szemben. Nos, gnnek helyzetét igyekeztek feltérképezni a szakemberek abban a tájékoztatóban, amelyet nemrég készítettek Hatvannal kapcsolatosan. Ez már csak azért is érdekes, mert a város kiemelkedő jelentőségű köz- és vasúti csomópont. A vasutat szemügyre véve megállapíthatjuk, hogy mind a budapest—hatvan- miskolci, mind pedig a hatvan—szolnoki és hatvan— Somoskőújfalui fővonalak számottevő hazai és nemzetközi tranzitforgalmat bonyolítanak le. Köztudott, hogy a hatvani vasútállomást 1981 tavaszán csatolták a miskolci igazgatósághoz. Utóbbi ezt követően részletesen megvizsgálta az ottani állapotokat. Kiderült, hogy a pályaudvar átbocsátó képessége igencsak szűk, emellett a vágányok elrendezése is kedvezőtlen, s elavultnak számítanak a kézi állításit váltók és a pályaszerkezet is, nem is beszélve a biztosító berendezésekről. Nem lehetett kétséges, hogy a korszerű technológia megvalósítása, az utas- és vagyonvédelem megfelelő szintjének elérése kizárólag teljes rekonstrukció útján érhető el A munkálatok már 1985-ben megindultak, s jelenleg is tartanak. A beruházás várhatóan 1989-ben fejeződik majd be. Úgy tűnik, ezzel majd minden területen sikerül előrelépni. Remélhetőleg a mellékhelyiségek is tisztábbak, kultúráltabbak lesznek, hiszen mostanság még jócskán akad kifogás. Ha a helyi tömegközlekedést vizsgáljuk, leszögezhetjük, hogy annak központja a Kossuth téren lévő autóbusz-pályaudvar. Ennek elhelyezkedése jó ugyan, azonban bővítési lehetőség nincs. Szükséges lenne egy másik terület ilyen célú kijelölésére, ám — pénzügyi akadályok miatt — erre a Vll. ötéves tervben aligha kerülhet sor. A településen és környékén a Mátra Volán hat helyi járati és 18 helyközi autóbusszal szállítja az utasokat. Minthogy a térségben nincs lépcsőzetes munkakezdés, .így a csúcsforgalmi megterhelés igen nagy, más időszakban viszont a járművek kihasználatlanok. Az meg külön gond, hogy — újfent a forintok szűkössége miatt — a Volán nem szerezhet be megfelelő számú új gépkocsit, s bizony nullára futott buszok is járnak. De, hogy jó dolgot is említsünk: kétségtelen, hogy a vállalat személy- és árufuvarozási tevékenységének nívója az utóbbi időszakban emelkedett. Az országos közúthálózat városi szakaszának nagysága a közelmúltban nem változott. A fő forgalmi tengely a 30-as számú, budapest—miskolci főút. Ez külön szintben keresztezi a miskolci, salgótarjáni fővonalat, átmegy a Zagyva-hí- don, illetve átszeli a város- központot. Sajnos, ez egyben azt is jelenti, hogy a centrumban erős környezet- szennyezéssel kell számolni. A túlterheltség az M3-as autópálya átadása után sem csökkent a kívánt mértékben. A városi tanács ténykedése az úthálózattal összefüggésben főként az állagmegóvásra irányul. A tanácsi kezelésű út- és járdahálózat sorsa a lakosságnak sem mindegy, így jelentős nyomás nehezedik a műszaki osztályra. A folyamatos felújításra azonban nincs mód, hiszen forintokból közel sincs annyi, mint amennyi kellene. Ugyancsak ez akadályozza azt is, hogy a par- ' kolóhelyek és garázsok számát növeljék. Ilyenformán csak az lehet a cél, hogy a már meglévő parkolókat intenzívebben használják ki. A kerékpáros közlekedés biztonsága érdekében indokolt lenne Új-Hatvan és Kerekharaszt között egy kerékpárút létrehozása is. ám az anyagi lehetőségek ennek is gátat szabnak. A gépkocsik javítását a körzetben lévő autójavító vállalat, a selypi szerviz és a több mint két tucat kisiparos végzi. Az ellenőrzések azt mutatták, hogy utóbbiak munkájukat színvonalasan látják el, ráadásul rövid határidővel. Nem csoda, hiszen műhelyeik felszereltsége és gépesítettsége sokat jármit, főként annak köszönhetően, hogy a tulajdonosok többet fordítanak a fejlesztésekre. Problémát okoz viszont — mind náluk, mind pedig az állami szektorban —, hogy a szükséges alkatrészek nem állnak mindenkor rendelkezésre. Az üzemanyag-ellátást a Rákóczi úti és az M3-as autópálya melletti benzinkút biztosítja. Emellett még működik a Dembinszky úti is, csakhogy ott csupán 86-os oktánszámú, illetőleg keverékbenzin és tüzelőolaj található. Látható tehát, hogy — akárcsak szerte az országban — itt is vannak megoldásra váró feladatok. Ám a lényeges, változtatásokat majdnem lehetetlenné teszi az a tény. .hogy a milliókkal manapság aligha dobálózhatunk. Így csak reménykedhetünk abban, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor Hatvanban is és másutt is annyit áldozhatunk erre a lényeges ágazatra. mint amennyit az élet megkövetel. (sárhegyi) JAPÁN SZAKEMBEREK RÉSZVÉTELÉVEL Növényvédelemről Tarnamérán A Magyar Agrártudományi Egyesület Növényvédelmi Társasága és Heves Megyei Szervezetének Növény- védelmi és Agrokémiai Szakosztálya tegnap tanácskozást rendezett a Tarnamérai Lenin Termelőszövetkezetben. A tudományos találkozó témája az egyszikűek elleni védekezés volt, amelyről dr. Török Tamás, a Magyar Agrártudományi Egyesület Növényvédelmi Társasága gyomirtási szakosztályának titkárhelyettese tartott előadást. Dr. Sándor Gábor, a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója japán szakembereket köszöntött, akik bemutatták a japán Nissoh Chemical Industries Ltd. Targa 10 EC termékének felhasználási lehetőségeit. Dr. Németh Imre szakelőadó .a témával kapcsolatos megyei vizsgálatokról szólt. Nagy pontosságú nn érő be rendezés a Műegyetemen Új, világszínvonalú mérőberendezés működik a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. Az NSZK-beli cég gyártmánya a testek koordinátáinak rendkívül precíz mérésére alkalmas, késztermékek paraméterei is ellenőrizhetők. Elsősorban azonban a termékfejlesztés során alkalmazható eredményesen a számítógéppel vezéreit berendezés, amely nemcsak a mérnökhallgatók oktatását szolgálja, de az egyetemi és vállalati kutatásokat-fej- lesztéseket is segíti. A mintegy másfél millió márkás berendezésért a gépészkar szoftverfejlesztéssel fizet. Vállalati szakemberek ismerkednek az új lehetőséget kínáló berendezéssel (MTI-fotó: Baric Imre) Anyám két utazása A napokban békegyülést tartottak a hevesi Szociális Otthonban, ahol az intézmény kollektíváját emlékplaket- tel tüntették ki. Az időskorúakat gondozok bckcgyülcsén hangzottak el a következő gondolatok. ★ Az öregség küszöbét átlépve egyre fontosabbak az emlékek. Az idős korban sokminden már végleges, jóvátehetetlen, pótolhatatlan. Mintha fényképen látnám magunkat, ahogy a kora őszi vasárnap ott ülünk az ünnepi asztal mellet!, előttünk a párolgó húsleves. A rádióban a déli harangsző után szomorú. komor hangon szólal meg a bemondó és bejelenti a hirt: „Ma reggeltől a nyugati hatalmak és a német birodalom között beállt a hadiallapot. és ezzel megkezdődött a második világháború __" A hogy visszaemlekszem inkább kellemes izgalmat ereztem. A kamaszkor válsága éppen akkoriban ért el. mellette minden iskolai kötelesség értelmetlennek látszott. Ennek megfelelően voltak gimnáziumi tanulmányi eredményeim. több tantárgyból várhattam intöt. és felvillant a remény, hogy a nagy esemény mellett az egész iskolát elviszi az ördög. De apám komor lett. és aggodalommal intett csendre. Arról kezdett beszelni, hogy a háború esak szenvedést, véráldczatot hozhat mindenkinek, s ö eddig abban reménykedett, hogy az első világháború után nem kell több világégésben szenvednie. Akkoriban még az egyes generációk között szorosai) bak voltak a kapcsolatok. A szülő—nagyszülő egyik fontos feladata volt a tradíciók átadása a fiataloknak. így apám is sokszor idézte vissza első világháborús élményeit. Négy évet töltött el sebesülések miatti rövid megszakító sokkal az első vonalakban. Nagyszüleimtöl még a boszniai okkupáciőról is hallottam. Anyámat, aki tanítónő volt Szatmáron. a trianoni beke érintette súlyosan: a királyi Románia, mint a román államra veszélyes elemet ingóságaival- vagonba rakta és áttette a határon. Huszonnégy év múlva. 1944-ben a történelem újra arra kényszeri- tette, hogy mint a magy ar királyságra veszélyesnek tartott elem ismét vagonba szálljon. Ez a vonat mar a halálba vitte ... Ma mar e két vagonba szállást tekinthetjük talán a hamarosan veget erő huszadik szazad jelkepének is, mely figyelmeztet valamennyiünket az újra feltámadni látszó nacionalizmus veszélyeire, tűinek itt, a üuna-völgyebén élő, egymásra utalt kis népek közölt különleges veszély ei vannak. Egymásrautaltságunkat a történelem sokszorosan bizonyította. De vajon ciképzolhetö-e. hogy az egyes ember befolyásolhatja a világtörténelem menetet, tehet-e értelme. haszna egy-egy bé kegy ülésnek, ahol az emberek egy csoportja összegyűlik, hogy kinyilváníthassa: elutasítjuk a háborút, mint a problémák megoldásának szörnyű kiser letét. Hiszen világtörténelmi tapasztalat, hogy legtöbbször még azoknak sem hozott igazi megoldást, akik „megnyerték". A háború utótörténete sem nélkülözi a további szenvedéseket, gazdasági és szellemi válságokat. A második világháború után. a világtörténelemben először jött létre egy az egész emberiséget átfogó beke mozgalom. Először keletkeztek az egesz világot behálózó társadalmi mozgalmak és egyes kormányok is. amelyek kimondták, hogy nem kívánjak a háborút, mint megoldást alkalmazni. A háború előtt, mint bűnös pacifizmust. ezt a legtöbb kormány meg elutasította. Ma nincs senki, aki ezt nyíltan vállalna. Sajat népe is elítélné érte. Békemozgalmunk féladata ezután is; szünteleniii erősíteni a baratsag eszméjét, elutasítani a háborút. Dr. Szegő Imre K. J.
