Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-14 / 141. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX, évfolyam. 141, szám ÁRA: 1988, június 14.. kedd 1.80 FORINT Környezetünk Egyik bükkaljai községünk határában rettentő nagy szeméthegy „ékeskedik". A csúfondáros látvány minden bizonnyal elrettenti az arra haladókat attól, hogy megálljának és gyönyörködjenek a mögötte húzódó hegyvonulatban. De talán az a gazda sem boldog, akinek éppen a telke szomszédságában húzódik meg a hulladékhalom — melegebb napo- I kon nemcsak a szemet, hanem az orrot is jócskán megsértve. Egy-egy ilyen büzötgő i domb nem egy ember dől- ; ga. szégyene. Az egész falu közösségére rányomja ; bélyegét, sokszor anélkül, ; hogy ők, maguk tehetnének róla. Nem tudom, miféle rendelet nyilvánítja némely település határát szabad rakodóterületnek. olyan senkiföldjének, ahová mindenki odapiszkithat S vajon, mennyire tiszta annak a lelkiismerete, aki egyetlen tollvonással vagy rendelkezéssel több ezer í ember jó közérzetét teszi tönkre? Persze, nem csak az ilyen nagyméretű szemétdombok j háborítják fel az embert ] S az illetékesek is hivatkozhatnak pénzhiányra, területi gondokra, egye- j bekre. Magyarázkodhat- , nak, és esetleg még meg i? nyugtatják a kedélyeket mindenféle ígéretekkel: | hogy nemsokára elszállít- ják, elégetik, eltüntetik . . . Ám mi mit tegyünk olyankor, ha saját magunk vagyunk megrontói a szépnek. Amikor egy kirándulóbuszból laza mozdulattal hajítják ki a pa- pírstanicliket, az autó ablakából nagy ívben repül az üres sörösüveg — esetleg még mások biztonságát is veszélyeztetve —, amikor a valaha mosogatószert tartalmazó flakont „véletlenül” árokba ejti valaki, amikor ... A szemetelöket nem rettenti a védett termeszei sem. A Szalajka-völgyben hiába állították fel a táj képéhez illő, fából készült kukákat — a zsíros papírok, konzervdobozok, valami megmagyarázhatatlan törvényszerűség következtében a félig üres tartályok mellé kerülnek. A tiszta vizű patak pedig nemegyszer görget hullámain ilyen-olyan kacatot, s az átlátszó forrásvízben is gyakran éktelenkednek kiselejtezett lábasok, ne adj isten, gyerekzoknik. Az ellenpéldák — sajnos — többnyire határainkon tűi találhatók. Csehszlovákiában például még a városszéli lakótelepeken is bőven akad konténer, ahová a felesleges üvegeket be lehet dobni. Egyes országokban súlyos bírságol fizet, aki elhajít egy cigarettacsikket. De olyan városról is hallottam, amely nagy forgalmú kikötő mivolta ellenére tiszta, mint a patyolat. Vajon, a mi öntudatunk hol van ilyenkor? A legritkább esetben figyelmeztetjük azt, aki szennyezi a körülötte levő világot. Miért? Ez valami össznépi cinkosság, mert „mindannyiunknak van vaj a füle mögött?’' Doros Judit MŰSZAKI KONFERENCIA EGERBEN ü talajerő-utánpótlás szerepéről Tegnap Egerben, a Technika Házában műszaki konferenciát rendeztek a talajerő-utánpótlás időszerű kérdéseiről. A KISZ Heves Megyei Bizottsága által szervezett tanácskozás összehívását támogatta a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társasága és Heves megyei szervezete, a Borsodi Vegyi Kombinát, és a GATE Kompolti Kutató Intézete is. A meghívott vendégek között jelen volt Andó János, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának munkatársa, Kiss György, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője, Szántási Rafael, a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára. Az egész napos program- és előadás-sorozatot Jurányi János, Heves Megye Tanácsának mezőgazdasági osztályvezetője nyitotta meg Beszédében hangsúlyozta, hogy a gazdaságban alapvető fontosságú a termőföld, amely egyben a legfőbb nemzeti kincsünk is. Mivel nagysága nem, vagy csak alig gyarapítható, ezért kiemelt feladat a meglévő készletek termékenységének növelése. Ismeretes, hogy az utóbbi években a műtrágya alkalmazásával jelentősen emelkedett egy-egy növényi kultúra terméshozama. A látványos eredmények mellett azonban gondok is jelentkeztek. A talajvizsgálati eredmények ugyanis azt mutatják, hogy egyértelműen romlott a talaj minősége. Heves megyében például a termőterület 73 százaléka savanyú kémhatású. Ennek egyik oka a szervesanyag- utánpótlás csökkenése. Mivel az állatállomány a jövőben sem növekszik jelentősen, ezért az istállótrágyál más szerves anyagokkal szükséges pótolni. Megoldás például a növénytermelés melléktermékeinek a talajba való visszajuttatása, vagy a lignit hasznosítása. Mivel megyénkben ebből az anyagból jelentős mennyiség áll rendelkezésre, ezért érdemes mezőgazdasági felhasználásának lehetőségeivel alaposabban foglalkozni. A megnyitót követően szakmai előadásokra került sor a témával kapcsolatban Elsőként dr. Szegi József, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, a talaj szerves anyagának jelentőségéről szólt. Elmondta, hogy ezzel összefüggésben különböző nézetek láttak napvilágot. így például a 70-es években teret hódított az egyoldalú kémiai szemlélet, amelynek következtében a , humusz szerepét elhanyagolták. E szemléleten — mára világossá vált — változtatni kell, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy talajaink szervesanyag-tar- talmát fenntartsuk. A szénbázisú anyagok hasznosításának nagy szerepe lehet a jövőben. Dr. Hargitai László, a Kertészeti Egyetemről érkezett, ö A hazai kutatás eredményei a humuszhordozó nyersanyagok felhasználási lehetőségeinek vonatkozásában Dr. Szegi József előadását tartja címmel tartott tájékoztatót. Rámutatott, hogy a hazai, évi mintegy 50 millió tonna megtermelt, illetve képződött biomassza fele melléktermékként halmozódik fel a környezetben, és csak csekély mértékben használják fel. Ezek az anyagok pedig népgazdasági szempontból alapvető fontosságúak, és döntő szerepük lehet az agrokémiai felhasználásban is. A hazai lignitek például magas kéntartalmuk miatt kiválóan alkalmasak a talaj- javításra. Dr. Kiss A. Sándor, a Borsodi Vegyi Kombinát agrokémiai osztályának képviselője egy újfajta humuszpótló trágyaszer, az LNPK előnyeiről és alkalmazásának tapasztalatairól számolt be. A délután folyamán újabb előadásokra került sor. Szó volt az ipari és kommunális hulladékok komposztálásáról és a naturális gazdálkodás hazai lehetőségeiről. Ezt követően a témával kapcsolatos kérdéseket fórum keretében vitatták meg a résztvevők. A program a rekultivációról készüli film vetítésével zárult. A szakemberek egy csoportja (Fotó: Szántó CyÖrgy) Grósz Károly fogadta William Verity amerikai kereskedelmi minisztert Grósz Károly, az, MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke június 13-án, a Parlamentben fogadta William Verity-t. az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi miniszterét (MTl-fotó: Wéber Lajos — Népújság-telefotó) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta William Verity amerikai kereskedelmi minisztert. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a nap folyamán szintén találkozott a2 amerikai politikussal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter. Mindkét találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesüli Államok budapesti nagykövete.-AHétfőn Budapesten, a Parlamentben Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és William Verity, az az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi minisztere folytatták megbeszéléseiket. A tárgyalásokon ünnepélyes keretek között megemlékeztek arról, hogy egy évtizeddel ezelőtt kötötték meg a magyar—amerikai kereskedelmi megállapodást. Az elmúlt tíz év eredményeiről és tapasztalatairól szólva Marjai József hangsúlyozta, hogy az 1978-ban aláírt kereskedelmi megállapodás és az abban foglalt legnagyobb kedvezményes elbánás mindkét fél kölcsönös előnyére érvényesül. A vámok jelentős csökkentése, a megállapodásban foglalt üzleti könnyítések révén 1987- ben az Egyesült Államok a Magyar Népköztársaság külkereskedelmében a fejlett tőkés országok sorában a negyedik legjelentősebb kereskedelmi partnerré vált. A kétoldalú árucsere-forgalomban az elmúlt évben rekord született, s a forgalom 1988-ban előreláthatólag meghaladja a 600 millió dollárt. A kereskedelmi mesálla- pedás a felek kölcsönös akarata alapján 3 évenként automatikusan meghosszabbodott. Erre legutóbb 1987 (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a SZOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a szakszervezetek bérreformmal kapcsolatos elképzeléseit, áttekintette az üdültetés helyzetét. s egyéb időszerű szak- szervezeti kérdéseket is napirendjére tűzött. Az ülésen elhangzottakról Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Az elnökség megállapította, hogy a korábbi időszak bérpolitikája nem szolgálta megfelelően a gazdaságpolitika céljait, nemcsak a dolgozók keresetének növekedését, hanem a vállalati teljesítmények fokozását is korlátozta. s emellett jelentős bérfeszültséget is okozott. A szakszervezeti mozgalom hosszabb távon olyan bérpolitika és bérrendszer kialakítását, működtetését tartja szükségesnek, amely biztosítja a reálbérek tartós, érzékelhető, minden dolgozót érintő növekedését, s ezzel együtt a társadalmilag igazságosabb kereseti arányok kialakítását. A bérek növekedésének fedeznie kell minden munkavállaló számára az alapvető fogyasztási cikkek árának emelkedését. A szakszervezetek önálló bérpolitikájának eredményes, hatékony képviseletéhez megfelelő intézményi és eszközrendszerre is szükség van, aminek egyik legfontosabb eleme az érdekegyeztetésen alapuló béralku. A bérreform bevezetése természetesen hosszabb időszakot igényel, az első intézkedések azonban elodázhatatlanok. s az elnökség már jövőre szükségesnek tart bizonyos változtatásokat. Egyebek között törekedni kell a reálbérek csökkenésének megállítására. Az elnökség úgy döntött, hogy a bérreformra vonatkozó elképzeléseit a SZOT legközelebbi ülése elé terjeszti megvitatásra, s azott elfogadott állásfoglalás alapján tagsági vitára bocsátja. A szakszervezeti üdültetés időszerű feladatairól szóló előterjesztés vitájában az elnökség úgy foglalt állást, hogy az egyre nehezedő, éleződő pénzügyi. gazdasági gondok miatt 1990-től alapvetően módosítani szükséges a kedvezményes üdültetés egész szervezeti, elosztási rendszerét. Tekintettel az üdültetés pénzügyi gondjaira, valamint arra, hogy a jelentős áremelkedések ellenére az elmúlt években, sem változtak a térítési díjak, a SZOT elnöksége úgy foglalt állást, hogy még a tervezett átfogó változtatások előtt emelni szükséges a térítéseket. Ez év negyedik negyedétől a dolgozók által fizetendő át- tagos napi térítési díj a jelenlegi 71 forintról 100 forintra növekszik. Az elnökség napirendjén szervezeti és személyi kérdések is szerepeltek. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára kérte, hogy nyugdíjazási kérelmüket az elnökség támogatólag terjessze a SZOT plénuma elé. Á testület ezzel egyetértett és 27 tagú jelölőbizottságot bízott meg a SZOT ülése elé terjesztendő személyi javaslatok kialakítására. A jelölőbizottság kedden tartja alakuló ülését. A bizottság elnöke Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az elnökség döntött arról, hogy június 21-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát.
