Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-14 / 141. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 14„ kedd FRANCIA NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK Váratlan döntetlen A francia nemzetgyűlési választásokon váratlan döntetlen eredmény született: egyetlen pártszövetség sem szerezte meg az abszolút többséget. A legtöbb mandátumot Mitterrand elnök Szocialista Pártja kapta, de a várt többségtől elmaradt. Két mandátum sorsa még ismeretlen, mert francia Polinézia tengerentúli területén elmúlt vasárnap még csak az első fordulót tartották. A részvétel ebben a fordulóban is alacsony maradt — a választásra jogosultak mintegy 70 százaléka járult az urnákhoz. A választás eredményével újszerű helyzet állt elő Franciaországban: az V. köztársaság 30 éve alatt először történt meg. hogy a nemzetgyűlésben nincs többsége egyetlen politikai erőnek sem. Az újraválasztott Mitterrand elnök kezében a döntés, milyen kormányt próbál adni az országnak. Az eredmény csalódást okozott a szocialista pártnak, elégedetlenséget keltett a súlyos vereségre felkészült jobboldalon és elégedettséggel vegyes bosszúságot okozott a Nemzeti Az FKP képviselőivel együtt a baloldal többségben van az új nemzetgyűlésben, de a két baloldali párt eltérő politikája ma kizárja a kormánykoalíciót. A választások második fordulója után a következő végeredmény alakult ki: Frontnál, amelynek egyetlen hírmondója maradt az új parlamentben, egy alig ismert hölgy, Michel Rocard miniszter- elnök kijelentette, hogy ez az eredmény „tökéletesen megadja a módot” az elnöki politika végrehajtására — vagyis bízik benne, hogy Mitterrand megtalálja a lehetőséget a szükséges kormánytöbbség összekovácsolására. Georges Marchais, az FKP főtitkára kijelentette, hogy a kommunisták a népi erők új egységével és új politikával javasolják kivezetni az országot a válságból. Sajnos, az elnök másféle politikát követ, és a jobboldal felé akar nyitni, így szó sincs arról, hogy az FKP támogatná ezt a kormányt. Ha a leendő kormány bármely téren haladó intézkedéseket tesz, a kommunisták abban támogatják, de nem állnak be az elnök táborába. A jobboldalon Giscard d’Estaing volt elnök üdvözölte, hogy a szocialisták nem kaptak többséget. Ügy minősítette az eredményt, hogy ez az egész ország győzelme az örökletes ellenségen, a megosztottságon, mert most a franciák „két fele' kénytelen lesz együttműködni. Jean Lecanuet, a Giscard alapította UDF elnöke mindjárt felvetette egy nemzeti egységkormány gondolatát. Jacques Chirac, az RPR vezére az elnök kudarcának értékelte, hogy felhívásai ellenére a franciák nem adtak nemzetgyűlési többséget politikájának. Le Pen a maga szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Front érdemének tulajdonította, hogy sikerült megtörni a „rózsaszín hullámot”, amely végül is nem borította el a nemzetsy ülést. Felszólította a klasszikus jobboldal vezéreit, hogy vonják le ebből a következtetést és ezentúl minden választáson eleve fogjanak össze a Nemzeti Fronttal. A jobboldali vezetők egyelőre nagyon tartózkodóan nyilatkoznak a kilátásokról, mert meg akarják várni, merre tép az elnök. Mindenesetre a centristáknál van ma a politikai helyzet kulcsa, mert számban megerősödve kerültek ki a választási csatából, és ez megkönnyíti számukra a leválást a jobboldalról és a szövetkezést az elnöki többséggel. Moszkvai szépségkirálynő Marija Kahnyina tizenhét éves diáklány nyerte el a Moszkva szépségkirálynője címet. A szovjet fővárosban első ízben rendeztek szépségversenyt, és a győztest vasárnap késő este hirdették ki a Luzsnyiki sportcsarnokban 12 ezer néző előtt. A moszkvai szépségverseny győztese emellett egy fekete-tengeri körutazást^ is nyert, amelyet a szovjet Szputnyik utazási iroda szervez. A moszkvai szépségverseny szponzorai között számos ismert nyugati divatcég szerepelt, köztük a nyugatnémet Burda Moden, amely máris egyéves reklám- szerződést kötött a moszkvai szépségkirálynővel. SZOVJETUNIÓ Pártértekezlet-kronológia Csaknem fél évszázados szünet után tart ismét pártértekezletet e hónap végén a Szovjetunió Kommunista Pártja: a legutóbbi országos pártkonferenciát 19-11. február 15 —20. között, nem sokkal a Szovjetunió elleni német támadás elölt rendezték meg a szovjet fővárosban. Az eddigi pártértekezletek története három szakaszra osztható. Az első szakaszhoz az 1917-es forradalmat megelőző 7 pártértekezlet tartozik. Az elsőt 1905 decemberében a finnországi Tamperében tartották meg. Eredetileg — Lenin javaslatára — kongresszusnak szánták, de a finn városba nem érkezett meg, illetve késett a küldöttek jó része, így végül is a 41 résztvevő megrendezte az első pártértekez- letet az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (a szovjet párt jogelődje) tervezett IV. kongresszusa helyett. Ennek ellenére az első pártértekezlet a kongresszussal felérő munkát végzett. A fő napirendi pont az agrárkérdés volt, erről Lenin tartott beszámolót. Ezenkívül a pártegységgel, a bolsevik és a mensevik irányzat egyesítésével kapcsolatos problémák voltak a vita központi témái. A második pártértekezletre 1906 novemberében ugyancsak Tamperében került sor. A 32 szavazásra jogosult küldött az Állami Duma-választásokkal kapcsolatos kérdéseket, valamint a kadét párt elleni küzdelem taktikáját vitatta meg. Ez a pártértekezlet kapta meg először az összoroszországi jelzőt; ez később össz-szö- vetségivé, vagy országossá alakult. A második pártértekezletre tisztázódott, hogy mi a különbség a kongresz- szus és pártkonferencia között: a kongresszusra a küldötteket gyakorlatilag az egész párttagság választotta. a pártértekezletre pedig a párt helyi bizottságai — tekintve, hogy az illegalitás körülményei között nehéz és veszélyes lett volna az egész tagságot bevonni a küldött- választásba. A harmadik pártértekezlet színhelye a finnországi Kot- ka volt, ahol 1907 júliusában a 26 szavazásra jogosult küldött a Duma-választások taktikáját vitatta meg. elfogadva azt a lenini elvet, hogy a parlamenti választási hadjáratot egyszersmind a párt nézeteinek propagálására használják fel. A negyedik pártértekezlet helyszíne 1907 novemberében Helsinki volt. Huszonhét küldött vett rajta részt, s megint csak a választási kérdések szerepeltek az elő-' térben. Az ötödik 1908 decemberében Párizsban megtartott értekezletre a párton belüli frakcióharcok nyomták rá bélyegüket. Ezt követően hosszabb szünet következett, és a hatodik pártértekezletre 1912 januárjában Prágában került sor. Ez a tanácskozás jelentőségét tekintve felért egy kongresszussal: a párt soraiból száműzték a mensevike- ket, és döntöttek egy „összoroszországi munkáslap” megindításáról, amely májusban Pravda címmel meg is kezdte működését. A hetedik pártértekezletet 1917 áprilisában Pétervárott tartották meg. Ugyancsak kongresszus-jelentőségű tanácskozás volt. A 131 küldött elfogadta Lenin áprilisi téziseit, amelyekben a szovjet hatalom alapjait fektette le. A pártértekezlet konkrét programot hirdetett meg a hatalom megragadására. Az első hét — az utolsó kivételével külföldön megrendezett — pártértekezlet összehívását tehát főként az esetlegesség jellemezte, hiszen a párt illegális körülmények között működött. Mindenesetre kikristályosodott az a gyakorlat, hogy a pártértekezlet a megérett problémák felszámolására alkalmas fórum, amelyen a kongresszusok közötti időben nagy jelentőségű döntések hozhatók. A konferenciák második korszakát ennek az elvnek a valóra váltása jellemezte. 1919 decemberétől 1924 januárjáig hat pártértekezletet tartottak, valamennyit Moszkvában. 1923 kivételével minden évben volt pártértekezlet, és 1921-ben kettő is. Tehát ekkor (még) érvényesült az a lenini elgondolás, hogy a pártértekezletek folyamatos megrendezésével biztosítható legyen: a „folyó ügyekkel” ne kelljen várni a legközelebbi kongresszusig. A nyolcadik (1919. december), a kilencedik (1920. szeptember), a tizedik (1921. május), a tizenegyedik (1921. december), a tizenkettedik (1922. augusztus) és a tizenharmadik (1924. január) pártértekezleteken főként a fiatal szovjet államot érintő gazdasági problémák, a pártépítéssel és a trockizmus elleni harc taktikájával kapcsolatos kérdések szerepeltek. A nyolcadik, majd a tizenkettedik pártértekezleten új szervezeti szabályzatot fogadtak el, a tizediken az új gazdasági politika (NÉP) kérdései szerepeltek az előtérben, a tizenegyediken pedig a nehézipar megteremtésével foglalkoztak. E korszak két utolsó pártértekezletén a súlyosan beteg Lenin már nem tudott részt venni. Lenin halálát követően az 1924- tpl 1941-ig tartó harmadik szakaszban mindösz- sze öt pártértekezletet tartottak. Ez is mutatja, hogy a sztálini személyi kultusz kiterebélyesedtével a kongresszusok közötti legmagasabb pártfórum jelentősége fokozatosan elsorvadt. Sztálin és környezete mindinkább elzárkózott a kollektív vezetés elvétől, tartva a pártértekezletek esetleges vita- szellemétől is. Két egymást követő évben. 1925- ben és 1926-ban ugyan még megtartották a tizennegyedik és tizenötödik össz- szövetségi értekezletet, amelyek főként gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. A tizenötödik pártkonferencia előadói a később kivégzett Nyi- kolaj Buharin. Alekszej Ri- kov és Mihail Tomszkij. valamint Joszif Sztálin voltak. Ezt követően azonban már három évet kellett várni a tizenhatodik pártértekezletre és újabb hármat az 1932 januárjában—februárjában megtartott tizenhetedikre. A tizennyolcadikra pedig kilenc évvel később, a harmincas évek második felének tisztogatási hulláma után. a nagy honvédő háború kezdete előtt négy hónappal: 1941 februárjában került sor. Ennek megfelelően főként olyan népgazdasági ágazatokkal kapcsolatos kérdésekről volt szó. amelyek — a nehézipar, a közlekedés — közvetve az ország honvédelmi képességét is hivatottak voltak fokozni. A későbbi események bizonyították: a konferencia összehívása megkésett, határozatait megvalósítani már nem lehetett a náci Németország támadásáig. így a Szovjetuniót sok tekintetben felkészületlenül érte a háború. A második világháború utáni első és Sztálin életében az utolsó, 1952-ben megtartott XIX. pártkengresz- szus rövid úton intézte el a pártértekezletek sorsát: az összehívásukra vonatkozó pontot törölte a szervezeti szabályzatból. Az indoklás: nincs szükség pártértekezle- tekre, a problémák megoldására elegendő a kongresszus és az időnként összehívandó KB-ülés. A pártértekezletek intézményét az 1966-os XXIII. kongresszuson állították helyre. (Ez volt az első kongresz- szus akkor azóta, hogy a szovjet párt élén 1964 októberében őrségváltás történt, s Nyikita Hruscsov helyét Leonyíd Brezsnyev vette át.) S bár a XXIII. kongresszus szükségesnek ítélte a pártértekezletekre vonatkozó pont újrafelvételét a szervezeti szabályzatba, az elmúlt huszonkét évben a pártvezetés nem élt az országos pártértekezlet összehívásának lehetőségével. Hegedűs György Grósz Károly fogadta William Verity amerikai kereskedelmi minisztert (Folytatás az 1. oldalról) júniusában került sor. A legnagyobb kedvezményes elbánást az amerikai törvények szerint évenként kell meghosszabbítani: ez is ismételten megtörtént. Mindez azt mutatja, hogy a kereskedelmi megállapodás betölti célját és feladatát, s jelenleg az Egyesült Államok és Magyarország között nincs rendezetlen, vitás érdemi kereskedelempolitikai kérdés — mendoita Marjai József. A magyar miniszterelnökhelyettes rámutatott arra, hogy a legnagyobb kedvezményes elbánás hosszú le- - járatúvá tétele nagyobb biztonságot és erőteljes jelzést, ösztönzést jelentene az üzleti közösségek számára, különösen az amerikai cégeknek. Utalt arra, hogy a két ország kormányának van még lehetősége és tennivalója, hogy a kereskedelempolitika eszközeivel tovább segítsék és ösztönözzék az USA és Magyarország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlesztése szempontjából fontosnak tartotta az előrelépést a gazdasági együttműködések, az ipari kooperáció, a harmadikpiaci fellépés és vállalkozások, a működötöké'ár amiás, a technológia és a management- transzfer tekintetében. Marjai József és William Verity a megbeszéléseket követően közös nyilatkozatot írtak alá. A dokumentum ünnepélyes aláírása előtt William Verity felolvasta Ronald Reagan-nek, az Egyesült Államok elnökének a magyar—amerikai kereskedelmi megállapodás megkötésének Í0. évfordulója alkalmából a két ország állami és vállalati vezetőihez küldött üzenetét. Ronald Reagan ebben kifejtette, hogy eredményesnek tartja a kereskedelmi megállapodást, amely alapvető összeköttetést teremtett országaink között. Az elnök megítélése szerint további jelentős lehetőségek vannak az amerikai üzleti részvételre a magyar gazdaság fejlesztésében. Reményét fejezte ki, hogy a következő tiz évben a kapcsolatok mindkét (él előnyére jelentősen bővülnek. A közös nyilatkozatban kifejezésre juttatták, hogy a két ország kormánya határozottan támogatja a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok további bővítését. Megállapították, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom még nem érte el lehetőségeinek határát, és megerősítették szándékukat az áruforgalom szintjének növelésére, illetve a két fél közötti gazdasági együttműködés diverzifikálására. Elismerésüket fejezték ki azért, hogy a magyar—amerikai gazdasági és kereskedelmi vegyes bizottság hozzájárult g. kétoldalú kereskedelem kedvező légkörének kialakításához és a vállalatok munkakörülményeinek javításához. Megállapodtak abban, hogy a vegyes bizottság következő ülését Washingtonban tartják meg, ez év őszén. Mindkét fél elismerte a magyal-—amerikai gazdasági tanács értékes közreműködését a két ország vállalatai közötti aktív kereskedelmi kapcsolatok erősítésében., Megállapodtak abban, hogy a tanács következő ülését ez év októberében tartják meg az Egyesült Államokban. Egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésében továbbra is szerepet játszhatnak a mindkét ország törvényeinek és szabályozásának megfelelő, kereskedelmileg életképes közös vállalkozások. Vállalták, hogy a potenciális üzleti partnerek gyors megismerésének és a kapcsolatok megteremtésének érdekében egymás rendelkezésére bocsátják a vegyes vállalatokra és más üzleti lehetőségekre vonatkozó információkat. Megállapodtak abban, hogy programot dolgoznak ki a kereskedelemfejlesztő akciókra és ennek megtervezéséhez, illetve lebonyolításához kölcsönösen megadják a szükséges segítséget. Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke hétfőn ebédet adott William Verity tiszteletére. Az ebéden részt vett Marjai József, ott voltak a két tárgyaló küldöttség tagjai, továbbá a Kamara több tagvállalatának vezetői. Fekete ribizkére szerződés köthető I. o. 35 Ft/kg + export felár. BIHARCOOP GT Kirendeltsége, Kerecsend. Fő út 18. _____r K ezdő gépírót raktárosi munkakörbe és középfokú egészségügyi képesítéssel rendelkező egészségőrt felveszünk. Városi KÖJÁL Eger, Beloiannisz út 1. II. em. BIZTOS JÖVŐ! A Kispesti Textilgyár betanít, illetve átképez 18 éven felüli nőket és férfiakat, textilkikészítő gépek kezelésére, Házaspárok is jelentkezhetnek Kereseti lehetőség: 6500—10 000,— Ft. Felvesz továbbá: lakatos, villanyszerelő, csőszerelő szakmunkásokat, a gyakorlati időtől cs a beosztástól függően, 7000—11 000,— Ft havi kereseti lehetőséggel. Szállást komfortos bérleményekben biztosítunk, amely az első hónapban díjtalan, a további hónapokban havi 300.— Ft fejenként. A hét végi hazautazást az idevonatkozó rcndeletck szerint biztosítjuk. Jelentkezni személyesen vagy írásban a munkaügyi ónálló osztályon, t’app Laszlónenál lehet. KISPESTI TEXTILGYAK Budapest. XVIII.. Fay ul 2- 1181 Telefon: 575-555 103-as mellék. Szctcialísta l’árt és szövetségesei 276 ( Hl) FKP 21 (— R) Tömörülés a Köztársaságért <RPit) 126 (—25) l'nio a Francia Demokráciáért U'DF) 12!) (— 2) Kgyéb jobboldali 16 ( 1) Nemzeti Front 1 (—2D)
