Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-13 / 140. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 13., hétfő 3* VAROSSÁ VÁLÁS - RÉGI ELKÉPZELÉSEK A városi rang nem elérhetetlen álom A történelem — többek reményére — megismétlődik. Erre biztatják magú kát és egymást megyénk északi részén öt település lakói. S ösztönzi őket a jövő arculatának formálására a felsőbb szervek szorgalmazó magatartása is. Egy szó: pályázat, manapság gyakran hangzik el Pétervásárán és társközségeiben. Várossá válni — ez a jelenlegi szándék. A háttérről, az említett rangnak való megfelelés feltételeiről beszélgettünk Végh Istvánnal, a nagyközségi pártbizottság titkárával. Ivády László tanácselnökkel és Tar Sándorné vb- titkárral. Az elöljáróságoktól a falugyűlésekig — A megyei tanácstól is kaptunk biztatást a pályázatra — említi az elgondolás kezdeteként Ivády László. — Erdőkövesd. Ivád, Kisfüzes és Váraszó az 1970-es évek elején kerültek hozzánk az igazgatásban. Egyeztettünk, mert úgy gondoltuk, nélkülük nem érdemes belefogni, és az a döntés született, hogy a társfalvak is majd a városhoz tartoznak. — Maga a gondolat nem most fogant meg. Szükséges ugyanakkor a lakosság véleménye is... — Természetesen gondoltunk erre is. Elöljárósági üléseken a szóba hozott települések vezetői támogatásukról biztosítottak. Elhatároztuk azt is, hogy mindenütt tartunk falugyűlést. Ez már meg is történt. Ismertettük a várossá válási pályázat célját és az elképzeléseinket a jövőről. — A fogadtatás? — Valamennyi helyen megértőén fogadták a törekvésünket. — Ma, amikor sok helyen éppen a különválás gondolata foglalkoztatja az embereket? — Mindenkivel, aki eljött ezekre a fórumokra, tudattuk: a helységek nevei továbbra is megmaradnak. Hangsúlyoztuk, hogy ez pályázat, amelyet végső soron az Elnöki Tanács fogad el és hagy jóvá. A fiatalok — akik örvendetesen nagy számban jöttek el — igen pozitívan álltak a kérdéshez. Az idősebbek is általában, persze, volt, aki megkérdezte, mivel lesz ez előnyösebb. Indítékok — közelről — Valóban, mennyire válik az itt élők hasznára a várossá válás? Másképpen: mi az ötlet indítéka? A kérdésre Végh István, a fiatal pártbizottsági titkár adja meg a feleletet: — Az indítóok egyértelmű, ebben a térségben nincs város! Harminc kilométeres körzetben egyet sem találni. Az időseknek például egy egyszerű laboratóriumi vizsgálatért is messzire kell utazniuk. A dolgozóknak is munkaidő-kiesés, ha valamit Egerben, Özdon, vagy Salgótarjánban lehet csak elintézni. S akkor még nem esett szó az oktatásról, a művelődés lehetőségeinek szélesebbé tételéről. Pétervására ennek a területnek a központja, s ez a funkciója megmaradt. Elég csak azt tudni, hogy még Szederkénypusztáról és Istenmezejéről is ide járnak vásárolni, a helyi áfész nagyon sokat tesz az északi rész településeinek ellátásáért. Reményünk tehát, hogy meg tudjuk oldani a középfokú központ feladatait. Érdemes a múltba is pillantani. A helység 1345-ben vásártartási jogot kapott, s birtokosa lett a mezővárosi címnek. Azután jóval később volt járási székhely, egészen 1966. június 30-ig. — Ez a központszerep — folytatja az emlékezést Tar Sánodrné — hatással volt és van az államigazgatási kapcsolatainkra is. Még 1935-ben 26 település tartozott ide. Négy Nógrád megyéből. A felszabadulás után ezek leváltak. Harminc évvel később, 1975-ben a már említett társfalvaink mellett további tizenkét községgel szerveztük meg az igazgatási együttműködést, amely 1980- ban vált véglegessé. Ez mindenekelőtt a szabálysértési és az építőhatósági ügyek összevont intézését foglalja magában. Tervezzük az árhatósági feladatok helyi ellátását is. A »feltételek A hivatalos eljárás május 13-án kezdődött. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a megyei tanács szakemberei is eljöttek ide helyszíni bejárásra. Utána a nagyközségi párt-végrehajtóbizottság is állást foglalt amellett, hogy támogatja a pályázat benyújtását. Hasonlóképpen döntött a tanács végrehajtó testületé is, majd a népfront, végül pedig az a vezetői fórum, amelyre mindenkit, az egyház képviselőjét is meghívták. Magától értetődik a kérdés: vajon megvannak-e Pétervásárán a városi ranghoz szükséges és méltó feltételek? A fentiekből is láthatjuk, politikai téren feltétlenül igén a válasz. — Jelenlegi legfontosabb feladatunk — magyarázza a vb-titkárnő — az egészségügyi központ megépítése, Pétervására székhellyel. Ez szerepel is a VII. ötéves tervi célkitűzéseink között. Mintegy 13 milliós beruházás, amelynek munkáit az idén szeretnénk elkezdeni. Lesz benne általános körzeti orvosi, gyermekszakorvosi, fogorvosi rendelő, továhá laboratórium, helyiség állandó ügyeletnek, valamint fizikoterápiás kezelést is szeretnénk bevezettetni. Hasonlóan hangsúlyos teendő Erdőkövesd és Váraszó vezetékes ivóvízhálózatának megteremtése. Erre 32 millió forintot fordítunk, társulás jött létre, telkenként 23 ezer forinttal kellett hozzájárulni. Ügy néz ki, az őszön el is készül. A gázellátásban is tovább léptünk: az idén, február 17-én döntöttünk róla, és egy óránként ötezer köbméteres fogadó épül, ezzel már biztosítható a földgáz Pétervására mellett Erdökö- vesdnek, Bükkszéknek, Szajlának, Terpesnek is. Tavaly elkészült négy kilométer gázvezeték, ebben az évben ugyanennyit ígérnek, s jövőre szeretnénk befejezni. A vezetők természetesen tudják, akadnak jócskán gondok is. Leginkább az a szennyvízcsatorna hiánya. Erre azonban már csak a következő ötéves tervben jut pénzt. A tervek mindenesetre már készek, lvádon szeretnék, ha sűrűbben lenne autóbuszjárat. A kastély állagát is meg kell óvni. A területen élők ugyanakkor nem panaszkodhatnak a kereskedelmi ellátásra, hiszen az ezer személyre jutó 770 négyzetméteres bolti terület messze meghaladja a községi átlagot. Úgy tűnik, a helyi áfész jól élt a beruházási lehetőségekkel, és gondoskodott a kisközségekről is. Emellett az elképzelések szerint Kisfüzesen vegyesbolt. Erdőkövesden új szaküzlet készül. Jól tudják azt is, Kisfüzesen egy autóbuszváró, Váraszón tűzoltószertár felépítése volt a feladat, amelyben a lakosság is jelentős társadalmi munkát végzett. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult, hogy egy esztendeje itt teremtették meg a Finomszerelvénygyár egy üzemegységét. Ma százhetvenen dolgoznak, de még van lehetőség szakmunkások felvételére. Mindez egyben a munkaerő-foglalkoztatás gondjait is enyhíti. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több fiatal kíván letelepedni Pétervásárán, illetve körzetében. Jelzi ezt az épülő új lakások sora, a Kossuth, a Táncsics és a Vörös Hadsereg utcában, míg a Széchenyiről elnevezett pedig teljes egészében új utca. A községrendezési terv alapján folyamatosan tudnak telkeket eladni, elég kedvezményes áron, s a nagyközség központjában is mód nyílik korszerű, többszintes lakások felhúzására. Számba véve még a feltételeket, megemlíthetjük, hogy mindenütt biztosított a napközi otthon, összesen 17 .tanulócsoportban oktatják a gyermekeket. Mindenütt van művelődési ház, emellett ifjúsági klubok, könyvtárak segítik a kulturált szabadidőtöltést. Érdekes, s a megyében egyedülálló kezdeményezés Pétervásárán a szabadidős ifjúsági egyesület, amely nemrég jött létre. ★ Az ifjú párttitkár szavai maradnak meg a beszélgetés után még emlékezetünkben: — A pályázat sorsa tehát már nem csak rajtunk múlik. Az azonban mindenképpen jó — akár találkozik végső helyesléssel tervünk, akár nem —, hogy még egy plusz alkalmunk nyílt az emberekkel való párbeszédre. Zárásképpen Németh Lászlónak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagjának, az Egri Városi Pártbizottság első titkárának véleménye: — A megye északi térségének problémáját — kevésbé ellátott, több gonddal kell megküzdenie, mint más területeknek — mielőbb meg kell oldani. Ez elsősorban egy település várossá fejlődését, illetve annak segítését jelenti. Az ott levők közül erre Pétervására tűnik a legalkalmasabbnak. Történelmileg is ez indokolt. Emellett a nagyközség lehetőségei vannak meg a leginkább. Pártbizottságunk minden politikai eszköz igénybevételével segíti az említett helység és társközségeinek előrelépését. Szalay Zoltán új szálloda és vendéglő az idegenforgalom érdekeit is jól szolgálja Az épülő új házak azt jelzik: a fiatalok szívesen telepednek le itt HOSSZÚ TÁVÚ FELMELEGEDÉS VÁRHATÓ Cél: az aszálykárok megelőzése Aszály. Ez a szó különösen a mezőgazdasággal foglalkozók körében társít kellemetlen gondolatokat. Nemrég a Meteorológiai Világszervezet, amelynek ha zánk is tagja, hosszú távú előrejelzést tett közzé. Eszerint az ezredfordulóig — főleg Közép-Európában — egy fok Celsius-szal emelkedik a hőmérséklet. Ez a változás tulajdonképpen már nyolc éve elkezdődött. Mint az 1880 és 1980 közötti százéves meteorológiai statisztika kimutatta, az említett térségben az elmúlt 8 esztendőben rapszodikusabb volt az időjárás, mint korábban bármikor. Ez a tény adta a témát a Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi közgyűlésén Az aszálykárok mérséklésének lehetőségei című tudományos üléshez. A szakemberek előtt Láng István, az Akadémia főtitkára számolt be a várható aszályos időjárás elleni védekezés tennivalóiról. Elmondta, hogy mind több országban keresik a megfelelő alkalmazkodási stratégiákat a lehetséges károk megelőzésére. Időszerű tehát hazánkban is napirendre tűzni ezt a témát. Bennünket szerencsére nem érint az éghajlatváltozás minden következménye. A tengerparti településeken például fel kell készülni a vízszint bizonyos emelkedésére, a sarkvidékeken pedig a jégpáncél egy részének megolvadása várható. Nálunk az ország vízkészletével való gazdálkodásban vet fel új szempontokat az éghajlatváltozás. A gondok többsége természetesen a mezőgazdaságban jelentkezik. Országos méretekben az aszály okozza a legnagyobb károkat. Egységes a vélemény, hogy az elkövetkező 10—15 évben a meteorológiai változásokhoz igazodó, új agrárpolitikára van szükség. De ez nem szűkíthető le csak a piaci alkalmazkodás közgazdasági feltételeire, bár kétségtelenül az sem hagyható ki a számításokból. E tekintetben a természeti, a technikai és a társadalmi tényezőknek egységes rendszerben kell megjelenniük. Mi tehát a teendő? Az ezzel kapcsolatos tanácsait Láng István 15 pontban foglalta össze. Az aszálykárok mérséklésének a kulcsa a lehullott csapadéknak a termőtalajban való minél hosz- szabb ideig való tárolása, megőrzése. Ezért egyebek között a talajművelési technológiát célszerű kritikusan felülvizsgálni és megtenni a szükséges gyakorlati intézkedéseket. Támaszkodni kell a hagyományos tapasztalatokra, elsősorban a szervestrágya nagyobb mennyiségű alkalmazására, a tőzeggel, meszezéssel, tápfölddel és egyéb ásványokkal való talajjavításra. Az utóbb említett anyagok tudományos kutatásával, kitermelésével, illetve feldolgozásával mind nagyobb mértékben eredményesen foglalkoznak az Országos Érc- és Ásványbányák mádi, egri és pilisvö- rösvári üzemeiben. Az előadó külön foglalkozott a gazdaságos gyümölcs- termesztéssel. E kultúráknál — mind a terméshozam, mind a minőség érdekében — telepítés előtt figyelembe kell venni á vízgazdálkodási tulajdonságokat (a víztartó- és vízáteresztő képességet, valamint a talajvíz állását). A fajok és a fajták értékelésénél mérlegelni kell a szárazságtűrő-képességet. Ugyancsak lényeges a termőtáj helyes megválasztása: az öntözési lehetőségek figyelembevételével. Ez különösen a bogyósok esetében kíván tudományos körültekintést. Az aszálykárok megelőzésével kapcsolatban Láng István arra is figyelmeztetett, hogy fontos szerepet játszhatnak a pénzügyi lépések is, mindenekelőtt a nyereség tartalékolása és az aszály okozta károkra kötött kockázatcsökkentő biztosítások. Az oktatásban, a továbbképzésben az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni az időjárással kapcsolatos új ismeretek elterjesztésére. Az Akadémia főtitkára javaslataiban kitért még a mezőgazdasági gépek, az öntözőberendezések ésszerű megválasztására, alkalmazására is. Hangsúlyozta, hogy az aszálykárok csak komplex módon csökkenthetők, és már most meg kell kezdeni a felkészülést a feltételezett felmelegedési időszakra, mert csak így alakulhat ki a mezőgazdasági termelés megfelelő alkalmazkodóképessége. S. S. Megnyílt az Interág Áruház Az M7-es autópálya, 59-es kilométerszelvényénél lévő. Shell üzemanyagtöltő-állomásnál június 1-jén Interág Áruház nyílt. A 652 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítmény egy részében csomagolt élelmiszerek, míg a másik részében autóápolási cikkek, gumiáruk, mezőgazdasági kisgépek, szerelvényáruk és híradástechnikai áruk találhatók. Az áruház vasárnap délelőtt is várja a vásárlókat. (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd> Pétervásárán aJvöképet alakít^
