Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-13 / 140. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1988. június 13., hétfő Befejeződött a munkásőrparancsnokok tanácskozása Vitával folytatódott vasárnap a munkásőrparancsno- kok szombaton kezdődött IV. országos értekezlete. A záróülés elnökségében helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az MSZMP országos értekezletének állásfoglalásából adódó, a Munkásőrség tevékenységének megújulását szolgáló feladatokat megvitató kétnapos tanácskozáson több mint félezer hivatásos és társadalmi parancsnok, a termelő munkában és a szolgálatban kiemelkedően dolgozó munkásőr vett részt, s közülük mintegy ötvenen mondták el véleményüket A Munkásőrség a párt politikájának szolgálatában, a megújulásáért című vitaanyagról, kapcsolódva Borbély Sándor országos parancsnok szóbeli kiegészítőjéhez. Közülük többen hangsúlyozták, hogy napjainkban a munkásőrök elsődleges feladata a közéleti helytállás, a társadalmi munka, a meggyőző szó, az emberi 'törődés, a közösségi és az elvtársi szolidaritás. Felhívták a figyelmet arra. Elöljáróban köszönetét mondott a munkásőröknek a politikai program végrehajtása érdekében kifejtett támogatásért, és elismerően szólt a munkásőregységeken belül a közösségi szellemet gazdagító erőfeszítésekről, a különböző formájú szervezeti törekvésekről. A továbbiakban a pártértekezlet nyílt, őszinte, szenvedélyes vitáját méltatva emlékeztetett arra: az értekezlet és a párt vezetése nem múltat tagadott, hanem jövőt épített és programot adott. Így folytatta: — A nagy jelentőségű tanácskozás hatására egyértelműbbé vált, hogy kik vannak velünk, kik akarnak nekünk segíteni, s kik azok, akik változatlanul bizonytalanok és vívódnak. S tisztábban lehet látni: kik vannak ellenünk. Ezt akartuk! Szerettünk volna egyhogy a munkásőrök kiképzését az eddiginél is szervezettebbé, hatékonyabbá kell tenni. A Munkásőrség politikai intézményjellegének erősítése azonban nem jelenthet lemondást a fegyveres felkészültség fejlesztéséről. A testület megújulása igényli a politikai munka korszerű gyakorlatát is, a még nagyobb nyíltságot. Közkinccsé kell tehát tenni azokat a módszereket, közösségi munkaformákat, amelyek az egységek önálló kezdeményezéseiként alakultak ki. Számos munkásőrpa- rancsnok sürgetett határozott fellépést a zavarkeltők. az ellenséges nézeteket terjesztők ellen. A tanácskozáson meghívottként részt vevő pártszervezeti vezetők elismerően szóltak a munkásőrök tevékenységéről. s úgy vélekedtek, hogy a testület rendelkezik megfelelő politikai erővel és hatalommal a feladatok teljesítéséhez. A vitában elhangzott, hogy a munkásőrök hangulata a pártértekezlet óta jobb, mint korábban volt; dolgozni akarnak. eredményeket, sikereket elérni. Ugyanakkor jogos elvárásként vetették fel, szer világosan eligazodni ezen a politikai, térképen Olyan helyzet alakult ki. hogy az egyén eldöntheti: mit vállal, s mit tagad meg ebből a programból. Ma a párttagság önbizalma növekvőben van, felemeltebb fejjel jár — joggal. Vannak még persze, akik töprengenek. vívódnak, kicsit zavarban is vannak, de a párttagság zöme felelősen gondolkodó ember; érzi, hogy támogatást kapott. S a vezetés és a tagság közötti párbeszéd értékesebb, aktívabb, alkotóbb, mint korábban volt. S ez lendületet, bátorítást ad a pártmozgalomnak. Bízom benne, hogy mindez tettekben nyilvánul meg. Grósz Károly az ellenség, az ellenzékiek nyíltabb jelentkezését említve kijelentette: rendeződésüket, erőhogy a társadalom ne a formális elemeken keresztül ítélje még a testületet. A munkásőrök igénylik a társadalmi közmegbecsülést, és ehhez — megítélésük szerint — a pártnak és a parancsnoki állománynak jobban kell tudatosítani a testület mai feladatát, szerepét és jelentőségét. Az országos pártértekezlet állásfoglalásához kapcsolódó tennivalókról szólva többen kifejtették: végrehajtásának garanciája lehet a munkásőrök szándékainak, tenniakarásának a mostani tanácskozáson is tetten érhető kinyilvánítása. Az országszerte megélénkült politizálást érintve hangzott el az is. hogy a sok embert érintő szerkezetváltás fontosságának tudatosításához a munkásőrök saját eszközeikkel kívánnak hozzájárulni. Felhívták azonban a fii-' gyeimet arra, hogy csökken az önként vállalt közéleti munka rangja, s számos helyen tapasztalható sanda megjegyzés tevékenységükkel kapcsolatban. A vasárnap délelőtti vitában felszólalt Grósz Károly is. gyűjtésüket, politikai koncepcióik kidolgozását, kivitelezését nem szabad tétlenül szemlélni. Ha a helyzet úgy alakul, a vezetés — felelőssége tudatában — adminisztratív eszközöket vesz igénybe. De csak akkor dönthet nyugodtan, ha érzi maga mögött a „hátországot”, a tömegtámogatást, s mindenekelőtt a kommunista közösség támogatását. Az ellenséggel és az ellenzékiekkel szemben — kellő toleranciával — egységet kell teremteni a mozgalomban, a közéletben. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy felütötte fejét a közvéleményben a túlhajtott magyarkodásba bujtatott nacionaiizmus. Értékrendzavar tapasztalható — jelentette ki, s leszögezte: ma a haza érdekét igazából az képviseli, aki fellép a nacionalizmussal szemben. s az indokolatlan magyarkodás hirdetése helyett a valódi hazaszeretet talaján áll. A munkásőrök tevékenységét méltatva a párt főtitkára megállapította: soha ilyen éhség a tiszta emberi viszonyok és a közösség iránt nem volt, mint napjainkban. S ha ez így van — márpedig így van —, akkor csak múló, átmeneti tünet lehet a bizonytalankodás. Az ország gazdasági helyzetét vizsgálva Grósz Károly kijelentette: nagy ritmusváltásra van szükség, új módszereket, eszközöket kell ki alakítani. A társadalmi-gazdasági folyamatok végigvi- telének alapkérdése: az alkotó, értékteremtő munka. Ugyanakkor át kell rendezni az ösztönzőket, a kényszerpályákat is, ezek csakis együtt és egyszerre működhetnek hatékonyan. Utalt arra, hogy az oktatásban át kell csoportosítani a rendelkezésre álló eszközöket, ugyanis a mai felkészültségi szinten nem lehet a jövő évszázad várható követelményeinek megfelelni. Más szemléletre van szükség az iskolában, s más követelményrendszert kell kialakítani a munkahelyeken is —■ mondotta, s rámutatott: új magatartás, új szemléletmód várható el az alkalmazott kutatás, a műszaki fejlesztés területén. S itt — ezt világosan ki kell mondani — egyetlen norma fogadható el: a teljesítmény. A főtitkár meggyőződésének adott hangot, hogy az ország túljutott a nehézségeken, a gondokon. S ebben — mint oly sokszor már — úttörő szerepet vállaltak a haladó erők. Hozzátette: a nehézségeken csak úgy lehet úrrá lenni, ha hiszünk abban, amit csinálunk. Hit nélkül nem lehet élni, dolgozni, alkotni — mondotta végezetül, s sok sikert kívánt a munkásőrök alkotó munkájához. Ezt követően Borbély Sándor röviden összefoglalta a vita tapasztalatait. A tanácskozás az Internacionálé el- éneklésével ért véget. ★ Az értekezlet szünetében Grósz Károly rövid nyilatkozatot adott a televízió HÉT műsorának. A Munkásőrség szükségességének megkérdőjelezésére vonatkozó kér- désre válaszolva kijelentette: — Az elmúlt 32 esztendő bizonyította, hogy szükség van a testületre, amelyben az egyén és a társadalom közötti viszony tükröződik; eltűnnek a beosztásbeli különbségek, itt az emberi értékek a fontosak. Megállapította, hogy a munkásőrök fontos szerepet játszanak a közbiztonság alakításában és a fiatalok nevelésében is. 'Egy másik kérdés kapcsán kifejtette: — A társadalmat mostanában érő. egyre erőteljesebb kritikai megjegyzéseken nem csodálkozom, ebben a nehéz időszakban ez természetes, bár hozzá kell tennem, hogy — a tapasztalatok szerint — mintha újabban sikk lenne értékeink kikezdése is. Grósz Károly szólt a Politikai Bizottság munkájáról, utalva arra, hogy a testület — mint a párt végrehajtó szerve — az országot érintő valamennyi kérdéssel foglalkozik, s a legszélesebb rétegekről szerzett élményanyagok segítségével tud fontos döntéseket hozni. A PB közelebbi, júniusi ülésén várhatóan egy hosszabb távú gazdaságpolitikai programról is határoz. Az előkészítésén már munkálkodnak a szakemberek. A pártértekezlettel kapcsolatos kérdésre a főtitkár kifejtette: felfokozott várakozás tapasztalható az értekezlet óta, a sürgetés, olykor a türelmetlenség is tetten érhető. Figyelmeztetett viszont arra is, hogy a kapkodás legalább annyira káros az ország életében, mint a késlekedés. — Rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg országunk iránt, különösen a pártértekezlet óta — hangsúlyozta Grósz Károly, s bejelentette: meghívást kapott egyebek között a Szovjetunióba, Lengyelországba, Ausztriába és az Amerikai Egyesült Államokba. Még nincs ugyan a pontos időpont meghatározva, de rövidesen sor kerül egy hivatalos útra a Román Szocialista Köztársaságba. Grósz Károly felszólalása Az építők napját ünnepelték (Folytatás az 1. oldalról) ünnepi megemlékezése után itt is jutalmazták a legrégebbi munkatársakat, majd változatos műsorral színesítették szórakozásukat. A Heves Megyei Beruházási Vállalat várkúti rendezvényén Lóczt László, az alapszervezeti szakszervezeti bizottság elnöke emlékeztetett a szakmai találkozó jelentőségére. S ugyancsak a legjobbak köszöntésével kezdték a kedves hangulatú ünnepséget, amelynek programjából most sem hiányzott a vidám bográcsolás. Az EV1LL-hez tartozók a felsőtárkányi úttörőtábort vették „birtokukba” ünnepükön. Kovács György szb- elnök szavai után Juhász Ferenc igazgató méltatta az élenjárók, a törzsgárdisták eredményeit, majd a vállalat közös ebéddel, a KISZ- szervezet játékos vetélkedőkkel gondoskodott a még jobb kedvről. A Parádi Üveggyár népes együttese a községi labdarúgópályát „foglalta el" az építők napján, ahol Első József igazgató mondta az ünnepi beszédet, s adta át a kitüntetéseket, jutalmakat az ezekre leginkább érdemeseknek. A tardosi sporttábort szombaton az Egri Téglagyár, vasárnap pedig a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói választották ünnepi összejövetelük színhelyéül. Az előbbiek rövid termelési tanácskozással adtak komolyabb keretet is találkozójuknak," s ezen nem kis örömmel idézték az idei öt hónap kedvező tapasztalatait. Mint kitűnt: az esztendő eddigi szakaszában — kisméretű téglaegységben számolva — kereken hárommillió darabos túlteljesítésre tettek szert. Ezért is kapták utóbb legjobbjaik az együttesen 37,5 ezer forint jutalmat, s többen kitüntetéseket. Közöttük Siha Oszkár szakszervezeti főbizalmi, a miniszteri elismerést. A HTÉV-nél Ripp Ádám fő-építésvezetőt, Sebők Lászlóné vezető könyvelőt és if j. Kőteleki Dénes főműveze* tőt tisztelték meg hasonlóval, miközben még számosán egyéb módon tapasztalhatták Barta Gyula igazgatótól az erkölcsi, anyagi megbecsülést. Nem lenne azonban, teljes a bükki beszámoló, ha megfeledkeznénk mindkét nap igazán kellemes, sokszínű időtöltéséről, különösen a tanácsi építők pompás műsoráról, amelyből a közkedvelt fővárosi népzenei „különítmény” fellépése, a szlovák testvérszervezet csapatával vívott focicsata vagy éppenséggel a motorkerékpáros főnyereménnyel izgalmat keltett tombolajáték sem hiányzott. Legnagyobb szervezetünk, a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói sírok—kútvölgyi kiránduláson teremtettek alkalmat szép ünnepük köszöntésére. Sulyok Ernő szb-titkár méltató beszéde után Szamos Gábor igazgatótól számosán itt is elismeréseket fogadtak. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Bartus Sándor hidegburkoló, Kaszab János lakatos, Nagy Zsuzsanna csoportvezető, Rajna Márton üzemvezető, Vasas Károly nehézgépkezelő és Végh Barnabás osztály- vezető. Tizenketten Kiváló Dolgozó kitüntetést, 14-en igazgatói dicséretet kaptak, a legjobbak összesen százA HÁÉV sirok-kútvölgyi majálisán a gyerekeknek is rendeztek játékos ügyességi versenyeket ezer forint körüli pénzjutalmon osztoztak. Az Egri Közúti Építő Vállalat székházában tartott ünnepségen — többek között — Szegedi Attila szállításvezető, a Kiváló Munkáért kitüntetést, Katona György építőipari szerződéskötő a Kiváló Újító elismerés arany, Szalóki László esztergályos pedig bronz fokozatát vette át, Holló László igazgatótól. A Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára dolgozóit, illetve az egész nagyközség lakosságát az úttörők zenével ébresztették az ünnepen, majd a szép környezetű Vin- ce-rétre vonulva Varga Ta- másné szb-titkár köszöntötte a nagy számban egybegyűlteket. Utána kapta — mások egyéb elismerése mellett — miniszteri kitüntetését Bereczki Ferenc forgalomirányító, s Lőrincz Miklósné, a szakszervezeti számvizsgáló bizottság elnöke. Ugyanekkor a nap krónikájához tartozik a meglehetősen népes mezőnyt vonzó Sport Aid-tutó- verseny, a gyöngyösi Vid- róczki Néptáncegyüttes nagy sikerű szereplése, illetve — egyebek mellett — a gyári MHSZ-klubnak a helyi tavon rendezett távirányítású mo- dellbemutatója, nem utolsósorban pedig a művelődési otthon esti diszkója. A szakma másik jeles üzeme, az Eternit Selypi Gyára tegnap a helyi sporttelepen ünnepelt. Bauer György igazgató a megemlékezéssel egyidejűleg kollektíváknak és egyéneknek fejezte ki jó munkáikért az elismerést. Ketten miniszteri, tizennégyen vállalati kitüntetést kaptak, míg a nap további részében pesti vendégművészek felléptére, sportműsorra került sor. A Csőszerelőipari Vállalat közeli lőrinci üzemegységének dolgozói pedig központi ünnepségre, a budai Hűvös- völgybe kaptak meghívást ünnepük alkalmából. A gulyáslevest ellenőrzi a „szakavatott zsűri" (Fotó: Szántó György) Elutazott Radzsiv Gandhi (Folytatás az 1. oldalról) közvetlen pártközi kontaktus létesült már. Sok szó esett a megbeszélésen a gazdasági, a kereskedelmi kapcsolatokról is, amelyeket általában jónak, problémamentesnek ítéltek. Az árucsere-forgalom tavaly minden korábbit meghaladó szintet ért el, értéke 106 millió dollár volt. A javuló tendencia ellenére mind indiai, mind a magyar részről egyaránt hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények még igen szerények, az együttműködés sokkal nagyobb lehetőségeket tartogat. Bányász Rezső a megbeszélésen ezzel kapcsolatban megfogalmazódott álláspontot tolmácsolva kifejtette: — Hazánk szívesen részt venne néhány nagyobb állami fejlesztési program megvalósításában, például erőmű építésében Indiában. A magunk részéről készek vagyunk indiai árukat nagyobb mértékben importálni, kiegyensúlyozottá tenni kereskedelmünket. Természetesen szeretnénk az indiai magán- szektorral is kapcsolatokat létrehozni. Ügy gondoljuk, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének a kulcsa itt is a közös vállalatok létesítése lehet. További fontos tennivaló, hogy próbáljuk meg a különböző államigazgatási, politikai szinteken felgyorsítani a döntések meghozatalát, hiszen jó néhány ügy, együttműködés már hosszabb ideje egy helyben vesztegel. A találkozón megelégedéssel állapították meg, hagy hagyományosan jók a két ország közötti kulturális kapcsolatok, amelyek nagy múltra tekintenek vissza. Ezt a többi között az immár huszonöt éve aláírt magyar —indiai kulturális egyezmény is bizonyítja. Magyar részről ugyanakkor azt is leszögezték, hogy mind a kulturális kapcsolatok, mind a műszaki-tudományos együttműködés terén még sok lehetőség kínálkozik. Ennek jegyében ígéretet tettek, hogy a Delhiben működő kulturális és tudományos központ működését — a kívánságnak megfelelően — hazánk tovább bővíti. Az indiai miniszterelnök és felesége este Grósz Károly társaságában megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorát a társulat székházában., ★ Hivatalos baráti látogatásának befejeztével szombaton elutazott Budapestről Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. Az indiai kormányfőt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett Grósz Károly, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Madarast Attila, pénzügyminisztériumi államtitkár és Bányász Rezső kormányszóvivő búcsúztatta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Oláh József, hazánk indiai, Szatinder Ku- már Lambah, India magyar- országi nagykövete, és Antonio Casas Salvi, a Venezuelai Köztársaság budapesti nagykövete, a diplomáciai testület doyenje. A búcsúztatási ünnepségen Radzsiv Gandhi vendéglátója, Grósz Károly társaságában fogadta a felsorakozott katonai díszeaység parancsnokának jelentését, majd a magyar és az indiai Himnusz elhangzása után ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. A vendégek és a vendéglátók ezután elköszöntek a jelenlevő magyar, illetve indiai személyiségektől. Az indiai miniszterelnök Boeing óriás reniilőgéne éi szaka 10 óra után szállt fel Ferihegy betonjáról.
