Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX, évfolyam, 130. szám ARA: 1988. június 1„ szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MOSZKVAI CSÚCSTALÁLKOZÓ Tíz egyezményt írtak alá a Kreml Katalin-termében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök megbeszéléseik harmadik napján Grósz Károly megbeszélése Nyikolaj Szljunykovval Alkalmasság Néhány héttel ezelőtt az egyik nagyvállalatnál jár­tam. ahol a főmérnököt laggattam a cég dolgairól, különös tekintettel a jelen­legi helyzetre. Elmondott ezt, elmondott azt. végül szóba kerültek az alaposan megváltozott gazdasági ko rülmények is. pontosab­ban az, hogy ezekhez min denki képes-e maradéktala nul alkalmazkodni. iga zodni. Partnerem tétován vakargatta a fejét, sokáig töprengett, aztán azt felei te. hogy bizony náluk is akad sok-sok olyan ember, akitől ezt nem lehet elvár ni. Már csak ezért sem — tette hozzá —. mert olyan munkakörben vannak, ame­lyek ellátására egyszerűen képtelenek. Amikor látta, hogy válasza nemigen nyug­tatott meg, gyorsan ma­gyarázkodni kezdett. Ért­sem meg. ők is tisztában vannak azzal, hogy mind­ez nincs rendjén, de a/ ésszerűnek, szükségesnek látszó megoldást ezernyi szempont befolyásolja: te kintetlel kell lenni az idős ,,szakira", aki már több év­tizedet .lehúzott" a gyár ban, nem lehet áthelyezni a kolleginát sem, mert nő politika is létezik a vilá­gon. a fiatal művezetőt pe­dig azért nem tanácsos mozgatni, mert alig egy esztendeje tölti be az adott munkakört, s milyen fényt vetne ez a lépés azokra, akik őt odatették. Summa summárum, ez egy ördögi kör. nincs lehetőség az eb­ből való kitörésre. Bevallom őszintén, az ef­fajta mentalitás, nézet cseppet sem áll közel a szívemhez. Hányszor de hányszor, hány és hány fó­rumon hangoztattuk már, hogy mindenki csakis azon a helyen nyújthatja a tőle telhető maximumot, amely neki való, amely megfelel adottságainak, végzettsé­gének. Ám az elv ebben az esetben is elszakadt a gya­korlattól. Hiába érezzük, hogy mit is kellene csele­kednünk, a végső döntést mégis halogatjuk, elodáz­zuk. Indokként pedig több­nyire a humánumot emle­getjük. Persze, persze, magam is úgy látom, hogy az em­berség követelményeinek sohasem szabad csorbát szenvedniük. De azon en­nek ellenére sem árt el­gondolkodni, hogy vajon akkor teszünk-e jót vala­kinek. ha hagyjuk egy olyan állásban szenvedni, ahol alig-alig van sikerél­ménye. vagy akkor, ha az illetőnek még idejében olyan megbízást adunk, amely örömöket is tarto­gathat a számára. Ügy vé­lem, aligha lehet vitatkoz­ni azon, hogy a két lehe­tőség közül feltétlenül az. utóbbit kell választanunk. Nem kizárólag az egyének, hanem a nagyobb közösség érdekében is. A moszkvai Kremlben, az SZKP KB főtitkárának a szovjet kormány épületében levő dolgozószobájában kez­dődött meg kedden délelőtt, moszkvai idő szerint 10 óra­kor Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan harmadik találkozója. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan előző két meg­beszélésén 171 percet tár­gyalt egymással: a vasárna­pi négyszemközti találkozó 71 percig tartott, míg a hétfői tárgyalás — amelyen A Heves megyei környe­zet- és természetvédelmi napok idei rendezvénysoro­zatának egyik kiemelkedő programja volt az a tudo­mányos ülés, amelyet a Miskolci Akadémiai Bizott­ság Vegyészeti Szakbizott­ságának Környezetvédelmi Munkabizottsága tartott teg­nap Egerben, a főiskola ál­lattani tanszékén. Környező világunk gond­jaival, a természetgazdálko­dásra térés lehetőségeivel foglalkozó előadások előtt dr. Suba János tanszékveze­tő főiskolai tanár a Bükk botanikai kutatásainak tör­ténetét ismertette, nem fe­ledkezve meg a tudós elő­dök áldozatvállalásainak értékeléséről sem. Nemcsak a szakemberek, hanem a tájegységüket, az erdőket, a földrajzot szere­tő és a laikusnál kissé job­ban értő hallgatóságnak is tanulsággal szolgálhatott dr. Varga Zoltán debreceni in­tézetvezető, egyetemi tanár metszetekkel is illusztrált előadása, amelyet a Bükk zoológiái kutatásának állat- földrajzi vonatkozásából ál­lított össze. Más egyébek mellett megtudhattuk azt is, hogy hegyvidékünkön a tárgyalóküldöttségek tag­jai is részt vettek •— csak- nem'lOO percig. A Mihail Gorbacsov dol­gozószobájában tartott meg­beszélés befejeztével a két államférfi várhatóan rövid sétát .tett a Kreml terüle­tén, majd a Katalin-terem- ben (az előző két találkozó színhelyén) folytatták a tárgyalásokat. A kedd délelőtti találko­zó után Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Rpnald Reagan amerikai olyan növényi és állati egyedek is találhatók, ame­lyek sem hazánk más tá­jain. sem pedig Európában másutt nem lelhetők fel. Az itt elhangzott tudo­mányos megállapításokat mintegy alátámasztandó, szólt dr. Bartucz Ferenc, a Bükki Nemzeti Park igazga­tója azokról a gondokról, amelyeket a gondjaikra bí­zott erdők területein ta­pasztalnak és észlelnek nap mint nap. Hangsúlyozta, nemcsak hazánkban, ha­nem a világban is félelme­tes méreteket öltött az er­dőpusztítás. Ha az emberi­ség így halad, 2020-ban el­érkezik arra az ökonómiai küszöbre, ahonnan az el­mozdulás már igencsak kri­tikus. Tudomásul kell ven­ni a politikai és a gazdasá­gi élet irányítóinak is, hogy az erdő nemcsak nyers­anyagtermelő bázis. El kel­lett volna érkeznünk a pi­acorientált „rablógazdálko­dás" megszüntetéséig, és végre az 1930-as években Than Károly által megfo­galmazott jóléti erdőgazdál­kodást kéne folytatnunk, különösen a Dunától kelet­re eső erdőterületeken. Az erdészetre semmilyen más ipari, mezőgazdasági szabó­elnök sétát tett a Kreml területén és a Vörös téren. A kimerítő tárgyalást követő kikapcsolódást az amerikai elnök indítványozta, a szov­jet főtitkár pedig készsé­gesen vállalta az alkalmi idegenvezető szerepét. A séta a Kreml csodálatos templomainál kezdődött, majd a Kreml nagyórája alatti kapun a két államfér­fi kisétált a Vörös térre, amelyet ebből az alkalom­ból nem zártak le. Így az elnöknek lehetősége nyílt arra, hogy közelebbről is is­meretséget kössön a moszk­vaiakkal, akik melegen üd­vözölték őt. Az amerikai ál­lamfő es a Vörös téren tar­tózkodó emberek között kö­tetlen beszélgetés alakult ki, amelynek fő témája a béke megőrzésének fontos­sága volt. Reagan annyira belefe­ledkezett a moszkvaiakkal folytatott eszmecserébe, hogy a szovjet—amerikai kétoldalú dokumentumok aláírása emiatt húsz perccel később kezdődött a terve­zettnél. Szovjet—amerikai doku­mentumokat írt alá kedden délelőtt Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan amerikai elnök a keddi, harmadik találkozó után ugyancsak megjelent az ünnepélyes eseményen a Kreml Nagy Palotájának Vö­rös szalonjában. Jelen voltak más hivatalos személyiségek is, többek között Andrej (Folytatás a 2. oldalon) lyozás nem alkalmazható, hisz a ciklusidő itt száz év. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a friss csemetékből kitűnő szén-dioxid-lekötő „öreg­erdő" váljon. Varga Béla, a MEFAG osztályvezetője, a Bükk- hegység erdőgazdálkodása című referátumában, végre hosszú idők után, kritikusan szólt arról a veszélyről is, amelyet a túltenyésztett vad­állomány jelenthet a fiata­losokra és a csemeteerdökre. A vadásztársaságok egyéb­ként sem vesznek részt a táj- és környezetvédelem céljainak a megvalósításá­ban, letudottnak tekintik ezt azzal, hogy 5—6 ezer forin­tos hozzájárulási díj fejé­ben kapitális trófeákat re­mélnek az erdőktől. Sándor András, a BNP Baráti Körének titkára, szo­ciológiai és pszichológiai szempontok alapján számolt be a természet és társada­lom együttéléséből adódó szükségszerűségekről és el­lentmondásokról. Dr. Ká­rász Imre kandidátus, vetí­tett diaképekkel illusztrált előadásában pedig Heves megye természetvédelmi ér­tékeit mutatta be a részt­vevőknek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára. a Minisztertanács elnöke kedden a KB szék­házéban fogadta Nyikolaj Szljunykovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titká­rát. aki a KGST-tagorszá gok testvérpártjai gazdaság- politikai kérdésekkel foglal­kozó KB-titkárainak tanács­kozására érkezett hazánkba. Nyikolaj Szljunykov átadta Mihail Gorbacsov szívélyes üdvözletét. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra sok sikert kívánt a párt értekezlet állásfoglalásának végrehajtásához, az MSZMP tevékenységének megújításá­hoz. a társadalmi változá­sokban betöltött szerepének erősítéséhez. Grósz Károly az MSZMP Központi Bizottságának ne­vében köszönetét mondott az SZKP vezetésének, a szovjet tömegtájékoztatási szervek­nek azért a figyelemért, amely a Szovjetunióban bel­politikai életünk e fontos eseményét övezte. Hangsú­lyozta. hogy az alapvető kér­désekben széles körű egyet­értés alakult ki a pártban és a társadalomban. Kedve­zőbbek a feltételek ahhoz, hogy határozott és dinami­kus munka kezdődjék a párt­értekezlet állásfoglalásának végrehajtására, reformtörek­véseink következetes meg valósítására a gazdaságban, a politikai életben. Az MSZMP főtitkára sok Gyakran beszélünk manap­ság a szociálpolitikáról. Nem is csoda, hiszen növekszik azoknak a személyeknek és családoknak a száma, akik anyagi támogatásra szorul­nak. Egyre hangsúlyosabb helyet kap ez a terület, na­gyon fontos, hogy a szüksé­ges forintokat azoknak jut­tassák, akiknek a leginkább kell a segítség. A Heves Me9yei Népi El­lenőrzési Bizottság — amint: a legutóbbi ülésükön számot adtak róla — egy idei köz­ponti vizsgálathoz kapcsolód­va tekintette át, miként ér­vényesült az úgynevezett rá­szorultsági elv a tanácsi szo­ciálpolitikai gyakorlatban 1985 és 1987 között. A me­gyei és a városi tanácsok mellett nyolc községi tanács ebbéli tevékenységét elemez­ték a szakemberek. Eszerint a megyében — az országos helyzethez hasonló­an — a túlhajszoltság, a káros szenvedélyek növeke­dése miatt nőtt a csonka családok, a deviáns életmó­dot folytatók száma. A 97 ezer család 29 százaléka ve­szélyeztetett, illetve súlyos problémákkal küzdő. Az érintett kiskorúak száma is emelkedik, jelenleg eléri a négyezret. A népesség több mint 23 százaléka haladta meg a nyugdíjkorhatárt. Az időskorúak anyagi és szociá­lis helyzete nagymértékben differenciált. Közel ötven szá. zalékuk él háromezer fo­rintnál kevesebb nyugdíjból, a hetven éven felüliek kö­zött sok az egyedül álló, a rendkívül szűkös körülmé­nyek között élő. Rendszeres szociális se­gélyben 1523-an. míg eseten­kénti segélyezésben 13 739- en részesültek tavaly. A népi ellenőrök úgy fo­galmaztak, hogy a nehezedő gazdasági körülmények mi­att egyre bővül a rászorul­tak köre, s ide kell sorolni azokat a fiatalokat is, akik nem képesek önerőből a saját otthon megteremtésére. A megyei lakáshelyzet nem megfelelő, a lakásállomány nagy része alkalmatlan több generáció együttélésére. Az állami lakásépítések száma egyre inkább csökken. A fiatal, többgyermekesek kö­rét elsősorban a városi ta­nácsok karolják fel részben bérlakások kiutalásával, más­részt vissza nem térítendő támogatással, illetve kamat­mentes kölcsönök odaítélésé­vel, amelyeket lakásvásárlás­ra. -építésre fordíthatnak. A tanácsok szociálpolitikai sikert kívánt az SZKP ve­zetőinek. a szovjet kommu­nistáknak az SZKP XIX. pártkonterenciájához, a for­radalmi átalakítás, a demok­ratizálás folytatásához. A pártkonferencia téziseit nagy fontosságú, realista újító do­kumentumként értékelte, amely a szovjet társadalom politikai és gazdasági meg­újulását szolgálja. Számos eleme az MSZMP tevékeny­ségében is hasznosítható. Grósz Károly a magyar párt és kormány nevében üdvözölte a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó létrejöt­tét. hangsúlyozta: hazánk is érdekelt abban, hogy a ta­lálkozó eredményesen zárul­jon, s megalapozza a to­vábblépést a leszerelés fő kérdéseiben, a nemzetközi élet kedvező tendenciáinak erősítésében. A Magyar Nép- köztársaság lehetőségeihez mérten a jövőben is segíte­ni kívánja a béke ügyét, a kelet—nyugati párbeszéd és együttműködés bővítését. A megbeszélésen hangsú­lyozták. hogy az MSZMP es az SZKP a magyar—szovjet kapcsolatok eddigi eredmé­nyeire támaszkodva intenzív tapasztalatcserére, a gazdasá­gi együttműködés korszerű­sítésére. a magyar és a szov­jet nép érintkezésének bő­vítésére törekszik. Kölcsönö­sen aláhúzták: nagy jzlentö- séget tulajdonítanak Grósz Károly szovjetunióbeli láto­gatásának. amelyre várható­an a közeljövőben kerül sor. rendszerét megfelelőnek, tart­ják az ellenőrök, akik sze­rint az egyes szakosztályok, ügyintézők a hatáskörükből adódó feladatokat igyekez­nek a jogszabályok betartá­sával végezni. Néhány érdekesség: az egészségügyi és szociális ága- zát költségvetési részesedése megyénkben a VII. ötéves tervben 36 százalék, amely közel hat százalékkal maga­sabb. mint az elmúlt ötéves ciklusban volt. Az időskorú­ak rendszeres segélyezésére tavaly 18 százalékkal, rend­kívüli segélyezésre 31 szá­zalékkal fordítottak többet, mint 1985-ben. Egyre bővül a házi szociális gondozás há­lózata. mely jelenleg 2215 embert érint. Az elmúlt esz­tendőben 14 millió forinttal többet — összesen 65,4 mil­liót — kaptak a hátrányos helyzetűek, mint három év­vel előtte. A megyei NEB többek kö­zött javasolta — felsőbbszin­tű rendezésre —, hogy ala­kítsanak ki egységes szociál­politikai irányítást a megyei és a városi szinteken is. Jog­szabály-módosítást tartaná­nak helyesnek a rendszeres segély odaítélésénél, s esze­rint az életkorhatárt — 65 éves nő, hetvenéves férfi — legalább öt évvel kellene csökkenteni, s az összeget a rászorult jogán megállapí­tani, nem vizsgálva a hozzá­tartozók anyagi kondícióját. Megfogalmazták azt is, hogy a rendszeres és rendkívüli gyámügyi segélyezésre biz­tosított keret évek óta nem elegendő a jogos igények ki­elégítésére. Ezért meg kelle­ne keresni a lehetőségét, hogy a megye részére köz­pontilag nagyobb összeget adjanak. Azt is felvetették, hogy más területeken is el­kelne a nagyobb központi patronálás. Megyei szintű rendezésre javasolták: célszerű lenne, ha a helyi szakigazgatási szervek teljes körű felmé­rést végeznének, kik azok, akiket fel kellene karolni, s ezt a nyilvántartást folya­matosan kellene vezetni. In­dokolt az egyes települése­ken megfelelő aktívahá.lóza- tok szervezése. A testületi üléseken egyre gyakrabban kellene napirendre tűzni a szociálpolitikát. s kitértek arra is, hogy a helyi tanács­rendeleteket is felül kellene vizsgálni, hogy a támogatá­sokkal kellő hatékonysággal tudják ösztönözni azokat, akik lakásgondjukat önerő­ből kívánják megoldani. Mindnyájan tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi nehézsé­gekből való mielőbbi kilá­bolás hallatlan erőfeszíté­seket követel meg vala­mennyiünktől. Ezt a folya­matot megkönnyíthetjük önmagunk számára. Nem utolsósorban azzal. ha mindenkinek segítünk meg­lelni azt a posztot, ahol a leginkább kamatoztathatja tudását... Sárhegyi István TUDOMÁNYOS ÜLÉS A HO SI MINH TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁN Környezetünk nem csak nyersanyagtermelő bázis NÉPI ELLENŐRÖK A TANÁCSI SZOCIÁLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGRŐL Emelkedik a támogatásra szorulók száma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents