Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Shultz—Sevardnadze-találkozó Genfben Kétszer a tárgyalóasztalnál Háromórás volt Eduard Sevardnadze szovjet és Ge­orge Shultz amerikai kül­ügyminiszter első, szerda délutáni tanácskozása. Az amerikai ENSZ-képviseleten tartott tárgyalások után egyik fél sem nyilatkozott — hír szerint az eszmecserék befejezéséig nem kívánnak érdemi tájékoztatást adni. Szerdán este munkavacsora keretében folytatódtak a megbeszélések, ezúttal a Szovjetunió ENSZ-képvisele- tén, amelyet egyébként kis távolság választ el az ameri­kai missziótól. Csütörtökön reggel lesz a következő, majd a délutáni órákban az újabb, várhatóan befejező tárgyalási forduló. A csü­törtök esti sajtóértekezletek után a két külügyminiszter csak pénteken reggel hagyja el Genfet. Talajvizsgálat nemzetközileg jegyzett laboratóriumban — Az agro- technológiától a térképkészítésig — A szőlő és bor információs rend­szerét szervezik a Mátraalján Szakszolgálati állomás — a termelőkért A számítógépes mérés adatgyűjtőrendszerét Ambruzs Sándor laboratóriumvezető kezeli (Fotó: Szántó György) Kézfogás Angliában hangzottak el ezek a mondatok: „Egyik legkiválóbb múltbéli állam­férfijuk, Széchenyi gróf azt írta naplójában: a né­metek sokat írnak, a fran­ciák sokat beszélnek, az angolok sokat tesznek. Meg­ígérhetem, hogy Nagy-Bri- tannia sokat fog tenni, hogy segítsen önöknek.” Ezek Margaret Thatcher brit miniszterelnök szavai, amelyeket Grósz Károly látogatása kapcsán mondott el. S ezek a megállapítások jelképesek is, mert a kéz­fogásnak története és ha­gyománya va'n. Ha jól tu­dom, úgy alakult ki: azért nyújtjuk egymásnak a jobbot, mert bizonyítani akarjuk, hogy nincs a ke­zünkben a másik ellen szánt fegyver. Ez az angliai kézfogás juttatta az eszembe, hogy ez a kézfogás nemcsak or­szágos szintű, hiszen szű- kebb hazánknak, Heves megyének is megvan a maga „külpolitikája”. Gon­doljunk csak arra, hogy hány és hány delegáció, küldöttség fordul meg me­gyénkben, érdeklődve az életünkről, eredményeink­ről. S ez fordítva is igaz, helyi politikusaink, szak­embereink — s mi, újság­írók is — számtalan or­szágban cseréltünk már vé­leményt, vettünk át hasz­nosítható ötletet. A testvérmegyei, a test­vérvárosi kapcsolatokról van szó, amelyek egyre bővülnék . és mélyülnek. Csebokszáriban a hatalmas traktorgyár vagy . akkumu­látorokat készítő üzem dol­gozói nyújtják barátian a kezüket, Targovistében az idegenforgalom szervezé­séről lehet informálódni, a franciaországi Maconban a vörösborok vetélkedője is összefűzött bennünket. A finn Poriban a dzsesszfesz- tiv.álon túl az országban elsőként létrehozott magyar könyvtár ad hírt rólunk, évezredek honi történeté­ről. Lehetne tovább sorolni a kialakult és szorossá vált kapcsolatok értékét és je­lentőségét. Itt azonban fontosabb, hogy ezek a kézfogások mind rendszere­sebbé válnak, mind tartal­masabbakká — mindkét fél számára. Hiszen, mi sem vagyunk fukarok: a műemlékvédel­mi nyári egyetem vendégei elragadtatással utaznak haza. Az itt vendégeskedő külföldi diákok olyan is­mereteket szereznek, ame­lyek meghatározóak hazánk megítélésében. Üzemeinket olyan szakemberek keresik fel egy-egy találmány, újí­tás, ötlet kapcsán, akik vi­lághírű cégek képviselői. Van tehát mit nyújtaniuk nekik. Ahogy idéztem: tudunk segíteni egymásnak. S erre a közös együttműködésre napjainkban mindinkább szükség van. Vagyis: dol­gainkról ne írjunk sok jegyzőkönyvet, mint egykor a németek, ne beszéljünk határtalanul, mint a múlt­béli franciák, ám — mint az angol fogalmaz — in­kább tegyünk és cseleked­jünk érte. Szilvás István Több mint egy évtizeddel ezelőtt, egészen pontosan 1975-ben jött létre Gyön­gyösön a Borsod—Heves Megyei Szakszolgálati Ál­lomás. Tizenegy alapító gazdaság, 4,5 millió forint tőkével hozta létre, el­sődlegesen a két megyé­ben levő mezőgazdasági nagyüzemek segítésére. Alapvető céljuk az volt, hogy olyan vizsgálatokat' folytassanak, termelést javító technológiákat ajánljanak a gazdaságok­nak,, amelyek elősegítik a feltételek jobbítását, a fejlődés lehetőségeit. A szakszolgálati állomás az elmúlt 12 esztendőben jelentős eredményeket ért el a tudomány módszereinek hasznosításával. Heten kezd­ték, ma 30-an dolgoznak, és a kezdeti 1,5 milliós tevé­kenység jelenleg 12 millió évente. Mint dr. Dula Ben­ce igazgatótól megtudtuk, az állomás 1978-tól tagja a pá­rizsi Nemzetközi Mérésügyi Szervezetnek. amely évente minősíti, elismeri munkáju­kat. öt esztendeje tevékeny­kednek a Magyar Gazdasági Kamara mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozatában. 1979-től pedig részesei a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium szakta­nácsadói hálózatának. Alapí­tásuk óta gazdasági társa­ságként működnek, és sza­badpiaci versenyben dolgoz­nak. Szolgáltatásokat nyúj. tanak az üzemeknek, ebből tartják fenn magukat és er­re törekednek a jövőben is. Tevékenységük széles kö­rű. Fő feladatuk az üzemek­nek tápanyag-utánpótlási ter­vek készítése szántóföldi termelésre, szőlő-, gyümölcs­telepítésre, fólia alatti, il­letve üvegházi termelésre. Ezek talaj- és növényvizs­gálatokra, továbbá terme­léstechnológiai javaslatokra terjednek ki. A talajvizsgá­latokban új elvet képvisel­nek. Nevezetesen azt tart­ják elsődlegesnek, hogy meg­állapítsák, milyen azok táp­anyag-szolgáltató képessége. Ennek érdekében, az 1970- es évek végétől, új rendszert alkalmaznak, amely akkori­ban kezdett elterjedni Nyu- gat-Európában. A módszer lényege, hogy a talajokat nem kémiai, hanem fizikai eljárással elemzik. Ehhez kapcsolataik alapján, az osztrák Laborchemie cég se­gítségével, a szocialista or­szágokban először Gyöngyö­sön, nyolc készülékből álló, úgynevezett referencialabo­ratóriumot hoztak létre. A Labor Műszeripari Művek­kel közösen, korszerű elem­zőrendszert is kifejlesztet­tek hozzá, amelyhez ma már számítógépes mérésadat­gyűjtő kapcsolódik. Ez érté­keli, rendezi az adatokat és lehetővé teszi, hogy a talaj­vizsgálati eredményeket 3— 5 nap alatt szolgáltassák a gazdaságoknak. Fontos tevékenységük a növények elemzése is, mi­után így képesek megállapí­tani, hogy az adott talajban rendelkezésre állnak-e a szükséges tápanyagok. Üj területük az agrokémiai vizsgálatok, amelyek a szer­ves és műtrágyákra terjed­nek ki. Ezeket a Heves Me­gyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomással kö­zösen folytatják. Az utób­biak hatóságilag ellenőrzik az említett anyagokat, a gyöngyösi laboratóriumban pedig az üzemek kérésére folytatják a vizsgálatokat. Munkájuk kiterjed a kör­nyezetvédelemre iis, miután Heves és Borsod megyében közreműködnek a veszélyes hulladékok felmérésében, feltárásában. Ezen túlmenő­en, szolgáltatási jelleggel, technológiát is ajánlanak ezek megszüntetésére. A gazdaságok megbízásából úgynevezett geodéziai fel­adatokat is ellátnak. Föld­cseréket, nyilvántartásokat végeznek, térképeket készí­tenek és részt vállalnak a légi felvételek alapján a ter­mésbecslésben is. Az állattenyésztést szol­gálva. különböző takarmány­vizsgálatokat is folytatnak, a gyepektől a silókon át, az ipari keverékekig, illetve abrakokig. Azt is elemzés alá veszik, hogy miként hasznosulnak a takarmá­nyok. Ezért úgynevezett anyagforgalmi vizsgálatokat folytatnak, nevezetesen az állati szőrt és vért is elem­zik. Az eredmények alapján tesznek javaslatot a gazda­ságóknak, hogy esetlegesen, milyen kiegészítő anyagokat használjanak fel. Mindez szorosan összefügg a hús- és a tejtermelés fokozásával, piaci értékének javításával. Széles körűek a hazai és nemzetközi kapcsolataik. Ma hét megyében: Heves, Bor­sod, Pest, Nógrád, Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar és Szolnokban, 180 üzemmel vannak szerződéses együtt­működésben. Ezek állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek, kutatóintézetek, élelmiszeripari vállalatok'. Nemzetközi, kapcsolataik el­sődlegesen európai intéze­tekkel való együttműködések­re terjednek ki. Svájcban, a Német Szövetségi Köztársa­ságban. Dániában, Francia- országban és Hollandiában. A hazai termelési rendsze­rek közül a legeredménye­sebb partneri viszonyban a Bábolnai Iparszerű Kukori­catermelési Rendszerrel van­nak. Ezenkívül segítséget nyújtanak a Szolnoki Gabo­na- és Ipari Növények Ter­melési Rendszerének, a Ba­jai Kukoricatermelési Rend­szer Fejlesztő Közös Válla­latnak, valamint a Boscoop állattenyésztési rendszernek. Újfajta együttműködést ala. kítottak ki a Mátravidéki. a Hajdúsági, valamint a Szerencsi Cukorgyárral, amelyek az országban 40 ezer hektáron szervezik és irányítják a répatermelést A kölcsönös előnyök alap­ján, közös szaktanácsadási rendszert biztosítanak az eb­ben részt vevő üzemek se­gítésére. Szolgáltatásaikért természetesen díjat kémek, de az is újdonságnak szá­mít. hogy egyes üzemekkel, az elért gazdasági eredmény alapján, megfelelő részre kötnek szerződést, kocká­zatvállalással. Nagyrédén például ezzel kapcsolatban, a háztáji málnatermelésben értek el jelentős eredménye­ket. Idei törekvéseik közül ki­emelkedő, hogy a már em­lített, nemzetközileg is jegy­zett talajvizsgálati laborató­riumuk egy korlátolt fele­lősségű társaságot kíván lét­rehozni. mások közreműkö­désével. Ennek az a célja, hogy az általuk kialakított vizsgálati rendszert, vala­mint a műszereket a szocia­lista és a fejlődő országok­ba értékesítsék, miután van ilyen érdeklődés. Ezenkívül létrehozzák a szőlő és bor információs rendszerét a mátraalji borvidéken. Ez a táj-, a fajta- és eredetvéde­lem érdekében, a szőlőter­melők összefogását segíthe­ti elő. Várható, hogy a Nem­zetközi Szőlészeti és Borá­szati Hivatal támogatásával, a nemzetközi hálózatba is bekapcsolják az imént em­lített információs rendszert Mentusz Károly A leszerelés érdekében teendő erőfeszítésekről, a kelet—nyugati párbeszéd fontosságáról volt szó a Szo­cialista Internacionálé ta­nácsának szerdán Madridban megnyílt ülésén. Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke az eu­rópai kormányok felelőssé­gére utalt abban az értelem­ben, hogy segíteniük kell a nagyhatalmak közötti dialó­gus ütemének fenntartását. A hagyományos fegyverzet terén megvalósuló leszerelést nem szabad ellensúlyozni az­zal, hogy újabb nukleáris eszközökkel váltják' fel a megsemmisítendő fegyvere­ket. A KNEB VIZSGÁLATA A fogyasztási cikkek minőségét A korszerű ipari fogyasz­tási cikkek kínálata, csupán néhány termékágazatban bő­vült; számos termék minő­sége — például a sertéshú­soké — a hagyományos épí­tőanyagoké és a briketté — romlott, illetve továbbra sem megfelelő — állapította meg a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság. A KNEB munkatársai csak­nem 150 termelő, 58 keres­kedelmi vállalat és több mint 400 kiskereskedelmi egység áruját ellenőrizték, s a mi­nősítéshez kikérték a lakos­ság véleményét is. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata — amely­nek eredményeit a közel­múltban terjesztették a kor­mány elé — összességében megállapította: a fogyasztási cikkek minőségének romlá­sát főként az okozta, hogy nem jöttek létre olyan gaz­dasági-piaci viszonyok, ame­lyek a termékek egyenletes és javuló minőségét ösztö­nöznék. A termelők többsége az exportnak, és az azzal járó magasabb követelmé­nyeknek igyekszik eleget tenni a hazai piac rovására. A rossz minőségű termékek gyártóit és forgalmazóit pe­dig — bár arra a kormány­zati döntések lehetőséget ad­nak —, csak ritkán vonják — vonták — felelősségre, s a szankciók is alig jártak eredménnyel. A fogyasztói érdekeket védő társadalmi szervek fellépése ugyancsak korlátozott eredményeket hozott. A vizsgálat tapaszta­latai alapján a KNEB az érvényben lévő rendelkezé­sek, kormányzati döntések végrehajtását, illetve a meg­valósításukat szolgáló irányí­tási eszközök és módszerek felülvizsgálatát kezdemé­nyezte. (MTI) Idegenvezetők a békéért „Az idegenvezetők a bé­kéért” mozgalom alakuló ülést tartott szerdán az OBT székházában. A résztvevők megfogalmazták, hogy az idegenforgalom érzékenyen reagál a legkisebb békétlen­ségre, politikai változásra. Az idegenvezetők csakis a béke és bizalom megléte esetén gyakorolhatják meg­felelően hivatásukat, ezért személyesen is érdekeltek annak megteremtésében és fenntartásában. A szakmai mozgalom kép­viselői — az elfogadott mun­kaprogram szerint — június 9-én Budapesten országos tanácskozás keretében vitat­ják meg lehetséges teendői­ket. Tavaly huszonháromféle új termékkel jelentek meg a piacón a Heves Megyei Sü­tő- és Édesipari Vállalat dol­gozói. Ez is bizonyítja aktív és tudatos gyártmányfejlesz­tő tevékenységüket. 1987-ben árbevételük közel 20 száza­lékkal haladta meg az előző évit, nyereségük . pedig 27 százalékkal növekedett. A vállalat történetében a leg­magasabb eredményt érték el, 81 millió forintot. Mind­ezekről is szó volt azon az ünnepségen, amelyet szer­dán délután tartottak Eger­ben, a vállalat központjában. Szipszer Imre igazgató ér­tékelte az elmúlt évi mun­kát. az eredményeket, és szólt az idei feladatokról is. Ezt követően pedig dr. Asz­talos Miklós, az MSZMP He­ves Megyei Bizottságának titkára nyújtotta át a kol­lektívának a MÉM és az ÉDOSZ elismerő oklevelét, amelyet a sütőipari szakma üzemei közül egyedül a He­ves megyeiek nyertek el az országban. Az ünnepségen ki tüntették a munkában élen járó dolgozókat. Kiváló Munkáért miniszteri elisme­résben részesült Németh Gyu­la gépkocsivezető. Valentinyi Károlyné pénzügyi csoport- vezető. valamint Jávorszki Alajosné, a Gyöngyösi Ke­nyérgyár dolgozója. Rajtuk kívül negyvennégyen része­sültek a Vállalat Kiváló. Dol­gozó ja kitüntetésben, öt szo­cialista brigád kapta meg a Vállalat Kiváló Brigádja, egy pedig a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet. Szocialista A munka iinnepeltjei A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents