Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-11 / 111. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1988. május 11., szerda Napirenden a keresetek alakulása • • KÖZLEMÉNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. május 10-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. május 10-én, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság 'kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt tagjáról, Herczeg Károly elvtársról. A Központi Bizottság megtárgyalta a felkészülés további tennivalóit, és úgy határozott 'hogy az 1988. május 20-án összeülő, országos pártértekezlet napirendjére az aláb biakat javasolja: 1. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. Előadó: Kádár János elvtárs. 2, Személyi javaslatok. Előadó: a jelölőbizottság elnöke. I. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Berecz János és Lukács János elvtárs előterjesztésében a Politikai Bizottság jelentését az MSZMP országos értekezletének előkészítő munkájáról. A Központi Bizottság megállapította, hogy az országos pártértekezlet előkészületei az 1988 márciusi ülésen elfogadott határozatának megfelelően, rendben haladnak. A nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezetet a párt alapszervezetei és a pártbizottságok, valamint a felkért szervezetek és intézmények vezető testületéi megvitatták. Észrevételeiket. javaslataikat eljuttatták a Központi Bizottsághoz. A felelősségtéljes. nyílt vitában elhangzottak jól szolgálják a pártértekezlet előkészítését. A Központi Bizottság, a vita tapasztalatait hasznosítva, jóváhagyta az országos pártértekezlet elé terjesztendő állásfoglalás tervezetét. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság szükségesnek tartja a párt vezető testületéinek megújítását. Ennek elősegítése céljából javasolja, hogy a párt országos értekezlete válassza újjá a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Bizottság Németh Miklós elvtárs előterjesztésében megvitatta és elfogad ta a Politikai Bizottság javaslatát a gazdasági társasági törvény irányelveiről. Szocialista gazdaságunk alapja az állami és a szövetkezeti tulajdon. A legfőbb cél ennek hatékonyabb működése* és gyarapítása. -A szocialista társadalom építésének hosszú történelmi szakaszában az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett, a gazdaság fejlesztésében létjogosultsága, fontos szerepe van a különféle, vegyes tulajdonú formáknak és a magánvállalkozások megfe lelő keretek között tartott működésének. Társadalmunk érdeke, hogy a gazdálkodásban a vállalkozási formák változatos kombinációi alakulhassanak ki. Az új gazdasági társasági törvény megalkotásával elő kell mozdítani a szabadabb tőkeáramlás feltételeinek megteremtését, a vegyes tulajdonú, társas vállakózások létrehozását, a külföldi működő tőke bevonását. Az új törvény Bővítse a lakossági megtakarítások gazdaságfejlesztési, közösségi célokat is szolgáló befektetési lehetőségeit. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a kormány a gazdasági társasági törvény javaslatát az Országgyűlés őszi ülésszakára beterjeszti. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése A bányászszakszervezet elnökségének ülése A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén a bányászok keresetének alakulását tekintette át. A testület állás- foglalásban összegezte megállapításait és javaslatait. Ezt az anyagot — a további intézkedések céljából — eljuttatja az Ipari Minisztériumhoz, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz és a Szakszervezetek Országos Tanácsához. Az elnökség mindenekelőtt azt tette szóvá, hogy a jelenlegi gazdasági és jövedelem- szabályozás a bányavállalatok önálló cselekvési lehetőségeit, mozgásterét nagyon leszűkíti, és hosszú távon nem teszi lehetővé megfelelő többletjövedelem és nyereség elérését. Az Ipari Minisztérium véleményével egybehangzóan kifogásolta a testület, hogy az utóbbi években a bányászok keresete az ipari dolgozók átlagánál mérsékeltebb ütemben emelkedett. Ez ellentétben áll azzal a két évvel ezelőtti kormányzati döntéssel és szakszervezeti határozattal, amely az ipari dolgozókéval azonos ütemű bányászkere- set-növekedést irányzott elő. Az idei bérfejlesztési lehetőségek a tavalyinál is korlátozottabbak. A bruttósított bértömeg 2,5 százalékos emelésénél nagyobb arányú átlagbér-növekedésre gyakorlatilag csak létszámmegtaka- rítás alapján kerülhetne sor. Ez a körülmény tovább gyengíti a bányászat munkaerő-megtartó képességét, korlátozza a keresetdifferenciálás lehetőségeit, és tovább csökkenti a nehéz és veszélyes bányászmunka, valamint a más ipart szakmák közötti keresetkülönbséget. Növekedtek a bányászat gondjai azzal is, hogy vesztesége és alaphiánya miatt négy szénbányavállalat még a 2,5 százalékos bértömegnöveléstöl is elesik. Ezért a testület e tilalom feloldására és az idei bányászkereseteknek az ipari átlaggal való arányos növelésére kér sürgős központi intézkedést. » Az ülésen sok felszólaló beszélt arról, hogy a jelenlegi személyijövedelem-adó- zási rendszer nem ösztönzi a bányászokat a teljesítmények növelésére, a szabadnapi termelésre. Fontosnak tartja a testület azt is, hogy a bérreform kidolgozói gondosan vegyék figyelembe a bányászmunka sajátosságait. (Folytatás az 1. oldalról) ták: a Parlamentben külön tudományos — vagy kulturális-tudományos — bizottság segítse az állami tudománypolitika kialakítását és érvényesítését, s a népgazdasági költségvetésbe önálló fejezetként épüljön be az Országgyűlés által jóváhagyott kutatási költségvetés. Az új feltételekhez való alkalmazkodás nemcsak a kutatóbázis, hanem a kutatásirányítás átalakítását is előtérbe állítja. Az akadémia jelenlegi irányítási rendszere a tudomány természetéhez jobban illeszkedő önigazgatás jegyében fejleszthető tovább. A tudományos teljesítményeknek a valóságos alkotások szakmai értékelésére alapozott véleményezését kell megteremteni az akadémiai testületek, tudományos bizottságok szerepének növelésével. Enélkül az alapkutatások országos gondozása nem lehetséges, és a korszerű versenypályázati finanszírozás is esetleges. A kutatással kapcsolatos belső kérdések taglalása után a nagy jelentőségű kormányzati döntések előkészítésében való akadémiai közreműködésről szólt Berend T. Iván. Kiemelte: nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy mennyire hasznosítja az ország különösen nehéz feladatai megoldása során a rendelkezésre álló szellemi kapacitást. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt közgyűlés óta olyan nagy horderejű kérdésekben foglalt állást az MTA, mint az MSZMP KB gazdaságitársadalmi kibontakozási programja, a kormány munkaprogramja, a vállalati és a személyi adózás reformja, az MSZMP májusi országos értekezletének irányelvtervezete. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy a tudomány művelői nem tartják kezükben a bölcsek kövét; a gyakorlati kérdésekre sokszor nem tudnak a politika számára használható válaszokat adni. Hiszen egy- egy kérdést a politika síkján nem lehet például csak köz- gazdasági ráció alapján megválaszolni. Ennek ellenére az akadémia tavalyi véleményező munkája következetes, szókimondó, önálló arculatú tevékenység volt. Állásfoglalásai felelősségteljesen vitázva törekedtek segítőkészségre, kifejezve, hogy a Magyar Tudományos Akadémia felelősnek érzi magát mindazért, ami az országban történik, s lehetőségeinek megfelelően közreműködik az ország sorsának formálásában. A ve leményező tevékenység továbbfejlesztése érdekében az elnökség szükségesnek tartja kialakítani a kormányzati döntéselőkészítést segítő tudományos munka új rendszerét. Ennek lényege az előkészítő munkában való részvétel, az elméleti szakemberek kezdettől történő bevonása a koncepciók megvita tásába — mondta végezetül Berend T. Iván. A vitában elhangzottakra válaszolva Berend T. Iván az MTA elnöke konstruktív szelleműnek, optimista hangvételűnek nevezte a közgyűlést. A közgyűlés zárt ülése határozathozatallal fejezte be munkáját. (MTI) Kicsoda Francois Mitterrand? Francois Mitterrand, a 71 éves korában másodszor is köztársasági elnökké választott politikus, a szocialista párt jelöltjeként lépett fel ismét, mint 1981-ben, de amikor elindult hosszú politikai pályáján, nem tartozott ehhez a párthoz, és mostani győzelmét sem kizárólag szocialista platformon aratta, hanem a középpártok felé nyitó, „széles nemzeti egység” megteremtése ígéretével. 1916-ban, a dél-franciaor- szági Jarnacban született, sokgyermekes polgári család ötödik fiaként. Mélyen katolikus vallási nevelést kapott, majd a Sorbonne-on bölcsészetet hallgat. A háborúban hadifogságba esett, megszökött és De Gaulle tábornok oldalán részt vett az ellenállási mozgalomban. A háború után újságíró, de végül a politikusi pályán köt ki: 1946-ban képviselővé választják Többször is miniszter a IV. köztársaság kérészéletű kormányaiban (először harmincegy évesen). 1958, De Gaulle visszatérése az ő szemében államcsíny, és az ellentáborban, a baloldalon keres helyet magának. 1965-ben a baloldal közös jelöltje a tábornokéi nőkkel szemben, és szoros küzdelemre késztetve ellenfelét, kis különbséggel marad csak alul. 1971-ben újjászervezi a széteső, belharcokban kimerült szocialista pártot és közös kormányprogramot ír alá a kommunistákkal. 1974- ben ismét ő a baloldal közös jelöltje Valéry Giscard d’Es- taing-nel szemben, és ismét alulmarad. A szocialista párt az ő vezetésével azonban a baloldal, majd az ország vezető pártja lesz. S Mitterrand 1981-ben, baloldali programmal, megszerzi Gis- card-ral szemben a köztársasági elnökséget. Mitterrand humanista szocialista eszméi az elnökség hét éve alatt fokozatosan átalakultak, vezéreszméje a pragmatizmus lett. 1981-ben államosításokkal, szociális programmal indult. Fokról fokra engedni kényszerült azonban terveiből és ígéreteiből; a kommunista párt hátat fordított a kormánynak. A „kisemmizettek” elnöke, a „szocialista „Mitterrand” hét év után, „a franciák egységének” képviselője, mérsékelt balközép program hirdetője. Nem hirdet már államosításokat, de azt igen, hogy a Chirac-kormány által megkezdett magán kézbe adásokat leállítja, és a nagy vagyonokat megadóztatja a garantált létminimum emelése érdekében . A szélsőjobb idegengyűlölő, nacionalista demagógiájától mértéktartóan, de egyértelműen elhatárolta magát. Híve a nyugat-európai integráció erősítésének, de ezen belül ügyelni kíván a francia nemzeti érdekekre. Híve a leszerelésnek, de a francia atomütőerőt fenn kívánja tartani, esetleg közös nyugat-európai védelembe építeni. A harmadik világnak „új Marshall-tervet' tart szükségesnek. Mitterrand-nak 1971-től máig, sikerült felmorzsolnia a Francia Kommunista Pártot (amely persze, önmaga is tehet arról a mélypontról, ahová jutott). Vasárnapi sikere kiindulópont lehet egy másik, hosszú távú politikai akcióhoz, amely a hagyományos jobboldalt zilálja szét, és kényszeríti teljes átalakulásra. E folyamat — és a francia politikai színpad nagymestere — a következő hét évben Francois Mitterrand, aki „minden francia elnöke kíván lenni, senkit sem kizárva ebből az egységből”. Centristák és szocialisták szövetsége rajzolódik fel a vasárnapi eredmény nyomán, hosszú évekre meghatározva a kormány irányát és összetételét. Magyar Péter Külpolitikai kommentárunk )— Étlap szerint? RENDKÍVÜLI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT tartanak Dániában, ám a tét nem csupán a helyek elosztása, hanem meglehetősen különleges: Dánia szerepkörét érinti a NA^TO-ban és annak egyesített katonai szervezetében. Koppenhága korántsem vitatja az atlanti szövetség szükségét és hasznosságát, Dánia tagságát sem a szervezetben, mégis, a tömbhöz tartozás mellett, számtalan titkos és kevésbé titkos záradékot csikart ki magának. Így például békeidőben tiltja idegen csapatok és atomfegyverek állomásoztatását területén. Eddig a bizalom vezérelte e rendelkezés kezelését. A bizalmat most viszont a kétely váltotta fel: a Folketing olyan döntést hozott, amely minden egyes, dán felségvizekre érkező hadihajó esetében kötelezővé teszi annak közlését, hordoz-e atomfegyvert vagy sem. % Az érvényes rendelkezés betartásának ellenőrzéséhez a dánoknak joguk van — érvelt az ellenzék. A kisebbségben levő kormánykoalíció ezzel szemben úgy látta: a határozat túllép a belügyeken, s olyan ingoványos területre viszi Dániát, ahol már NATO- tagsága, illetve az azzal járó kötelezettségek kérdőjel eződnek meg. Ezt a kormány nem vállalta, és Poul Schlüter miniszterelnök általános választást írt ki. ,.A kockázat akkora, hogy meg kell kérdeznünk a választókat” — indokolta a döntést Schlüter. Frank Carlucci, amerikai nemzetvédelmi miniszter a „NATO-összetartás alapjai ellen intézett kihívást”, mi több, „árulást” lát a dán magatartásban. Sőt: érvelése szerint most, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió világtörténelmi léptékű és jelentőségű tárgyalásokat folytat az atomfegyverzet csökkentése érdekében, e tárgyalások kimenetelét veszélyeztethetik egyes NATO-országok „egyoldalú magánszámai és oldalvágásai” — mondta. DÁNIÁT NATO-SZÖVETSÉGESEI részéről egyre gyakrabban érik kendőzetlen bírálatok: nemzeti jövedelmének csak 2,1 százalékát fordítja katonai célokra (e tekintetben csak 'Luxemburg „múlja alul”), a NATO-hoz tartozást „étlapszerűen” kezeli, válogatva a kötelezettségekben. Egy legutóbbi közvéleménykutatás eredménye szerint, a dánok 82 százaléka híve az északi atomfegyvermentes övezetnek. 46 százalékuk még abban az esetben is, ha ez nem egyeztethető össze az ország NATO-tagságával. A választás eredményeit brüsszeli NATO-körökben türelmetlenül várják. Ők persze, bármely területre könnyen kimondják: hadászatilag fontos. A NATO északi szárnya szempontjából a Balti-tengerre vezető szorosokat őrző Dánia azonban valóban az. Ambrus István Sevardnadze Genfbe utazott Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter tegnap Moszkvából Genfbe utazott, ahol ma és csütörtökön tárgyalásokat folytat George Shultz amerikai külügyminiszterrel. Sevarnadzének és Shultz- nak ez lesz a 26. találkozója : legutóbb az amerikai külügyminiszter járt Moszkvában. Megfigyelők szerint azonban kevés remény van arra. hogy a május 29-én Moszkvában kezdődő, negyedik Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozóra aláírásra készítsék elő a HTF-szerződést, habár Shultz moszkvai látogatásakor, a csúcs programjának meghatározása mellett, sikerült számos kérdésben előrelépni. A végső szót a szerdai és csütörtöki szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások mondják majd ki. Fennakadást okozott a forgalomban május 9-én, a La Manche-csatornán, Calais és Dover között az angol komphajósok sztrájkja, amellyel szolidaritást vállaltak a kamionsofőrök is. Az angol kikötőben több mint 400 autó vesztegel (Népújság-telefotó —MTI Külföldi Képszerkesztőség)
