Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-11 / 111. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. május 11., szerda 3. Nemzeti zászló a legjobbaknak Molnár Béla, a Hazafias Népfront titkára, a településfejlesztési munkáról Megőrizte sokszínűségét, s új jegyekkel is bővült a településfejlesztési társadalmi munka — ez tükröződik abból az értékelésből, amely alapján a napokban döntött a Hazafias Népfront' a kitüntető nemzeti zászlók és az elismerő oklevelek adományozásáról, Molnár Béla, a HNF titkára a következőket mondta: — A teho bevezetésekor aggódtunk a településfejlesztési társadalmi ríiunka lövőié miatt. Attól tartottunk, hogy a heves ellenérzések csökkentik a lakossági hozzájárulást. Nem ez történt, sőt tovább növekedett az emberek értékteremtő készsége az (Imúlt esztendőben, és messze meghaladta a várakozásokat. Az előző évekhez képest négymilliárd forinttal növekedett a társadalmi munka értéke. Megítélésünk szerint ez is tükrözi. hogy a lakosság a településfejlesztési munkában a legközvetlenebb érdekeinek a megvalósulását, érvényesítését látja, s erre hajlandó fizikai és szellemi erőt is áldozni. Az idei tapasztalatok pedig már jelzik, hogy ez nem lesz másként 1988- ban sem. Kényszerűségből több alkalommal is megnyirbálta a költségvetés a tanácsok településfejlesztési kereteit, ezért többször kellett átalakítani a terveket, és a hiányok pótlásához nagy segítséget adott a társadalmi munka. Ügy ítéljük meg, hogy e mozgalomban az állampolgárok jelentős részének a jövőbe vetett bizalma nyilvánul meg. A települések gazdagítását, szépítését célzó lakossági munka értékeléséről Molnár Béla elmondta: a HNF 1975 óta adományoz nemzeti zászlót és elismerő oklevelet a községeknek, városoknak, egyéves munkájuk alapján. 1987-ben a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a HNF Országos Tanácsa együttesen korszerűsítette az odaítélés elveit, szabályozta az elbírálás gyakorlatát. A megyékben és a fővárosban operatív csoportok rangsorolják a településeket, szem előtt tartva az egy főre iutó társadalmi munka értékét, a tanácsi fejlesztési alapokat és a költségvetést kímélő eredményeket, s azt, hogy a települések milyen fejlődést mutatnak az előző évhez képest. Az Országos Tanácshoz érkező lista alapján az állami és társadalmi szervék képviselőiből álló értékelőbizottság tesz javaslatot arra, hogy a Népfront Országos Titkársága kit tüntessen ki a nemzeti zászlóval, kinek adjon elismerő oklevelet. A titkárság legutóbbi ülésének döntése alapján 22 település, község, város, illetve fővárosi kerület munkáját ismerték el nemzeti zászlóval. s ugyanennyi oklevelet is odaítéltek. Az erkölcsi elismerésihez természetesen pénz is tartozik: 45 millió forintot utalt át a Népfront a társadalmi munkában élenjáróknak. A pénzt a települések fejlesztésére használják fel, olyan feladatok megoldására, amelyekben további társadalmi munkát tudnak hasznosítani. így a jutalom ösz- szegének minden forintja megduplázódik a hozzá kapcsolódó újabb társadalmi munka eredményeként. Járda-, csatornaépítés, belvízelvezetés. sporttelep, park létesítése. ifjúsági klubok létrehozása a leggyakoribb. Újabban környezetvédelmi célokat szolgáló kezdeményezések is vannak, például a szennyvízcsatornázáshoz, szeméttelepek rendezéséhez, az erdők tisztításához csatlakozó. védnökségvállalással kísért társadalmi munkák. A most kitüntetettek közül Például a csepeliek egy parkerdő bővítését vállalták, 6800 négyzetméterrel növelték az erdőterületet. Bács-Kiskun megyében, Tiszaalpáron a Pax Szeretetszolgálat szociális otthonát bővítették tár-, sadalmj munkával, s így még 60 idős ember gondozására nyílik lehetőség. A nemzeti zászlóval kitüntetett Zalak'aroson 600 ezer forint értékű társadalmi munkával oldották meg a szennyvízelvezetést, ezenkívül kerékpárutakat építettek. Új óvodát is létesítettek, és kényelmesebbé tették az idősek klubját. A Vas megyei Bükön új egészségház kezdi meg működését a társadalmi munka nyomán, és ugyanitt felújították a római katolikus plébánia épületét is. Pest megyében Szada ily módon gyarapodik faluházzal. A megyék közötti rangsort is felállítják évenként, ezúttal Bács-Kiskun megye kapja meg a HNF ' Országos Tanácsának díszes serlegét. A különböző közösségeknek, szocialista brigádoknak, gazdálkodó egységek kollektíváinak munkáját is elismeri a mozgalom. Ezekben a hetekben 300 „Kiváló Társadalmi Munkáért” plakettet adnák át, példamutató munkájukért ötezren vehetik át a .^Kiváló Társadalmi Munkás”, 15 ezren pedig az „Érdemes Társadalmi Munkás jelvényt. Az elismerést jelzi az is, hogy a kitüntetéseket ünnepélyes keretek között, falugyűléseken. kibővített tanácsüléseken, illetve a helyi tanács és a népfrontbizottság együttes ülésén adják át országos politikai vezetők, illetve a Népfront vezető tisztségviselői — mondotta végezetül Molnár Béla, a HNF titkára. K. E. Bábolnai újdonság Bábolnán a múlt hónap végén átadták az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat új vetőmagüzemét. A mintegy 958 millió forintos költséggel felépített üzem 24 ezer tonna kukorica feldolgozására alkalmas;, amelyből 10 ezer tonna a fémzárolt vetőmag (MTI-fotó: Matusz Károly) AZ AGRIA ELSŐ NEMZETKÖZI VÁLLALKOZÁSA . . . Szállodaberendezők — Prágában Az első fekvőhelyek egyike, amelyet az egri gyárban készítettek a prágai Fórum Hotel számára (Fotó: Szántó György) Az Agria Bútorgyár terméket messze földön híresek, jellegzetes bútoraik a világ számos országába eljutottak már. s termelési értékük jelentős részét jelentette eddig is a tőkés export. Am az a vállalkozás amely lassan befejezéséhez közeledik, egyedülálló a gyár történetében. Nevezetesen: első ízben léptek túl az ország határain, hogy szakembereik egy teljes szállodai szobaberendezést készítsenek és szereljenek be. Nem kevésbé patinás szállodaláncban, mint a Fórum építésében vesznek részt, Prágában. Amikor Máté Ernővel, a gyár igazgatójával leültünk beszélgetni, már gyanítottam, miért kapták e rangos megrendelést. Hiszen az Agria több mint tíz éve foglalkozik belső berendezésekkel: első ilyen vállalkozásuk, még a hetvenes évek végén, a Magyar Néphadsereg tiszti háza volt, majd ezt követte az Eger Hotel és az osztrák finanszírozásban épült soproni Lővér és a hévízi Aqua Szálló. — A prágai Fórum Hotel szobabelsőinek elkészítésére az osztrák Warimpex cégtől mint fővállalkozótól kaptuk a megbízatást, a Tech- noimpexen keresztül — mondja az igazgató. — Két évvel ezelőtt kezdtük meg az előkészítést, a tervezést, a gyártást pedig a múlt év második felében. Több mintaszobát is bemutattunk, míg végül az osztrák fővállalkozó és a csehszlovák üzemeltető kiválasztotta a minden kívánságnak megfelelő minőségűt, színűt. A kiviteli tervet már a mi gyárunk kollektívája készítette. — Érdekes lenne megtudni. milyen igényeknek kellett megfelelniük . . . — Teljes szobaberendezést kellett megvalósítanunk, beépített szekrényekkel, franciaággyal, munka- és tévéasztallal, sőt még függönykarnist. csipkefüggönyt és sötétítőt is felszerelnünk. A fekvőbútorokból az angol típusú ágyat választották ki. A Fórum .szállodaláncolat megkívánja a lángálló és önkioltó anyagokat — ez új feladat volt számunkra. Az, arra megfelelő cégekkel végeztettük el a vegyi kezelést, még az ágytakaróknál is. A május végéig tartó munka a gyár életében ösz- szesen 110 millió forint termelési értéket jelent, konvertibilis tőkés exportnak számítva. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy mai gazdasági helyzetünkben e tény az Agria Bútorgyár kollektívájának becsületére válik. A tavalyi, 260 millió forintos termelési értékük 30 százaléka. 1988- ban pedig csak a szálloda belső építése 41 millió forintot „hoz a konyhára". — Bizonyára nem kis feladatot jelent önöknek e megbízatás. Bírja a kint levő csapat erővel, kedvvel, pontos munkával? — A helyszíni szereléseket már ebben az évben kellett elvégezni. Fontos tudni, hogy maga az építés nemzetközi vállalkozás, az. építők több mint két hónapot csúsztak, így csak tavaly, november 25-én biztosították nekünk a , berendezés megkezdését. Ennek ellenére. mi vállaltuk az eredeti határidőt, májusban befejezzük a munkát. Nehezítette a dolgunkat maga a távolság, s az. hogy a szerelési munkák összetorlódtak. — Hányán dolgoznak Prá. góban a gyárból? — Először ötven szakemberünk kezdett, végül közel duplájára nőtt a létszám. Hozzá kell tennem, a mi dolgozóinkon kívül közel ki- lencszázan építik a szállót: osztrákok, jugoszlávok, csehek, olaszok..., hisz minden szakma megtalálható egy ekkora létesítménynél. Sajnos sok idő, energia elveszett amiatt, hogy nem biztosították időben a szabad szerelési terepet számunkra. Ezért is mondhatom bátran, hogy emberfeletti munkát végeztek kint levő dolgozóink. Ennek ellenére. az első. országon kívüli vállalkozásunk sikeres, eredményes, még ha a tanulópénzt meg is fizettük. Hegy milyen feladatot jelent az Agria Bútorgyárnak a prágai Fórum Hotel berendezése? Nos, meggyőzésül csak néhány jellemző adat... Az ötcsillagos szálloda 28 emeletén ötszázhetven vendégszoba van. Csak fekvőhelyből 1160-at gyártottak, az összes berendezést, a bútorokat, hetvenöt pótkocsis kamionnal szállították. S hogy mennyire elégedettek az egriek munkájával? Nos, a Warimpex cég azt ígérte, hogy továbbra is számít a magyar partnerre. s a gyárat további két, prágai szálloda felújításánál bízza meg a belső berendezés elkészítésével. Ez természetesen igen kedvező. hiszen a piac bővülését jelenti, amellett rangnak is számít, hogy jegyzik az Agriát. — Befejezéséhez közele. dik hát az első ilyen vállalkozás. De mit jelentett ez az idő az itthon maradottaknak? — Nem árulok el titkot, ha azt mondom, nem kis erőfeszítést. Hiszen megcsappant létszámmal kellett termelnünk itthon. Nagyon sok túlóra, szombati, vasárnapi munka fekszik ebben, hogy pótoljuk a kint levő szakemberek hiányát.. . — Végül engedjen meg egy kérdést: tudja teljesíteni a vállalat a hazai elvárásokat is? Hiszen a bútorüzletekben közismert napjainkban a szegényes választék ... — Tény. hogy e vállalkozásunk a belföldi árualapot csökkentette, ez év második felében ezt pótolnunk kell. Elkészítettük a termelési tervünket, széles termékskálát kínálunk, s egyre több Ag- ria-bútor jelenik meg még 1988-ban. Hiszen nem szeretnénk magunkat elfelejtetni a hazai piacokon sem . . Mikes Márta VALÓDI VERSENY SZÜKSÉGELTETIK Szolgáltatási helyzetkép megyénkben Nem vitás, hogy a szolgáltatások helyzete, azok kielégítő vagy éppen gondokkal terhes állapota egyikünk számára sem közömbös kérdés, hiszen e szférával nap mint nap valamennyien kapcsolatba kerülünk. Mi is az összkép e téren szűkebb hazánkban pillanatnyilag? Erről kérdeztük dr. Kaszás Máriát, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét és Kovács József főelőadót. Tájékoztatójukból kiderült, hogy a lakossági szolgáltatásokból eredő árbevétel a tavalyi esztendőben megközelítette az 1,4 milliárd forintót, ami 1986-hoz képest mintegy 14,3 százalékos emelkedést jelent. Tény persze, hogy e növekedésben jelentős szerepet játszanak az időközben bekövetkezett árváltozások. Pozitívumként lehet értékelni, hogy a VI. ötéves terv folyamán az e vonalon szükséges hálózatot sikerült kialakítani, ugyanakkor azonban ezek működtetése még hagy kívánnivalókat maga után. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a kisebb települések lényegesen nehezebb helyzetben vannak, mint a nagyközségek, avagy a városok. Már csak azért is, mert azq/cban több helyütt „visszavonult" a magánkisipar, illetőleg a szocialista szektor. Ilyenformán elég tág tere maradt a „kontároknak”. Az illegális ipargyakorlás felfedésében nem csupán a helyi tanácsoknak kell lépniük, hanem, a lakosságnak is. Az előzőekben említett árbevétel 67,8 százalékát a magánkisipar adta, így aztán nem mindegy, hogy vajon hányán adták vissza ipar- engedélyüket a bekövetkezett változások hatására. Nos, eleddig inkább az volt a jellemző, hogy azok tették meg ezt a lépést, akik az effajta munkákat mellékfoglalkozásként végezték. A községi tanácsok számos intézkedésükkel próbálnak meg javítani a létrejött állapoton: így például élnek a bérleti díj elengedésével, valamint a költségtérítés eszközével. Sokat segíthet az úgynevezett átjárásos mozgalom is, vagyis az, amikor egy-egy kisiparos két-három szomszédos településen is szorgoskodik. Ha a megye egészét vesz- szük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy a szolgáltatások színvonala megfelel az országos átlagnak, azonban az ágazat Hevesben sem a prosperáló korszakában van. A cél az eddig elért eredmények — s ez vonatkozik mind a mennyiségi, mind pedig a minőségi mutatókra — megőrzése. Jelenleg ez sem kis feladat. A megyei tanács a szolgáltatások támogatására a VII. ötéves terv időszakában 14,6 millió forintot irányzott elő. Az elmúlt két évben ebből összesen 6,5 milliót használtak fel, méghozzá az ipari jellegű szolgáltatások „segélyezésére”. Ebből 3,1 milliót a Patyolatnál lezajlott rekonstrukció „emésztett fel”, a többit pedig az áthúzódó beruházások. Részletesebben vizsgálva a dolgot, leszögezhető, hogy az elektrotechnikai cikkek, háztartási gépek garanciális és fizető javítása alapvetően jónak mondható. Még akkor is, ha az alkatrészellátás rendre akadozik. Feltétlenül fel kell készülni a modernebb masinák, például a számítógépek és a videotechnikai eszközök „gyógyítására” is. E téren viszont problémát jelenthet az ehhez szükséges műszerek beszerzése. A textiltisztítást igénybe vevők száma az utóbbi időszakokban megcsappant. Egyrészt azért, mert itt is bekövetkezett elég számottevő áremelés, másrészt azért, mert manapság mindenki igyekszik „megfogni’ minden forintot. A klasszikus hiányszakmák — cipész, üveges, ács, cserépkályhás stb. — ma is jellemzőek. Fontos lenne ezért az utánpótlás biztosítása: van itt teendője mind a tanácsoknak, mind pedig a KlOSZ-nak, illetőleg a tanintézeteknek. Kedvező folyamatokat indíthat el az a tavalyi év végén kiadott minisztertanácsi rendelet — ez egyébiránt az idén április elsején lépett életbe —, amely a javító- karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről intézkedik. Ugyancsak a lakosság érdekében szervezte meg a megyei tanács és az SZMT a fogyasztási szolgáltatások társadalmi ellenőrzését. Igazolvánnyal látták el az e munkákat végzőket, akiknek egyébiránt joguk van az ellenőrzési naplóba való bejegyzésre is, s észrevételeiket eljuttathatják a megfelelő hatóságokhoz is. Azzal természetesen mindnyájan egyetérthetünk, hogy e területen is piacf viszonyoknak kell kialakulniuk, valódi versenyhelyzetnek, ennek is minden elemével együtt. Vitathatatlan ugyanis, hogy ez valamennyiünk érdekét szolgálná ... Sárhegyi István
