Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-27 / 126. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. május 27., péntek 3. A NAGYÍTÓ ALATT: A népi ellenőrzés öt éve A Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a napokban értékelte az elmúlt öt év tevékenységét. Az előzetesen elkészített Írásos beszámoló jelentésben számos érdekes adat szerepel. Íme néhány közülük: Magyar-osztrák vegyes vállalat Háztartási vegyipari cikkek gyártására a múlt év végéin Polaris KFT néven magyar—osztrák vegyes vállalatot alapított Tatán, a Kemobil Fa- és Vegyipari Kisszövetkezet és egy osztrák cég. A két fél a 25 millió ötszázezer forintnyi alaptőkét 51—49 százalék arányban adta össze. A vegyes vállalat 27 dolgozója mintegy 160 millió forint értékben gyárt vegyipari cikkeket. A termékek 50—35 százalékát Ausztriába szállítják. Töltik a textilöblítőszert (MTI-fotó: Jusztin Tibor) KSH-FELMÉRÉS flz ipar idei rendelésállománya A testület a beszámolást időszakban több alkalommal adott számot különböző társadalmi szervezeteknek az ellenőrzési munka aktuális kérdéseiről. Ezeket figyelembe véve a párt- és tanácsi apparátusok a népi ellenőröket tevékenységük színvonalának fokozatos növelésére, a vizsgálati anyagok szélesebb körű hasznosítására, az utóvizsgálatok szervezésére, s a felelősség következetesebb érvényesítésére kérték. Feladatként szabták meg azt is, hogy az egyes vizsgálatok konkrétabban kapcsolódjanak a helyi feladatok végrehajtásához. Ezeket az elvárásokat az elmúlt öt évben a népi ellenőrök megyénkben maximálisan igyekeztek teljesíteni. A megyei NEB éves tervezéseinél például mindenkor figyelembe vették a párt- és tanácsi vezetés témajavaslatait, s rendszeresen megejtették az ehhez kapcsolódó utóvizsgálat jellegű beszámoltatásokat is. A tapasztalatok így szervesen beépültek a megyei és városi döntéselőkészítő munkálatokba. A jelentésben hangsúlyosan szerepelt az a megállapítás is, hogy az elmúlt öt év alatt tát gyors ütemben változtak azok a feltételek, amelyek között dolgozni kellett az ellenőröknek. így például gyakoriak voltak a gazdaságpolitikai vonalváltások, többször következetlenül módosultak a közgazdasági és jogi szabályozók, s ezzel párhuzamosan egyre csökkentek a tanácsi pénzeszközök. Ezek hatására állandósultak a tervkorrekciók, napirenden voltak a kényszerű importkorlátozások, s a mindenáron való éxportnö- velési feladatok. Ezen intézkedések negatívan hatottak az ellenőrzési munkára is. Bonyolultabbá tették azokat, nehezítették a tisztánlátást, bizonytalanabbá tették a számonkérést, időnként elmosták az ellenőrzők s az ellenőrzöttek felelősségét, s igy növelték a kibúvók lehetőségét. Ennek ellenére a kiemelt feladatokat igyekeztek szem előtt tartani, s így komplex ellenőrzéseket végeztek például a lakás-, az iskola-, az egészségügyi és a szociális fejlesztések területén. Számos hasznosítható javaslatot dolgoztak ki, s ezeket sok esetben megyei mozgalommá szélesítették. Ilyen volt például a meglévő régi iskolák korszerűsítése is. A tankötelezettségi törvény végrehajtása érdekében is szerveztek alap- és utóvizsgálatokat. Időben napirendre tűzték a személyi tulajdonú lakásépítés arányának növelését segítő ellenőrzéseket, s vizsgáltak ezen kívül a szakmunkásképzés helyzetét, az energiagazdálkodási program végrehajtását, az állampolgárok munkaidőn kívüli ügyintézésének lehetőségeit is. Figyelemmel kísérték továbbá a lakossági áruellátás és szolgáltatás javítását, a magánkereskedelmi tevékenység fejlesztését. A gazdaságpolitikai jellegű vizsgálatok szorosan kapcsolódtak a népgazdasági és vállalati veszteség- források feltárásához, illetve a tartalékok mozgósításának lehetőségeihez. Súlyának megfelelően foglalkoztak a műszaki fejlesztés akadályaival. a nehezen mozduló termékszerkezet-váltás gondjaival. s a környezetvédelmi kérdésekkel. A vizsgálatok eredményeként a különböző felügyeleti szervekhez 3343 javaslatot, 536, a törvényes állapot helyreállítására irányuló felhívást juttattak el. 165 esetben pedig fegyelmi és kártérítési eljárást kezdeményeztek. Ennek ellenére a tapasztalatok sok esetben azt bizonyítják. hogy a felelősség érvényesítésében továbbra sem következett be a szükséges kedvező változás. Ennek oka. hogv a népi ellenőrzés sok esetben magára marad az érdekképviseleti és társ ellenőrző szervek mellett. A feladatokat tekintve többen sürgették az új munka- módszerek alkalmazását, s a vizsgálatok eddiginél következetesebb végrehajtását. ' Barta Katalin A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett felmérése szerint a hazai ipar- vállalatoktól a bel- és külföldi partnerek erre az évre mennyiségben összesen 7 százalékkal kevesebb terméket rendeltek, mint tavaly. A folyó áron forintban számított rendelésállomány azonban a világpiaci árváltozások és a forint árfolyam- változása miatt 17,1 százalékkal magasabb az előző évinél. A belföldi igény éves szinten a már meglevő szerződések értelmében 3 százalékkal kevesebb, mint tavaly, a szocialista országokba pedig — a kivitelt megalapozó szerződések szerint — a szállítások mennyisége 8 százalékkal marad el az elmúlt évitől. A statisztikai felmérés szerint — s ezt az Ipari Minisztérium illetékesei is megerősítették — az idén az év elején lényegesen több volt a . függőben lévő rendelés, mint korábban. Január végén különféle okokból még véglegesítésre várt 41,4 milliárd forint értékű szállítási szerződés, döntő többségük, mintegy 90 százalékuk a gépiparban és a vegyiparban. Számos szerződésre a mai napig sem sikerült pontot tenni. Az iparvállalatok arra számítanak — s nemcsak a gépiparban és a vegyiparban, hanem számos más területen is —, hogy az év folyamán még lényegesen módosulnak a bel- és külföldi megrendelések. Ugyancsak az Ipari Minisztériumtól kapott információ szerint a meglévő szerződéseket az év eddig eltelt időszakában az ipar teljesítette. Januárban és februárban az export dinamikusan növekedett a megelőző év azonos időszakához képest, különösen a konvertibilis elszámolású országokba. S bár a szállítások márciusban és áprilisban stagnáltak, végeredményben a múlt évivel azonos mennyiséget adtak el a vállalatok. Az exporton belül a konvertibilis szállítások meghaladják a tervezettet, a szocialista országokba irányuló export a terveknek megfelelően alakult. A belföldi megrendeléseket, amelyek az elmúlt évinél lényegesen alacsonyabbak voltak, ugyancsak teljesítették. (MTI) AZ MSZMP ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLETÉN Figyelembe vett álláspontok Az országos pártértekezlet kétnapos vitája során Heves megye küldöttcsoportjának tagjai közül Rajki Sándorné és Farkas Kálmánné kapott szót. Hatan írásbeli hozzászólást nyújtottak be azzal az igénnyel, hogy az észrevételeiket, a javaslataikat a dokumentum szerkesztőbizottsága tanulmányozza, vegye figyelembe. Ezúttal ismertetjük Doros Istvánnak, a Mátra—Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szilvásváradi üzemigazgatósága erdészének és Kalina Máriának, a megyei úttörőelnöknek az álláspontját. Doros István írásos hozzászólása Hozzászólásommal senkit nem szeretnék megsérteni, senkinek érdemeit nem kívánom kisebbíteni, mikor a középkáder, pontosabban a tő mellett irányító művezető munkájának fontosságát említem. A téma is inkább a stabilizációs és kibontakozási programon keresztül kapcsolódik a pártértekezlet anyagához, feladatához. Mivel szilárd meggyőződésem az, hogy a munkát szervező és irányító művezető jelentősége, feladata meghatározó a gazdaságpolitikai program megvalósításában, úgy gondolom, nem lesz hiábavaló pár mondatban erről is szólni. A művezető kulcsszerepét napi feladatainak felsorolásával igazolhatom. Konkrét, át nem hárítható felelősséggel tartozik a másnapi munkák előkészítéséért. szervezéséért, anyagbiztosításért, a műszakban végzett munkákhoz létszámbeosztásért. A munkaidő pontos — nem elhanyagolható a következő —, alkoholmentes kezdéséért, befejezéséért, a munkaidő értelmes munkával'való kitöltéséért. A gépek gazdaságos és folyamatos kihasználásáért, annak műszaki állapotáért, a reá bízott vagyonőrt (anyagok, állóeszközök, késztermékek). a dolgozó szakmai, politikai állapotáért. Rajta múlik nagyobb részt a munka és munkahely becsülete, a nyereség, s nem utolsósorban naponta kell megvívnia azt a bérharcot, amiről a legtöbben hallani és tudni sem akarnak. Ha ezeket a feladatokat az elmúlt húsz évben maradéktalanul elvégeztük volna, ma nem kellene a cserearányromlással, a problémás külgazdasági helyzettel stb. magyarázni a magyar gazdaság gondjait. Letéteményese lehet tehát a művezető a mindenki által hőn áhított program megvalósításának: Ehhez azonban jelenleg a feltételek nem biztosítottak. Az oktatásban a korábban jól bevált technikusi képzésre kell visszatérni minden ágazatban. A kvalifikált szakmunkásképzést szolgálják az érettségit is adó szakközépiskolák. Ha van jó szakemberünk, meg kell teremteni a jól működő érdekeltségi rendszert. A jelenlegi anyagi érdekeltségi rendszerrel csak csatát lehet veszíteni, nyerni semmiképp sem. A művezetői munka oly mértékben leértékelődött, hogy ma már nem ritkaság az, amikor öt-hatezer forintos fizetésű művezető irányít tíz-tizenkétezer forintos keresetű beosztottakat. A korábban felsorolt feladatok elvégzéséhez egész ember kell. Legtöbbször a napi tíz-tizenkét órás munkaidővel tudja le a kötelező nyolc órát. Nincs lehetősége megélhetést biztosító különmunkák keresésére és végzésére, tehát ebből kellene megélnie. Ez jelen pillanatban nem megy. Ugyanis nemcsak a fizetése, hanem a prémiuma is a legalacsonyabb a rendszerben. Kényszerítve van tehát más munka. kereset után nézni, veszít energiájából, csökken az érdeklődése, törődése az üzemi munka iránt. Nem lehet tovább a problémákat azzal lerendezni, hogy dolgozzon jobban a művezető, akkor majd kap több pénzt. Ez már csak azért sem lehet helyes érvelés, mert a nehéz gazdasági helyzet ellenére, a magasabb szintű vezetés nem panaszkodhat a fizetésére. Ügy tűnik, azzal nem felejtettek el törődni. Nagy hibát követ el az a gazdasági vezető, aki ezt a feladatot, ezt a problémát a jövőben félvállról veszi. Ágazatunkban a munka természetéből fakadóan, a speciális feladatok megoldására is időt kell fordítani. A közjóléti -célok biztosítása, a környezetvédelmi feladatok elvégzése és a kirándulók egyre növekvő száma miatt, nő az erdészek feladata. Ma már nemcsak sikk a turizmus, hanem szerves része egészségmegőrző programunknak. A faárak emelkedése megnövelte az érdeklődést a kapukkal, kerítésekkel nem zárható favagyon iránt. Ha az erdész környezetvédő és favagyonőrző munkáját teljesíteni akarja, akkor előtte a szabad szombat, vasárnap vagy az egyéb, szórakozással eltölthető esti program ismeretlen vagy nagyon ritkán gyakorolható fogalmakká válnak. Azért kértem szót a pártértekezleten, hogy gazdasági gondjaink, problémáink feszegeté- sénél, a feladati rész meghatározásánál és az érdekeltség kidolgozásánál ne feledkezzenek meg — a hagyománynak megfelelően — e munka fontosságáról. Kalina Mária írásos hozzászólása Heve* megye küldötteként, az ifjúságpolitika néhány kérdéséről szeretnék szólni, hiszen ez a politikai gondolkodás egy hosszabb időszakra szóló állásfoglalásának fóntös része. Ez a politika határozottan gyermek- és ifjúságpolitika is egyben, ami a jövőre orientált. Tudjuk, hogy a társadalomépítés megújítása során különösen fontos szerepet tölt be a mai ifjúság. Valamennyien érzékeljük azt, hogy az ifjúság tapasztalatai ellentmondásosak, s egyre inkább a kritikus szemlélet érvényesül. A felmerülő problémákra nem adható külön ifjúsági válasz. Az ifjúság érdekelt a gyors, határozott változásokban. Szerepének betöltéséhez perspektívára van szükség, melyet saját életében keres. Ma a továbblépés egyik kulcskérdése a politikai intézményrendszer korszerűsítése, s ennek részeként az ifjúsági intézményrendszer reformjára is szükség van. Az ifjúságpolitikát érintő kérdésekben elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi csoportok érdekei már a politikai döntések előkészítésének szakaszában megjelenjenek. s a döntésekben érvényesüljenek. A mindennapi munkánk során kialakult gyakorlat is tazt igazolja, hogy akkor tudjuk igazán magunkévá tenni a különböző szintű határozatokat, s az ezekből adódó feladatokat, ha az előkészítésükben is részt vehetünk. Tudjuk, hogy az ifjúság és a gyermekek érdekei nem esnek mindig egybe, pl. az aktuális gazdasági érdekekkel, ami elfogadható olykor-olykor, ha rövid távra tekintünk. A hosszú távú érdekeket kell azonban előtérbe helyezni. Jól tükrözi e problémát az oktatási rendszerünk mai helyzete. Az iskolák nem fejlesztése csupán pillanatnyi költségvetési problémát old meg. A társadalmi, gazdasági megújulást célzó kibontakozási program sikere nagyban függ az oktatás színvonalától, hatékonyságától, attól, hogy milyenné neveljük a mai ifjúságot, akik e program megvalósítói lesznek. A társadalmi, gazdasági reform gyorsításának és megőrzésének alapvető feltétele az oktatási rendszer reformja. A nehéz gazdasági körülmények között is elengedhetetlen az oktatási rendszer szelektív fejlesztése. Az intézményrendszer a jövőre orientált, amely mindenekelőtt a társadalom ^igényeit, szükségleteit részesíti előnyben. Társadalmi, szervezeti célkitűzéseink új, a valóságra épülő megoldási módokat, megújuló iskolai és mozgalmi struktúrát igényelnek. Saját feladataink eredményes megvalósításához fontos, hogy a párt egyértelműen megfogalmazza, hogy milyen ifjúságra van szüksége. Gondolok itt a 84-es ifjúságpolitikai határozatra. Nem a megfogalmazás hiányát érezzük, hanem sokkal inkább a határozat adott szinteken történő értelmezését és gyakorlati megvalósítását hiányoljuk. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy valamennyien a munkánkban, saját környezetünkben szerezzünk érvényt e határozat megvalósításának. hiszen ez a jövő vezető rétegének viszonyulását is meghatározza. Az ifjúsággal való össztársadalmi törődés tudatos, tervszerű tevékenységet igényel. Tudjuk, hogy politikai szerepünk van ebben nekünk. ifjúsági vezetőknek, s hogy megkülönböztetett figyelmet kell kapnia e feladatok megoldásában a helyi közéletnek. Céljaink elérésében nagyon fontos a párttagok gyermekekért érzett, személyes felelőssége. Gyakran halljuk, vagy magunk is megfogalmazzuk, hogy miért ilyen ez az ifjúság? Nemegyszer el is megyünk a válasz mellett, vagy nem tartjuk tiszteletben a személyiségét, mert csak „egy gyerek”. Sokszor mi magunk is negatív példát mutatunk. Gyakran lehetünk tanúi az utcán, üzletben, tömegközlekedési járműveken annak, hogy nem vesszük figyelembe a gyerekeket. De az emberszámba vétel nem csak ilyen nyilvánvaló esetekben kérdőjeleződik meg. Akkor is. amikor nem merünk igazán őszintén beszélni velük az őket érintő gondokról, az általuk is látható nehézségekről. Jó az a szemlélet, amit az ifjúságpolitika, a gyermekpolitika fogalmán ma értünk, de fontos, hogy ez az intézményrendszerben, közügyeinkben. közéletünkben egyaránt érződjön. Néhány évvel ezelőtt jó példát mutattak erre azok a pártszervek, akik saját környezetükben megkezdték a gyermekek, az ifjúság helyzetének elemzését, a tapasztalt folyamatok értékelését és az ezzel összefüggő, helyi szintű politikai döntések előkészítését. Ezt folytatva, elkerülhető az, hogy sokszor tapasztalat nélkül ítélünk meg dolgokat. Fontos, hogy ismerjük azok életkori sajátosságát, lehetőségeit, igényeit, problémáit, akiket nevelünk, akikkel együtt dolgozunk, s akikért felelősséget érzünk. Azt hiszem, hogy e néhány gondolat is alátámasztja azt az igényünket, hogy a pártnak többet kell törődnie saját ifjúságával.
