Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1988. május 27., péntek 150 év emlékei Markazon A közelmúltban adták ál Márkáz községben a tájhá­zat, melyet a tanács állítta­tott helyre a Hortobágyi Ál­lami Gazdaság, a Mátravöl- gye Tsz építőbrigádja, illetve kisiparosok és nyugdíjasok segítségével. A 150 éves nád- fedeles épület bútorait a községi népfrontbizottság gyűjtötte össze, az Országos Műemléki Felügyelőség száz­ezer forintos támogatást nyúj­tott a felújításhoz, melyet a Dobó István Vármúzeum szakmai irányításával haj­tottak végre. (Fotó: Koncz János) Pályakezdés az egészségügyben A fehér köpenyeseknek mindenkor szakértelemmel kell a dolgukat végezniük, hiszen legnagyobb értékünk: egész­ségünk függ tőlük. Akár idősebb, akár fiatalabb az orvos, a nővér, egyaránt elvárjuk, hogy ne tévedjenek. Tudjuk azonban, hogy ők is emberek, mindennapi gondjaikkal, problémáikkal. Nem közömbös, hogy milyen háttér áll mö­göttük, milyen közegből érkeznek a rendelőkbe, műtőkbe, kórtermekbe. A pályakezdő egészségügyi dolgozók élet- és mdnkakö- rülményeiröl kérdeztük dr. Kozma Józsefet, a megyei tanács egészségügyi osztá­lyának megbízott megyei főorvosát. — Szűkebb hazánkban kö­zel nyolcszáz orvos munká­jára van szükség — tájékoz­tat beszélgetőpartnerünk. — Ennék mintegy 4—5 száza­léka betöltetlen. Ez az arány jobb, mint az országos át­lag. Orvosaink 70 százaléka szakvizsgázott. Vannak azon­ban hiányszakmák, melyekre alig van jelentkező. Ilyen például a kórboncnok, altató orvos, laboros, radiológus. A többi területre ugyanakkor óriási a túljelentkezés. A ki­választásnál döntő a szak­mai szempont. Előny, ha a szigorlóévét a megyében töl­tötte valaki, hiszen így meg­ismerkedhet a helyi viszo­nyokkal. Legtöbben a deb­receni egyetemről érkeznek, legkevesebben Pécsről. A szakdolgozók, a nővé­rek utánpótlása középiskolai és szakmunkásképzés kere­tében zajlik. Évente öt osz­tály bocsát ki ilyen irányú szakembereket. Az a tapasz­talat, hogy a Hatvanban végzők jelentős részét Buda­pest szívja el. Ott jobbak a kereseti lehetőségek. E fá­radságos, három műszakos, a hét végéket is leterhelő munkát sokan nem tartják véglegesnek. Elgondolkod­tató, hogy a kikerülök egy~ harmada pályaelhagyó lesz. A szakdolgozók Ijezdő fi­zetése főleg a munka ne­hézségi fokától függ. Egv belgyógyászati vagy inten­zív osztályon körülbelül 4500 forint az alap, a laborató­riumban 3500 ez az összeg. Erre jönnek a különböző pótlékok. A fiatal orvosok fizetésének kialakításakor szintén a munka nehézségi fokát veszik figyelembe, s még azt is, hogy hiányterü­leteket töltenek-e be. Az ilyen helyeken magasabbak az alapbérek. Például egy aneszteziológus hatezer fo­rint körüli bérrel kezd. Az anyagi helyzetet differen­ciálja az ügyeleti díj, mely annak is függvénye, hogy szakorvos-e az illető. Egy 16 órás ügyeletért 560 forint jár, ami negyvenforintos órabérnek felel meg. A pá­lyakezdő 320 forintért ügyel éjszakánként. Más esetben: ha egy körzetközpontban 47 órás szolgálatot látnak el, akkor ezért nyolcszáz forint az illetmény, ami 17 forin­tos órabért tesz ki. Ehhez jön még a 2222 forint gép­kocsihasználati díj. A pé- tervásári körzetes például 14 falut lát el, s bárhová hívható. A jövedelmet nö­veli a rengeteget emlegetett hálapénz is. Ez a közhiede­lemmel ellentétben szerény összeg. Erőseh változik kor szerint, hiszen a tapasztalt, magas tekintélyűek kapják zömét. Vannak viszont olyan területek, ahol ez egyáltalán nincs. Ilyen a radiológus, röntgenes, kórboncnok és az altató orvos. A lakáshoz jutási lehető­ségek a körzeti orvosoknál a legjobbak. A községekben mindenütt tudnak szolgálati lakást adni. A nagyobb tele­püléseken munkáltatói köl­csönök segítik az otthonala­pítást. Városokban a vára­kozási idő 4—5 év, talán csak Hevesen jobb a hely­zet ennél. A legjellemzőbb az, hogy az orvos-nővér­szállókon kapnak elhelye­zést. A diplomások külön lakóteret használhatnak, a nővérek általában másod- magukkal ,laknak. Egerben enyhített a helyzeten a kö­zelmúltban átadott 39 taná­csi bérlakás és a 33 OTP- értékesítésű lakás, melyet az egészségügyi dolgozók vásá­rolhattak meg. Pénteken este fél 6 órakor ismét két jelentős tárlatot nyitnak meg a Hatvani Ga­lériában. Előbb dr. Dömötpr János, múzeumigazgató, az évekkel ezelőtt elhunyt hód­mezővásárhelyi rézműves kisiparos, Bodrogi Lajos formákban, kivitelezési mód­ban gazdag és értékes ha­gyatékát mutatja be az ér­deklődőknek. Ezt követi a nemrég Erdélyből áttelepült Balázs Imre festőművész el­ső magyarországi bemutat­kozása. A marosvásárhelyi művésztelep e legjelentősebb alkotójának munkásságát Fábián Gyula művészeti író méltatja. E kiállítások megnyitása után, 6 órai kezdettel mutat­ja be a Balázs Imre festmé­nyeivel. művészetével szelle­mi rokonságban élő erdélyi írók, költők műveiből össze­állított műsorát — Minálunk vannak fenyvesek címmel — Tompa László előadóművész, aki nem először vendége a galériapódiumnak, és nem­rég részesült a Művelődési Minisztérium elismerésében. VISSZA A RÉGIHEZ Neves művészek grafikái Vegyes érzelmekkel és gondolatokkal időztem a Gyöngyösi Galériában, amely visszaköltözött régi helyére, a Petőfi utcába. A XX. század első felének gra­fikái már itt tekinthetők meg. Még a galéria utáni nyomozás indulatai sem hunytak ki, amikor további döbbenetek sora következett. Nem tudtam feledni a te­remőr panaszos megállapí­tását, hogy eddig összesen ketten nézték meg az újra eldugott helyen a képeket. De a terem megvilágítása sem derített fel. Korántsem kis erőfeszítést kívánt a né­zelődés. Pedig a művek megérde­melnék a figyelmet. A képek felidézték a szá­zadelő átláthatatlan érdek­szférái között kallódó nagy egyéniségeket, művészsorso­kat, a hallatlan energiákkal létrehozott életműveket. Szerepel az alkotások kö­zött a cézanne-i ösztönzése­ket feldolgozó Nemes Lám- pert József Csendélet cí­mű akvarellje és a Tabán című tusképe. Mindkettő ha­tározottan visszaadja az 1916-os időszak művészi programját, amelyben a fény-árnyék rajzi megjele­nítését tűzte ki célul. Látható Korb ■Erzsébet, a fiatalon elhunyt festőnő Ál­ló akt című rézkarca. A többnyire aktokat festő mű­vész a konstruktívan tagolt formák plaszticitásának el­érésében szintén nagy szere­pet szánt a fénynek. De ott van Kmetty János és Gulá- csy Lajos önarcképe is. Az előbbi már az európai ku- bizmus hatása alatt készült. Gulácsy korai rajza láttán pedig felidéződik ~a művész későbbi életműve, igazolva, hogy művészetének nem a biztos rajztudás, hanem az alkotó fantázia és érzelem volt a táplálója. Nem lehetett csak úgy el­sétálni Derkovits Gyula Dó- zsa-sorozata és Evezősök cí­mű képei előtt, ahogy a töb­biek: Aba Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Bortnyik Sán­dor, Koffán Károly és Kor­da Vince alkotásai mellett sem. A galériával kapcsolatban: osztom azoknak az embe­reknek a véleményét, akik vallják, hogy Gyöngyös nem engedheti meg magának az ilyesfajta szervezetlenséget. A kiállítási helyiség nem tudja azt a szerepet betöl­teni. amire hivatott lenne. Azt nem hiszem, hogy lu­xusigényeket kellene kiszol­gálnia, de azt hiszem, hogy alapvető feltétel: a képek legyenek jól láthatók. A volt Fő téri termek még azokat is becsábították, akiknek . céljuk nem kimon­dottan a galéria megtekinté­se volt, hanem csak a sza­badidejüket töltötték, és azt hasznosan akarták tenni. Amilyen kitűnőek a ki­állítás képei, annyira szegé­nyesek a kiállítás mostani körülményei. Tóth Mari BERTOLD BRECHT A gyengék ereje Amikor Keuner. a nagy gondolkodó az erőszak ellen felemelte szavát nagyszámú hallgatósága előtt, észrevet­te, hogy az emberek meg­rettenve merednek rá. Kö­rülnézett és látta, hogy mö­götte áll — fején fényesen csillogó sisakkal, kezében géppisztollyal •— az ERŐ­SZAK ! — Miket magyarázol én­ellenem? — kérdezte az ERŐ­SZAK ölni kész szemekkel. — Óh, én ellened semmit nem mondok, én mindig az ERŐSZAK mellett vagyok! — válaszolta ijedten Keuner. Az ERŐSZAK ekkor el­tűnt. Az előadás után meg­kérdezték a hallgatók: — Micsoda gyáva viselke­dés volt ez, Keuner úr? Nem gondolja, kérem, hogy ön ge­rinctelen ? Keuner így védekezett: — Nem arra való a gerin­cem, hogy valaki eltörje. Hi­szen éppen nekem kell túl-, élnem az ERÖSZAK ot, hogy küzdeni tudjak ellene. El­mondok önöknek egy törté­netet, bizonyára okulnak be­lőle és jobban megértenek engem. És elmondta hallgatóságá­nak a történetet: Egge úrnak hívták, és az életben nagyon jól megta­nult minden neki nem tet­sző dologra NEM!-et mon­dani. Ami a szívén volt, az a száján is. De ezúttal elhall­gatott. Rejtekhelyére buk­kant ugyanis egy ügynök, és orra alá tartott egy világot meghódítani akaró sakál ál­tal kiállított írást. Ebben az állt, hogy minden lakás, amelybe beteszi a lábát, az ő jogos tulajdonát képezi; mindenkinek elébe kell rak­nia az általa megkívánt éte­leket; szolgálnia kell őt min­den embernek, akire csak rátekint, különben joga van ■minden neki nem tetsző em­bert válogatás nélkül meg­ölni. Ez az ügynök elterpesz­kedett Egge úr kényelmes karosszékében, majd bőséges vacsorát kért. Azután meg­fürdött és lefeküdt a direkt számára megvetett ágyba. A fal felé fordulva még meg­kérdezte : „Akarsz-e engem szolgálni?!” — Egge úr azon­ban egy szót sem szólt. Csend­ben betakarta, elhessegette róla a legyeket és őrködött álma felett. Hét éven át szol­gálta engedelmesen. Mindent megtett, amit csak kívánt, csak egyetlen dologra ügyelt: soha egy szót nem szólt. Amikor elmúlt hét év, az ügynök elhízva a sok evés­től, alvástól és tétlenségtől — meghalt. Akkor aztán az addig szót- lan Egge úr nagyot sóhaj­tott. Betakarta, koporsóba tette a halott ügynököt, ki­húzta a házából, szélesre tárt ablakokkal alaposan kiszel­lőztette a házat, lemosta az ágyat, a bútorokat, kimeszel­te a szobát, . annak rendje- módja szerint pappal elte- mettette, fellélegezve haza­tért a temetőből, megállt a szoba közepén, és az ágy fe­lé fordulva — amelyben nem­rég még a halott ügynök fe­küdt — jó hangosan ezt mondta: — NEM! (Fordította: Dénes Géza) AZ EGRI NÉPKERTBEN Gyermeknapi békemajális Bemutatók — versenyek — kézimunkák A MUSZ Eger Városi El­nöksége, a rendező társszer­vekkel közösen, május 29- én, megszervezi hagyomá­nyos gyermeknapját. Amint azt Székely Józsefné városi úttörőelnöktől megtudtuk, vasárnap 5—8 ezer résztve­vőre számítanak, s számuk­ra idén is rendkívül gazdag programot állítottak össze. A vidám hangulatot a Ba- gaméri együttes. Erdős Ju­dit és barátai. valamint a Hangfogó együttes biztosít­ja. A kisebbek a Póruljárt rókakölykök és az Engedet­len kiskacsa című bábelő­adáson derülhetnek majd. A bátrabbak önjelöltként is fel­léphetnek az alkalmi szín­padokon, és a táncház is vár­ja az ügyes lábúakat. A népszerű manuális fog­lalkozások között idén is lesz agyagozás, bőrözés, dióba­ba. gyöngyfűzés, papírhajto­gatás, lisztgyurma-készítés, katonakalap-készítés. kör- mönfonás, papírforgó, sár­kányépítés, övfonás és fém­domborítás. A pedagógus játszóház, az aszfaltrajzver­seny és az ügyességi vetél­kedők is várják a családo­kat.. A Park Szálló Fagylalt­kertjében „Vidám műsor gyermekeknek” címmel. 2 órás szórakoztató programot szerveznek 10 órától. A „Bol­hapiacon” szintén 10 órától, használt játékok és gyer­mekruhák cserélnek majd gazdát, a Népkert Klapka utcai kapuja előtti téren. A nap folyamán egészség- nevelési, MHSZ-, cselgáncs- és karatebemutató, valamint családi ügyességi verseny is megrendezésre kerül. Ked­vezőtlen időjárás esetén a pódiumműsorok az ifjúsá­gi házban, a foglalkozások a Megyei Művelődési Köz­pontban és a Hámán Kató Megyei Ottörőházban ke­rülnek megtartásra. (honfi) Kettős tárlatnyitás Hatvanban Utána: Tompa László a pódiumon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents