Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1988. május 27., péntek Szűrös Mátyás munkatalálkozója megyénk vezetőivel (Folytatás az 1. oldalról) üzemének szintén a csuvas fővárosbeli gazdálkodó szer. vezettel való kapcsolatáról. De megemlítette, hogy a, ta­nárképző főiskolák együtt­működésének eredménye: közös orosz—magyar—csuvas szótár jelent meg. emellett az egri hallgatók nyelvgya­korlaton vehetnek részt Csu- vasiában. míg mi orosz nyel­vű tanárokat fogadunk a fel­sőoktatási intézményben. Szólt Kiss Sándor arról is, hogy 1972-től állt fenn kap­csolat — elsősorban a ke­reskedelemben — a bulgá­riai Targovistével, ám ez a testvéri országbeli közigaz­gatási átszervezés következ­tében most megszűnt, és je­lenleg az elképzelések sze­rint. az ottani Lovecs megyé­vel épülnek a kapcsolatok. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt kezdeményezésére, folynak a tárgyalások jelen­leg a piotrkow—trybunalski vajdasággal az együttműkö­dés kialakítására. Annál is inkább, mivel a lengyelor­szági területen különösen erős a bányászat, az erdő- gazdálkodás és az élelmiszer- feldolgozó ipar. Kiss Sándor megemlítette a testvérvárosi kapcsolato­kat is, hangsúlyozva, hogy Eger iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Jelenleg NSZK- beü, olaszországi, franciaor­szági települések keresik az együttműködés lehetőségét megyeszékhelyünkkel. Már létező kapcsolat van Csebok- szárival, és 1973 óta Porival. mely utóbbira épül tulajdon­képpen a Finn—Magyar Ba­ráti Társaság tevékenysége. 1980-tól a franciaországi Ma- connal alakítottunk ki együtt­működést, már csak azért is. mert ott is a szőlőtermesztés a meghatározó. Hasznos az is, hogy a megyénkben fran­cia nyelvet tanulók az em­lített városban képezhetik tovább magukat, s természe­tesen onnan is fogadunk diá­kokat. A legújabb elképzelés az olaszországi Sarzanával létrehozott ' barátság, amely­nek lehetőségei még a jö­vőben szélesíthetök. Nem feledkezett meg a megyei pártbizottság titkára a gazdasági kooperációkról sem, ennek jellemző motívu­maiként említette a Finom- szerelvénygyár és a svéd Mecman cég immár 20 éve fennálló kapcsolatát, továb­bá a Mátraalji Szénbányák részvételét a KGST-progra- mok megvalósításában, az Egri Dohánygyár kulturális és sportkapcsolatokat is épí­tő együttműködését. Végül szólt arról is, hogy a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatósága számos nemzetközi tanácskozásnak adott már helyet». — Talán a külügyi titká­rok tanácskozását is meg­rendezhetnénk itt? — vetet­te közbe Szűrös Mátyás. A válasz határozott volt: Igen, Eger, a megye kész ilyen jellegű találkozó meg­szervezésére. A tájékoztató végén Szű­rös Mátyás felhívta a fi­gyelmet, hogy a kapcsolattar­tás továbbra is olyan folya­matos legyen, mint eddig, s óvta a formalitásoktól a me­gye vezetőit. A munkatalálkozó továb­bi részében Bágyi Imre He­ves megye idegenforgalmá­nak főbb vonásait tárta a Központi Bizottság titkára elé. Érdekes kiemelni néhány adatot: az elmúlt esztendő­ben mintegy 200 ezer személy számára tudtak szálláshelyet biztosítani szűkebb hazánk­ban, s a vendégforgalom csaknem egyharmada külföl­diekből tevődött össze. Örömmel említette, hogy ez az arány egyre nő. Már csak azért is, mert vonzó tájunk gasztronómiája, a gyógyvíz és természetesen a vadászat. Felvetette a megyei tanács elnökhelyettese, hogy a me­gye érdekében nagyobb pro­pagandát kellene kifejteni a tőkés idegenforgalmi piacon, hiszen erre megvan az igény, ezt bizonyította megyénk nemrégi NSZK-beli bemutat­kozása is. Münchenben és Frankfurtban találkozhattak az érdeklődők vidékünk jel­legzetességeivel. Szólt Bágyi Imre arról is, hogy előbbre kellene lépni a Heves megyét nagyon is jel­lemző termálvíz hasznosítá­sában is. Csak felsorolta a településneveket: Eger, Eger- szalók, Bükkszék, Heves, Tárnáméra. Arra is kitért, a tárgyalások már tartanak e téren tőkés cégek képviselői­vel. Beszámolója végén kér­te a Központi Bizottság tit­kárát, hogy a jövőben anya­giakban és erkölcsiekben is nagyobb súlyt fektessenek Heves megye idegenforgalmi tevékenységére, fogadóképes­ségére. Az izgalmas témát Szűrös Mátyás azzal zárta le. hogy elmondotta: számára örven­detes a nemzetközi kapcsola­tok tág köre amiről a me­gyeiektől hallott, s az külö­nösképpen meglepte, hogy az idegenforgalommal kapcso­latban nem Eger-centrikus elképzeléseket hallott. Hozzá­tette végül azt is: minden­képpen igyekszik képviselni mindazt, ami megyénk ide­genforgalmának, testvérkap­csolatainak fejlesztését szol­gálja. Szalay Zoltán Reagan Helsinkiben Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke útban a moszkvai csúcsértekezletre megszakította útját, május 25- én, Finnországban. A helsinki repülőtéren megbeszélést folytatott Mauno Koivistóval, a finn köztársasági elnökke} (középen, mellette felesége Tellervo Koivisto) Rossz hír, ha nincs hír Csütörtökön elnémultak a rádió- és a televízió-híradók Olaszországban, s napilapok nélkül maradtak az újságáru­sító bódék is, amelyeknél már egész héten ritkult a kínálat. A beszélő hírközlő eszközök és a hírügynökségek csatlako­zásával teljessé vált a negyedik napja tartó olasz újságíró­sztrájk. Ronald Reagan amerikai elnök, úton a moszkvai csúcstalálkozóra. Helsinkibe érkezett. A finn főváros re­pülőterén az amerikai elnö­köt és feleségét Mauno Koi­visto államfő fogadta. Reagan a finn kormány tengerparti vendégházában fogja befejezni felkészülését a vasárnap kezdődő csúcsta­lálkozóra. Mint szóvivője kö­zölte, nemrég olvasta ki Gor­bacsov Peresztrojka című könyvét, amelyet még a de­cemberi, washingtoni csúcs- találkozó előtt kezdett el Mihail Gorbacsovval. az SZKP KB főtitkárával ugyan már negyedszer fog találkozni, de a tárgyalások­nak első ízben lesz színhe­lyük a Szovjetunió, amelyet — mint a hírügynökségek emlékeztetnek rá — Reagan egykor a „gonosz birodalmá­nak” nevezett. Amerikai el­nök 14 éve járt utoljára szov­jet földön. Reagannek alig lesz nyíl­A szakma kollektív szer­ződésének megújításáról négy hónapja kezdődtek tár­gyalások a lapkiadók és az újságíró-szövetség között. A hangnem hamar élessé vált, munkabeszüntetések kez­dődtek. A hét és fél ezer hivatásos újságírót tömörítő szövetség bevált fegyvere ez, többször alkalmazta siker­rel már a múltban. Most csütörtökön és pénteken „teljes sötétséget” — tájé­koztatási űrt — idéztek elő, miután eredménytelen ma­radt a kormány közvetítése is. Rino Formica szocialista párti munkaügyi miniszter azért próbálkozott ezzel, mert vasárnap részletes he­lyi választásokat tartanak az országban, s minden pártot kínosan érint a sajtósztrájk. Az akció azért válhatott teljessé, mert a lapkiadók­nál, tévénél, rádiónál alkal­mazott újságírókhoz csatla­koztak a szövetkezeti vál­lalkozásban megjelenő bal­oldali lapok, az II Manifesto és a Paese Sera újságírói is. A konfliktus hátterében bérkövetelés áll, de nem csak az. Kicsit a szakma jö­vője forog kockán Itáliában. Bérkérdés, pedig a kiadók nagyvonalúan 25 százalékos emelést ajánlottak, három évre elosztva, a 15 százalék tervezett áremelkedés mel­lett. Ám az újságírók 50 százalékot követelnek. Kor­porativ, önző sztrájk, túlzó követelés — mondhatnánk erre. Az újságírók érdekkép­viselete azonban nem így látja. „Jól megy manapság a sajtó, mint üzlet Olaszor­szágban, méltó részt kérünk a bevételekből” — hangoz­tatja. Tény: az olasz gazdaság egyre élénkül az utóbbi években. Ez több reklámot, s a kiadóknak meredeken felfelé ívelő bevételeket je­lent. A számítógépes lapké­szítés elterjedt, csökkentve a költségeket, és nőnek a pél­dányszámok is. Az olaszok még ma is kevesebb újságot „fogyasztanak” egy főre szá­mítva, mint a németek vagy franciák, a hátrány azonban eltűnőben van, ez magya­rázza a példányszámok nö­vekedését. A lapkiadók azonban in­kább új technológiákba kí­vánják fektetni a nyeresé­get, nem bérekre kifizetni. Vigyázat! Nem a képernyős szerkesztésről, számítógépes fényszedéses nyomdai előál­lításról van szó. A nagy la­poknál ez már régen meg­van. ök már egy következő technológiai lépcsőn és újí­táson gondolkodnak: a sok kiadványt megjelentető, nagy kiadók össze akarják vonni és specializálni a szerkesz­tést. Egyetlen képszerkesz­tőség, egyetlen gazdasági vagy kulturális rovat, amely a legmodernebb eszközökkel kiszolgálja a kiadó vala­mennyi kiadványát. Ami az újságírókat fenyegeti ilyen „racionalizálás” után. az nemcsak a munkahelyek számának erős csökkenése, hanem az, hogy veszélybe kerül a tájékoztatás plura­lizmusa, a több nézet, a vános szereplése az alatt a három és fél nap alatt, ame­lyet Finnországban tölt. Ta­lálkozik majd Mauno Koi­visto finn államfővel, és mond még egy utolsó, csúcs előtti beszédet — hírek sze­rint — elsősorban az embe­ri jogokról, amelyek a csúcs- találkozó napirendjén is sze­repelnek. Tíz órával Reagan elnök után. csütörtökön, George Shultz, amerikai külügymi­niszter is megérkezett Hel­sinkibe. A finn fővárosból már együtt utaznak tovább vasárnap Moszkvába, a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­ra. Shultz azért nem az el­nökkel együtt indult Euró­pába, mert Washingtonban várta meg a panamai No­riega tábornok lemondatásá- ra irányuló megbeszélések eredményét. Shultz az ered­ménytelen tárgyalásokról je­lentést vitt magával Reagan elnöknek. Az amerikai külügyminisz­tert finn kollégája, Kalevi Sorsa fogadta a repülőtéren. Shultz nem nyilatkozott az újságíróknak. többféle megközelítés és ér­velés szabadsága. „A kiadók úgy akarják feltüntetni, hogy az újság­írókat egyedül a pénz ér­dekli, holott nem csak erről van szó: a sajtó önállósága, szabadsága, nézetpluralizmu­sa, a tájékoztatás színvonala forog kockán” — hangoztatta az újságíró-szövetség. Tehát demokratikus harcot vívnak az újságírók, amikor na­gyobb béreket követelnek és kevesebb rideg racionális üzleti stratégiát. Az olasz lapkiadók azon­ban valószínűleg állják ezt a harcot, nem rendülnek meg egykönnyen. A sajtó- törvény tiltja ugyan a kon­centrációt (a lapok 20 szá­zaléka lehet egy kézben), de a sajtóbirodalmak szolidan kialakultak mégis. A Cor- riere della Serát kiadó Riz- zoli cég például 2 országos napilapot, 9 képes hetilapot és 12 folyóiratot ad ki, és a háta mögött nem kisebb multinacionális óriás áll, mint a Fiat. A Mondadori és a Rusconi cég sem kisebb, hogy Berluschoni maván- tévé-birodalmáról ne is be­széljünk. A lapeazdák nem gazdái azonban a híreknek, azok az újságírókon állnak. Ezért talán mégsem remény­telen a harc... Magyar Péter —( Külpolitikai kommentárunk )— A moszkvai csúcs igazi tétje REAGAN AMERIKAI ELNÖK úton van Washing­tonból Moszkvába. Az Egyesült Államok modern tör­ténelmének legkonzervatívabb elnöke a Szovjetunió modern történelmének legradikálisabb reform-főtit­kárával immár negyedszer találkozik. Mind a négy találkozóra három év leforgásán belül került sor, és amerikai eLnök 14 év óta nem járt a szovjet fővá­rosban. A mostani moszkvai csúcson minden jel szerint fontos, de nem átütő jelentőségű megállapodások születhetnek. Ilyen lehet a vegyi fegyverek betiltá­sáról és megsemmisítéséről kötendő egyezmény még nyitott kérdéseinek eldöntése. Valószínűleg megálla­podást írnak alá a kísérteti atomrobbantásokról szó­ló régi egyezmények pontosabb ellenőrzéséről (ami lehetővé teszi ratifikálásukat). Ezek egyike 150 kilo- tonnában szabja meg a föld alatti atomrobbantások hatóerejének felső határát. Az amerikai törvényhozás még nem ratifikálta, mert az ellenőrzést nsm tartja megnyugtatónak. A részletek tisztázása, egyeztetett ellenőrzési módszerek elfogadása megnyitná az utat a további korlátozások előtt is. A KÖZVÉLEMÉNYT azonban ennél alighanem lé­nyegesen jobban érdekli, hogy komolyan megmozdul­hatnak a mostani csúcsértekezlet következményeként az úgynevezett regionális válságok. A szovjet politika régebben nem tartotta elsődle­gesnek e helyi válságok megvitatását, és egyoldalú­an a leszerelés témakörére összpontosított. A szovjet külpolitikai gondolkodás felülvizsgálása vezetett ah­hoz. hogy megkezdődött a világhatalmi szempontból talán legfontosabb regionális válság, az afganisztáni megoldása. A csúcsértekezlet köbben már javában tart a szovjet csapatok távozása Afganisztánból. E lépés jelzés-értékű: azt mutatja, hogy az új szov­jet vezetés meg akar szabadulni a brezsnyevi „újra- sztálinizálás” korszakának valamennyi lényeges kül­politikai és katonai tehertételétől. Aligha véletlen, hogy az afganisztáni megoldás nyomában kimozdult a holtpontról egy sor más regio­nális válság. Nicaraguában tart a fegyverszünet és az á kísérlet, hogy a kontrákat valamilyen módon be­kapcsolják az ország életébe. Olvadozik a hivatalos jégpáncél Izrael és a Szovjetunió diplomáciája kö­zött. Ez véget vethet annak a helyzetnek, hogy a szovjet világhatalom nem áll diplomáciai érintkezés­ben a közel-keleti válság egyik fő részvevőjével. An­gola körül is* mozdulni látszanák a merev frontok: kubai és amerikai részvétellel ülésező értekezletek kutatják a kiút lehetőségét. Mindez szóba kerül majd a moszkvai csúcson, amely ily módon valósággal „sikerre ítéltetett”. E mozgások mögött rendkívül mély politikai és társadalmi erőik munkálnak. Az Egyesült Államok oldaláról ezek inkább csak taktikai jellegűek: a no- . vemberi elnökválasztás mellett a nyugati szövetség "belső feszültségeivel függenek össze. Szovjet részről azonban túlzás nélkül történelmi jelentőségű érde­kek világos felismerése vezetett a külpolitikai maga­tartás és a szovjet katonai doktrína felülvizsgálatá­hoz. A szovjet társadalmat át kell építeni, nyílttá és korszerűvé kell tenni. Ennek a munkának az átlag­polgár számára mérthető ellátási-gazdasági eredmé­nyei még évekig váratnak majd magukra. A nem­zetközi politikában kibontakozó fordulat folytatása óriási erőforrásokat szabadíthat azonban fel belső célokra, s így megkönnyíthetik az új szovjet vezetés sorsszerű és halaszthatatlan radikális reformtervei­nek megvalósítását. EZ A TÉT. A moszkvai csúcs napjai egyben a jú­niusi szovjet pártértekezletre készülődés napjai is. E felkészülésnek az a jellegzetessége, hogy a radikális reformok hívei és akadályozói között mind kitapint- hatóbbaik a vita tétjei és erővonalai. Gömöri Endre SZÖUL JEGYÉBEN Militarista lépések Csütörtökön Panmindzson- ban, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság és Dél- Korea közötti demarkációs vonalon, megtartotta 443. ülését a Koreai Katonai Fegyverszüneti Bizottság (MAC). Li Te-ho vezérőrnagy, a tárgyalásokon részt vevő ko­reai—kínai küldöttség veze­tője, felszólalásában követel­te, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea hagyjon fel a KNDK ellen intézett provo­kációkkal — légterének és területi vizeinek megsérté- sével, a demilitarizált öve­zetben végrehajtott támadá­sokkal. Elítélte azokat a *ö- rekvéseket, hogy a ny'ri, szöuli olimpiai játékok biz­tonságának garantálásával próbálják meg igazolni a mi litarista lépéseket. William Pendley tenger nagy, az úgynevezett ENSZ erők amerikai parancsnoka kitért az elől, hogy az ülé­sen megvitassák a KNDK- nak a feszültség csökkentése érdekében tett javaslatait, egyebek között azt, hogy a térségben ne tartsanak na­gyobb hadgyakorlatokat Pendley javasolta, hogy sem­leges országok részvételével, újítsák fel a közös megfi­gyelőcsoportok tevékenysé­gét, s ezek vizsgálják meg a tűzszüneti megállapodás megsértésére vonatkozó pa­naszokat. Az ülésen nem fogadtak el semmiféle hatá­rozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents