Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-04 / 105. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 4., szerda 5» Családi deficit A tipikusnak mondható magyar család életébe abban a kritikus pillanatban lépünk be, amikor a jó negyvenes szülők ráébrednek: erejük teljes megfeszítésével sem tudnak annyi pénzt keresni, hogy két gyermeküket tisztességgel elindítsák az önálló életbe. A már maga is családot alapító nagyobb fiú la­kásépítésének segítésére az apa eddig is napi 10— 12 órát dolgozott, többnyire a hét végeket is külön­munkával töltötte. A lassan épülgető családi ház költségei azonban egyre feljebb kúsznak, újabb kölcsönök felvételére kényszerítik a családfőt; a házi költségvetés kényes egyensúlya a törlesztések nyomása alatt felborulással fenyeget. A HELY SZELLEMÉBEN Eger bemutatkozik flrezzóban \z olasz küldöttség tagjai: Greco. Mastini és Innocenti urak Ebben a pattanásig fe­szült helyzetben a kisebbik fiú bedobja a törülközőt: bejelenti, abbahagyja a gim­náziumot, sorozatban bu­kásra áll, reménytelen a vál­lalkozás, hogy érettségit sze­rezzen. Az apá dermedt és értet- len. az előzményekről. a rossz jegyekről mit sem tu­dott — amikor a szülői ér­tekezleteket tartják, ő min­dig dolgozik — s most két­ségbeesetten próbálja meg­győzni fiát, ne adja fel, ta­nárt fogad mellé. bárho­gyan is, de előteremti rá a pénzt. A család életéből azon a ponton lépünk ki, amikor az apa, jóllehet már eddig is messze teherbíróképességé­nek határán túl dolgozott, az egyetlen, számára kínálkozó megoldást, az újonnan ala­kult végéemkát választja, további napi négy órai túl­munkát. Azt hiszem, kevés olyan magyar család van, amelyik a Családi kör legutóbbi tör­ténetének egy-egy mozzana­tában ne ismert volna saját mindennapjaira. Mindnyá­jan érezzük, a kétszámjegyű infláció, a kényszerből tár­sadalmi programmá tett fo­gy asz tásosökkentés súlyos terheit. Közgazdászok becs­lése szerint egy négytagú átlagos magyar családban azonos fogyasztás mellett havi háromezer forint a költ­ségvetési deficit tavalyhoz képest. Eközben persze az élet megy tovább, folytono­san anyagi természetű cé­lokat kell kitűznünk ma­gunk elé, s ezeket valami­lyen szinten meg kell való­sítani. Hogyan léhet ezt tar­tósan elviselni fizikai-lelki károsodás nélkül? Tudomásul kell vennünk, hogy a szűkített újraterme­lés nem pár hónapos ..ost­romállapotnak” ígérkezik, legalább három-négy éves távlatban együtt kelt él­nünk a családi fogyasztás csökkenésével. Kilépni, visz- szavonulni a társadalomból, feladni már csak azért sem lehet tömegek életprogram­ját. mert ez a közös haza súlyos bajainak elodázásán túl, az egyén számára is ne­gatív, önsorsrontó döntés. A népszerű tévéműsor szakértői azt hangsúlyozták, hogy mindenekelőtt beszél­ni kell a problémákról a családban. Ez azonban nem azonos azzal, hogy úgy ál­talában dohogunk, szitkozó­dunk, sápítozunk növekvő gondjaink miatt, hanem jó­zanul szembenézünk velük, tudva, hogy nincs hová fut­nunk előlük. Mérlegeljük, mi az. amire képesek va­gyunk, és mi az. aminek a vállalása meghaladja az egyes családtagok, az egész család testi-lelki teherbíró- képességét. Közösen dönthet úgy a család, hogy mégsem túlórá­zik többet az apa. vagy az anya. a házi költségvetésből hiányzó összeg pótlására, ez­zel szemben minden csa­ládtag felajánlja kiadásai csökkentését. Elbbe sok min­den belefér; a papa sör- adagjának, a nagylány disz- kóbelépőinek, az anya ruha- vásárlásainak csökkentése. Közös elhatározásra lehet jutni a vasárnapi ebéd egy­szerűsítésében, a megfizethe­tetlenné vált Patyolat csa­ládi vállalkozásként való he­lyettesítésében és így to­vább. Szinte bizonyosra vehe­tő. hogy manapság sokak számára nem elsősorban a szegényedés, hanem ennek a mindenáron való álcázá­sa, a kollégák, a szomszé­dok. önmaguk, a családjuk előtti szégyenlőse az igazán nyomasztó. Az a tudat, hogy valamit vállaltunk, terveztünk, ígér­tünk magunknak, a csalá­dunknak. s azt íme, most nem tudjuk teljesíteni. Elterveztük, hogy ha már a tanácsra végképp nem számíthatunk, akkor mi majd megmutatjuk és meg­építjük magunknak a saját családi otthont. És az akkor olyan lesz, hogy bárki meg­nézheti ... És meg is épít­jük, iszonyatos testi-lelki erőfeszítéssel, az esetek jó részében a valós szükségle­teket meghaladó méretben. Épül az életművünk egy­másfél évtizedig és közben belerokkanunk. Kicsi a panellakás, szo­rongunk négyen az 54 négy­zetméteren. csakhogy az egy szobával nagyobb lakáshoz félmillió kell, kápé. Ekkora összeg előteremtése egy át­lagcsaládban, pluszjövede­lemből, egy évtizedre szóló feszített program. Mire ösz- szegürcöljük, belebetegszik férj és feleség, a gyerekek­ből idegen kamaszok lesz­nek. akikkel már nem le­het szót érteni. Elmulasztot­tuk — géemkában, másod­állásban, a hét végi fusizás­ban töltöttük — azokat az éveket, amikor a legnagyobb szükségük lett volna az ap­jukra és az anyjukra. Még szerencsénk van. ha nem az egész társadalommal vesz össze serdülő gyermekünk, s nem a deviancia útjára lép­ve jelzi: elege van abból a világból, ahol semmi sem számít, csak a szerzés, az, hogy kinek mije van. A Családi kör pszichiáte­re azt ajánlotta, néha ül­jünk le egy csendes sarok­ba. hunyjuk be a szemün­ket, próbáljuk végiggondol­ni, mj lesz velünk tíz év múlva, csináljunk élettervet. Aztán gondoljuk végig, va­jon meg tudjuk-e mindazt valósítani? És egyáltalán, megéri-e. a szónak ezúttal szigorúan nem anyagi, kizá­rólag emberi, lelki, erköl­csi vonatkozásában. Ezen a tanácson persze el lehet viccelődni, kézen­fekvő a poén, hogy a medi- táláshoz szükséges nyugodt sarok, épp az, ami ma száz­ezreknek hiányzik. Mégis megfontolandó a tanács, hi­szen a tudatosabb életvitel, a valós lehetőségeken, a múlton és jövőn való fele­lős meditálás, a nyomasztó napi kényszereken túlmuta­tó életstratégia kialakítása az egyén, a család számára szó szerint életmentő lehet. Riasztó halálozási adataink mögött többek között éppen ennek a józanabb, a valóság­gal jobban számot vető men­talitásnak a hiánya rejlik. Ugyanakkor a társadalom megújulásának esélyeit is javítja, ha z egyes polgá­rai nem a bármi áron való túlélésre, hanem q bajok közepette is emberléptékű élefre rendezkednek be. P. £■ Mint korábban hírt adtunk róla, júniusban egri napokat rendeznek az olaszországi Arezzóban. Az érdekesnek ígérkező esemény létrejötté­nek hátteréről, a tervezeti programokról kérdeztük a közelmúltban itt járt kül­döttséget, illetve Miskolczi Lászlót, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tőjét. — A kapcsolatfelvétel tu­lajdonképpen egy sportdip lomáciai lépéssei kezdődött — emlékezik Miskolczi Lász­ló. — Egy futballtornán vet­tünk részt Arezzóban, úgy másfél évvel ezelőtt, amikor szóba került a két város kö­zötti együttműködés. Ez rö­videsen létre is jött az ot­tani polgármesteri hivatal és a mi városi tanácsunk kö­zött, majd tekintve, hogy az olasz város is közigazgatási központ, rövidesen megyei szintűvé vált. Eddigi meg­beszéléseink alapján mind­két fél lehetségesnek tartja, o kereskedelem, az idegen­forgalom, a kultúra és a sport területén az együttmű­ködést. Ennek első állomása egymás értékeinek megisme­rése, ezért rendezünk nyá­ron, illetve ősszel egri és arezzói hetet. Erről tárgyalt a napokban a megyeszékhelyen egy há­romtagú delegáció a magyar partnerekkel: Paolo Greco, az arezzói városi tanács ta­nácsosa, a szocialista párti csoport vezetője. Tullio In­nocenti tanácsos, a keresz­ténydemokrata párti csoport vezetője és Giovanni Mastini, a polgármesteri hivatal ka­binetfőnöke. A megbeszélé­sek szünetében ültünk le né­hány percre, hogy röviden az útról és a tervekről kérdez­zük őket. — Milyen megfontolásból vették fel a kapcsolatot vá­rosunkkal? — kérdeztük Greco urat. — A magyar és az olasz nép temperamentuma hason­ló. történelmünk bizonyos szakaszain is találhatók egye­M ozgalmas képet mutat ezekben a napokban Egerben a Művelődési Központ. A program már a reggeli órákban elkezdődik és eltart kora délutánig. A hagyományoknak megfele­lően most is itt zajlik, má­jus 30-ig tart a fiatalok ka­tonai nyilvántartásba véte­le, a sorozás. — Az idén az 1970-ben születettek sorozása folyik, illetve az idősebb korosztá- lyúaké, akiket valamilyen ok miatt kellett behívni —, mondja Hidegkúti Barnabás törzsőrmester, ahogy össze­futunk vele a hosszú folyo­són, aki a fiúk foglalkozta­tásáért is felelős. Ugyanis a szabadidőt arra használják fel, míg a bizottságok dol­goznak, hogy lehetőséget biz­tosítsanak az MHSZ, a KISZ-élet és a pályára irá­nyítással kapcsolatos tájé­koztatások megtartására, amelyek már egy kicsit fel­készítik a jelenlevőket a katonai szolgálatra is. — Egerben két, Gyön­gyösön pedig egy sorozóbi­zottság tevékenykedik — veszi át a szót Ivády László őrnagy, a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi pa­rancsnokság osztályvezető­zések. Gondoljunk csak az 1848-as forradalomra, Gari­baldi és Kossuth harcaira, öt száműzetésének éveiben hazánk is befogadta egy idő­re. A kultúra területéről is hozhatunk példákat: Eger­ben alkottak olyan neves itáliai művészek, mint Car- lone és Casagrande. Pyrker érsek pedig korábban velen­cei pátriárka volt. Ügy gon­doljuk, a jelenben is szük­ség van a kapcsolatok ápo­lására. és most keressük en­nek kölcsönösen előnyös for­máit. — Milyen benyomásokat szereztek az eddigi tárgyalá­sok során? — őszintén meg kell mon­danunk, az első lépések nem voltak könnyűek. Eltérőek a szervezési módszerek, és szá­mos adminisztratív akadályt is le kellett küzdeni — vá­laszolt Greco úr. — Remél­jük. hogy a jövőben egysze­rűbb lesz mindez, hiszen las­san kialakulnak a kapcsola­tok formái, bejáratódnak a megfelelő utak. A nehézségek ellenére az eddigi eredmé­nyekkel elégedettek vagyunk, és reméljük, hogy a jövőben ez még inkább így lesz, — Mit várnak az Arezzó­ban tartandó egri napoktól? — Nagyon megragadott bennünket a város atmosz­férája, a nagy gonddal hely­reállított műemlékek szépsé­je, aki egyúttal végigkalau­zol bennünket a helyisége­ken, és elmagyarázza az it­teni történéseket: — A nyilvántartásba vétel évente ismétlődik. A sorozó­bizottság katonai, egészség- ügyi alkalmassággal foglal­kozik. A cél az, hogy minél többen teljesítsenek katonai szolgálatot, amelynek kere­tében tovább képezik a . fia­talokat, sok területen még szakmát is adnak a kezükbe. Ez az egyén és a társadalom érdeke is. — Kik alkotják a bizottsá­got? — A kiég., a városi ta­nács és a rendőrség képvi­selője, valamint két sorozó orvos. Itt az első bizottság elnöke Sebestyén Csaba szá­zados, a másiknál Jászberé­nyi László főhadnagy. Az orvosi munkát dr. Tárczy Csaba, dr. Németh Károly, illetve dr. Bóta József és dr. Ertsey Csaba végzik. Először a nyilvántartási munkára kerül sor, majd az orvosi vizsgálat megállapítja az egészségügyi alkalmassági ge, az emberek vendégszere­tete, nyíltsága — válaszolt társai egyetértő bólintásától kísérve Innocenti úr. — Meggyőződtünk róla, hogy ez vonzó, érdekes település, és azt szeretnénk, ha polgártár­saink is megbizonyosodhat­nának erről. A programsoro­zatnak ezt a címet adtuk: Eger Magyarország gyöngy­szeme, és bízunk benne, hogv ez az állítás a rendezvények nyomán az arezzóiak számá­ra is elfogadottá válik. — Milyen várakozásokkal néznek az őszi viszont látoga­tás elé? — Szeretnénk a mai Olasz­országról. s benne városunk­ról minél több érdekes in­formációt nyújtani. A 95 ezer lakosú Arezzo történel­me három évezredre tekint vissza. Műemlékekben igen gazdag, s a vonzó toscanai táj veszi körül. Ma az euró­pai aranyművesség egyik központja, az itáliai termelés 50 százaléka innen szárma­zik. Reméljük, sokszínű ké­pet adhatunk majd minder­ről az egrieknek. — Az elmondottak alapján úgy tűnik, az önök városára is illik a gyöngyszem kifeje­zés. — Bár szerénységünk til­taná, szeretetünk és büszke­ségünk mégis csak kimon­datja velünk, ha nem is fokot, aztán a sorozóbizott­ság elbeszélget a fiatalokkal, és előzetesen közli a fegy­vernemét, a beosztását, vala­mint a várható bevonulási időt. Ezek a fiatalok alapve­tően 20—21 éves korukban kerülnek behívásra, persze ettől lehet eltérés a helyzet­től függően. Például lehető­ség van arra is, hogy aki a hivatásos katonai pályát választja, az jelentkezhet tiszti főiskolákra, illetve a hivatásos tiszthelyettesi is­kolákra. Egyébként is fi­gyelembe veszik a fiatalok minden irányú kérését. Le­hetőség van szolgálathalasz­tásra is. Mi meg arra kér­jük őket, amennyiben lehet­séges sorkatonai szolgálatuk előtt ne nősüljenek meg, és értsék meg, hogy nem min­denki kerülhet a lakhelyéhez közel levő helyőrségbe, a katonai szolgálatot hazánk területén kell letölteni. Azt is elmondjuk, hogy a szolgá­lat 18 hónap, és nincs ter­vezve a szolgálati idő növe­lése, sem csökkentése. <— Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig a sorozó gyöngyszem, de mindenkép­pen a drágakövek közé tar­tozik ... — zárta be a be­szélgetést Innocenti úr. A június 15—19. között zaj­ló egri napok részleteiről is­mét Miskolczi Lászlót kér­deztük. Milyen is lesz tehát a bemutatkozás? — Leginkább a sokszínű jelző illik rá, azt hiszem — felel beszélgetőpartnerünk. — Több kiállítás foglalkozik majd a múlttal és a jelen­nel. A mát Szelényi Károly színes felvételei mutatják be. a vár történetét egy másik tárlat dolgozza fel. De a Mátra és a Bükk élővilága. a lósport, a vadászat iránt érdeklődők is találnak ma­guknak csemegéznivalót. A vidék néprajza, népművésze­te ugyancsak helyet kap a kiállítások között. Idegenfor­galmi iroda működik majd a programok egy részének otthont adó tőzsdepalota előtt, ahol propagandaanyagot kap­nak, filmeket tekinthetnek meg a betérők. Jelentősebb vállalataink, szövetkezeteink, például az Egervin, a do­hánygyár a Mefag termék- bemutatót rendez, tíz kisipa­ros pedig a belváros sétáló­utcáján sátrakban fog árusí­tani. A magyar konyhamű­vészet sem maradhat el: a Felső-magyarországi Vendég­látó Vállalat vacsoraesteket rendez, ahol a zenét cigány­zenekor szolgáltatja, és a sétálóutcában lesz egy sátor, ahol ugyancsak cigányzené­re lehet fogyasztani nemze­ti ételeinket. Tizenöt tagú ifjúsági úszóválogatott is velünk tart, ők a helyszínen mérik össze erejüket a há­zigazdákkal. — Remélem sikeresen zá­rul majd a programsorozat és jó alapot teremt az együtt­működés konkrétabb for­máinak létrejöttéhez. Ügy gondolom ugyanis, hogy az efféle kapcsolatoknak csak akkor van értelme, ha élöek és nem merülnek ki üres formalitásokban. orvosok? — Ezt a kérdést már dr. Tárczy Csabának tesszük fel. — Alkatilag vizsgáljuk őket, hogy néznek ki fizikai­lag és szellemileg. Ezekkel különösebb probléma most nem volt. Csupán egy szel­lemi fogyatékos fiúval talál­koztunk. Egyébként me­gyénkben területileg is vál­tozó az egészségügyi helyzet, s ez a gyerekeken is meg­látszik. Eger és Gyöngyös környékén jó, valamivel gyengébb Hevesen és vidé­kén. Ide tartozik még, hogy azokat minősítettük alkal­matlanná katonai szolgálat­ra, akiknek érzékszervi fo­gyatékosságai vannak — szerzett vagy örökölt — hallássérültek, vakok stb. Az egyik fiúnál például most derült ki, hogy genetikai rendellenessége van, ezért ö sem lehet katona. Sokan viselnek szemüveget, — ez civilizációs probléma. Gya­kori a lúdtalpasok és a mozgássérültek, a motor- és autóvezetés közben szerzett balesetek következménye­ként. Ettől függetlenül az a tapasztalatunk, a mostani korosztály egészségileg az előző évekhez képest jobb. Miközben hallgatjuk az orvosi összegzést, az egriek közül már túljut a vizsgála­tokon Székely Zsolt (keres­kedelmi szakközépiskola), Szalóki Csaba (Felnémet, Érc- és Ásványbánya) és Szeredi Kornél (212. sz. szakmunkásképző). Ok mondják: beváltak. 1990-ben vonulnak be lövésznek, hír­adósnak, illetve légvédelmis­nek. őket a hevesiek köve­tik a szobában: Molnár Ist­ván, László György, Molnár László, Nagy Illés, Lóié Pé­ter. Arcukon látszik: izgatottan várják a vizsgálatot és an­nak eredményét... Fazekas István Koncz János Sorozáson A sorozóbizottság «lőtt (Fotó: Perl Márton) % katonai tudnivalókról Hidegkúti Barnabás törzsőrmester tart ismertetőt

Next

/
Thumbnails
Contents