Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. május 21., szombat ( Folytatás az 1. oldalról) Kedves Elvtársak! Az állásfoglalás-tervezet a pártértekezlet egyetlen okmánya, annak minden részlete, témája fontos. A küldött elvtársak nem először találkoznak vele, s nyilván jól ismerik. Ezért részletes ismertetésétől, indoklásától eltekintek, és bevezetőm további részében csupán néhány fontos kérdésre kívánom a figyelmet felhívni. A pártértekezletnek világos és tiszta helyzetet kell teremtenie mindenekelőtt további utunk fő irányát illetően. Pártunk a munkásosztály történelmi céljainak eléréséért, a szocialista társadalom felépítéséért küzd. Minden döntésének kiinduló pontja és célja, egész tevékenységének értelme és lényege, hogy hazánkban eredményesen folytatódjék a szocialista társadalom építése. Ez az elvi, politikai alapja szövetségi politikánk folytatásának is. Megengedhetetlen tehát, hogy ebben a kérdésben bizonytalanság maradjon a pártban. Minden olyan javaslatot elfogadunk és támogatunk, függetlenül attól, hogy kitől származik, amely a szocializmus ügyét szolgálja. Készek vagyunk kompromisszumokra is, ha azok segítik szocialista céljaink elérését. Ugyanilyen határozottsággal fellépünk minden olyan törekvéssel szemben, amely szocialista rendszerünk alapjait támadja. A párt nyíltan hirdeti céljait. Politikájának nincs egyetlen olyan eleme sem, amelyet titkolnia kellene. Legfontosabb törekvésünk, hogy az emberek ismerjék és elfogadják céljainkat. Ezért a párt számára a nyíltság első számú követelménye, hogy céljainkat illetően ne legyenek kétségek se barátainknál, se partnereinknél, és még ellenfeleinknél, ellenségeinknél sem. Ha célhoz akarunk érni, nyíltan kell beszélni arról is, hogy erőfeszítések, átmeneti áldozatok nélkül nem érhetünk el eredményeket. Az emberek vállalják a nehézségeket, megértik a tévedéseket is, ha őszinte szót hallanak és látják a célt. A politikai nyilvánosság fejlesztésében fontos és felelősség- teljes szerepe van a sajtóban, a televízióban és a rádióban dolgozó kommunistáknak. Politikai és erkölcsi követelmény, hogy a tömegtájékoztatási eszközök a szocialista építést szolgálják, terjesszék a jó tapasztalatokat, népszerűsítsék a példamutató teljesítményeket, jobbító szándékkal bírálják a hibákat, ne a bénító pesszimizmust terjesszék, hanem a tettrekészséget ösztönözzék. Elvtársak! A szocializmus útján előrehaladásunk legfőbb biztosítéka a népi hatalom. Az elmúlt hónapok vitáiban sok szó esett a hatalom osztálytartalmáról, jellegéről. Tudósok vizsgálják és vitatják társadalmunk szerkezetének változásait. Tény, hogy a szocializmus építésének eddigi szakaszában gyökeres változások mentek végbe társadalmunk osztályviszonyaiban, szerkezetében. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után nagymértékben csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. A gazdaság extenzív fejlődédésének időszakában gyorsan nőtt a munkások száma, az intenzív fejlődésre való áttérés megkezdésével viszont csökkenni kezdett; ugyanakkor nő a magasan kvalifikált szellemi tevékenység szerepe. Tudományos vizsgálatokra a pártértekezlet három napja nem elegendő, de a hatalom kérdésében egyértelműen és világosan állást kell foglalni. Magyarországon nincsenek kizsákmányoló osztályok, a magyar társadalom a dolgozók társadalma, minden hatalom a dolgozó népé. Ez a népi hatalom a munkásosztály vezetésével végbement politikai harcok legfőbb eredménye, amely a munkás-paraszt szövetségre építve és az értelmiség támogatásával jött létre. Erre gondolva a párt határozottan fellép a népi hatalom gyengítését célzó minden próbálkozással szemben, s szigorúan ítéli meg a hatalommal való visszaélés bármely formáját. Elvtársak! A népi hatalom ereje és szilárdsága nagymértékben függ a politikai intézményrendszer eredményes működésétől. A párt szükségesnek tartja társadalmunk politikai intézményrendszerének továbbfejlesztését, hangsúlyozva, hogy ez időt kívánó folyamat. E feladat megvalósításához nem most kezdünk hozzá. Az 1953-57-es évek politikai-társadalmi válságának leküzdésében fontos szerepe volt annak, hogy a párt világos elvi álláspontot alakított ki politikai intézmény- rendszerünk működésével kapcsolatban. A párt nem helyezi magát semmilyen intézményünk, még kevésbé a törvények fölé. Ellenkezőleg, súlyos helyzetekben - népünk nagy többségének támogatásával - eredményes harcot vívott a Magyar Népköztársaság törvényes rendjének helyreállításáért. Ma is és a jövőben is legfőbb kötelességének tartja országunk törvényes rendjének megtartását és megtartatását. Szakítottunk azzal a gyakorlattal, amely a társadalmi és tömegszervezeteknek a transzmisz- sziós szíj szerepét szánta. Kimondottuk, hogy ezek a szervezetek önállóak, önállóan működnek, a párt szervei nem hoznak rájuk kötelező határozatokat. A párt politikai irányító szerepe az ott dolgozó kommunisták révén valósul meg. Elvként kimondtuk, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget betölt- het pártonkívüli is, ha arra egyébként alkalmas. Csökkentettük az apparátusok létszámát, s a választott testületek irányítása alá rendeltük őket. Törekedtünk a túlzott centralizáció csökkentésére, kiindulva abból, hogy minden kérdést lehetőleg ott döntsenek el, ahol a döntéshez szükséges legtöbb ismerettel rendelkeznek. Ezáltal növekedett a helyi szervek önállósága és felelőssége. Az volt a célunk, hogy a direkt irányítást autonóm szervek és testületek felelős munkája váltsa fel. Kialakulóban van a pályázatok, a határidőre szóló megbízatások, a kettős és többes jelölések rendszere, s mindez megkönnyíti a dolgozók közvetlen beleszólási lehetőségét a döntésekbe. Ezeknek a helyes elveknek nem sikerült mindig és minden területen a gyakorlatban is érvényt szerezni. Könnyebb a megszokott úton járni, a látszólag kényelmesebb megoldásokat választani, mint kezdeményezni, újítani, esetleg kockáztatni és a döntésekért a felelősséget vállalni. A helyzet is változik, a korábbi helyes döntéseink a mai helyzetben már nem kielégítőek. Napjainkban a szocialista fejlődés igénye szükségessé teszi, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteljünk a politikai intézményrendszer fejlesztésének. Ezért kezdeményezte a párt néhány évvel ezelőtt politikai intézményrendszerünk átfogó reformját. Az előkészítő vitákban sokféle nézettel találkozhattunk. A különböző, sokszor egymásnak ellentmondó nézetek felszínre kerülése a vita természetes velejárója, s ez jó dolog. Ugyanakkor tapasztalható az is, hogy néhány alapkérdés tisztázatlansága miatt nemcsak a párton kívül, hanem a pártban is nőtt az eszmei bizonytalanság, s ez már nem jó. Ezért a pártértekezlet feladata, hogy a vita középpontjában álló, néhány fontos politikai alapkérdésben állást foglaljon, tiszta helyzetet teremtsen. Ezek a kérdések szerintem a következők: — Politikai intézményeink átfogó reformjának célja a népi hatalom, a szocialista rendszer erősítése. Javaslom, hogy a pártértekezlet a legmesszebbmenően támogasson minden reformot, amely ezt a célt szolgálja, s utasítson el minden olyan törekvést, amely a burzsoá demokrácia, az anarchia irányába mutat, vagy a mai magyar szocialista valósággal nem számoló utópikus elgondolásokat tartalmaz. — Javaslom továbbá, hogy a pártértekezlet erősítse meg: több szocializmust akarunk, s ez több demokráciát jelent. A több demokrácia több felelősséggel jár. Kötelesség nincs jog nélkül, s jog nincs kötelesség nélkül. — A szocializmus építésének hosszú történelmi szakaszában nélkülözhetetlen a marxista-leninista párt vezető szerepe. Ezért javaslom, a pártértekezlet foglaljon úgy állást, hogy a politikai intézményrendszer reformjának is központi kérdése a párt saját tevékenységének megújítása, valamint a feladatok pontosabb elhatárolása a párt, az állami szervek és a társadalmi szervek között. A Központi Bizottság hosszú ideje arra törekszik, hogy a párt központi és helyi vezető testületéi és szervezetei társadalmunk különböző intézményeinek önállóságát tiszteletben tartva, mindenekelőtt bel- és külpolitikánk, gazdaságpolitikánk, kulturális politikánk elveinek érvényesítésére törekedjenek. Azon kell dolgozni, hogy ez a törekvés a gyakorlatban az eddiginél határozottabban és teljes mértékben érvényesüljön. Ennek megfelelően szükséges, hogy az Országgyűlés, a kormány, a minisztériumok, a tanácsok, a helyi gazdasági szervek, az üzemek, az intézmények önállósága és felelőssége növekedjen, munkája fejlődjön. A párt ugyanezt az elvet követi a különböző érdekképviseleti szervek, úgy mint a szakszervezetek, a KISZ, a szövetkezeti szervek, a gazdasági kamara és más rokon intézmények irányában. Az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatban szólni kell még a következőkről: mivel hazánkban az MSZMP-vel szembenálló más pártok létrehozásának semmiféle realitása nincs, a szocialista rendszer fellazítására törekvő erők, a dolgokat végig nem gondoló, jószándékú embereket is felhasználva, az érdekképviseletek vonalán próbálkoznak. A párt elítéli ezeket a törekvéseket, amelyek a szakszervezeti és ifjúsági mozgalom egységének megbontására irányulnak. A párt következetesen folytatja szövetségi politikáját. A nép és az ország érdekeit szolgáló építőmunkában nélkülözhetetlen a fejlődés következtében egymáshoz mind jobban hasonuló osztályok és rétegek — a munkásság, a parasztság, az értelmiség —, illetve a párttagok és a pártonkívüliek, a különböző ideológiát valló emberek szövetsége, összefogása és együttműködése. Ebből a szempontból is különösen fontos szerepe van a pártot és más politikai szervezeteket, a szocialista építés alapkérdéseiben egyetértő embereket tömörítő hazafias népfrontmozgalomnak. Munkájának fejlesztéséhez meg kell adni a szükséges politikai támogatást. Pártszervezeteink fordítsanak nagyobb figyelmet a tömegszervezetek és tömegmozgalmak munkájára, s az ott példásan dolgozó kommunisták útján gondoskodjanak a párt álláspontjának megfelelő képviseletéről és politikájának érvényesítéséről. Tisztelt Elvtársak! Tájékoztatom a pártértekezletet arról, hogy az elmúlt hónapokban a párttagsági könyvek cseréjével kapcsolatos egyéni beszélgetések, valamint az alapszervezetekben folytatott politikai viták menetében növekedett a párttagság aktivitása, tisztultak a nézetek, erősödött pártunk egysége. A pártértekezlet összehívása, a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezete a párttagság, a budapesti és a megyei pártbizottságok részéről támogatást kapott. Pártunk szervezettségi foka magasnak értékelhető, a taglétszám meghaladja a 800 ezret, ez a felnőtt lakosságnak több mint 10 százaléka. A párttagság önkéntes, az eszme és a nép érdekének szolgálatában vállalt többletmunkát és felelősséget jelent, semmiféle személyes előnnyel nem jár, nem járhat. A tagkönyv- csere során körülbelül 45 ezer ember párttagsága szűnt meg, részben a legkülönbözőbb személyi okokkal indokolt kilépés, részben pedig a pártszervezetek által eszközölt törlés következtében. Mivel az adott esetekben a személy és a pártszervezet számára is ez a jó megoldás, megengedhetetlen a kilépőkkel szemben bármiféle neheztelés vagy megkülönböztető bánásmód. Kedves Elvtársak! Pártunk, amely a munkásosztály pártjaként jött létre, a szocialista forradalom győzelmét követően fokozatosan az egész dolgozó nép pártja, társadalmunk eszmei, politikai vezető ereje lett. Tevékenységében a tudományos szocializmus, Marx, Engels, Lenin eszméi vezérlik, és a demokratikus centralizmus elvei alapján szervezett erőként működik. Amint az állásfoglalás-tervezetből világosan kitűnik, pártunk, hogy történelmi küldetésének méltóan megfeleljen, mind a belső pártéletben, mind társadalmi tevékenységében kész a helyzet követelményeinek megfelelő megújulásra, és határozottan elkötelezte magát, hogy a demokratizálás és a reformok útján jár. A jövőben méginkább mint politikai párt kíván működni, alapvető feladatának a szocialista társadalom építésének biztosítását, a nép érdekeinek szolgálatát tekinti, és álláspontjának érvényesítésében az eszmei, politikai meggyőzés az eszköze. Céljaink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a párt sorainak rendezése, egységének megszilárdítása, működésének _ javítása. Az MSZMP politikai intézményeink között meghatározó szerepet tölt be, munkássága, eredményes működése a szocialista fejlődés alapvető biztosítéka. A Központi Bizottság éppen a politikai döntések megalapozottságának, minőségének javítása és következetesebb, szervezettebb megvalósítása érdekében javasol mélyreható változásokat a párt működésében és belső életében. Olyan gyakorlati megoldások meghonosítását ajánlja, amelyek jobban rászorítanak a sokoldalú mérlegelésre, a különböző érdekek és nézőpontok figyelembevételére. Egyértelmű felelősségi viszonyokat akarunk kialakítani, amelyek keretében döntéseket továbbra is kollektíván hoznak a testületek, s erről a jövőben sem mondhatunk le. Ugyanakkor a kollektív vezetés fenntartása mellett nem mondhatunk le a személyes felelősség megköveteléséről a döntéshozatalban és a végrehajtásban egyaránt. Erre van igény és van lehetőség is, amit jól tükröztek az elmúlt hónapok vitái. A párttagsággal folytatott széles körű eszmecsere a vitákban sok tekintetben új stílust honosított meg, s ez nagy nyeresége pártunknak. A vita tapasztalatai ismét igazolták, hogy jól képzett, tájékozott, jobbító szándékú, tetterős párttagságunk van, amelyre építeni lehet a munkában is. A Központi Bizottság javaslatai ezért előirányozzák azt is, hogy a párt tagjainak, különböző szintű szerveinek és szervezeteinek nagyobb beleszólási lehetőségük legyen olyan döntésekbe, amelyek képviselete és végrehajtása kötelességük lesz. Ezt szolgálja a pártszervezetek kezdeményezési lehetőségeinek lényeges bővítése is. Gyakorlati biztosítékokkal is érvényt kívánunk szerezni annak az elvnek, hogy a pártszervezetek, az alapszervezetek legyenek működési területük önálló, felelős politikai gazdái. Vezetőiket és tisztségviselőiket maguk válasszák, és a párton belüli irányítási rendszer egyszerűsítésével szabaduljanak meg felesleges kötöttségeiktől. Pártunk belső rendjének megfelelően a lényeges politikai kérdésekben a párton belül a Központi Bizottságnak kell kimondania a döntő szót. Ezért figyelemre méltó az a javaslat, hogy a Központi Bizottság szükség szerint, ha kell gyakrabban ülésezzen, több időt fordítson a vélemények mérlegelésére. A Központi Bizottság a benyújtott állásfoglalás-tervezet- ben arra törekedett, hogy a párt belső életének átalakítása a kommunista mozgalom alapvető értékeinek és szervezési elveinek megerősítését és kiteljesítését szolgálja. A javasolt változásokkal jobb feltételeket kívánunk teremteni annak a folyamatos munkának is, amely nélkülözhetetlen a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének megerősítése érdekében. A Központi Bizottság állásfoglalás-tervezete támogatja azt a javaslatot is, hogy a döntések előtt az előterjesztésekben ismertetni kell az alternatívákat, a kisebbségi véleményeket. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a véleményükkel kisebbségben maradtaknak — a többségi döntés végrehajtási kötelezettségét fenntartva — joguk van érveik, elgondolásaik újabb megvizsgálását kérni. A gyakorlati megoldásokat az országos pártértekezlet elvi egyetértése esetén rövid időn belül ki lehet alakítani. Ugyanakkor a határozatok esetenként szükséges korrekciójának lehetősége nem jelentheti a demokratikus centralizmus elvének feladását. Párton belüli frakciók szervezése megengedhetetlen. Az MSZMP — hazánk újkori történelmének egy különösen súlyos szakaszában — a szektásdogmatikus és a revizionista nézetekkel folytatott kétfrontos harcban alakította ki új irányvonalát, állította helyre a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét, szerezte vissza a tömegek támogatását. Ma gyökeresen megváltozott viszonyok között élünk, mégis úgy vélem, hogy a szocialista megújuláshoz szükséges szemléleti és cselek vési egység kialakítását elősegítheti a Pillanatkép az ülésteremből kétfrontos harc tapasztalatainak felhasználása. A párt a jövőben sem kívánja azt az utat követni, hogy bizonyos elméleti tételeket határoza- tilag mondjon ki, de a párttagság joggal igényli, hogy a vezető testületek állást foglaljanak a szocialista fejlődés és a reformfolyamatok fő irányát érintő legfontosabb ideológiai és politikai kérdésekben. A Központi Bizottság szilárdan elkötelezte magát a szocialista demokrácia, az önkormányzat, az állampolgári kezdeményezések felkarolása, a társadalmi nyilvánosság kiszélesítése mellett, és ennek megerősítését javasolja a pártértekezletnek. Számolnunk kell azzal is, hogy a demokrácia és a nyilvánosság bővülő lehetőségeivel olyanok is élnek, sőt visszaélnek, akik politikánk fő irányát, sőt fennálló társadalmi rendünket sem fogadják el. Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben — amennyiben a nézetek síkján jelentkeznek — a vita, a politikai harc módszereivel kell fellépni. A jövőben sem fogjuk azonban megengedni az alkotmányos rendünket, a szocialista törvényességet sértő politikai szervezkedést, ellenséges törekvéseket. Ellenségeink számát nem akatjuk címkézéssel szaporítani, de törvényeink megtartását alkotmányos rendünk védelmében joggal elvárhatjuk, megkövetelhetjük minden állampolgártól. Elvtársak! Akadnak, akikben aggodalom él, és fölteszik a kérdést: vajon az új módon dolgozó párt képes lesz-e betölteni vezető szerepét? Meggyőződésünk, hogy igen, ha a politikai munkában is magasabbra tesszük a mércét, s a Központi Bizottság, a középfokú irányító szervek, a párt minden szervezete és tagja ennek érdekében dolgozik. Nélkülözhetetlen a tájékozottság, a műveltség, a kulturált vitaképesség. Elengedhetetlen a szoros, mindennapi kapcsolat a dolgozó emberekkel, kisebb és nagyobb közösségeikkel. Követelmény a megalapozott, átgondolt döntés, a körültekintő szervezőmunka. Munkánk eredményének, politikánk sikerének kulcskérdése az, hogy meggyőző érvekkel, türelemmel, példával megnyerjük céljainknak az emberek többségét. Kedves Elvtársak! A társadalom életének alapja a munka, a fejlődésnek alapkérdése, hogy a szocialista társadalom humánus vonásainak megőrzésével megteremtsük a hatékony gazdasági munka feltételeit. A megoldandó feladatok ismertek. Van kibontakozási és törvényerőre emelt stabilizációs programunk. Javaslom, hogy az országos pártértekezlet erősítse meg e két programot, és a párt két év múlva esedékes következő kongresszusáig ezek megvalósítását állítsa a gazdasági, politikai munka előterébe. Az erőfeszítésnek már mutatkoznak a kezdeti eredményei. A múlt évben megmozdult, emelkedett az ipari termelés, a nemzetijövedelem, az idei év első negyedében — hosszú idő óta először — kiegyenlített volt a külkereskedelmi mérleg. Ezek jó jelek, de a szükséges fordulat még nem következett be. A hatékony gazdálkodás megteremtéséért folytatott küzdelemben a vezető szerveknek, a kormánynak megvannak a maguk feladatai, de meg kell mondani, hogy a csata végül is a termelő és a termelést kiszolgáló üzemekben dől el. Bevezetőmben a gazdasági munkának csak néhány elvi kérdését kívánom érinteni. A gazdasági munkát nálunk a szocialista tervezés és a piac értékítéletének érvényesítése együttesen kell hogy meghatározza. A tervezést új módon kell felfogni. Országunk adottságai, gazdaságunk nyitottsága miatt a nemzeti jövedelem alakulása nagymértékben függ az exporttól. A világgazdaság a gyors változás állapotában van, a kereslet és a kínálat is ettől függ. Világos, hogy ilyen viszonyok között az ötéves népgazdasági terv csak irányokat programozhat, és nem tervezheti meg öt évre tételesen az előállítandó és értékesítendő árumennyiséget. (Folytatás a 3. oldalon)
