Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

2­NÉPÚJSÁG, 1988. május 18., szerda Veszélyben Bush alelnök választási esélyei? Az ABC amerikai televí­ziós hálózat hétfő esti jelen­tése szerint George Bush alel­nök egyik legközelebbi mun­katársának, Donald Gregg- nek nemcsak szerepe volt az iráni fegyvereladások hasz­nából (a nicaraguai ellenfor­radalmároknak törvényelle­nesen biztosított fegyverszál­lításokban), hanem arról is tudomása volt, hogy a fegy­vercsempészek repülőgépei nem egy alkalommal kábí­tószereket szállítottak vissza- útjukon az Egyesült Álla­mokba. A jelentés nem állította, hogy ez utóbbi akcióról Bush is tudott volna, azonban ha­tározottan leszögezte. hogy a fegyverszállításokról tud­nia kellett. Az alelnök mind­eddig tagadta, hogy az ille­gális akcióról tudott volna és ezt hétfőn is megismételte. A televíziós jelentés sze­rint 3 titkos fegyverüzletek egyik lebonyolítója, Richard Brenneke közölte a kábító­szer-szállításokról szóló ér­tesüléseket Donald Greggel, Bush nemzetbiztonsági ta­nácsadójával, ő azonban ki­jelentette: Brennekennek eh­hez semmi köze. Az ügy veszélyezteti Bush választási hadjáratát a Fehér Ház megszerzéséért. A CBS televízió és a The New York Times egy hétfőn este köz­zétett közös felmérése sze­rint a választók fele nem hisz az alelnöknek és úgy véli, bizonyosan valótlant ál­lít, amikor elhallgatja sze­mélyes részvételét. A közvé­lemény-kutatás adatai sze­rint egyébként, ha a válasz­tást most tartanák meg, Bush 49:39 arányban alulmaradna a Demokrata Párt valószínű elnökjelöltjével. Michael Du­kakis kormányzóval szem­ben. A pápát meghívták Angolába Jósé Eduardo dos Santos angolai köztársasági elnök hivatalos látogatásra hívta meg országába II. János Pál pápát — jelentette kedden az ANGOP hírügynökség. A meghívás az elnök és Roger Etchegary bíboros, pápai kül­dött hétfői találkozóján hang­zott el. Angolában még soha nem járt katolikus egyházfő. II. János Pál szeptemberben tesz afrikai körutat. Korábbi bejelentés szerint Zimbab­wébe, Botswanába, Szvázi- földre, Lesothóba és Mozam- bikba látogat el. • • Ünnepség az orosz kereszténység jubileuma alkalmából Az orosz kereszténység ezeréves jubileuma alkalmá­ból a magyar egyházak és felekezetek emlékünnepséget tartottak kedden Budapes­ten. a Ráday Kollégiumban. A millenniumi megemléke­zésen a magyar egyházi és felekezeti vezetők mellett részt vett Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. Borisz Sztukalin, a Szovjetunió Bu­dapesti nagykövete. vala­mint Varlaam, volhini és rovnói érsek, aki az Orosz Ortodox Egyház képviseleté­ben a jubileumi ünnepség- sorozatra látogatott hazánk­ba. Jelen voltak a megem­lékezésen a Hazafias Nép­front és az Országos Béke­tanács képviselői is. A vendégeket dr. Tóth Ká­roly. református püspök, a Magyarországi Egyházak Az orosz kereszténység 1000 éves jubileuma alkalmából a magyar egyházak és felekezetek emlékünnepséget tartottak május 17-én, Budapesten, a Ráday Kollégiumban, ünnepi beszédet dr. Berki Feriz protoierej, a Magyar Ortodox Egy­ház esperes-adminisztrátora mondott ökumenikus Tanácsának el­nöke köszöntötte, majd dr. Paskai László esztergomi ér­sek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke mon­dott megnyitó beszédet. Berki Feriz protoierej. a Magyar Ortodox Egyház es­peres-adminisztrátora ünne­pi beszédében a kezdetektől napjainkig ívelő áttekintést adott az orosz kereszténység történetéről. Az ünnepségen ezután fel­szólaló Varlaam érsek Fi­rnen pátriárka üdvözletét tolmácsolva arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a jubileum jelentősége túl­nő az egyház keretein; a vi­lágszerte megünnepelt év­forduló vallási vonatkozásai mellett a tudományos, a kul­turális élet érdeklődésének középponjába került. Az ünnepségen tették köz­zé a magyar egyházak és fe­lekezetek nyilatkozatát, amely az ezredéves évforduló al­kalmából a magyar hívők kö szöntését tolmácsolva hang­súlyozza : az Orosz Ortodox Egyház fennállásának évszá­zadai alatt jelentősen kivet­te részét az orosz nép kul­túrájának, művészetének és lelkiségének alakításából, s egyúttal az európai kultúra formáló tényezőjévé is vált. Tevékenységével ugyanak­kor hozzájárult a keresztény egyházak egységének, a vi­lág népeit összekötő barátság­nak erősítéséhez, s szolgá­lata révén hozzájárult a bé­ke és az igazságosabb világ­rend építéséhez. Szíriái katonák — az egyik kezében kézi rakétafegyver — felügyelik a libanoni fő­város, Bejrut déli részének nyugalmát, május 18-án. A szíriai hadsereg aznap vonult be a város déli részébe, hogy ott helyreállítsa a biztonságot és véget vessen a síita mozgal­mait közötti fegyveres konfliktusnak (Népújság-telefotó — MTI-Press) —C Külpolitikai kommentárunk )— Vranitzky, a munkás-bankár AZ OSZTRÁK SZOCIALISTA PÁRT, az SPÖ az elmúlt héten tartott rendkívüli kongresszusán új el­nököt választott Franz Vranitzky kancellár személyé­ben. A nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező, a hajdan a magyar munkásmozgalomhoz is ezernyi szállal kapcsolódó párt százéves történetében újabb váltást jelez a személycsere. „Baloldali néppárttá let­tünk” — fogalmazott az .új pántelnök a mindössze egynapos kongresszuson. Az SPÖ 1945 óta — négyéves megszakítással, egye­dül, vagy koalícióban — kormányon van. 1983 óta azonban szavazataránya csökken, s az 1986-os köztár­sasági elnökválasztáson (a háború óta először) vere­séget szenvedett. A még abban az évben kiírt soron- kívüli parlamenti választáson az SPÖ ugyancsak visz- szaesett, de három mandátumtöbbséggel még a leg­erősebb párt maradt. A vereség elkerülése elsősorban Franz Vranitzkynak volt köszönhető, aki az elnökvá­lasztási kudarc után átvette a kancellári posztot Fred Sinowatztól. Az akikor 49 éves pénzügyminisztert, ko­rábban állami nagybankok sikeres vezérigazgatóját, a szakmabeli körökön kívül kevesen ismerték: még ke­vesebben gondolták, hogy a jól képzett, vonzó fellépé­sű, a tv (politikailag döntő) nyilvánossága előtt ki­válóan szereplő közgazdász az SPÖ mentőangyala le­het. Vranitzky amerikai jellegű, gyors karriert csinált a mozgékonyságáról nem éppen híres osztrák belpoli­tikában. Személyes politikai népszerűsége a felméré­sek szerint messze megelőzte pártjáét. így Fred Sino- watz, aki 1986-tól még megmaradt az elnöki poszton, megbízható politikai érzékével most maga javasolta: a párt érdekében vegye át ezt a funkciót is Vranitzky. ELLENÁLLÁS CSAK A KÖZPONTI pártapparátus hagyományhű köreiben volt, akik — nem alaptalanul — korszakos politikai váltást sejtenek a személycsere mögött. Franz Vranitzky ugyan munkáscsaládból származik, vasmunkás apja egy ideig a kommunista párt tagja is volt, a fiú politikai pályája azonban a szociáldemokrácia pragmatikus hangadói között ívelt magasra. Vranitzky a „felemelkedő” társadalmi réte­gek megszemélyesítője, hiszen a pincelakásból a Ballhausplatzig jutott — és ez az osztrák politikában ma döntő Ilyen embernek tűnik Franz Vranitzky, a polgári tábor által is messzemenően elfogadott, „mérsékelt­nek” tekintett szociáldemokrata, a sikeres közgazdász, aki a két nagy párt tartós, kompromisszumos együtt­működésének hive. S akitől a pártját megmentett vá­lasztási siker után most egyfajta gazdasági csodát várnak: azt, hogy nagyobb megrázkódtatások nélkül sikerül szanálnia a súlyos piaci és szerkezeti gondok­kal küzdő állami ipari szektort, egyidejűleg pedig valamilyen formában bevinnie Ausztriát az Európai Közösségbe; mégpedig úgy, hogy ne szenvedjenek csorbát a fontos osztrák gazdasági, sőt, politikai ér­dekéket jelentő kapcsolatok a keleti szomszédokhoz. FRANZ VRANITZKY ELŐTT tehát rendkívül ne­héz időszak áll, immár kettős teherrel: a kormány- koalíció mindennapos csatái mellett saját pártjában, a „baloldali Néppárttá” formálódó SPÖ-ben is küzde­nie kell majd vonaláért, amely alárendel sok, elavult­nak tekintett politikai szempontot a gazdasági szük­ségszerűségnek. Heltai András MOSZKVAI CSÚCSTALÁLKOZÓ Több megállapodás remélhető I nemzetközi sajtó Magyarországról Egy magas állású amerikai kormánytisztviselő szerint számos kétoldalú szovjet— amerikai megállapodásról kezdődtek tárgyalások a moszkvai csúcstalálkozó előtt és megvan a lehetőség, hogy több megállapodást is aláírásra készíthessenek elő május végére. A kormány - tisztviselő, aki kérte nevé­nek elhallgatását, azt mon­dotta, hogy elsősorban a kul­turális területen és a kétol­dalú tudományos együttmű­ködés terén lehetségesek új megállapodások. A két ország hat évre szó­ló kulturális megállapodá­sát 1985-ben írták alá, és most annak második három­éves szakaszára dolgozzák ki a munkatervet. A diplo­mata szerint az első szakasz­ban kielégítően, sőt jól ha­ladt a terv megvalósítása és amerikai részről különösen elégedettek azzal, hogy bő­vültek a közvetlen, nemhiva­talos találkozók a két ország állampolgárai között. Az amerikai tisztségviselő a tudományos együttműkö­dés kérdései közül az alap­kutatások terén kialakított kapcsolatok bővülését tartja elsősorban lehetségesnek. Szó van olyan megállapodá­sokról is, mint a két ország közötti halászati szerződés, az együttműködés tengeri ka­tasztrófák idején, mentőak­cióknál, valamint a Csendes­óceán északi térségében a környezetszennyezés együt­tes megakadályozásában. A csúcstalálkozó előkészü­leteihez tartozik, hogy az amerikai egyházak Országos Tanácsa felkérte a tanács­hoz tartozó egyházak mint­egy negyvenmillió hívét: imádkozzanak a nukleáris leszerelés sikeréért. A Tanács küldöttséget meneszt a talál­kozó idejére a szovjet fővá­rosba, ahol a pravoszláv egy­házak képviselőivel együtt tartanak egyházi szolgálato­kat. Hasonló közös istentisz­teletek voltak Washington­ban az előző szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó idején. A nemzetközi sajtó érdek­lődése az utóbbi időben je­lentősen megnőtt Magyaror- szag iránt. A külföldi sajtó- orgánumok az MSZMP or­szágos értekezletének köze­ledtével egyre nagyobb ter­jedelemben elemzik a ma­gyarországi helyzetet és a gazdasági-társadalmi gon­dokból való kilábalás lehet­séges útjaival kapcsolatos társadalmi vitát. Közlik ma­gyar vezetők nyilatkozatait, beszámolnak sajtóértekezle­teikről, hazai és külföldi rá­dió- és tv-nyilatkozataikról. A Novoje Vremja című szovjet folyóirat idei tizedik száma terjedelmes elemzést közöl a magyar reform múlt­járól, jelenéről és jövőjéről. A lap elemzésében megálla­pítja: a magyar reform ed­digi húsz esztendeje a prob­lémák ellenére is bebizonyí­totta. hogy lehetőség van a szocialista gazdaság közgaz­dasági eszközökkel való irá­nyítására; a reform gyenge pontja a következetlen vég­rehajtás volt. A Mlada Fronta című bol­gár lap azt emelte ki, hogy „Magyarország válaszút elé érkezett mind gazdasági, mind politikai téren. Az or­szágban nyílt és igen kriti­kus hangvételű véleménycse­re folyik. A résztvevők egy dologban megegyeznek: alap­vető változásokra van szük­ség." A Rudé Právo című cseh­szlovák lap elemzésében ab­ban látta a magyar gazda­ság problémáinak legfőbb okát, hogy Magyarországon a nagy fogyasztást nem fedez­te megfelelő termelés. A cikk rámutatott arra az ellent­mondásra is. hogy miközben a reform előtérbe helyezte a vállalati önállóságot, aköz­ben a vállalatok az állami költségvetés rovására oldot­ták meg problémáikat. A csehszlovák Új Szó meg­állapítja. hogy a pártértekez- let iránti várakozás ország­szerte igen nagy. de nyilván­való, hogy ez a tanácskozás sem tudja egyszerre megol­dani a felvetődött gondokat. Alapvető követelmény, hogy az MSZMP „ügyintéző” párt­ból valóban politizáló párt­tá váljék. A tőkés országok lapjai, hírügynökségei, tv- és rádió- állomásai mindenekelőtt Ma­gyarország gazdasági, társa­dalmi és politikai nehézsé­geit hangsúlyozzák. Ezzel kapcsolatban jobbára a fel­gyülemlett külföldi adósság­ra, az inflációra, a reáljöve­delmek csökkenésére és a la­kosság borúlátására utalnak. Szólnak ugyanakkor a gon­dok leküzdése érdekében tett, illetve tervezett lépésekről is. A l'Avanti című olasz lap szerint a pártértekezleten ala­pos vizsgálat alá veszik a re­formokat, amelyeket sokan — még a párttagok közül is — elégtelennek tartanak. A cél — írja a lap — a „modern szocializmus" megvalósítása. A Le Figaro című francia lap részletesen foglalkozik a magyar gazdaság kiútkeresé­sével. Ügy vélekedik, hogy a jelenlegi reformtörekvések fő iránya a gazdasági életbe való állami beleszólás csök­kentése. A Financial Times rámu­tat, hogy Magyarország szá­mára elengedhetetlen „a gaz­dasági elmozdulás". Ennek jeleként említette ..a kelet- európai mércével mérve egye­dülálló társasági törvény elő­készítését” . s azt, hogy a kor­mány „a versenyt a gazda­ság lényeges elemének te­kinti”. Az AP amerikai hírügy­nökség szerint sok magyar meggyőződése, hogy a gaz­dasági reformnak nagyobb politikai nyíltsággal kell együttjárnia. Utalt arra, hogy az MSZMP az országos pártér­tekezletre készült határozat- tervezetében magára vállal­ta a felelősséget a gazdasá­gi nehézségekért, és politi­kai reformokat javasolt. Ér­tékelése szerint azonban a tervbe vett politikai refor­mok „nem eléggé mélyreha­tóak”. A tőkés országok lapjai, rádió- és televíziós műsorai a közelgő pártértekezlet kap­csán igen tág teret adnak az MSZMP vezető testületéinek újjáválasztásával kapcsola­tos híreszteléseknek. Ezzel összefüggésben felidézik több vezető magyar politikus ed­digi pályafutását.

Next

/
Thumbnails
Contents