Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 117. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. május 18., szerda i. Emelkednek a kamatok Egy kitüntetés ürügyén... 1988. június 1-jével emelkedik a lakossági betétek kamata és kamatprémiuma — adta hírül a hét végén az MTI közleménye. Az intézkedés célja a lakossági megtakarítások ösztönzése, annak a folyamatnak a megállítása, amely az utóbbi hónapokban a betétállomány növekedésének lelassulásához vezetett. Az 1 éves és azon túli lekötésű kamatozó betétek és csekkszámlabetétek, a takaréklevél, a lakáscélú betétek, a nyugdíj-előtakarékos- sági betétek, a ,gyámhatósági betétek és a közérdekű célra juttatott adományok, valamint az átutalási betétek kamatai átlagosan közel 3 százalékkal emelkednek. Az egyes betétfajták érvényes kamatairól a lakosali pénzintézetek adnak részletes tájékoztatást. Betétfajta A kamatemelés 1 mértéke A felemelt kamat prémium együtt Kamatozó betétek és csekkszámlabetétek 1 évre lekötött 3,5 9.5 4 13.5 2 évre lekötött 3 10 4 14 3 évre lekötött 1.5 11 4 15 Takaréklevél 1 év után 4,3 10 4 14 2 év után 3 11 4 15 3, 4 év után 2 11.55 4 15.5 5 év után 2 12 4 16 6 év után — X 12.5 4 16.5 Lakáscélú betétek (ifjúsági. „Új otthon” stb.) Lakáscélú felhasználás esetén 5 éven belül Pénzintézetenként eltérő 10 4 14 5 éven túl 2 14 4 1» Nem lakáscélú felhasználás esetén 5 éven belül Pénzintézetenként eltérő < 4 12 5 éven túl 1.6 11.2 4 15.2 Nyugdij-előtakarékossági betét életbiztosítással — X 12.5 4 16.5 életbiztosítás nélkül —X 13.5 4 n„5 Gyámhatósági betétek és közérdekű célra juttatott adományok — X 12.5 4 16.5 Átutalási betét 2 7 7 —x E betéteknél 1988. április I-jén történt 2" ,,-os kamatemelés. A kamatemelés részleteiről dr. Kalocsay Tamástól, az Országos Takarékpénztár ügyvezető igazgatójától kértünk tájékoztatást. — Mint az MTI közleményéből kitűnik, a pénzügyi kormányzat a tartós, 1 évnél hosszabb lekötésű takarék- betétek kamatát emelte. Ez a lakosság szempontjából azt jelenti, hogy az 1988. évi betétállomány a jelzett 15 százalékos árszínvonal-növekedés ellenére sem log veszíteni az értékéből. Természetesen a hosszabb időre lekötött betétek jobban kompenzálják az áremelkedést, illetve hoznak jövedelmet a tulajdonosoknak. Takarék- levél esetében például 6 év után 16,5 százalék, a lakáscélú betéteknél — ifjúsági, vagy az „Űj otthon” Setét- formánál — 18 százalékos a kamat. És ezek a mértékek már meghaladják az inflációt, következésképpen nemcsak megőrzik a megtakarítás értékét, hanem kis mértékben gyarapítják azt. Arról se feledkezzünk meg — bár ez a lakosság szempontjából talán közömbös —, hogy úgynevezett nettó-kamatlábról van szó, a pénzintézetek ugyanis a központi döntés értelmében magukra vállalják a kamatjövedelem után járó adó megfizetését. Arra számítunk, hogy ez az intézkedés növeli a takarékossági készséget, ugyanis a pénzintézetek, a lakossági bankok, köztük az OTP esetében gondot okoz, hogy a tavalyi 9.9 milliárd forintos betétnövekedéssel szemben az idén csak mintegy fél milliárd forintos növekményről beszélhetünk. A lakosság hiteligényei viszont, szintén az múlt évhez képest, lényegében változatlanok maradtak: április végéig mintegy 6.5 milliárd forinttal nőtt az igénybe vett hitelek összege. És ehhez a hitelkihelyezéshez forrást kellett teremteni! A most végrehajtott kamatlábemelés mintegy 4 és fél millió betétest, vagy betétszámlát érint. Mint a táblázatból is kitűnik, a legnagyobb mértékben az 1—2 évre lekötött betétek kamatlába emelkedett, az árszínvonal-emelés mértékétől ez maradt el leginkább. E kategóriában 4,5— 3.5 százalékos a növekedés. Ne tévesszen meg senkit, hogy a Takaréklevél-betétek 6 év utáni, a nyugdíj-előta- karékossági betétek ugyancsak 6 év utáni összege nem emelkedett, ezeket ugyanis április 1-jén már 2 százalékkal megemelte a pénzügyi kormányzat. Külön kell szólni az átutalási betétekről. Ez esetben ugyanis a megtakarítások mennyiségi növelése mellett az is cél, azt szeretnénk elősegíteni, hogy a rövid időtartamú megtakarítások ebbe a formába térjenek át. Vagyis a készpénz nélküli fizetési módok terjedését kívánjuk segíteni. Minthogy kormányszintű határozatok is szorgalmazzák a lakossági pénzforgalomban egyre nagyobb szerepet kell kapnia a készpénz nélküli fizetési formáknak. A mostani intézkedés eredményeként a hátralévő 7 hónap alatt — tehát június 1- jétől december végéig — 4,4 milliárd forint többletkamathoz és prémiumjövedelemhez jut a lakosság — mondotta dr. Kalocsay Tamás, az OTP ügyvezető igazgatója. Beszélgetés Juhász Lajossal, a hevesi városi pártbizottság első titkárával (Fotó: Perl Márton) Juhász Lajos, a hevesi városi pártbizottság első titkára nemrégiben vehette át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Igencsak közhelynek, elkoptatott sablonnak tűnnek afféle megállapítások, hogy minden kitüntetés mögött egy ember áll. Mégsem mondhatunk ezzel kapcsolatban újat. mást. Hiszen az elismerés hátterében a mindennapi feladatok gondja, öröme húzódik meg. Ezért alábbi írásunkban kísérletet tettünk arra. hogy bemutassuk Juhász Lajost magát, s ezzel együtt munkáját is. — Először is arra kérem, beszéljen az indulásról, orról, hogyan került kapcsolatba a mozgalommal? — Zárónkon születtem 1947-ben. Szüleim ebben az időben saját és részesművelésre vállalt földön dolgoztak. Ügyhogy, én ennek a területnek a szülötte vagyok. erős érzelmi szálak fűznek ide: az egykori játszótársaimmal, barátaimmal ma is sűrűn találkozom. így hát nemcsak a munkám köt ehhez a tájhoz. Az úgynevezett ..vidéki ember” tisztessége. szorgalma, egyszerűsége nagy hatást gyakorol rám. — Az általános iskolát is szülőfalumban végeztem, majd 1961-től az egri Dobó István Gimnáziumban tanultam, érettségi után pedig a zaránki, majd a tar- naörsi iskolában tanítottam képesítés nélküli nevelőként, A mozgalommal is Zaránkon kerültem szorosabb kapcsolatba: először, mint ifjúsági klubvezető, később, mint KISZ-alapszervezeti titkár. A katonaságot követően több funkciót töltöttem be a KISZ Hevesi Járási Bizottságán. Közben, 1970-ben lettem párttag, ahol 1971-től 1974ig a titkári teendőket láttam el. Ezt követően a Hevesi Járási Pártbizottság apparátusába kerültem munkatársnak, 1976-ban osztály- vezetői feladatokkal bíztak .meg, majd 1981-ben megválasztottak járási pártbizottsági titkárnak. 1984 elejétől pedig a városi pártbizottság első titkáraként tevékenykedem. Közben elvégeztem az egri tanárképző főiskolát, és így „civilben” történelem szakos tanár is vagyok. De a Marxista—Leninista Esti Egyetem szakosított tagozatán is diplomát szereztem. A pedagógus hivatást jelenleg is gyakorolom, hosszabb ideje politikai gazdaságtant oktatok. — Ezek szerint ön jó tíz éve tölt be politikai tisztséget. Ebben az időszakban — munkájában — milyen új kérdések, feladatok kerültek középpontba? — Elöljáróban el szeretném mondani, hogy a feladatok sok esetben más hangsúllyal jelentkeztek, mint például országos szinten. Heves és környéke mezőgazdasági terület. A hetvenes évek elején az úi gazdasági mechanizmus bevezetésével együtt: ez az időszak nálunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek stabilizációjának, a szervezeti keretek kialakulásának korszaka volt. Ekkor kezdték el alkalmazni a legkorszerűbb eljárásokat, ekkor települt •ide az ipar (például a Fi- nomszerelvénygyár hevesi egysége, vagy az erdőtelki Ramóna Szövetkezet). így a hetvenes évek végére a parasztság mellett a munkás- osztály is megjelent. — Kétségtelen, hogy az úi feladatok jelentős része Heves városiasodásával függ össze. A gazdasági vonzás megteremtésén túl a kommunális ellátottság változásaira. fejlesztésére is nagy figyelmet kellett fordítani. A volt hevesi járásban pedig tulajdonképpen a mezőgazdasági jellegből adódó bizonyos fokú lemaradást kellett pótolni, ebben ma is vannak tennivalóink. Ezek között említhetem, hogy a népességmegtartó erő még korántsem kellő mértékű, sok az ingázó. Hevessel, mint várossal szemben a kívánalmak is nőttek. Biztosítani kell több munkalehetőségei — a közelben —, ipartelepítést. Kívánatos az is. hogy alakuljon ki egy bizonyos kisvárosi jelleg, miliő. A formálódó városközpont már irányt szab ennek a követelménynek is. Az új középfokú oktatási intézmény pedig alapot jelent ahhoz, hogy Heves szellemi központ is legyen. További fejlődést kell elérnünk a kereskedelmi ellátás javításában. Igazi, valóságos centrumává kell válnunk a város környékének. — A tervek megvalósításához erős helyi gazdasági egységekre és az elképzeléseket támogató lakosságra is szükség van .. . — Valóban. Legnagyobb eredményeink közé sorolom, hogy gazdasági egységeink a gondok ellenére is megbízhatóak. A legkiemelkedőbbek között tarthatjuk számon a Rákóczi Termelőszövetkezetet, a Finomszerel- vénygyár és a Mezőgép hevesi gyáregységét, a Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezetét. a Hanyi—sajfoki Vízgazdálkodási Társulatot, vagy a tiszanánaí termelő- szövetkezet tejtermelésben elért országos első helyezését. A különböző munkahelyek különben anyagi felajánlások sorát teszik. A másik a lakosság. Ha az emberek látnak benne fantáziát. szívesen hoznak anyagi áldozatot is valamely fontos ügyben. Hogy példákat is mondjak: a lakosság, valamint a gazdasági egységek hozzájárulásával vásároljuk maid meg az ultrahangos vizsgálókészüléket, s így valósul meg Heves bekapcsolása az országos távhívó rendszerbe is. A gázhálózat kiépítése is napirenden van, s ebben is bírjuk a lakosság támogatását. — Az ismert problémák miatt rövidesen összeül a pártértekezlet. Milyen tapasztalatokat gyűjtött ön az előzetes vitákon, érezhető volt-e a párt népszerűségének csökkenése? — Az 1987-es esztendő közepétől lezajlott viták aktivitást hoztak a párttagok körében, ám mindez hatással volt a pártonkívüliekre is. Személyesen is nagyon sok fórumon vettem részt: a taggyűléseken, de kötetlenebb összejöveteleken is. Az itt élő emberek bizonyos országos gondokat nem érzékelnek. nem érzik abban magukat felelősnek. Az adót, az inflációt igen, de például a számottevő munkanélküliséget nem, A vitában egyébként nehéz volt a tervezet fő mondanivalóinál (például a politikai intézményrendszer témájánál) maradni. A kritikai észrevételek a társadalom életének egészét érintették. Én a vélemények (amelyek általában mentesek voltak szélsőségektől) többségével egyetértettem, s ezeket a városi pártbizottság döntése után továbbítottuk is. Ezek között említhetem azt az igényt, miszerint szemlélet- váltásra van szükség: ár munkastílusra a vezetés tekintetében, persze új szervezeti tormákra is. A vezetőknek példát kell mutatniuk. A mérce mindenkor az eredményesség legyen. Felelős. önállóan cselekvő, agilis egvéniségek kellenek, hisz minket csak a tudatos munka mozdíthat ki ebből a helyzetből. A területen átlagos (kb. 3.9 százalék) azok száma, akik megváltak a párttól. Többségük jó, hogv kikerült a mozgalomból. ám olvanok is vannak. akiket sajnálunk. Azokról van szó. akik elsősorban a helyi alapszervezet munkájával voltak elégedetlenek, s egyéni sérelmek miatt távoztak. Őket, sajnos nem tudtuk visszatartani. — Általánosságban is megfigyelhető a bizalom csökkenése. Ez egyrészt az életszínvonalbeli problémákkal, másrészt a vezetés iránti bizalmatlansággal magyaráz- ható._Egyes példák — országos és helyi szinten, szőkébb környezetben — megingatták a vezetés iránti bizalmat, ez kétségtelen. — Család, szabadidő? — gondolom e fogalmak ősz- szefüggenek. — A család biztos háttér számomra. Feleségem —, akivel az ifjúsági mozgalomban ismerkedtem meg — óvodai szaktanácsadó. A fiam 12, a lányom 9 éves. Sajnos. nem tudok annyit együtt lenni velük, mint amennyit szeretnék. Nagyon szívesen olvasok Különösen napjaink társadalomtudósainak munkáját kísérem figyelemmel. Nemrégiben került a kezembe Ancsel Éva: 194 bekezdés a* emberről című műve. Van benne egy sor. amely azt hiszem, minden politikai munkásnak, nekem is ars poeticája kell. hogy legyen. Így hangzik; „Annál teljesebb az ember, minél hiánytalanab- bul szétosztja magát szüntelenül ...” Havas András Láthatatlan tény tnvábbítja az információt A Budapesti Elektroakusztikai Gyár fejlesztőmérnökei többéves munka eredményeképpen elkészítették a vezeték nélküli tolmácsrendszert. Az új berendezés lényege, hogy a kábelkötegek helyett egy láthatatlan fényforrás viszi, illetve továbbítja az információt, 15 nyelven. A készülék sorozat- gyártása várhatóan a negyedik negyedévben elkezdődik. Képünkön: Szabados Károly a berendezés végbemérésénél. (MTI-fotó: Balaton József)
