Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 117. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kincsőrzők Az egymást követő nemzedékek akkor követték el a legnagyobb hibát, amikor hányaveti módon -— ez a gyakorlat napjainkban is febukkan néha — fittyet hánytak az okos. a tapasztalt, a bölcs elődök önzetlenül rájuk hagyományozott épületekbe, szobrokba, festményekbe, könyvekbe kódolt hagyatékára. Eszükbe sem jutott, hogy ezzel a félreértelmezett egyéniségtudattal helytelen döntéseik regimentjét alapozták meg. hiszen az előttünk voltak — kimondatlanul is — miattunk is éltek, értünk is lobogtak, égtek, gyötrődtek, szenvedtek. titkon azt remélve, hogy intelmeiket hasznosítják majd azok, akiknek szánták. Ezért illik -rangjuknak megfelelően méltatni azokat. akik adottságaikhoz, képességeikhez mérten a tőlük telhető legtöbbet teszik a múlt üzenetének népszerűsítéséért. akik gyűjtik, rendszerezik, óvják, gazdagítják mindazt a kincset, amelyet azoktól kaptunk, akik már nem lehetnek közöttünk, akiknek arcélét elmosták az egymás után suhanó évszázadok, akiknek útmutatásai megkönnyítik számunkra az eligazodást a jelen szövevényes kérdéseiben, s akik Ariadne-fo- nalat ajánlanak a jövő tervezéséhez is. Ma, az UNESCO által 1977-ben meghirdetett világnap alkalmat ad arra, hogy mérleget készítsünk, érzékeltetve az eredményeket és gondokat egyaránt. Jó érzés leírni, hogy nincs okunk szégyenkezni, hiszen a buzgalom nem volt hiába, mert napjainkban joggal örvendezhetünk a megnövekedett érdeklődésnek. Elég csak arra utalni.hogy 1986-ban 19.5. tavaly viszont 20 milliónál is többen keresték fel az emlék- és kiállítóhelyeket. Az külön elégtétel, hogy szűkebb hazánknak sem kell szerénykednie, hiszen az országos látogatottsági ranglistán a Dobó István Vármúzeum a második. Az se mellékes, hogy az itt és a hasonló jellegű intézményekben tevékenykedő népművelők frappáns ötleteik, változatos kínálatuk révén nemcsak az értelmiségieket, a diákokat, hanem a kétkezi munkásokat, a szocialista brigádok tagjait is megnyerték, ß felfedeztették velük az ismeretszerzés semmi mással nem pótolható gyönyörűségét. Tétlenkedésre még sincs ok, hiszen tennivalók bőven akadnak, ugyanis ez a tisztes szorgoskodás még inkább hatékonnyá formálható. Érdemes ezen töprengeni. mert áldozatkész őseink nekünk is postázott álmai miattunk is születtek. A ma és a holnapok értékmentőiért ... Pécsi István KORAI BETAKARÍTÁSRA SZÁMÍTANAK A gabonaszezon előtt.*. A Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál már javában folynak az előkészületek arra az időszakra, amikor a munkák dandárja, azaz a betakarítással kapcsolatos tevékenységek következnek. A múlt évi eredményekről, illetőleg az idei kilátásokról kértünk tájékoztatást Sasvári Tivadar kereskedelmi igazgatóhelyettestől. A tavalyi esztendővel ösz- szefüggésben elmondta, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt kalászosokból akkor mind. össze 164 ezer 500 tonnát vásároltak fel, ezen belül pedig búzából csak közel 152 ezer tonnát. Így utóbbiból az export is kisebb volt. mint 1986- ban. Az őrlés is elmaradt a várttól, ellenben a keverék takarmány-termelés az előzetes elképzeléseknek megfelelően alakult, összességében azonban a vállalat 1987- ben 24 millió 155 ezer forintos nyereséget ért el, amely több mint 5 millióval haladta meg az azt megelőző évit. Nos, 1988-ban — szerencsére — alapvetően más, azaz jobb a helyzet. Ebben döntő szerepe vgn a rendkívül kedvező időjárásnak, vagyis annak, hogy mind az ősz, mind pedig a tél kegyes volt a mezőgazdasághoz. Ilyenformán a kalászosok állománya igazán szép képet mutat. A cégnél korai betakarításra számítanak, s az erre való felkészülés már jelenleg is tart. Ütemesen végzik a raktárak ürítését, majd takarítását, valamint fertőtlenítését. Tartanak a Ez a felvétetünk a tavalyi gabonaaratásnál készült, amint a friss búzaszemek a pótkocsira kerültek mobil gépek karbantartási munkálatai is. Június első felében kerül sor a mezőgazdasági üzemekkel történő — hagyományos — tanácskozásra, megbeszélésre. Ügy tűnik a felvásárlás lényegesen nagyobb lesz, mint 1987-ben: gabonából összesen 212 ezer 600 tonna a terv, amelyből a kalászosok részesedése 208 ezer 600 tonna. Étkezési búzából — utóbbin belül — 190 ezer tonna átvételét irányozták elő. ám a pillanatnyi kilátások szerint e mennyiség meghaladhatja a 200 ezer tonnát is, sót — esetlegesen — rekordot is el lehet érni. E számok azt is lehetővé teszik. hogy a búzaexport — 85 ezer tonna — magasabb legyen, mint az elmúlt évben. Jelentős dolog, hogy a teljes kivitelt a második fél évben oldják meg, ugyanis az első hat hónap során — készletek hiányában — nem lehet szállítani. Ugyancsak nagy feladatot jelent a selyAz őrölt búzából liszt jut a zsákba (Fotó: Szántó György) pi nagymalom — ezt a rekonstrukció miatt leállították — „kieső” termelésének pótlása. Ennek érdekében a gyöngyösi malmot folyamatos üzemre állították át, míg az egri, pétervásári, továbbá a hevesi malmoknál megnövelték a műszakszámot. Ezáltal az őrlés csaknem olyan mennyiségű lesz, mint 1987 során. A rekonstrukció egyébiránt 190 millió forintot „emészt fel”, de annak befejezése után a malom teljesítménye napi 150-ről 180 tonnára emelkedik. A keveréktakarmányokból valamelyest kevesebbet állítanak elő, mint tavaly, ám az igényeket maradéktalanul kielégítik. Az új termékeknél — Nutti, Müzli — is számottevő előrelépéssel számolnak: az előzőből 50—100, míg az utóbbiból legalább 150 tonnát produkálnak. Abban is bizakodnak, hogy a hántolt napraforgó forgalmát — mind bel-, mind pedig külföldön — növelni lehet. A cégnél a jelenlegi szabályozók alapján mintegy 16 millió forint nyereség elérését tűzték ki célul. Ezen adat értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az ottani bérek bruttósítása 8, az SZTK-hozzájárulás pedig 3,5 milliós többletköltséget eredményezett, s ezeket az összegeket „házon belül” teremtik élő. A pozitív jelek mellett persze akadnak nehezítő tényezők is. Főként finanszírozási gondok, vagyis a bankok még az előző esztendei hitelek mennyiségének folyósítására sem mutatnak nagy hajlandóságot. Dacára annak, hogy a gabonavállalatok országosan is a legjobban fizető cégek közé tartoznak. Mindez oda vezethet, hogy — amennyiben a mezőgazdasági üzemek a szerződöttön felül is átadnak majd terményeket — az áruk egy részét csak váltókkal lehet „kiegyenlíteni”. A pénz intézetekkel való tárgyalások tartanak, s lehetséges, hogy mégis sikerül közös nevezőre találni. 'E „zökkenőktől” eltekintve minden remény .megvan ar ra, hogy a vállalat az 1988- as esztendő végén igazán jó eredményeket könyvelhessen majd el. Ülésezett az Országgyűlés kulturális bizottsága A hazai kutatóintézetekben. egyetemeken folyó alapkutatások helyzetét tárgyalta meg keddi ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága, az MTA Roosevelt térj székházában, Horn Péter elnökletével. A képviselőknek Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke adott rövid tájékoztatást az MTA történetéről. felépítéséről, továbbá feladatairól, amelyeknek 1986 óta egyik legfontosabbika az országban lolyó alapkutatási tevékenység irá- nyítása-koordinálása, illetve az ehhez kapcsolódó Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) pályázatok gondozása. Utalt annak a szemléletnek a veszélyeire, miszerint az alapkutatás helyett hazánkban elsősorban az alkalmazott kutatásokra és a licencvásárlásokra kellene nagyobb erőforrásokat fordítani. Felhívta a figyelmet arra. hogy színvonalas alapkutatás nélkül megszűnik a külföldi eredmények befogadásának, szellemi hasznosításának lehetősége, hazánk kikerül a tudomány nemzetközi vérkeringéséből, s a magyar tudomány elveszti eddigi eredményei alapján kialakult rangját. Az alapkutatások csak látszólag öncélúak. Megtérülésük ugyan az alkalmazott kutatásénál jóval hosszabb átfutási időt vesz igénybe, nélkülük nem születhettek volna meg azok az eredmények, amelyeket például a mező- gazdasági fajtanemesítésben. a gyógyszerkutatásban vagy éppen a számítástechnikai programok exportjában elértünk. A számítások bizonyítják, hogy az alapkutatásokba befektetett összegek már a szerzői és licencdijak bevételéből is bőségesen megtérülnek. s nem véletlen — mondotta —. hogy a fejlett országok e területen mindenütt megnövelték a költségvetési ráfordításokat. A társadalmi-gazdasági kibontakozás meghatározó kérdése: mennyire érvényesül hazánkban a gyakorlatban is az a felismerés, hogy az alapkutatás húzóágazat, továbbá, hogy ennek megfelelően változásra van szükség e tevékenység finanszírozásában is. Ma Magyarországon a költségvetés mindössze 0.7 százalékát fordítják kutatásra. míg a fejlett országokban például 5—8 százalékát. Hazánkban o kutató- intézetek működési költségeinek így csupán 21 százalékát fedezi a költségvetés, a többit saját bevételeikből teremtik elő. Az ön- fenntartás kényszere miatt félő, hogy egyre több olyan feladatot vállalnak. amely alaptevékenységüktől eltéríti őket. Gondot jelent az is. hogy a nagy tudós-kutató egyéniségek mindinkább külföldön tudják csak az alapkutatásaikat végezni, s veszélybe kerül a magyar kutatógárda megtartása. Emlékeztetett rá. hogy mind az MTA elnökségének korábbi állásfoglalásaiban, mind a mostani közgyűlésen megfogalmazódott: az 1990- es évekre fokozatosan el kell érni. hogy a mai 21 százalékos arány megkétszereződjön. Ahhoz, hogy az alapkutatások a korábbinál hangsúlyosabb támogatásban részesüljenek — hangsúlyozta az MTA elnöke —, szükséges lenne, hogy az Ország- gyűlés is felkarolja az alapkutatások ügyét, s a parlament a jövőben döntő szerepet kapjon a kutatásfinanszírozás költségvetésének meghatározásában. Ehhez kérte a kulturális bizottság támogatását is. Szociológusok nemzetközi tanácskozása Egerben Pozsgay Imre is részt vett a vitában A politológusok és szociológusok Egerben rendezett nemzetközi tanácskozásának második napján, kedden a párt- és a szocialista demokrácia fejlődése volt az eszmecsere fő témaköre. A külföldről érkezett vendégek közül Federigo Argen- tieri, az Olasz Kommunista Párt központi politikatudományi intézetének munkatársa tartott referátumot, elemezte többek között a nyugat-európai kommunista mozgalom és a szocialista országok pártjainak viszonyát. A téma hazai előadójaként Schmidt Péter, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének munkatársa a párt reformtörekvéseiről, a demokratizmus kiszélesítésének feltételeiről mondott vitaindítót. A tanácskozás résztvevői délután Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront főtitkárával találkoztak. A politikai intézményrendszer korszerűsítéséről rendezett vitában a főtitkár egyebek között a társadalmi reformok lehetőségeiről, a népfront szerepéről, feladatairól beszélt. A tanácskozás ma a kö- zépkelet-európai nemzeti azonosságtudat és az úgynevezett „Európa-probléma" témakörével foglalkozik. ISMERKEDÉS AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOKKAL Megyénkben az Édosz elnöksége Az Élelmezési Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének Elnöksége hétfőn és kedden kétnapos kihelyezett ülést tartott Heves megyében. A testület tagjai és az apparátus vezetői szűkebb hazánk élelmiszeripari vállalatainál, üzemeinél tettek látogatást és a helyszínen tanulmányozták a dolgozók munkakörülményeit, a szakszervezeti munka tapasztalatait. Balogh Károlynét, az Édosz főtitkárát és Szabó Bélát, az Édosz Heves Megyei Bizottságának titkárát hétfőn fogadta Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára Kölcsönösen tájékoztatták egymást az élelmiszeripar helyzetéről, valamint aktuális szakszervezeti feladatokról. Az Édosz elnöksége kedden, az Egri Dohánygyárban testületi ülést tartott Ennek keretében áttekintették az iparágon belül az anyagmozgatás korszerűsítésére, a munka megkönnyítésére tett üzemi, vállalati intézkedéseket. Egyben értékelték, a szakmai szak- szervezeti munka Heves megyei tapasztalatait is.
