Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-17 / 116. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 17., kedd 3 FOROG? NEM FOROG? Mérlegen a lakossági befektetések Az infláció idei. kiugróan magas mértékét a kor­mány szóvivője már tavaly szeptemberben jelezte, sőt — a korábbi szokásoktól eltérően — bejelentette. A lakosság első reagálása, magától értetődően, a gyors pénzköltés volt. Az év utolsó három-négy hónapjában mindenki igyekezett megvenni a bútort, építőanyagot, híradástechnikai cikket, háztartási gépet, amit egyéb­ként esak jóval később szerzett volna be. A vásárlás­nak azonban gátat szabott egyfelől a szűkös kínálat, másfelől a fogyasztói szükséglet. Amikor már minden megvan, ami kapható, és. ami az ésszerűség határain belül megvehető, és még mindig marad az értékét gyorsan vesztő pénzből, akkor mi a teendő? Akkor a pénzt oda kell helyezni, ahol az a leginkább megőrzi értékét. Miután pénzüket sokan in­gatlanba és műkincsbe menekítették, a házak, laká­sok, telkek, festmények, ré­giségek ára is felszökött. S még mindig több száz milli­árd forint maradt a lakosság birtokában, részben szeré­nyen kamatozó takarékbe­tétben. Mi sem természete­sebb ilyen helyzetben, mint­hogy a kereslet a befekteté­si lehetőségek felé fordul. Miután magánszemélyek egyelőre csak magánvállal­kozásba fektethetnek be pénzt közvetlenül — azok száma viszont csekély, koc­kázatuk viszont nagy — azt lehetett várni, hogy a ház­tartások megtakarításaikat közvetve, kötvények vásár­lása útján, állami vállalatok­ba, szövetkezetekbe fektetik. Vagyis azt lehetett várni, hogy igencsak felélénkül a kötvénypiac, és ennek követ­keztében magasra kúszik az értékpapírok árfolyama is. Miért alacsony a kötvények árfolyama ? Am nem így történt. A várakozásokkal ellentétben ma a lakossági kötvények árfolyama alacsonyabb, mint valaha. Hogy miért, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a múlt év végén a gazdálkodó szervezetek rendkívül sok kötvényt bocsátottak ki; e2 vezetett túlkínálathoz, az pe­dig az árfolyamok lefelé tendálásához. Mások abban látják a kötvénypiac lany- haságának okát, hogy a leg­magasabb hozadékú értékpa­pírok sem őrzik meg a be­fektetett pénz értékét; kama­tuk a kamatprémiummal együtt is éppen csak hogy eléri azt a bizonyos 15 szá­zalékot, az előirányzott inf­lációs rátát. Mindkét véleményben le­het igazság, de ha meggon­doljuk, hogy a tavaly év vé­gi nagy kötvénykibocsátási hullám után is vagy tízszer- tizenötször annyi pénzt őriz a lakosság jóval alacsonyabb kamatozású takarékbetét­ben, mint a 11—15 százalé­kot kamatozó kötvényekben, akkor más okokra is gya­nakodnunk kell, az említett két ok nem szolgál kielégitő magyarázattal. Vélhető, hogy a lakosság nem szokott hozzá, hogy pénzével bánni kell, hogy pénzét kezelni kell tudni, s csak kevesen gondolnak rá, hogy ma már a pénzt for­gatni is lehet. A rövid ide­ig nélkülözhető pénzből pél­dául kincstárjegyet venni 3, 6 illetve 9 hónapra, mert an­nak kamata is több, mint a betét, a hosszabb időre be- fektethetőből pedig kötvényt vásárolni, s nem is akármi­lyet, nem is bármelyik köt­vényt, hiszen az értékpapírok között is akad kamatos ka­matozású, kamatprémiumot fizető, illetve nem fizető, ép­pen névértéken kapható, és így tovább. A sokféle lehe­tőséget mérlegelni, a lehető­ségeket összevetni befektet­hető pénzük mennyiségével, a pénz nélkülözhetőségének idejével — az efféle számí­tásokat egyelőre kevesen gya­korolják. Ebből egyebek között az is következik, hogy a mi vi­szonyaink között, ahol a pénz kezelésének. forgatásának kultúrája széles körben még nem alakult ki, a lakossági megtakarítások nemzetgaz­dasági hasznosításához nem elegendő az új, a viszonylag változatos befektetési for­mák egyszerű felkínálása. Ezeket a formákat a kincs­tárjegyek, a kötvények kibo­csátóinak, a bankoknak és a biztosítóknak — az utób­biak is ajánlanak új formá­kat — erőteljesebben kelle­ne ismertetniük, propagálni­uk. A lakosság többsége ugyanis ma még a feltétele­ket sem ismeri; sokak szá­mára homályban maradtak a kamatjövedelem adóterhei, amint az sem köztudott, hogy milyen garanciák vannak ér­vényben a befektetett tőke visszafizetésére. Így akik von­zódnak az új megtakarítási formákhoz, azok is inkább a járt utat választják, s a ta­karékpénztárakhoz kitapo­sott út vezet. Mikor érdemes értékpapírt vásárolni? A hazai kötvénypiac aty­jának titulált Járai Zsigmond azonban úgy látja, hogy mindamellett más is hozzájá­rul a kötvények iránti ke­reslet lanyhaságához. Neve­zetesen: éppen az értékpapí­rok alacsony árfolyama. Mert akik azt látják, hogy a tavaly vett kötvényt idén csak szerény haszonnal le­het eladni, azok úgy vélhe­tik, most sem érdemes ér­tékpapírt venni, mert jövőre esetleg még alacsonyabb lesz az árfolyam. Holott a pénz­piaci műveletekben gyakor­lott szakértők szerint inkább akkor kell venni, amikor olcsó lehet, és akkor eladni, amikor magas az árfolyam. Ám ennek belátásához olyan tapasztalatok kellenének, amilyenekkel a hazai lakos­ság nem rendelkezhet. Járai Zsigmond szerint a papírokat forgalmazó ban­koknak össze kellene fogni­uk a kötvénypiac megsegíté­sére, és éppen az árfolyamok feltornászásával lehetne megerősíteni a kötvények iránti bizalmat, ö, a legna­gyobb forgalmazó, a Buda­pest Bank nevében ezt meg is tenné, de a többi bank másként gondolkodik, s nem akar vele tartani. Ezért a Bu­dapest Bank azt tervezi, hogy megveszi a többi banknál lé­vő, mintegy 200 millió forint értékű papírkészletet — ki­egészítve ezzel saját, mintegy 700 milliós készletét — és magasabb árfolyamokat dik­tál, amitől a vásárlási-befek­tetési kedv megélénkülését reméli. Mert a tömegpszi­chózis azt sugallja: ami drága, az biztosan értékes. És a köt­vény valóban értékes, lévén pillanatnyilag a legbiztonsá­gosabb és legjobban jövedel­mező megtakarítási forma. Még akkor is, ha kamata csupán megközelíti a reálka­matot. De talán ennek felismeré­se lendíthetné a legnagyob­bat a kötvénypiacon. Az, ha sokkal többen tanulnánk és gyakorolnánk a pénzforga­lom művészetét, tudván: csak az a pénz hasznosul igazán, amelyiket forgatnak, amelyik bekerül a gazdaság vérkeringésébe. Amelyik in­gatlanba vagy műkincsbe mer évül, az legfeljebb az inflációt gerjesztheti. G. Zs. KÖTETLEN TARTÁSSAL - NAGYOBB TEJHOZAM Mintatenyészet Tiszanánán Úgy tartják, hogy a mező­gazdaság „nehézipara” az ál­lattenyésztés, s ezen belül is a szarvasmarhatartás igényli a legtöbb szakértelmet, a leg- meszebbmenő gondozást. Nos, a Tiszanánai Petőfi Termelő­szövetkezet épp ebben ért el országosan is kiemelkedő eredményeket. Évek óta a legelsők között vannak a tej­termelési versenyben, olyan „vetélytársakat” utasítva ma­guk mögé, mint a hódmező­vásárhelyi és a hajdúböször­ményi tsz-ek. Mielőtt végigjárnánk a ti­szanánai szarvasmarhatele­pet, a termelőszövetkezeti vezetőkkel beszélgetünk. A polcokon szinte számlálha- tatlan serleg: az elmúlt négy évben egymás után elsők lettek az országos tejterme­lési versenyben, azt megelő­zően két ízben második, két ízben pedig a harmadik he­lyet szerezték meg. — Egyenes ivű. mondhat­nánk, elsöprő a győzelem ... Beszélgessünk róla, hogyan sikerült elérni. — Az elmúlt évben az 500-as tehénállomány alat­ti kategóriában 7105 kilo­grammos laktációs értékkel nyertük meg a versenyt. — mondja Godó Lajos, a ter­melőszövetkezet elnöke. — Méghozzá meglehetősen mos­toha körülmények között ér­tük el ezt az eredményt. Ugyanis tavaly szeptember 10-én fejeződött be a szarvas­marhatelep egy éven át tar­tó rekonstrukciója. Vala­mennyi épületet érintette, zsúfoltság volt, nem ritkán száz ember is dolgozott az építkezésen. A korszerűsítés 21 millió forintba került, amelyből tízmilliót állami támogatásként kaptunk. A régi technológiáról áttértünk a kötetlen tartásra. Szakmai­lag is indokolt volt, azóta előnyösebb a borjúnevelés, és szaporodásbiológiai javu­lás is tapasztalható. A tiszanánai 400-as tehén- állomány havonta 230—240 ezer liter tejet ad, egy év­ben az egy tehénre jutó mennyiség eléri a 6500 li­tert. Heves megyében egye­düli ez a szarvasmarhatelep, amely elnyerte a törzstenyé­szet címet: 47 bikanevelő te­henük van, s tíz olyan bi­ka került Tiszanánáról az ország gazdaságaiba, amely­nek kiváló a tenyészértéke. — A szakemberek épp a közelmúltban értékelték te­lepünket, s kiválónak talál­ták — fűzi tovább a szót az elnök. — Az volt a vélemé­nyük, hogy az előző évhez viszonyítva sokat javult az állomány kondícióban, kül­lemben, genetikailag. Mind­ez épp a kötetlen tartás eredményeképp. Godó Lajos: A szarvasmarhatartás nagyobb rangot kellene, hogy kapjon ... szer tizenhatos fejőállásunk van. — Várható, hogy az idén még több nyereséget hoz az ágazat? — Mindenekelőtt a jó mi­nőség megtartását szeret­nénk, de tervezünk négy-öt százalékos növelést is. A je­lenlegi kiváló állományunk lehetővé teszi, hogy jövő évtől az alacsonyabban teje­lő egyedeket eladjuk. Véle­ményem szerint a megma­radtak elérhetik átlagosan egy évben a 9—10 ezer liter tejet is. A tenyészbikajelöl­teket 70—80 napos korukban magas áron értékesítjük. A telep korán ébred. Haj­nali négykor már etetnek, öt órakor kezdődik a fejés. Az első műszak után a délutá­nival este hétre végeznek az itt dolgozók. Ott jártunkkor Báti Anna ágazatvezető és munkatársai éppen egy új takarmánytisztító gépet „vizs­gáztattak”. A világbanki hi­telből vásárolt UNIMIX szá­mítógépes mérleggel felsze­relt. a komputer két évig tárolja az adagmennyisége­ket. Az országban mindössze hatvan ilyen van... De nem kevésbé korszerű a te­lep angol gyártmányú Case rakodógépe sem, amely uni­verzális műveletekre képes a takarmányozásban, trá­gyázásban. A növendékmarhák körül is többen szorgoskodnak, ma oltás van. Dr. Szépe Bálint állator­vos: — A 218 növendékmar­hát teljes egészében mente­sítettük a leukózistól. Amió­ta az állomány kötetlen tar­tásban van. sokkalta egész­ségesebb, s a tej közel ki­lencven százalékos első osz­tályú volt az év eddigi hó­napjaiban .. . A tiszanánai termelőszö­vetkezet nem elégedett meg hát az eddigi sikerekkel. A korszerűbb tartástechnoló­gia, a szakértő gondozás, a szorgalmas munka ezután is biztosítékot ad arra: a jö­vőben is mintatenyészetük lesz. Mikes Márta A szabad ég alatt egészségesebb az állomány (Fotó: Perl Márton) — Minden bizonnyal nye­reséges a tsz-nek a szarvas- marhatartás . . . — Tavaly 4 millió 800 ezer forintot hozott az ágazat, ám meggyőződésem, hogy nincs megfelelő rangja. A tej li­terének felvásárlási ára 7,90. ehhez 2 forint 90 fillér ár- kiegészítést kapunk. Az utóbbi összeg egyébként az elmúlt öt évben háromszor változott, nincs meg hát a biztonságunk. Véleményem szerint be kellene építeni a termelői árba, hiszen a rá­fordított költségünk állandó­an emelkedik. Prázmári László állatte­nyésztési fő-ágazatvezetővel bejárjuk a rendezett. kor­szerűsített telepet, közben a szakember magyaráz: — Az országban sok he­lyütt jártunk, s a számunk­ra legelőnyösebb. egyben legkorszerűbb tartástechno­lógiát választottuk. Az állo­mány gondozása gépesíthe­tővé vált. tíz helyett 2—3 Prázmári László: A korszerűsítés, a gépesítés nagyobb tejhozamot is eredményezett gondozóra van szükség. A kötetlen tartásban szabad az állatok mozgása, így to­vább javult a tejtermelés. A borjak természetes körül­mények között, friss levegőn vannak. Négy-öt napos ko­rig a kiscsoportos elletőben — egyébként minden beavat­kozás nélkül jönnek világ­ra —. később az úgyneve­zett Steiman-ketrecekben. Csak tiszta Holstein-Fríz az állomány, a mesterséges megtermékenyítés során a bikanevelő tehenek ameri­kai. izraeli termékenyítő anyaghoz jutnak . .. Döntő a takarmányellátás színvo­nalának javulása, a fehérjét repcedarával, napraforgóval, sörtörköllyel biztosítjuk, hely­ben keverjük a gazdasági abrakkal. A legfontosabb alaptakarmány a szilázs és a lucernaszéna. Korszerűbb lett a fejés is: stabil vákuu­mot alakítottunk ki, meg­szűnt az ingadozás. Elektro- pulzátoros vezérléssel két­HITEL ÉS KERESKEDELEM Törekvések egy nehéz évben Az elmúlt év elején ala­kult hazánkban az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársaság. Az intéz­mény a maga nemében az öt legnagyobb közé tartozik, s a reform eredményekép­pen jött létre. A partnerek a népgazdaság valamennyi ágazatát képviselik. Nagy részük azonban a mezőgaz­daságban, az élelmiszeripar­ban és a belkereskedelem­ben működik. Így a rövid lejáratú kölcsönállomány 80 százaléka e három területre összpontosul, ami túlnyomó- részt az élelmiszer-termelés és -értékesítés különböző fá­zisaival függ össze. A kez­deti munka alapvető célja­ként az önálló működés fel­tételeinek megteremtését, a kapcsolatrendszer kiépíté­sét, a szolgáltatások körének bővítését és színvonalának emelését tűzték ki Ezen túl­menően szükségessé vált a gazdaságpolitikai elképzelé­sek megvalósításában a ha­tékonyság növelése, a nép- gazdasági egyensúly javí­tása. E munka sikerét bizto- sította a széles hálózat, amelyben 48 szervezet mű­ködik azonos üzleti felhatal­mazással. A negyedik ne­gyedévtől ugyan szűkült a mozgástér, de a lehetőségek­hez mérten az alaptőke meg­emelésével, valamint köl­csönök felvételével az üzlet­felek igényeinek minél tel­jesebb kiszolgálására töre­kedtek. Az országos hálózattal ren­delkező intézmény egyik bankja megyeszékhelyün­kön kapott otthont. Munká­jukról Nagy Attila osztály- vezető adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a több mint félszáz dolgozó lelkiis­meretes munkájának kö­szönhetően az év első mun­kanapjától kezdve fennaka­dás nélkül biztosították szol­gáltatásaikat. A pénzforga­lom lebonyolítása mellett foglalkoznak valutával, csek­kek vételével, eladásával, hi­telellátással, betétgyűjtéssel és kötvényforgalmazással. Hozzájuk 113 gazdálkodó tar­tozik, s az országos helyzet­től eltérően a nagy rész itt az ipari és a kereskedelmi ágazatot képviseli. Fő üzlet­ágaink közül 1987-ben a hi­telfolyósítás meghaladta a kilencmilliárd forintot, mi­közben a betétgyűjtés terén a rugalmasabb kamatpoliti­kának köszönhetően szintén jelentős sikereket könyvel, hettek el. Újdonságként a követelé­sek megvásárlását is bevezet­ték. amely az egyik legsike­resebb kontsrukciónak bi­zonyul. Ezzel javult az ér­dekeltek fizetési fegyelme és csökkent a sorban állók szá­ma. Idén január 1-jétől fel­hatalmazást kaptak kisiparo­sok számlavezetésére, betét- gyűjtésre, illetve hitelezés­re. Könnyíti a helyzetet, hogy ezeket a munkákat szá­mítógéppel végzik. A bizal­mat mutatja, hogy a gazdál­kodók 55 millió forint érté­kű részvényvásárlással já­rultak hozzá az alaptőke nö­veléséhez. Mindezek ered­ményeképpen sikeresen zár­ták a múlt évet. Az idén kirótt szabályok és elvárások érzékenyen érintették a versenyhelyze­tet. Ennek ellenére bíznak abban, hogy tovább tudják fejleszteni szolgáltatásaik kö­rét és minőségét. Megalakulásukkor többek között a „korrekt és őszinte párbeszéd az ügyfelekkel" jelszót tűzték zászlójukra. Ez kötelezi őket most is, hogy kinyilvánítsák: nagyon kemény évre számíthatnak, hiszen a kormány stabilizá- oiós programjának sikere múlik azon, hogy sikerül-e kordában tartani, netán visz- szájára fordítani a kedvezőt­len folyamatokat. Mindeze­kért elvileg helyeslik a szi­gorúságot. Hangsúlyozzák azonban, hogy a gyakorlat­ban reális és végrehajtható pénzpolitikára van szükség, hiszen a megalapozatlan sza­bályozás könnyen megsem­misítheti az eddig elért ered­ményeket. A továbbiakban is forrásaik és egyéb lehető­ségeik alakulásának függ­vényében elégítik ki partne- reik kölcsönigényét. Ez a helyzet arra ösztönöz, hogy alaptőke-növelést hajtsanak végre. Hogy mindez sikerüljön, ahhoz nemcsak saját erő­forrásokat kívánnak fel­használni. Kérik, sőt vár­ják, hogy partnereik az ed­digiekhez hasonlóan tovább­ra is segítsék észrevételeik­kel, javaslataikkal munká­jukat.

Next

/
Thumbnails
Contents