Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-03 / 104. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. május 3., kedd 3 A HINSZ megalakulásának 40. évfordulójára Ezekben a hónapokban a magyar ifjúsági mozgalom történetének fontos szakaszára emlékezünk. Négy évtizeddel ezelőtt véget értek az ifjúságért folyó pártharcok. Az 1947. évi választások, illetve a választásokat követő politikai átalakulások eredményeként 1948 márciusában a pártok ifjúsági szervezetei kimondták feloszlásukat, s megalakultak az ifjúság egységes rétegszervezetei. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) városi szervezeteinek és a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM)-nak a tagsága az 1946-ban megalakult Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanonc mozgalom (SZIT)-hoz csatlakozott. A MADISZ falusi szervezeteinek tagjai a Népi Ifjúsági Szövetség (NISZ) és a Független Ifjúsági Szövetség (FISZ) tagságának hozzájuk csatlakozó részével és más fiatalokkal együtt megalakították az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségét (EPOSZ). A SZÍT, az EPOSZ, valamint az egyetemi és főiskolai ifjúsági egyesületek szövetsége, a MEFESZ, illetve Középiskolai diákok szervezete, az MDNSZ és az Ű ttörőszövetség 1948. március 22-én szövetségbe tömörülve megalakította a Mayyar Ifjúság Népi Szövetségét (MINSZ). A szövetség elnökévé Nonn Györgyöt, főtitkárává Hollós Ervint választották. Márciusban megalakult a MINSZ Heves megyei szervezete is. A megyei bizottság titkára: Horváth Nándor volt. Tagjai: Bodnár András, EPOSZ megyei titkár. (1948. közepétől Tamás László); Kurucz István SZÍT megyei titkár; Tóth János, a Diákszövetség Eger városi titkára; Jedlicska Gyula, MEFESZ titkár; Marton Ferenc, megyei Úttörő titkár; Eszterhás Ferenc, megyei közművelődési felügyelő; Farkasvölgyi Tivadar, a megyei sporthivatal elnöke és Darvas Andor, a MINSZ Eger városi titkára. A MINSZ feladata a rétegszervezetek munkájának összehangolása és irányítása volt, A MINSZ-en belül valamennyi tagszervezet viszonylag önálló maradt — közvetlenül mindegyikük a saját országos, területi és helyi vezetőségeinek az irányítása alatt állott. A MINSZ-Iben és külön- külön valamennyi tagszervezetében kommunista vezetés érvényesült, de mivel a rétegszervezetek tag.iiii között ott volt a pártok ifjúsági szervezetei tagságának bizonyos hányada is, azok vehetői is helyt kaptak a rétegszervezetek vezetőségeiben. A MINSZ létrehozásával tehát olyan egység született, amely rétegszervezeteken alapult és az ifjúság teljes egységéért folytatott harc szerves része lett a népi demokratikus forradalom győzelméért vívott harcnak. A MINSZ fontos célkitűzésének tekintette, hogy az ifjúság tömegeit megnyerje a szocialista építés feladatainak, hirdette a marxista— leninista tanokat, politikai oktatási köröket szervezett, erősítette a munkás- és parasztfiatalok politikai szövetségét. A MINSZ-be tömörült tag- szervezetek elfogadták a szövetség célkitűzését és természetesen, sajátos feladatok megoldására is ösztönözték fiataljaikat. A munkásifjúság egységes szervezetének létrehozása 1948. őszére befejeződött a megyében. Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban, továbbá az ipari üzemekben működő 25 SZÍT-szervezethez körülbelül 2000 fiatal tartozott. Létszámban a legnagyobbak és a legerősebbek az üzemi SZIT-szerve- zetek voltak. így például a hatvani cukorgyárban 120, egercsehi bányatelepen 80. a bélapátfalvi cementgyárban 90 tagja volt a SZIT- nek. Tényleges tömegbefolyása nagyobb volt a taglétszámnál. Akcióiban és rendezvényein gyákran vettek részt más rétegekhez tartozó fiatalok is. A SZÍT élsősorban a munkásifjúság szakmái képzésével és továbbképzésével foglalkozott. De fontos szerepet vállalt az ideológiai nevelőmunka területén és a gazdasági feladatok megoldását segítő termelési versenyek megszervezésében is. Egyik legfontosabb feladatának tekintette a munkás- egység, az üzemi ifjúság egységének a megteremtését de az ifjúsági politika más területén is elősegítette a forradalmi erők összefogását. ,A mozgalmi munka szervezését, irányítását kislétszá- mú függetlenített apparátus (Heves megyében 4 fő) széles körű aktivista csoportokra építve és eredményesen végezte. A megyei titkári funkciót 1948-ban' Kuruc István, ill. Túrós József, 1949 nyarától Nagy Sándor látta el. A SZÍT egri városi szervezeteinek élén 1949 végéig Kocsis Sándor állt. Lendületesen folytatódott a parasztifjúság rétegszervezetének kiépítése is. Bár az elmaradott falusi viszonyok, a falusi rétegek egymástól való idegenkedése; az osztályelkülönültség; a vallási ellentétek gátolták a munkát. 1948. decemberében már 91 EPOSZ-szervezet működött a megyében. A közel hétezer EPOSZ-tag 88 százaléka — tehát döntő többsége — paraszt, 7 százaléka munkás- és 5 százaléka értelmiségi és diákfiátal volt. 1948 tavaszán megszervezték az EPOSZ jnegyei titkárságot és az év végéig kiépültek a járási titkárságok is. Az EPOSZ megyei titkára sorrendben: Bodnár András, Tamás László és Bu- kucs József volt. A megyei titkárhelyettesi, illetve káderes funkciót Nagy Sándor, a leányfelelö- si reszortot Simon Rózsi látta el. Járási titkárok voltak: az egri járásban Bukucs József, illetve Csáki Mihály, a gyöngyösi járásban Gál Imre, a hatvani járás titkára Sághi Vilmos, a hevesi Mi- kus László, a tiszafüredi járási titkári funkciót Varga Imre töltötte be. Az EPOSZ létrehozása fontos politikai lépés volt a magyar ifjúság népi demokratikus egységének megteremtése és szocialista szellemű nevelésének kibontakoztatása útján. Ugyanakkor értékes hozzájárulás is azokhoz a nagy társadalmi erőfeszítésekhez. amelyek a falusi fiatalság jogos érdekeiért; művelődésének. szakképzésének és foglalkoztatásának megoldásáért és társadalmi felemelkedéséért hazánkban kibontakozott. A tanulóifjúság egységszer- vezetének létrejötte bonyolultabb folyamatban ment végbe. Egyrészt a tanulóifjúság megosztását eredményező pártharcok megelőzésére 1947 végéig törvény tiltotta 'ifjúsági szervezetek létrehozását a középiskolákban. Másrészt az egyházi iskolák tanulóinak magatartását erősen befolyásolta az a küzdelem, amely a felekezeti iskolák államosítása, illetve az állam és egyházak közötti megegyezés körül folyt. Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy az 1947 48-as tanévben még csak 10% körüli a munkás- és parasztszármazásúak aránya a középiskolákban. A diákok haladó szervezetei — néhány hónapig még a Diákszövetség is — az iskolán kívül dolgoztak. Az oii egységes rétegszervezetek ugyanakkor viszonylag rövid idő alatt megalakultak.„1948. június közepéig a megye minden középiskolájában létrejöttek és munkához láttak a Diákszövetség helyi szervezetei. Az ifjúsági szövetség több akciója közül (ilyen volt pL a tanulói ön- kormányzat megvalósítása, az érdekvédelem), az egyik legnagyobb tömegeket megmozgató akció, a „Tanulj lobban!” mozgalom volt. De figyelmet fordított a fiatalok politikai nevelésére is. Az egri tanulófiatalság demokratikus és forradalmi mozgalmában kiemelkedő szerepet játszottak a II. Rákóczi Ferenc Népi Kollégium vezetői és aktivistái, továbbá azok a fiatalok, akik a Diákszövetség városi szervezeteiben dolgoztak. Többségük ezekben az években, a politikai harcokban edződött meg, nevelődött kommunistává. Itt szerezték meg az alapokat későbbi jelentős társadalmi posztjaik ellátásához. Az. ő sorukba tartoznak többek között: Fekete Ottó, a Fővárosi Tanács csoportvezetője, Jedlicska Gyula, az MSZMP Politikai Főiskola nyugalmazott tanszékvezetője, dr. Ország Imre nyugalmazott honvéd főtiszt, Sándor László, a Munkásőr Parancsnoki Iskola tanára, dr. Tóth János, a MiETESZ főtitkára, Bári József nyugalmazott vállalati igazgató. A MINSZ-be tömörült rétegszervezetek működésük közel három esztendeje alatt progresszív szerepet töltöttek be a magyar társadalomban. A mozgalom legnagyobb eredménye, hogy az egységes rétegszervezetek útján a magyar ifjúságot bekapcsolta a szocialista Magyarország építésébe. A változatos tevékenység, az oktatás és a nevelés együttes hatására a fiatalok mind szélesebb rétegei értették meg, hogy a szocializmus jelenti számukra az emberibb jövőt, s meggyőződésüket egyre többen tettekben is bizo‘- nyították. Amellett, hogy az MDP vezetése, a szocializmus építésének torzulásai károkat okoztak soraikban, bizalmuk, hitük és lelkesedésük tiszteletre, méltó értékeket teremtett. A MINSZ jelentőségét növelte, hogy önálló, rendszeres és folyamatos szervezeti életet teremtett, hozzájárult a fiatalok közösségi életének kialakításához, az új. szocialista mozgalmi formák és akciók létrehozásaihoz. Kétségtelen. hogy az ifjúsági mozgalomban is jelentkező kampányszerűség, a formalizmus csökkentette az igazi eredményeket, sok olvan kezdeményezést, munkaformát örökített meg, ami még ma is hasznosítható tanulságokkal szolgál. Dr. Nagy Sándor Négy évtized a szőlészetért A szőlészeti és borászati kutatás négy évtizedes múltra tekint vissza az egri történelmi borvidéken. Minden megoldásra váró problémáját az Egervin — Eger— Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát — Kőlyuktetői Szőlészeti és Borászati Kutató Állomása oldja meg az elődök nyomdokain haladva. A terület klímájának megfelelő tíz új borszőlőfajtát ismertek el eddig államilag, és 660 szőlőfajta és fajtajelölt kiértékelése folyik. A cél az, hogy a végtermék minősége révén versenyképes legyen a piacon, s ehhez megfelelő borszőlőalapanyagra van szükség. Az cpülol Főjavítás és üzemanyag-átrakás a Paksi Atomerőműben A Paksi Atomerőmű egyes számú reaktorblokkját a hét végén leállították, és megkezdődött a berendezések szokásos évi főjavítása, valamint a reaktorban levő nukleáris üzemanyag kicserélése, illetve az előírásoknak megfelelő átrendezése. A 46 napra tervezett munka során a Paksi Atomerőmű szakemberei átvizsgálják a berendezéseket, elvégzik a szükséges megelőző karbantartást, olyan alapossággal, hogy egy évig lehetőleg ne kelljen leállni semmilyen ok miatt, folyamatos legyen a villamosenergia-termelés. Az erőmű üzembiztonságát azzal is növelik, hogy a technológiai berendezéseken kisebb módosításokat hajtanak végre, ha a többéves üzemelési tapasztalatok ezt indokolják. A reaktor üzemanyag-töltetének egyharmadát, a kiégett, elhasználódott fűtőelemeket eltávolítják az aktív zónából és helyettük friss üzemanyagot tesznek a reaktortartályba. Az átrakást és a meghatározott mértani alakzat szerint való átrendezést a belső térben azzal a speciális géppel hajtják végre, amelyet a Paksi Atomerőmű szakembereinek terve alapján fejlesztettek ki. Az új gép az elmúlt évi tapasztalatok szerint nemcsak sugárvédelmi biztonságot jelent ebben a különleges munkában, hanem gyorsabban is dolgozik, mint a korábban használt berendezés. Az egyes blokk főjavítása után az atomerőmű másik három blokkjának berendezésein is sorban elvégzik majd a hasonló karbantartást és fűtőelem-átrakást, a nyári időszakban, amikor csökken a villamosenergiaigény, tehát nem okoz nagy kiesést egv-egy erőművi blokk leállása. Az idei magoncok... (balra fent) ♦ Zöldfürt-megfigyelés. Végzi: Bereznai László szölöneme- sitő (jobbra fent)-AA bor laboratóriumi vizsgálata (Fotó: Szabó Sándor)
