Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Érték­teremtők Fegyelem a középkorú férfit. Elmélyülten, szót­lanul tevékenykedik, még­is látni: szívvel-lélekke! teszi dolgát. Minden rez­dülése arra utal, hogy el­foglaltságában színt, tar­talmat, fantáziát lát, s úgy serénykedik, hogy köz­ben eszébe sem jut: fo­rintjaiért, megélhetéséért is szorgoskodik. Elnézem a fiatalembert Legalább húsz évvel if­jabb . nála, mégis ugyanaz a lendület, szenvedély sar­kallja a minél rangosabb teljesítményekre. Máskor mindketten fel­horkannak, ha restekkel, immel-ámmal ügyködőkkel ütköznék, ha szembesülnek a hanyagság, sajnos foly­vást gyarapodó példatárá­val, ha olyanokkal talál­koznak, akik minél keve­sebb energiaáldozattal sze­retnének túljutni a napi nyolcórás kötöttségen. Lá­tom őket a második „mű­szakban”. Meglepő, de az intenzitás itt sem más, ek­kor sem erősebb, mint az előirt penzumok szakaszá­ban. Nincsenek kevesen, csak ritkán beszélünk róluk, s ők — ez szinte törvénysze­rű — húzódoznak érdeme­ik csillogtatásától, vitatha­tatlan eredményeik nép­szerűsítésétől. Erre ugyan­is nem pazarolják értékes perceiket. Tiszteletre mél­tó ez a szerénység, ám a propagálást másoknak, mindannyiunknak vállal­ni kellene, mert a munka sarzsi nélküli megszállot­táik ők, akik elutasítják az orozva kísértő fáradtsá­got, akik nem reagálnak a csak azért is pihenés szi­rénjeinek csábító énekére, akik keresik, kutatják és meg is lelik a réginél, az elavultnál jobb, hatásosabb módszereket, akik készek is ezért kardoskodni, mert tudják, hogy ha polgárjo­got nyernek, akkor az így születő plusz a többiek ja­vára is kamatozik. Nem perlekednek a mél­tatásért, a joggal dukáló fokozottabb anyagi, illetve erkölcsi megbecsülésért. Tegyük hát meg helyettük, hiszen nélkülük aligha szá­molhatjuk fel jelenünk ese­tenként aggasztó gondjait, közreműködésük hiányá­ban nehezen képzelhető el bármiféle kibontakozás. Ha­dakozzunk hát értük, sür­getve — nemcsak érdekük­ben — az annyit hangozta­tott lényegbeli differenciá­lást, az igyekezet mérték szerinti, részrehajlást mel­lőző, szubjektivtást kizáró mérlegelést. Tanuljunk tő­lük, mert olyan szemlélet­tel ajándékoznak meg ben­nünket, amely valameny- nyiünk javára válik, hi­szen úgy produkáljuk a tőlünk telhető maximumod hogy miénk lesz az alko­tás semmi mással nem pó­tolható varázslata. Ma és holnap egyaránt... Pécsi István ÍGY KÖSZÖNTÖTT BUDAPEST - FELVONULÁS HEVESEN - KÜLFÖLDIEK AZ EGRIEK ÖSSZEJÖVETELÉN - HÁROM KÖZSÉG NAGYGYŰLÉSE - MÁTRAI VIDÁMSÁGOK - MEGEMLÉKEZÉSEK VILÁGSZERTE Szinpompás májusi ünnep Hármas ünnepet hagytunk magunk -mögött: vasárnap május elsejét és az édesanyá­kat is köszöntöttük. Virág­füzérek és -csokrok szépítet­ték a napot, s tették vala­mennyiünk számára ezért vagy azért kedvessé, emléke­zetessé. A munka ünnepét, előes­téjén rádió- és televízióbe­szédében méltatta Csikós Pál, a SZOT titkára, tradícióink­ra, egyben pedig a ma gond­jaira, sok feladatára utalva. Fővárosunkban hagyomá­nyos külsőségek közepette vonták fel a gellért-hegyi Fel- szabadulási Emlékműnél ha­zánk nemzeti színű és a munkásmozgalom vörös lo­bogóit. a Parlament előtt pe­dig az Állami Zászlót, ahol tegnap délben látványos, ze­nés őrségváltás is volt. Ugyancsak tegnap a buda­pestiek mintegy másfél száz­ezres tömege színpompás de- montráción fejezte ki együtt­érzését a haladó világ né­peivel. s tett ihitet ismét a béke. a boldogulás, a szebb jövő mellett. A felvonulók soraiból úttörők szaladtak a Dózsa György téren felállí­tott emelvényen helyet fog­laló közéleti személyiségek — Kádár János, az MSZMP főtitkára, Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly miniszterelnök, s mások üdvözlésére. Impo­záns élőképek emelték az eseménv fényét, s szinpom­pás menetben transzparensek sokasága alatt haladtak el a dísztribün előtt a kerületek lakói, dolgozói. A Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára ez alkalom­mal is nyilatkozott a televí­ziónak és rádiónak. Több más mellett elmondotta az interjúban, hogy: — Sokan felvetik — itt­hon ús. külföldön is — azt a kérdést: mi a garanciája annak, hogy a mostani, egy­általán nem könnyű felada­tokat megoldjuk? Két ga­ranciája mindenképpen van Az egyik a megtett út, amely arról tanúskodik, hogy mun­kásosztályunk, parasztsá­gunk, dolgozó népünk — pártunk vezetésével — már ennél nehezebb feladatokat is megoldott. Ha egységben, közös akarattal hozzálátunk, akkor mostani tennivalóin­kat is elvégezzük. A másik „garancia” itt vonul előt­tünk: demonstrálva az össze­tartozást, az egységet és a szolidaritást. A párt főtitkára a felvo­nulási téren egyben azokkal a külföldi szakszervezeti ve­zetőkkel is találkozott, akik a május elsejei ünnepségre érkeztek hazánkba. Társasá­gában ott volt Gáspár Sán­dor, a PB tagja, a SZOT el­nöke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára is. Budapesttel egy időben vi­déki településeinken is a he­lyi adottságoknak és lehető­ségeknek megfelelően ünne­pelték május elsejét. A nap hangulatából a televízió kör- kapcsolással adott ízelítőt. A dél-hevesi tájon Megyénk alföldi helyisé­geiben- a hagyományos má­jusfák is köszöntötték a szép tavaszi napra ébredőket. Az MSZMP Heves Városi Bi­zottsága. a helyi tanáccsal közösen kétnapos rendez­vénnyel emlékezett meg a munkásosztály nemzetközi ünnepéről. Április utolsó napján, szom­baton a sporté, az ügyessé­gé volt a fő szerep. Tegnap reggel pedig zenés ébresztő hangjaira kezdődött a kis­városi ünnep. A felvonulók a Tanácsköztársaság tér kör­nyékén gyülekeztek, majd tíz órakor a nyugdíjasklub tag­jai haladtak el elsőként a városházánál felállított dísz­tribün előtt. Onnan Heves társadalmi, gazdasági és kul­turális életének vezetőin kí­vül Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára és Juhász La- jós a városi pártbizottság el­ső titkára üdvözölték az is­kolák, üzemek, hivatalok képviselőit. A legnagyobb si­kert a Hevesi Körzeti Általá­nos Iskola különböző népek viseletéit és táncait bemuta­tó fiai és leányai aratták. A tarka menet résztvevői ezt követően majálison vet­tek részt a sportpálya szom­szédságában. A program kö­zött szerepelt a helybéli tűz­oltózenekar műsora, az eszt- rád- és szórakoztató zenei bemutató, de ízelítőt kaphat­tak a repülőmodellezők és rádiós klub munkájából is, illetve sor került még kis­pályás labdarúgásra. A mun­kahelyek pedig az ilyenkor már hagyományos sörre és virslire invitálták a sátrakba kollektíváikat, míg az idő­sebb korosztályt külön klub­délutánra várták a helybéli nyugdíjasok. Kiskörén családias majá­lisra gyűlt össze a sportpá­lyán a nagyközség. Itt is főként sport- és ügyességi műsorok szerepeltek a prog­ramban, A helybéli családok ünneplőbe öltözött gyerekeik­kel. baráti társaságban ülték körül a bográcsokat és él­vezték az első igazi tavaszi napsütést. Az apróságok is ünnepeltek Kiskörén (Folytatás a 2. oldalon) Anyák napi ünnepség a Parlamentben Az édesanyákat köszöntöt­ték szombaton a Parlament kongresszusi termében. A Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Vezetősége és a Magyar Nők Országos Tanácsa kö­zös. az anyaság társadalmi megbecsülését jelképező ren­dezvényére hatszáz vendéget hívtak meg: többgyermekes anyákat, a mások gyermekeit nevelő nevelőanyákat és sok nehézséget vállaló nagyma­mákat. A központi ünnepséget megnyitó beszédében Hantos János, a Vöröskereszt főtit­kára emlékeztetett arra. hogy 1925-ben a Magyar If­júsági Vöröskereszt kezde­ményezte az anyák napjá­nak megünneplését Magyar- országon. Azóta hagyomány, hogy május első vasárnap­ján országszerte megemlé­keznek az édesanyákról. A szervezet legutóbbi kongresz- szusa arra szólította fel tag- szervezeteit. hogy megőrizve az anyák napja bensőséges, családiünnep-jellegét. bő­vítsék a megemlékezések kö­rét. s tegyék társadalmi ün­neppé a kezdeményezést. Ki­fejtette: a társadalom és ve­zető testületéi ezen az ün­nepségen is az édesanyák iránti tiszteletüket, megbe­csülésüket és szeretetüket kí­vánják kifejezni, elismerve, hangsúlyozva az anyai hiva­tás rendkívül jelentős sze­repét a család és a társada­lom egészének életében. Ezt követően Berecz János, az. MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára a Központi Bizottság nevé­ben köszöntötte az anyákat, a nagymamákat. Ünnepi be­szédében utalt arra. hogy az utóbbi lidőben sokat beszé­lünk a nehézségekről, vál­ságról. problémákról. ám belső indíttatásból is köte­lességünk, hogy a nehéz és súlyos szavak mellett a tisz­teletet és a szeretetet kifeje­ző szavakat is használjuk, amikor a terheket viselő, s ugyanakkor a család leg­főbb bázisát jelentő édes­anyákról szólunk. — Az anya a legfőbb ka­paszkodó az ember számára — mondotta. — Felnőttként is jó néhány alkalommal visszagondol arra: szeret­tem-e eléggé, megmutattam-e eléggé, hogy szeretem. s visszagondol arra. hogy mennyi örömtől f osztód ott meg azáltal, hogy korábban elment, mint kellett volna, és hogy terheket viselve is mennyi öröme lenne az élet­ben. ha még láthatná a gyer­mekeit. Mert az anya szá­mára a gyermek a minden. A családról szólva kifejtet­te: sokan megjósolták au nak válságát, de szerepét nem válthatja fel másik sejt; család volt, van és lesz, nemzetünk alapja, alkotó sejtje. Hibát követünk el. ha nem gondolkodunk, nem gon doskodunk eléggé a család TÓI. Berecz János a továbbiak­ban felidézte a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1945-ben. Párizsban tartott konferenciáján elfogadott ha­tározatot, amelyben a nők szüntelen harcra hívtak fel. hogy az egész világon tartós legyen a béke, otthonaink hol dogságának, gyermekeink bol­dogulásának együttes bizto­sítéka. Ismét össze kell fog­ni az édesanyáknak, hogy ez a határozat megvalósuljon — jelentette ki. A párizsi fel­hívás szellemében az édes­anyák nélkül nem lehet és nem szabad politizálni. Ök tudják igazán megbe­csülni azt a szándékot, hogy atomfegyvermentes világot akarunk az ezredfordulóra, hogy megsemmisítsék a ve­gyi fegyvereket, hogy lesze­reljék a rakétákat. Ez a ha­tározat ma igazán időszerű A család létezésének ugyanis egyik legfontosabb feltétele a béke. De tudjuk, hogy nem csak az: a haza állapota is jelentős mértékben befolyá­solja a család, s így az édes­anya sorsát. Illyés Gyula Szekszárd fe­lé című versét felidézve, megállapította: szép a mi nyelvünk. Szülő—szülőföld, anya—anyaföld; haza—édes­anya egymástól elválasztha­tatlan fogalmak. A haza vi­szont konkrét, kemény. s megpróbáltatást is ró ránk néha. Most ilyen idő­szak van. Változásra, reform­ra, fordulatra van szükség — de nem felfordulásra. S minden változást, minden fordulatot, minden reformot nyugodtan, magabiztosan, a közmegegyezés alapján kell végigvinni. Az MSZMP vállalja a fe­lelősséget nemcsak a múltért, nemcsak a jelenért, hanem a jövőért is. Arra kérem a ma­gyar édesanyákat, hogy tá­mogassák ezt a felelősségvál­lalást, a párt törekvéseit, döntéseit, mert nem önma­gáért. hanem a magyar né­pért teszi. A magyar nép nagy erejét pedig elsősorban a magyar édesanyák, törek­véseik. az általuk szült és nevelt gyermekek jelentik — mondotta végezetül a Köz ponti Bizottság titkára. Az anyák na{)i rendezvény az ünnephez méltó kulturá lis programmal ért véget. A munka ünnepeltjei A Mátra Volán Egri Üzemegysége Bensőséges ünnepség ke­retében és nagy taps kísére­tében vette át a Kiváló Üzemegység címről szóló ok­levelet május elseje alkal­mából Füle István, a Mátra Volán egri üzemigazgatója közel kétezer munkatársa nevében Z ombori József vállalati igazgatótól. Az an- dornaktályai téesz éttermé­ben rendezett hétvégi ese­ményen Forgó Imre köszön­tötte a megjelenteket, közöt­tük Farkas Sándort, az SZMT vezető titkárát, Palcsó Pált, az egri városi pártbi­zottság titkárát, majd Füle István üzemigazgató mon­dott a szocialista munkaver­senyt is értékelő beszédet. Mint ebből — egyebek mel­lett — kitűnt: tavaly a ked­vezőtlen fuvarpiaci helyzet ellenére is, összességében eredményesen gazdálkodott az egri üzemegység, a szín­vonalasabb és hatékonyabb munkavégzéssel sikerült éves bevételi tervét kilencmillió forinttal túlteljesítenie. Ugyanakkor néhány üzem­águk — a taxiközlekedés, az XX-es bérautós üzletág, az akkumulátorgyártás és gumijavítás — nem volt gaz­daságos. A teljesítmények s ezzel párhuzamosan a havi keresetek is a múlt év má­sodik felében nőttek ug­rásszerűen. A tehergépkocsi- vezetők majdnem 11 ezer, az autóbusz-vezetők pedig közel 8 ezer forinttal keres­tek többet, mint az esztendő első felében. A Mátraderecskei Téglagyár Egy évtized után újra „Ki­váló Gyár" a mátraderecs­kei is! A meglehetősen nagy múltú — s megyénkben mindmáig legjelentősebb — téglagyár jól sikerült szer­kezetváltással igazodott a változó körülményekhez, követelményekhez, s került ismét a szakma legjobbjai közé. Termékei ma már egy- egy családi ház építésének szinte minden anyagszükség­letét kielégítik, s tavaly a tervezettnél is közel nyolc százalékkal nagyobb, össze­sen 120 millió forintos árbe­vételt eredményeztek. Ugyan­ekkor a kollektívát dicséri á selejt 10 százalékos csökke­nése, s — több más mellett — a 8 millió forint körüli energiamegtakarítás. Az elmúlt hét végén tar­tott kedves ünnepségen, jól­eső érzéssel emlékeztek mindezekre, amikor a mátra- derecskeieket megtisztelő „Kivaló Gyár” kitüntetést Garbóczi János, az Észak­magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazga­tója Keller József gyárigaz­gatónak átadta. Ugyanekkor tizenegyen a vállalat Kiváló Dolgozói lettek, tízen pedig pénzjutalomban részesültek. Felvonulók — Hevesen

Next

/
Thumbnails
Contents