Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
Fejlődésünk ideológiai megalapozására támogatja a valódi teljesítAz emberiség régi álma valamiféle egyenlőség. össztársadalmi igazságosság megteremtése. Az ezzel kacsolatos utópikus elképzelések kora azonban lassan lejár. A paradicsomi egyenlőség idillikus képe szertefoszlott. A józan ész. a realitás, s a tapasztalatok úgymond lehűtötték a kedélyeket. De mégis, az ez iránti vágy valahol megmaradt bennünk. Manapság mikor is a gazdaság gyors ütemű átrendeződése megy végbe, óhatatlanul is középpontba kerül a piac és az igazságosság, a szociálpolitika kérdése. Nemcsak arról van szó, hogy a költségvetésből mennyit költenek szociális területekre, hanem arról Is, mennyiben hat ez a normális piac működésére, a hatékonyság követelményére, és fordítva: az ökonómia változásai miképpen befolyásolják a társadalmi közérzetet. Tulajdonképpen ennek a viszonynak a megfogalmazása, értékelése és alakítása alapvető jellemzője egy gazdasági koncepciónak, vagy akár egy párt politikai stratégiájának, ideológiájának. Néhány példa. Ismeretes, hogy a konzervatív kormányok a szociálpolitikát Cs annak kiadásait) nagyban hibáztatják a bajokért, így hát azt — Angliában és az USA-ban — föláldozták a gazdasági progresszió oltárán. Ez is egy út. A szociáldemokraták tétele már más. Szerintük a gazdaság működéséhez kemény és kíméletlen piac kell, hatékonyság — munka- nélküliség árán is —. és erős verseny. De az éppen ilyenformán működő gazdaság bevételeiből szerintük elengedhetetlen egy úgynevezett szociálpolitikai háló. Az egészségügy, a társadalmi juttatások rendszerének kiépítése. Gondolom, azt senki sem vitatja, hogy nálunk a Piac tétova, de fokozatos megjelenése. a termékszerkezet-váltás, az infláció, a korábbinál nagyobb felelősséget ró a szociálpolitikára. A társadalom egyes rétegei (még többletmunka vállalása mellett is) rosszabbul élnek, mint régebben. Vannak szegények, nem is oly kevesen. A helyzet az, hogy Magyarországon a gazdaság átalakítása közben egyidejűleg kell figyelembe venni a hatékonysági, illetve a szociális követelményeket. méghozzá az ellentmondásokkal együtt. Mindezt pedig egy beteg gazdaságban, amelyben az anyagi források szűkössége miatt nem építhető ki a juttatások és a társadalmi gondoskodás optimális rendszere, még akkor sem, ha elvileg maguk a formák jók. s a szándék is adott. „Csak” a fedezet hiányzik. Ebben a hosszúra nyúlt átmeneti állapotban persze nem könnyű rábukkanni a (lehető) legjobb megoldásokra, akkor, mikor ezek a lehetőségek eleve behatároltak. Hiába a legjobb szociálpolitika, ha nincs mögötte az az erős gazdaság, ami a fedezetet jelentené. Persze nem vigasz, de azért megemlíthető, hogy nálunk gazdagabb országokban sem működik tökéletesen ez a szociális háló. Tulajdonképpen az sem változtat a dolgon, hogy pillanatnyilag milyen kormány van hatalmon. A londoni metróban laktak nincstelenek a munkáspárti és a konzervatív párti uralom alatt is. Míg például a nyugatnémet nagyvárosokban ezzel a jelenséggel nem találkozhatunk ma sem. de nem találkozhattunk a baloldali kabinet kormányzása idején sem. Amerikai közgazdászok egy része szerint egyenlőséget nem az elosztásnál, hanem az esélyek megadásánál kell biztosítani. Aztán a verseny eldönt mindent. Már az. hogy miként lehet több millió embert egyenlő esély- lyel indítani — családi és anyagi háttér — s versenyben; nos, ez már nehezebb ügy. Bárhogy is nézzük, az esélyek nálunk is különbözőek. A társadalmi mobilitás lelassult, ez kétségtelen. Mondjuk vannak családok, amelyek csemetéiket kiküldhetik Angliába néhány hónapra nyelvgyakorlás céljából, és vannak olyanok is. akik nem. Jó, jó itthon is vannak TIT-tanfolyamok, de hát az esélyek ... Ugyanakkor a lakosság körében erősödik a polarizáció, az anyagi viszonyok tekintetében az állam lehetőségei korlátozottak, s lényeges javulás sem igen remélhető a közeljövőben. Azt hiszem, ebben a szituációban egyre nagyobb szerep hárul az emberek egymás iránti szolidaritására. Az egyének és kisebb csoportok rengeteget tehetnek az elesettekért, gondoljunk csak az Erdélyből áttelepültek problémáira, a különböző felajánlásokra és kezdeményezésekre. A másik meg az. hogy az állami szociálpolitika egyénekre épül, s az minden esetben sajátos „arcát” mutatja felénk. Talán sokan hallották a rádióban azt a riportot, amelyben egy idős férfi már három napja feküdt egy pádon a főváros közepén. És mikor végre kijött a mentő az orvos azt mondta: ő nem teszi be az autóba a beteget, mert az tetves. Nem kétséges: a rendszer az egyéneken keresztül működik, (vagy nem működik). Persze nemcsak azon múlik a dolog, hogy jó-e az ember, vagy lelketlen, bizonyos — főleg anyagi — tényezők megléte elengedhetelen. És az is valószínű, hogy azon a hálón így is, úgy is átesnek többen vagy kevesebben. Nincs tökéletes védelem. Már csak ezért sem nélkülözhető a „nem hivatalos” szociálpolitika, a társadalmi és egyéni szolidaritás. A közösségi magatartás és az emberség remélem még fellelhető bennünk. Egyébként is; ha nem tévedek ez a jellemvonás a szocializmus legfőbb attitűdje ... Havas András (Fotó: Gál Gábor) Napjainkban tájékozottabb, eszmeileg nyitottabb és ré- tegezettebb közegben kell az ideológiai munkát végezni, mlint bármiikor korábban, Gazdasági fejlődésünk érzékelhető megtorpanása, a szó- oiális feszültségek, a társadalmi különbségek növekedése, az olyan alapvető korosztályok, rétegek, mint a fiatalok és a nyugdíjasok helyzetében és perspektívájában bekövetkezett rosz- szabbodás, az értékrendben egyszerre végbemenő váltás és erózió, a legfejlettebb országokkal szembeni műszakitechnológiai lemaradásunk növekedése súlyosbodó kétkedést váltanak ki társadalmunk lehetőségeit, társadalmi-politikai céljaink megvalósíthatóságát illetően. Ezzel egyidejűleg népünk jelentős részében növekszik az igény olyan válaszok iránt, amelyek megerősítik a szocialista társadalom lehetőségeibe és értékeibe vetett hitet, s a társadalom tagjainak eszmei biztonságot adnak. Fokozott érzékenység Az ideológiai életben jelenlevő, többféle irányzat sokszínű hatást gyakorol a társadalmi tudatra. Megnőttek az ideológia tartalmi működésével kapcsolatos minőségi követelmények. A tömegkommunikáció. a társadalomtudományi kutatás, a kultúra — és benne a művészetek közvetítőrendszere — az elmúlt években szellemi életünk ideológiailag, politikailag fokozottan érzékeny területévé vált. A megnövekedett szükségletekkel a párt ideológiai tevékenysége nem volt képes lépést tartani. Az ideológiai tevékenység nem kellő hatásfokú a pártszervekben és -szervezetekben. A tömegkommunikáció nem kellően segíti társadalmunk áthan- golódását az új helyzet és új feladatok megismerésére. Az emberek életéhez, a mindennapi gondolkodáshoz és érzelemvilághoz való kapcsolódása nem megfelelő, ezért meggyőző és mozgósító ereje is gyenge, a kívánatosnál kisebb szerepe van a magatartás formálásában. Mindazonáltal tudjuk: ha társadalmunk szellemi életében ideológiai-tudati zavarok lépnek fel, ezek forrását a társadalmi-gazdasági folyamatokban, azok ellentmondásaiban kell keresnünk. Ebből következik, hogy a zavarok, bizonytalanságok felszámolására hivatott politikai döntéseket, cselekedeteket semmiféle, még oly lendületes ideológiai offen- zíva sem pótolhatja. Jelenünknek — a múlt nyílt, a legmélyebb összefüggéseket is feltáró értékelésén alapuló és a közelebbi jövő reális lehetőségeit felmérő elemzés — elengedhetetlen a magyar társadalom előtt álló feladatok kijelöléséhez. A továbbhaladáshoz valós helyzetelemzésre, a változások tényeit elméleti igényességgel földolgozó, ideológiai szilárdságra épülő elvi következetességre van szükség. Ezen a talajon lehetséA Magyar Légiközlekedési Vállalat — fotópályázatot hirdet 18—25 éves fiatalok "részére. A beküldött alko- '.tásoknak a polgári repülés, á. természet kapcsolata a gépekkel, illetve a gyerekek ges az elméleti tevékenység megújítása, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása, a változó körülményekhez való, rugalmas alkalmazkodás, az ered- ményesebb eszmei nevelőmunka, amely mind feltétele az eltökélt cselekvésnek. Rendszerezettség, nyitottság Ma még inkább nyilvánvaló, mint az elmúlt három évtizedben bármikor: az ideológiai tevékenységet a szocializmus útjának, mindenkori jelenének alapos megismerésére, kritikai elemzésére, a szocializmus lényegi vonásainak szervesebb és tartalmasabb bemutatására kell összpontosítani. Ideológiánknak rendszerezettnek és mindenképpen a valóság által igazoltnak kell lennie. Ugyanakkor nyitottnak kell maradnia azért, hogy serkentsen az újabban felvetődő kérdések megválaszolására, s hogy a korszerű gondolkodás, az alkotó képzelőerő bátorítója legyen. Biztasson tudományos és politikai vitára, a gyakorlat próbájának alávetett, azt segítő munkára. Szükségesnek tartjuk, hogy az ideológia szerves kapcsolatot teremtsen múltunk, jelenünk és jövőnk között. Ideológiánk magába foglalja az egyetemes kultúra alapértékeit. Olyan társadal- mi értékrend kialakítására irányul, amely révén humánus közösségi kapcsolatok jönnek létre, kibontakozik és gazdagodik az ember személyisége. A társadalom élő, változó gyakorlatából fakadó. a társadalmi élet mindennapjaiban hasznosítható, utópizmustól és konzervativizmustól egyaránt mentes értékrend ideológiai megalapozására törekszünk. Fontosnak tartjuk az emberiség fennmaradásáért folytatott küzdelmet, az emberi kapcsolatok humanizálását. a szolidaritást és a toleranciát egymás iránt. Elutasítjuk az emberek hátrányos megkülönböztetését, fellépünk a politikai, a faji, a vallási előítéletek, a nemzeti elfogultságok mindenfajta megnyilvánulása ellen. Szükség van arra, hogy kiszélesítsük az emberi jogok, a személyes szabadság- jogok gyakorlásának demokratikus lehetőségeit. Az egyes ember öntevékenységét, felelősségvállalását, eredményes hozzájárulását egyéni és közösségi céljaink megvalósításához az alapozza meg, ha növekednek esélyei személyiségének kiteljesítésére. jogainak érvényesítésére. Emellett nélkülözhetetlen a közösségi értékek hatásosabb ideológiai képviselete a mások érdekeit sértő, önző törekvésekkel szemben. A kultúra megújulása Áttörésre van .szükség az elvont egyenlöségfelfogás, az egyenlősdi elleni küzdelemben. Olyan közfelfogást kell kialakítani, amely igényli és élménye a szárnyalásról és a Junior Clubról témakörét kelti érinteni. A győzteseknek kitűzött jutalom csábító. Az első helyezett Thaiföldre, a második Londonba, a harmadik pedig Athénba utazhat a ménykülönbsegek szerinti differenciálódást, ösztönzi a vállalkozást, a folyaonatos megújulásra törekvő, egyéni és közösségi magatartást. A teljesítmény, a vállalkozó- készség. az ésszerű kockázat- vállalás’ értékeit be kell építeni a szocialista értékrendbe. A teljesítményelvnek különösen erős hangsúlyt kell kapnia mai viszonyaink között. mert csak ennek révén értelmezhető az igazságosság társadalmi lényege. Számolunk azzal, hogy a teljesítmények szerinti differenciálás egyenlőtlenségek és társadalmi feszültségek forrásává is válhat, de ezeket a fejlődés érdekében vállalni kell. Ugyanakkor a szocialista eszmények jegyében arra törekszünk. hogy az egyenlőtlenségek kialakulását és újratermelődését társadalmilag szabályozott keretek között tartsuk. Fejlődésünk mai szakaszában a döntő láncszem a kultúra megújulása. Mind politikai, mind gazdasági fejlődésünknek előfeltétele, hogy az oktatás, a szakmai és általános műveltség színvonalát radikálisan emeljük. A demokratizálás, a közéleti fórumok kereteinek ki- szélesítése önmagában mit kellő politikai kultúra, tá- sem ér„ ha a tömegek — jókozottság hiányában — nem tudnak élni e lehetőségekkel, s ideológiánk megújulása sem lehet hatékony, ha eszméink befogadásához hiányzik a megfelelő kulturális alap. Ugyanígy elképzelhetetlen. hogy gazdaságunk korszerűbb, eredményesebb legyen képzettebb, műveltebb emberfők nélkül. TöbbTéle válasz születhet A szocialista fejlődés közvetlen és távlati céljairól, a fejlődés eddigi menetéről és esélyeiről a pártértekezletre készülve, az egész társadalomban élénk eszmecsere folyik. Az útkereséssel együtt jár, hogy az új jelenségek megközelítésében, értelmezésében egymástól elétrő, többféle válasz születhet, A szocializmus építésének kérdéseiről, az egyes konkrét lépések szükségességéről, azok következményeinek a megítélésétől nemcsak a más világnézetet vallók, hanem a marxisták körében is egymástól eltérő elképzelések alakulhatnak ki. Az elméleti. politikai-ideológiai véleménykülönbségeket alkotószellemű vitákban és a gyakorlati tapasztalatok alapján kell tisztázni. Az ideológiai munkában, a világnézeti kérdésekről folytatott dialógusban értékálló társadalmi gyakorlatunkkal és meggyőző érvekkel képviseljük a marxizmus—leninizmus elveit és világnézetét. Ezzel együtt fejleszteni kell azt a politikai gyakorlatot, amely keresi és feltárja a marxisták és nem marxisták közös cselekvési lehetőségeit, a nemzeti együttműködés jegyében összefogja az ország minden alkotó erejét. KEMÉNY LÁSZLÓ, az MSZMP KB alosztályvezetője Malév Air Tours-stgl. A fotókat szeptember 15-ig kell elküldeni a vállalat Marketing csoportjához (Budapest V„ Roosevelt tér 2. 1051). Ugyanitt telefonon is adnak részletesebb felvilágosítást a 185-124-es számon. C redetileg szabályos be- ™ szélgetésként képzeltem el találkozásunkat. Úgy gondoltam, kérdéseket teszek majd fel az egri Belvárosi ABC- ben dolgozó ikerpárnak, s ők majd a nyilvánosságtól kissé rnegil- letődve jól átgondolt válaszokat adnak. Szerencsére nem így történt. Szilágyi Győzönével és Holló Tibor- néval inkább kellemeset csevegtünk az áruház egyik irodájában. Mindketten rendkívül vidámak voltak, s a sok nevetés közepette eszembe jutott, hogy ha akarnák, most bármiféle áru megvételére rá tudnának beszélni. Annak ellenére, hogy még mint eladó és vásárló soha nem találkoztunk, úgy éreztem: igazi kereskedők. Pedig ők nem is a portékát kínálják. A pénztárpult mögött ülnek, s végzik a cseppet sem kellemes munkát: benyújtják a számlát. Nem ez az első olyan állomása életüknek, ahol együtt tevékenykednek. Andornaktályán születtek, s az általános iskola elvégzése után közösen iratkoztak be a kereskedelmi iskolába. Azóta sem hagyták el egymást. Olyannyira, hogy még az esküvőjüket sem tartották külön, majd a nászúira is két pár utazott üdülni. Korábban a szintén egri Bástya ABC-ben dolgoztak, amikor egyikük gyesen volt, a másik munkahelyet változtatott, s került a Belvárosiba. Az azonnali hívó szó nem maradt hatástalan, rövidesen újra mindketten egy helyen ütötték a számlára az árakat. Szeretnek ott dolgozni, bár fájlalják, hogy sok a munka, s mindketten hozzátették: a gyermekeiknek nem javasolják, hogy kereskedők legyenek. Két műszakba járnak, s a nyitva tartási idő után még ott van a bolt tisztán tartása, takarítása. Ez persze nem marad viszonzatlan, hiszen a Belvárosi ABC elnyerte a „Tiszta, kulturált bolt” kitüntető címet. Ezzel kapcsoIkrek a pénztárpult mögött latban mesélik, hogy a ^ép- újságból értesültek a hírről, de jogosnak tartják az elismerést. Nemrégiben például egy néni nekiment a tisztára mosott üvegfalnak,, mert azt hitte, nincs ott semmi. Talán szokatlannak tűnik, de a vevőkre nem panaszkodnak. Inkább arról szólnak, hogy a betérőknek, főleg az idősebbeknek mindig van hozzájuk kedves szavuk: „Szép arcúak ... Aranyosak . ..” Mikor ezt mondják, tit- kolhatatlan büszkeség csillog a szemükben. A jövőt is közösen képzelik el, annak ellenére, hogy külön családban élnek. Egyikük Andornaktályán, másikuk a Csebokszári-lakó- telepen. Szeretnének ketten egy szerződéses kis boltban dolgozni, hiszen úgy jobban kijönnének anyagilag. Most jobbára a férjek fizetése a meghatározó. Megemlítik, hogy náluk is volt morgás az első bruttósított fizetés kézhez kapásakor, • de hát jöttek a vevők, a munka akkor sem állhatott meg ... Ahogy búcsúzkodunk, megemlítik, hogy jó a kollektívájuk, össze szoktak- járni munkaidő után is, most például kétnapos brigádtalálkozóra készülnek. De a lényeg, amit még egyszer leszögeznek : „Az a fontos, hogy mi ketten mindig együtt legyünk...” (kovács) ORSZÁGOS FOTÓPÁLYÁZAT A repülés pillanatairól
