Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
4. N NÉPÚJSÁG, 1988. április 13., szerda THOMAS TOMKINS KÖVETŐI EGERBEN A telefonnál: Dobra János Sophia Loren és Placido Domingo egy fogadáson New York: SopHia Loren, a világhírű filmszínésznő Placido Domingo operaénekessel besszélget azon a fogadáson, amelyet a művésznő tiszteletére adtak a „Szerencsés zarándok” (The Fortunate Pilgrim) című tévéfilm- jének bemutatója előtt (Népújság-telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Nyitott kapuk? Változások a felsőoktatási felvételi rendszerben Az Országos Filharmónia 6. bérleti hangversenyére kerül sor április I8-án, este 7 órakor Egerben, a dohánygyárban. A Tomkins Ének- együttes szerepel: klasszí- szikus, romantikus és mai szerzők kórusmüveivel. A közreműködő Prunyi Ilona Scaríatti és Liszt zongoradarabjait játssza. Az énekegyüttes művészeti vezetőjét, Dobra Jánost kértük telefoninterjúra. — Mutassa be a hamarosan városunkban szereplő közösséget olvasóinknak! — Az év végén a Vigadóban lesz ünnepi hangversenyünk hiszen épp ez évben vagyunk tízévesek. Annak idején az angol és az olasz reneszánsz vokális zene méltó megszólaltatására törekedtünk. Később bővült a repertoárunk, s az 1500-as évektől a kortárs zenéig kiterjedt az érdeklődésünk. — Önök arról is nevezetesek, hegy műsorválasztékukban kerülik a szokványosat, a sablont. — Mindig vonzott minket a különösség. Számunkra az az érdekes, amit még senki sem szólaltatott meg. vagy ami Magyarországon kevéssé ismert. Ezek zeneileg is komoly, alkotó próbát jelentenek. A kortárs zenében sok kompozíció születik úgy, hogy a zeneszerzők direkt a mi számunkra írnak. Említhetem Szokolay Sándort, Or- bán Györgyöt, Farkas Ferencet, Jeney Zoltánt és Sáry A Magyar Rádióban április elejétől több új műsor kerül sugárzásra, valamint az eddigiek megváltoztatása segíti a könnyebb tájékozódást. Hétfőn általában 30 perces. a többi hétköznapon 15 perces melléklettel bővült az Esti Magazin. Hírvilág címmel új késő esti Lászlót, akik mindig izgalmas feladtok elé állítanak, amikor legújabb szerzeményeikkel megismertetnek. — Hallani, hogy a kórus- mruzsika válságban van. ön hogyan látja? — Kétségtelen, hogy évek óta hullámvölgyben van ez a műfaj. Érzésem szerint mi mindezek ellenére tesszük a dolgunkat. Talán fémjelzik munkánkat külföldi útjaink. Jártunk már háromszor Olaszországban. Görögországban. Ausztriában, NSZK- ban, NDK-ban. A bécsi, a nyugat-berlini és a kölni rádió felvételt is készített velünk. Két hanglemezünk jelent meg a közelmúltban, melyen Rachmaninov, illetve Szokolay Sándor művei hangzanak el. — Hogyan tudtak egy évtizeden át állandóan megújulni? — Soha nem volt jellemző a lemorzsolódás. Tagjaink körülbelül hetven százaléka összefoglaló műsor indult hétköznapokon 22-től 22.30- iig. valamint a Petőfi adón 8.50-től 9 óráig Külpolitikai figyelőt tűztek műsorra. Elsősorban az értelmiség érdeklődésére tarthat számot pénteken az éjszakai műsorsáv. a Petőfi rádióról a Kossuthra került át a Bagoly és a Mérleg: négy hetenként jelentkeznek 22.30tíz éve velünk van. Mint egy nagy család; együtt a sikerekben, de a nehézségekben is. A megújulás záloga a munka. 1987 szeptemberétől kulturális szövetkezetté alakultunk, tehát formálisan is profik, azaz főhvvatásúak lettünk. — Milyen követelményeket igényel mindez? — Napi. legkevesebb háromórás a gyakorlás, de vannak még szólampróbák is. Ezen túl. Pauk Anna énektanárnőhöz járunk egyénileg: vele hat éve dolgozunk együtt. Az ö szakmai segítsége rengeteget jelent valamennyiünknek. Mindez kevés lenne, ha az otthoni munka elmaradna. Csak a mindennapi, következetes áldozatvállalás hozhat sikereket, ezt valameny- nyien tudjuk, s vállaljuk is. önmagunkért, s a közönségért. Megéri. tói éjfélig. Szaporodik a politikai és kulturális jellegű információk száma a Bartók rádió reggeli műsorában. A Muzsikáló reggel cf- mű napindító műsor egy órával hosszabb lesz. Hétfőn, csütörtökön és pénteken a Petőfin a Reggeli csúcsot sportreggel követi, ahol a könnyűzenét rövid sporttudósítások színesítik. A jövőben fokozatosan és differenciáltan bővítik a felsőoktatási intézmények felvételi keretszámait, s növelik az egyetemek, főiskolák önállóságát, döntési jogkörét a felvételik során. A felvételi rendszer korszerűsítéséről, az ezzel kapcsolatos tervekről Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat a Művelődési Minisztériumban. Mint elmondta, az a cél, hogy kialakítsanak egy olyan felvételi szisztémát, amely lehetővé teszi a nagy létszámú korosztályok fogadását, csökkenti a továbbtanulni szándékozók és a felvehetők száma közötti feszültségeket, s a tehetségek kiválasztásában megszünteti a felvételi egyedülálló szerepét. A változások egy részére már a jövő esztendőben sor kerül: így például 1,989-től — a népgazdaság munkaerő-szükségletéhez s az intézmények adottságaihoz igazodva — egyes egyetemeken, főiskolákon mód nyílik a felvehetők számának emelésére. Ezzel párhuzamosan, ugyancsak az 1989—90-es tanévtől, néhány egyetemen — kísérletként — áttérnek az úgynevezett kezdeti beválásra, vagyis a tanulmányok első időszakában történő szelekcióra. Növekedni fog a jövőben a felvételi eljárásban az egyes intézmények önállósága és felelőssége: így például saját hatáskörben bírálhatják majd el a fellebbezéseket is. Az érettségi és a felvételi vizsga közelítése érdekében a tervek szerint még az idén kidolgoznak egy, a tényleges középiskolai eredményeket jobban tükröző pontszámítási módszert is. A cél ugyanis az, hogy az eddiginél hangsúlyosabb szerepet kapjanak a középiskolai teljesítmények, s az érettségi tárgyak mindinkább helyettesíthessék a tantárgyi felvételi vizsgát. Pontosan meghatározzák majd azokat a tartalmakat, módszereket, eljárásokat is, amelyekkel a felvételi még határozottabban mérheti a szakismeretet. a rátermettséget és az alkalmasságot. Kidolgozzák továbbá azoknak a preferenciáknak a körét, amelyeket a felvételi során érvényesíthetnek: így például a nyelv- ismeretet, egy-egy szakterületen eltöltött gyakorlatot, vagy például azt, hogy milyen módon lehet figyelembe venni egy-egy jelölt hátrányos, felkészülését nehezítő helyzetét. A felvételi korszerűsítésével kapcsolatos tartalmi -és szervezeti kérdéseket széles körű szakmai-társadalmi vitára bocsátják, s ezt követően jogszabályban is rögzítik. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a felvételi keretszám általános növeléséhez ugyanakkor szükség van egy olyan költségvetési támogatásra, amely jelentősen javítja az egyetemek, főiskolák képzési feltételeit, s~ amelyekkel a 90-es évek közepére valóban elérhető a mintegy 20—:25 százalékos hallgatói létszám emelése. A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy — az intézményi ifjúsági parlamentek lezárult sorozata után — április 22. és 24. között rendezik meg a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a felsőoktatási ifjúsági parlamentet. Ezen mintegy 300 küldött, valamint a társadalmi szervek és minisztériumok képviselői vesznek részt, hogy megvitassák egyebek között a felsőoktatás fejlesztésének cselekvési programját, valamint a hallgatók, a fiatal oktatók, kutatók élet- és munkakörülményeinek helyzetét, javításának lehetőségeit. (MTI) B. Szabó Pál MŰSORSZERKEZET-VÁLTOZÁS Politikáról, közéletről a rádióban EMBEREK VAGYUNK A boldogság tornya Az embereknek az életről különböző nézeteik vannak. Némelyek azt tartják, hogy akkor jó az élet. ha nyugalmas, békés, szóival amolyan lassú víz. Mások a veszélyeket, az izgalmakat keresik, afféle kockáza- 1 tokát, mint a repülés, az autóversenyzés, a barlangászás, ismét mások elsősorban az élet tömény élvezeteit hajszolják; ital, nő, kalandos, zajos szórakozások. Középkorú művész műtermében fogad szakállal, mesz- szenéző tekintettel, kedves mosollyal. — Mit tart az életről? — Számomra az élet talán túlságosan egysíkú, hiszen úgyszólván éjjel-nappal rajzolok, festek. álmodozók, vagyis a művészetemnek élek. Vannak természetesen hullámvölgyeim, esetenként mély csalódásaim, amelyek egy bizonyos időre kiábrándítanak. Ilyenkor tehetetlennek érzem magam és inogni kezd a talpam alatt a talaj, különösen ha leiszom magam és kétségbeesésemben felkeresem ilyen-olyan nőismerőseimet. akik jól tudják, hogy ha kimászok a hullámvölgyből. rájuk sem fütyülök hónapokig. — Folytatja tovább a munkát. — A „munka” szót nem szeretem, hiszen számunkra, művészek számára a munka egyben hobbi, passzió, felüdülés is. És éppen ez az, ami megkülönböztet minket a többi embertől. Az esztergályos, a tanítónő, az agronómus örül az ünnepnek, a szabadszombatnak, de nekem. — ha éppen az alkotás lázában égek — mindez nem jelent semmit. Előfordul, hogy éjjel is alkatok, máskor végigalszom a napot anélkül, hogy egy keresztül-szalmát is csinálnék. Beszélgetésünket félbeszakítja a művész úr barátja, közismert vállalkozó. Elegáns nyugati kocsija szellem módjára áll meg a kertkapu előtt. Sziporkázva kacsolódik be a diskurzusba és kérdés nélkül fejti ki a véleményét: — Látja, én csodálom, de nem követem a művészeket, persze a képességeim is hiányoznak ehhez és számomra az élet értelme merőben más, mint az övéké. Én égni szeretek. sőt lángolni, akkor érzem jól magam ha kockáztathatok és izzik körülöt- . tem a levegő. Társaim azt tartják, hogy én a szerencse fia vagyok, pedig mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, de az óvatoskodókat, az egy helyben tipegőket többnyire elkerüli Fortuna. — Sokat dolgozik? — Inkább ügyesen! Nem félek a kockázatoktól. Nekem a munkámhoz, az életemhez. a boldogságomhoz pénzre van szükségem, üzletember vagyok, óriási az ismeretségi köröm, villognom kell. — Nem fél a bukástól? — Nem vagyok hamis- kártyás! Egyeszerűen vállalkozom, forgatom magam — és, hogy el ne felejtsem —. nem bízok senkiben, legalábbis nem gátlástalanul. Beosztottaimhoz szigorú vagyok. megfizetem őket de sikeres, eredményes munkát követelek tőlük. Nem tűröm a gyurmafejeket. — A pénz az istene? — Félistenem! Teljesen nem boldogít, de azért nyugalmat és biztonságérzetet ad. — Van. családja? — Feleségemtől elváltam, a fiaimnak mindent megadok. Nincs hiánya semmiben. Egy bájos szőke szépség érkezik, mintha szeánszhoz készülődnénk üljük körül a kerek asztalt. — Asztdltáncoltatás? — Rosszabb! Az élet értelmét keressük... — Mit gondol asszonyom? Felépíthetjük-e magunknak a boldogság tornyát? — Igen! De csakis mások közreműködésével. Hosszan néz egy festményt, mintha most akarná értékeit. netán hibáit felfedezni és a pillanatnyi csönd ■szinte körülöleli szavait: — A legjobb befektetés, ha tenniakaró szeretetünket másokban kamatoztatjuk a magunk számára is ... Szalay István A Tomkins Énekegyüttes
