Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

4. N NÉPÚJSÁG, 1988. április 13., szerda THOMAS TOMKINS KÖVETŐI EGERBEN A telefonnál: Dobra János Sophia Loren és Placido Domingo egy fogadáson New York: SopHia Loren, a világhírű filmszínésznő Placido Domingo operaénekessel besszélget azon a foga­dáson, amelyet a mű­vésznő tiszteletére ad­tak a „Szerencsés za­rándok” (The Fortunate Pilgrim) című tévéfilm- jének bemutatója előtt (Népújság-telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Nyitott kapuk? Változások a felsőoktatási felvételi rendszerben Az Országos Filhar­mónia 6. bérleti hangver­senyére kerül sor április I8-án, este 7 órakor Egerben, a dohánygyár­ban. A Tomkins Ének- együttes szerepel: klasszí- szikus, romantikus és mai szerzők kórusmüveivel. A közreműködő Prunyi Ilo­na Scaríatti és Liszt zon­goradarabjait játssza. Az énekegyüttes művésze­ti vezetőjét, Dobra Jánost kértük telefoninterjúra. — Mutassa be a hamaro­san városunkban szereplő közösséget olvasóinknak! — Az év végén a Vigadó­ban lesz ünnepi hangverse­nyünk hiszen épp ez évben vagyunk tízévesek. Annak idején az angol és az olasz reneszánsz vokális zene méltó megszólaltatására tö­rekedtünk. Később bővült a repertoárunk, s az 1500-as évektől a kortárs zenéig ki­terjedt az érdeklődésünk. — Önök arról is neveze­tesek, hegy műsorválaszté­kukban kerülik a szokvá­nyosat, a sablont. — Mindig vonzott minket a különösség. Számunkra az az érdekes, amit még senki sem szólaltatott meg. vagy ami Magyarországon kevés­sé ismert. Ezek zeneileg is komoly, alkotó próbát jelen­tenek. A kortárs zenében sok kompozíció születik úgy, hogy a zeneszerzők direkt a mi számunkra írnak. Említ­hetem Szokolay Sándort, Or- bán Györgyöt, Farkas Feren­cet, Jeney Zoltánt és Sáry A Magyar Rádióban áp­rilis elejétől több új műsor kerül sugárzásra, valamint az eddigiek megváltoztatása segíti a könnyebb tájé­kozódást. Hétfőn általában 30 per­ces. a többi hétköznapon 15 perces melléklettel bő­vült az Esti Magazin. Hír­világ címmel új késő esti Lászlót, akik mindig izgal­mas feladtok elé állítanak, amikor legújabb szerzemé­nyeikkel megismertetnek. — Hallani, hogy a kórus- mruzsika válságban van. ön hogyan látja? — Kétségtelen, hogy évek óta hullámvölgyben van ez a műfaj. Érzésem szerint mi mindezek ellenére tesszük a dolgunkat. Talán fémjelzik munkánkat külföldi útjaink. Jártunk már háromszor Olaszországban. Görögor­szágban. Ausztriában, NSZK- ban, NDK-ban. A bécsi, a nyugat-berlini és a kölni rá­dió felvételt is készített ve­lünk. Két hanglemezünk je­lent meg a közelmúltban, melyen Rachmaninov, il­letve Szokolay Sándor mű­vei hangzanak el. — Hogyan tudtak egy év­tizeden át állandóan meg­újulni? — Soha nem volt jellem­ző a lemorzsolódás. Tagjaink körülbelül hetven százaléka összefoglaló műsor indult hétköznapokon 22-től 22.30- iig. valamint a Petőfi adón 8.50-től 9 óráig Külpolitikai figyelőt tűztek műsorra. Elsősorban az értelmiség érdeklődésére tarthat szá­mot pénteken az éjszakai műsorsáv. a Petőfi rádió­ról a Kossuthra került át a Bagoly és a Mérleg: négy he­tenként jelentkeznek 22.30­tíz éve velünk van. Mint egy nagy család; együtt a sikerekben, de a nehézségek­ben is. A megújulás záloga a munka. 1987 szeptemberé­től kulturális szövetkezetté alakultunk, tehát formálisan is profik, azaz főhvvatásúak lettünk. — Milyen követelményeket igényel mindez? — Napi. legkevesebb há­romórás a gyakorlás, de vannak még szólampróbák is. Ezen túl. Pauk Anna énektanárnőhöz járunk egyé­nileg: vele hat éve dolgo­zunk együtt. Az ö szakmai segítsége rengeteget jelent valamennyiünknek. Mindez kevés lenne, ha az otthoni munka elmaradna. Csak a mindennapi, követ­kezetes áldozatvállalás hoz­hat sikereket, ezt valameny- nyien tudjuk, s vállaljuk is. önmagunkért, s a közönsé­gért. Megéri. tói éjfélig. Szaporodik a po­litikai és kulturális jellegű információk száma a Bar­tók rádió reggeli műsorá­ban. A Muzsikáló reggel cf- mű napindító műsor egy órá­val hosszabb lesz. Hétfőn, csütörtökön és pénteken a Petőfin a Reggeli csúcsot sportreggel követi, ahol a könnyűzenét rövid sporttu­dósítások színesítik. A jövőben fokozatosan és differenciáltan bővítik a fel­sőoktatási intézmények fel­vételi keretszámait, s növe­lik az egyetemek, főiskolák önállóságát, döntési jogkö­rét a felvételik során. A fel­vételi rendszer korszerűsíté­séről, az ezzel kapcsolatos tervekről Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes tájékoztatta az újságíró­kat a Művelődési Miniszté­riumban. Mint elmondta, az a cél, hogy kialakítsanak egy olyan felvételi szisztémát, amely lehetővé teszi a nagy létszá­mú korosztályok fogadását, csökkenti a továbbtanulni szándékozók és a felvehetők száma közötti feszültségeket, s a tehetségek kiválasztásá­ban megszünteti a felvételi egyedülálló szerepét. A vál­tozások egy részére már a jövő esztendőben sor kerül: így például 1,989-től — a népgazdaság munkaerő-szük­ségletéhez s az intézmények adottságaihoz igazodva — egyes egyetemeken, főisko­lákon mód nyílik a felvehe­tők számának emelésére. Ezzel párhuzamosan, ugyancsak az 1989—90-es tanévtől, néhány egyetemen — kísérletként — áttérnek az úgynevezett kezdeti be­válásra, vagyis a tanulmá­nyok első időszakában tör­ténő szelekcióra. Növekedni fog a jövőben a felvételi el­járásban az egyes intézmé­nyek önállósága és felelős­sége: így például saját ha­táskörben bírálhatják majd el a fellebbezéseket is. Az érettségi és a felvételi vizs­ga közelítése érdekében a tervek szerint még az idén kidolgoznak egy, a tényleges középiskolai eredményeket jobban tükröző pontszámí­tási módszert is. A cél ugyanis az, hogy az eddigi­nél hangsúlyosabb szerepet kapjanak a középiskolai tel­jesítmények, s az érettségi tárgyak mindinkább helyet­tesíthessék a tantárgyi fel­vételi vizsgát. Pontosan meg­határozzák majd azokat a tartalmakat, módszereket, eljárásokat is, amelyekkel a felvételi még határozottab­ban mérheti a szakismere­tet. a rátermettséget és az alkalmasságot. Kidolgozzák továbbá azoknak a preferen­ciáknak a körét, amelyeket a felvételi során érvényesít­hetnek: így például a nyelv- ismeretet, egy-egy szakterü­leten eltöltött gyakorlatot, vagy például azt, hogy mi­lyen módon lehet figyelem­be venni egy-egy jelölt hát­rányos, felkészülését nehezí­tő helyzetét. A felvételi korszerűsítésé­vel kapcsolatos tartalmi -és szervezeti kérdéseket széles körű szakmai-társadalmi vi­tára bocsátják, s ezt köve­tően jogszabályban is rögzí­tik. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a felvételi ke­retszám általános növelésé­hez ugyanakkor szükség van egy olyan költségvetési tá­mogatásra, amely jelentősen javítja az egyetemek, főis­kolák képzési feltételeit, s~ amelyekkel a 90-es évek kö­zepére valóban elérhető a mintegy 20—:25 százalékos hallgatói létszám emelése. A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy — az in­tézményi ifjúsági parlamen­tek lezárult sorozata után — április 22. és 24. között ren­dezik meg a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a fel­sőoktatási ifjúsági parla­mentet. Ezen mintegy 300 küldött, valamint a társa­dalmi szervek és miniszté­riumok képviselői vesznek részt, hogy megvitassák egye­bek között a felsőoktatás fejlesztésének cselekvési programját, valamint a hall­gatók, a fiatal oktatók, ku­tatók élet- és munkakörül­ményeinek helyzetét, javítá­sának lehetőségeit. (MTI) B. Szabó Pál MŰSORSZERKEZET-VÁLTOZÁS Politikáról, közéletről a rádióban EMBEREK VAGYUNK A boldogság tornya Az embereknek az élet­ről különböző nézeteik van­nak. Némelyek azt tartják, hogy akkor jó az élet. ha nyugalmas, békés, szóival amolyan lassú víz. Mások a veszélyeket, az izgalma­kat keresik, afféle kockáza- 1 tokát, mint a repülés, az au­tóversenyzés, a barlangászás, ismét mások elsősorban az élet tömény élvezeteit haj­szolják; ital, nő, kalandos, zajos szórakozások. Középkorú művész műter­mében fogad szakállal, mesz- szenéző tekintettel, kedves mosollyal. — Mit tart az életről? — Számomra az élet talán túlságosan egysíkú, hiszen úgyszólván éjjel-nappal raj­zolok, festek. álmodozók, vagyis a művészetemnek élek. Vannak természete­sen hullámvölgyeim, eseten­ként mély csalódásaim, amelyek egy bizonyos idő­re kiábrándítanak. Ilyen­kor tehetetlennek érzem ma­gam és inogni kezd a tal­pam alatt a talaj, különö­sen ha leiszom magam és kétségbeesésemben felkere­sem ilyen-olyan nőismerő­seimet. akik jól tudják, hogy ha kimászok a hullámvölgy­ből. rájuk sem fütyülök hó­napokig. — Folytatja tovább a mun­kát. — A „munka” szót nem szeretem, hiszen számunk­ra, művészek számára a munka egyben hobbi, passzió, felüdülés is. És éppen ez az, ami megkülönböztet min­ket a többi embertől. Az esztergályos, a tanítónő, az agronómus örül az ünnep­nek, a szabadszombatnak, de nekem. — ha éppen az alkotás lázában égek — mindez nem jelent semmit. Előfordul, hogy éjjel is al­katok, máskor végigalszom a napot anélkül, hogy egy keresztül-szalmát is csinál­nék. Beszélgetésünket félbe­szakítja a művész úr ba­rátja, közismert vállalko­zó. Elegáns nyugati kocsi­ja szellem módjára áll meg a kertkapu előtt. Sziporkáz­va kacsolódik be a diskur­zusba és kérdés nélkül fej­ti ki a véleményét: — Látja, én csodálom, de nem követem a művészeket, persze a képességeim is hiá­nyoznak ehhez és számomra az élet értelme merőben más, mint az övéké. Én égni sze­retek. sőt lángolni, akkor érzem jól magam ha kockáz­tathatok és izzik körülöt- . tem a levegő. Társaim azt tartják, hogy én a szeren­cse fia vagyok, pedig min­denki a maga szerencséjé­nek a kovácsa, de az óva­toskodókat, az egy helyben tipegőket többnyire elkerü­li Fortuna. — Sokat dolgozik? — Inkább ügyesen! Nem félek a kockázatoktól. Ne­kem a munkámhoz, az éle­temhez. a boldogságomhoz pénzre van szükségem, üz­letember vagyok, óriási az ismeretségi köröm, villog­nom kell. — Nem fél a bukástól? — Nem vagyok hamis- kártyás! Egyeszerűen vál­lalkozom, forgatom magam — és, hogy el ne felejtsem —. nem bízok senkiben, leg­alábbis nem gátlástalanul. Beosztottaimhoz szigorú va­gyok. megfizetem őket de sikeres, eredményes mun­kát követelek tőlük. Nem tűröm a gyurmafejeket. — A pénz az istene? — Félistenem! Teljesen nem boldogít, de azért nyu­galmat és biztonságérzetet ad. — Van. családja? — Feleségemtől elváltam, a fiaimnak mindent megadok. Nincs hiánya semmiben. Egy bájos szőke szépség érkezik, mintha szeánszhoz készülődnénk üljük körül a kerek asztalt. — Asztdltáncoltatás? — Rosszabb! Az élet ér­telmét keressük... — Mit gondol asszonyom? Felépíthetjük-e magunknak a boldogság tornyát? — Igen! De csakis mások közreműködésével. Hosszan néz egy festményt, mintha most akarná érté­keit. netán hibáit felfedez­ni és a pillanatnyi csönd ■szinte körülöleli szavait: — A legjobb befektetés, ha tenniakaró szeretetünket másokban kamatoztatjuk a magunk számára is ... Szalay István A Tomkins Énekegyüttes

Next

/
Thumbnails
Contents