Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-09 / 84. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. április 9., szombat 5. VÁSÁRHELYI PÁL NEVÉT VISELI A KISKÖREI ÁMK T ervek, névadó után 1915-ben nyílt lehetőség arra községeinkben, hogy az általános iskolákhoz kapcsolva egyéb kulturális intézményeket (óvodát, könyvtárat, művelődési házat stb.) általános művelődési központokat hozzanak létre. A több mint egy évtized alatt húsz ilyen született megyénkben, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy az eszközök koncentrálása. a lehetőségek átgondoltabb kihasználása nemcsak a fiatalok oktatását és nevelését, de a felnőtt lakosság művelődését is a korábbinál hatékonyabban szolgálja. Legutóbb a Tisza-parti községben, Kiskörén alakult meg 1987. január elsején egy ÁMK. Erre az iskolaépület modernizálása és bővítése teremtett alapot, mert az eddig tanításra is használt termek a könyvtárban és más középületekben felszabadultak. A 28 millió forintos beruházáshoz a lakosság és a gazdálkodó szervek négymillió forintos társadalmi munkával járultak hozzá. Már az első év jól érzékelhető fellendülést hozott a közművelődésben: megélénkült a szakkörök, klubok munkája, egyre szebb eredmények születnek a sport terén is. Kezdettől fogva törték a fejüket a névadáson az ÁMK-sok és hosszas keresés után végül úgy döntöttek, hogy az intézmény Vásárhelyi Pál nevét veszi fel. Járdán Józsefné igazgató így indokolta a választást: a Széchenyi István munkatársaként dolgozó mérnök készítette el a Tisza szabályozásának tervét, mely a kis- köreieket máighatóan érinti. Személye azonban érdemtelenül feledésbe ment. Ezen a helyzeten akarnak kicsit változtatni most a névadással. E gondolatok a március 19-i ünnepségen hangzottak el, melyet egész napos programsorozat követett. Az ónodéban és az iskolában a legügyesebb gyerekek rajzait, textilből és különféle termésekből készült Az iskolában a legügyesebb diákok rajzaiból készült kiállítás Járdán Józsefné: Nyáron két hónapos rendezvény- sorozattal várjuk az üdülőket alkotásait állították ki. A tavaly átadott, gazdag gyűjteménnyel rendelkező faluházban bárki kipróbálhatta a szövőszéket. A könyvtár- ismereti vetélkedőn az alsótagozatosok ismerkedtek játékos formában a bibliotéka rendjével. A felsősöknek számítástechnikai versenyt rendeztek, a tornaterem pedig egész nap tárt ajtókkal várta azokat, akik a különféle sportágakban akarták kipróbálni erejüket, ügyességüket. A pártházban tartották a nemzedékek találkozóját. ahol az idős emberek meséltek életükről, az általuk átélt történelmi pillanatokról a fiataloknak. Este Hol van az a nyár? címmel zenés műsor várta az érdeklődőket. Az ünnep elmúltával újabb programokra készül az ÁMK: szeretnék növelni a szakkörök. klubok és a bennük részt vevők számát, irodalmi presszót akarnak létrehozni, megpróbálják a felnőtteket is kimozdítani otthonról. Teljes erőbedobással készülnek a nyárra, a Tiszai napok két hónapos rendezvénysorozatára, amelyet július 2-án Neptun-ünnepség nyit majd. Sokszínű kínálatra törekszenek, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a színvonalas programokkal a nyaralókat jobban a községhez kössék. Hiszen: „Ki a Tisza vizét issza .. (koncz) Juhászok Pecsenyebárányok Juhászat a pélyi ősgyepen. A juhászat nem tartozott a gazdaságok számára a legnyereségesebb ágazatok közé. Az Alföld peremén —, Pély határában — a Ti- szamente Termelőszövetkezet közel kétezer hektáros megművelhetetlen, szikes, ős- és környezet- védő gyepet hasznosít a 3000 magyar fésűs meri- nói anyajuh — és annak évi. 3300 bárányszaporulata — legeltetésére. Jobb munkaszervezéssel, a tartástechnológia betartásával 18,5 tonna gyapjú, közel 10 ezer liter tej leadását tervezik. A húsvéti ünnepekre közel 2000 tejes- és pecsenyebárány indult exportra, s eljutott Franciaországba, az NSZK-ba. Olaszországba, valamint az arab országokba is. Ari János az egyik kedvenccel |H Tavaszi napfürdőn a nyáj (Fotó: Szabó Sándor) SZAKSZERVEZETI MUNKA A BANYÁNÁL ,,Javítani a dolgozók közérzetén...” Ügy vélem, a szakszervezeti munka fontosságát aligha lehet megkérdőjelezni. Az e területen tevékenykedőknek különösképpen sok dolguk volt az elmúlt hónapokban, hiszen az országban végbement változások — személyi jövedelemadó bevezetése, a bérbruttósítás stb. — számukra is egész sor feladatot jelentettek. Hogyan sikerült ezeket megoldani? Erről beszélgettünk Kármán Csabával, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez Bányaüzeme szakszervezeti bizottságának titkárával. — Ismeretes az a SZOT-ál- lósfoglalás — mondja —, amelynek értelmében ez évtől megváltozott a szakszervezeti tagdíjak fizetésének rendje. Ennek formai oldala, hogy megszűnt a bélyeg, illetve, hogy az összeget a dolgozó béréből — -annak nyilatkozata alapján — levonják. Már tartalmi módosulás, hogy a tagdíj, — amely egyébként adómentes — a bruttó kereset 1 százaléka, 5050 forint alatt 0,8 százaléka. Nálunk ebből a bruttóból még le kell számítani a hűségjutalmat. Vállalati szinten mintegy hétezer, nálunk „csupán” 3605 embertől kellett tanú aláírásával hitelesített nyilatkozatot kérni arról, hogy az érintettek megbízzák a bányaüzemet azzal, hogy az említett 1 százalékot levonja. — Azt hiszem, ez nem kevés időt és energiát követelt meg ... — Nézze, a tény az, hogy mindez három hét alatt lezajlott. A több mint három és fél ezer dolgozóból mindössze tizenkilenc akadt, aki nem írta alá. Egyébiránt a szervezettségünk a korábbihoz képest javult, jelenleg 99,4 százalékos. Ez a szám a cégünk egészénél 99,3. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy minek köszönhetőek ezek a szép eredmények. Nos, a bányászatban mindenkor igen erős volt a kötődés a szakszervezeti mozgalomhoz, emellett a ténykedésünk megítélése is pozitív, azaz van presztízsünk. Aztán arról sem feledkezhetünk meg, hogy az utóbbi időszakban megnőtt bizonytalanság miatt, a munkások tőlünk várnak, remélnek bizonyos védelmet. Sok-sok új taggal is gyarapodtunk, olyanokkal, akik ezt megelőzően évtizedekig nem kerestek bennünket. Az előlegezett bizalomnak meg, kell felelnünk, jóllehet, az érdekképviselet ellátása nagy erőfeszítéseket követel meg tőlünk. — A három hét persze csak a konkrét aláírásgyűjtésre volt elegendő. Ezt azonban megelőzte a meggyőzés ... — Természetesen, ugyanis a dolog ideológiai előkészítése hozzávetőlegesen két hónapig tartott. Amikor a bruttósítással tisztában voltunk már, mindenkivel személyesen elbeszélgettünk. Azokat is felkerestük, akik éppen betegeskedtek, vagy máis okból voltak távol. Mondanom sem kell, milyen kemény próbatétel volt ez a bizalmiak számára. Lényeges megjegyezni, hogy a munkások egy része elmondta, tudják hogy a szakszervezet bevétele ilyenformán emelkedik majd. Kérték, hogy ezt a növekményt a segélyezésre fordítsuk. Nos, ez jogos igény, sőt a mi törekvéseinkkel is találkozik. A Thoreznél csupán a segélyekre évente mintegy 1 milliót költünk. Ez most körülbelül 15 százalékkal lehet majd több. — A propagandában, az agitációban számottevő szerepe volt a zártláncú videorendszerüknek is .. . — De még mennyire! Ez már két és fél éve működik. Ennek segítségével igyekszünk tájékoztatni az embereket mindarról, ami nálunk történik, válaszolunk a jelentkező kérdésekre, megmagyarázzuk az egyes intézkedések okait stb. Emellett vannak irodalmi, művészeti műsoraink, s már arra is akadt példa, hogy élő adásban adtunk közvetítést egy ülésről. A programok elkészítését társadalmi munkában végzik a számítógépes önálló csoportunk tagjai. — S mikor lehet az egyes filmeket megtekinteni? — Köztudott, hogy itt folyamatos műszakban tevékenykedünk. A dolgozók nem sokkal két óra után már „szabadok”, ám a buszok csak háromkor szállítják őket a lakóhelyeikre, llyen(Fotó: Gál Gábor) formán minden váltáskor 45 perc áll a rendelkezésükre. A várakozóban ott a televízió, tehát hasznosan el lehet tölteni ezt az időt. S hogy mi a nézők véleménye? Hadd említsek egy példát... Tavaly karácsony előtt szünetelt az adás, mivel a stúdió karbantartása folyt. A munkások rettentően hiá-1 nyolták a műsorokat, sőt különböző pletykák is szárnyra keltek. Erre mi összehoztunk egy ideiglenes stúdiót, csináltunk egy olyan programot, amellyel azonnal reagáltunk a mendemondákra, azaz, rögtön megcáfoltuk azokat. — Hallottam, hogy ez a zártláncú videorendszer országosan is elismerést aratott ... — Igen. A Bányászszakszervezet vezetősége már látta ezt, s elhatározták, hogy iparágunk más cégeitől is küldenek majd ide képviselőket egyfajta tapasztalat- cserére, bemutatóra. Elképzelhető tehát, hogy másutt is meghonosodik ez a dolog. — Befejezésül, kérem, szóljon a másik újszerű kezdeményezésükről, azaz a bér- figyelő társadalmi bizottságról. — Ezt nemrégiben hoztuk létre, s képviselteti benne magát a párt, a KISZ, a szakszervezet, valamennyi munkaterület stb. Ennek feladata, hogy vizsgálja az első negyedévben kifizetett béreket, pontosabban azt, hogy teljesül-e az a követelmény, miszerint a nettó keresetek nem csökkennek 1987-hez képest. Amennyiben korrekciók szükségeltetnek, úgy megteszik a kellő lépéseket. A legfontosabbnak azt tartom, hogy ezzel is, akárcsak azokkal az ötletekkel, amelyekről már az előbb szóltunk, sőt ténykedésünk egészével, javítsunk az itt munkálkodók hangulatán, közérzetén. Ebhez ugyanis sokszor csak apróságok kellenek ... (sárhegyi)
