Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-09 / 84. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. április 9., szombat 3 A párt vezető szerepének korszerűsítése Az elmúlt évtizedekben, de különösen a kongresszus óta eltelt években olyan jelentős gazdasági, társadalmi, politikai változások mentek végbe hazánkban, amelyek elengedhetetlenné teszik a párt vezető szerepét, a politikai intézményrendszer működésének átfogó fejlesztését. Annál is inkább szükséges ez, mert a hosszabb időn át végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy politikai intézményrendszerünk működése ma már nincs összhangban megváltozott társadalmi, gazdasági körülményeinkkel. Társadalmunk politikai intézményrendszerének központjában a párt áll. Vezető szerepének érvényesítése azonban csak úgy lehet töretlen, ha folyamatosan megújítja működését. Az elmúlt években zavarok keletkeztek a párt és az állami szervek munkamegosztásában. A vita során a párt tagjai élesen bírálták a pártmunka hivatali, bürokratikus stílusát, sürgették, hogy a párton belül teremtsünk olyan feltételeket, amelyek közepette a párt egésze tudatos, szervezett politikai mozgalomként tölti be vezető szerepét. Alapvető következtetés, hogy a párt a jövőben csak úgy képes hivatásának megfelelni, ha a párt tagsága szándékát kifejezve, a progresszív tördkvéseket integrálva, jó politikai programokat dolgoz ki, és ehhez megnyeri dolgozó népünk legszélesebb rétegeit, ha megújítja a párt egységét, munkamódszerét. A párt megújulásában meghatározó jelentőségű működési rendjének korszerűsítése, ezen Ibelül is la demokratikus centralizmus helyes értelmezése és gyakorlata. A párt működésének alap- elvéről szólva irányadónak kell tekinteni, hogy az MSZMP eredményes tevékenységéhez egységes, hatékony és jól működő pártvezetésre van szükség. A Központi Bizottság márciusi ülésén ezért kapott kiemelt figyelmet a Központi Bizottság és a területi párttestületek szerepének növelése a párt irányításában, a döntések meghozatalában, végrehajtásuk ellenőrzésében. Megfogalmazódott azonban az is, hogy a pártban a centralizmust és a demokráciát nem szabad egymástól elválasztani és bármelyikét önkényesen előtérbe helyezni. A demokratikus centralizmus következetesebb érvényesítése érdekében a pártmunka minden szintjén fokozott figyelmet kell fordítani a párton belüli demokrácia fejlesztésére. Biztosítani kell, hogy a párttagság tevékeny alkotója, részese legyen a párt működésének, politikája formálásának, a végrehajtásnak és az ellenőrzésnek is. A párt belső életében az utóbbi években bürokratikus túlszabályozottság is jelentkezett. Ezért növelni kell a pártszervezetek önállóságát, felelősségét és lehetőségét a párt politikájának alakításában, és érvényesítésében, ez pedig csak a pártdemokrácia erőteljes fejlesztésével lehetséges. A bürokratikus vonások következtében helyenként a pártban működési zavarok is keletkeztek, alább hagyott a politikai érzékenység, terjed a* elkényelmesedés, a fegyelmezetlenség. A pártot, mint politikai mozgalmat hátrányosan érintette, amikor a pártmunika „befelé fordult”, amelynek megnyilvánulása a rendezvény- centrikusság, vagyis az, hogy sokkal több energiát fektetünk a párt szervezeti mozgatására, mint az emberek között végzett aktív politizálásra, a kényes kérdéseket is felvállaló szüntelen párbeszédre. Elhatározott szándék, hogv ezektől a vadhajtásoktól a párt mielőbb megszabaduljon, és ezáltal valóban politizáló szervezet legyen, melyben annak szervezetei és tagjai önálló, felelős szerepet vállalnak, kapnak. Azt valljuk, hogy a párt vezető testületéiben a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig az egyes nézetek szembesítésével, a pártszerű viták keretei között formálódik a párt egysége. Ezért a pártban olyan légkört kell teremteni, amelyben a kommunisták őszintén, nyíltan kifejthetik véleményüket. A Központi Bizottság márciusi ülése előtt a párttagok körében olyan vélemények hangzottak el, hogy a kommunisták sok, közügyet szolgáló észrevételére nincs mindig meggyőző reagálás, hogy helyenként baj van a vitakultúrával. A vélemények többször nem a napirenden levő kérdésekhez kapcsolódnak, a vitában nem a megoldási módokat keresik, hanem az eszmecsere minduntalan pusztán helyzetismertetésbe torkollik. A párt vezető szerepe érvényesítésének fontos kérdése és feltétele, milyen felkészült káderekkel rendelkezik, hogy milyen a káder- politika, a kádermunka gyakorlata. A pártnak két esztendővel ezelőtt elfogadott határozata van, mely a mai kor igényének is megfelelve állít követelményeket Mindezek mellett a viták megerősítették, hogy e határozat sikeres végrehajtásához kedvezőbb feltételeket kell teremteni. Politikai munkával kell | kialakítanunk — a káderál- j lomány körében és a közvéleményben is — a párton , belüli választásoknál a két- \ tős jelölt állításának helyes értelmezését, fogadtatását. | A szervezeti keretek kor- j szerűsítésére is szükség van, ez is a párt jobb működését szolgálja. El kell érni a j hatáskörök leadását azoknak ; a szervezeteknek, ahol az adott politikai vagy személyi kérdéseket legjobban ismerik. Csökkenteni kell azokat az irányító szerveket, amelyek már nem segítenek, hanem szigetelnek az alapszervezetek és az érdemi irányító központok között. Napirendre került a pártban alkalmazott írásos, adminisztrációs tevékenység felülvizsgálata, mert meny- nyiségénél fogva hovatovább már komoly erőket von el a politikai munkától. Ezzel egy időben nagyabb rangot kell adnunk a pártmunka politikai, mozgalmi jellegének. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIV. kongresszusra készüljön el az új szervezeti szabályzat tervezete, amelyben a párt működésének korszerű szervezeti kereteit kívánjuk összefoglalni. Párttagságunkra, párt- szervezeteinkre — remélhetőleg javaslatokban és véleményekben bővelkedő — eszmecsere vár. A Központi Bizottság elhatározta, bogy mielőtt az országos pártértekezleten megvitatásra és elfogadásra ajánlja a párt vezető szerepe korszerűsítésének, a párbmunka megújulásának kérdéseit, kéri ehhez valamennyi pártszervezet és a párttagság véleményét, javaslatait. Bizton lehet számítani arra, hogy a vita során és majd a pártértekezleten hozott határozatok végrehajtása során közös munkánk sikeréhez a pártszervezetek, a kommunisták újból sok értékes észrevétellel és aktív munkával járulnak hozzá. Dr. Latos István az lÄSZIVrt» KB osztályvezető-helyettese HILD-ÉRMES SZOMSZÉDAINK Szolnok, a nagy kisváros Az ország igen dinamikusan fejlődő városainak egyike Szolnok, aki évtizedek múltán tér ide vissza, igencsak meglepődik a látványtól. Az egykori Tisza-parti. meglehetősen csöndes, alföldi település, ma nagy forgalmú, zajos helység, a korábbinál jóval kiterjedtebb területtel. Enyhe túlzással — Szegedhez hasonlóan — akár metropolisnak is nevezhetnénk. Lüktető mindennapi élete -összehasonlíthatatlan a régivel, a fejlődés őszinte tiszteletet parancsol. Nem véletlen, hogy a fel- szabadulás óta elért eredményeiért — beleértve a teljességgel átalakított centrumot is — már esztendőkkel ezelőtt megkapta a kitüntető Hild-érmet. A szolnokiak örültek a rangos elismerésnek, ám az idő múlásával egyre kevésbé emlegették, mind ritkábban büszkélkedtek vele. ma pedig alig-alig beszélnek róla. Berényi András, a városi tanács fiatal főépítésze sem túlságosan dicsekszik. S mint hozzáteszi mindjárt szavaihoz: korántsem azért, mintha az a bizonyos szőlő savanyú lenne. Eszében sincs, hogy bárkire is irigykedjék azok közül, akik a vitathatatlan sikereken osztoztak előtte. S nem is szid. nem is bánt senkit, amikor elmondja, hogy mi fáj. Szóval — hallani tőle is —. annak idején, mintha egy kicsit eltúlozták volna az ütemet. Az álmokkal eléggé elszakadtak a realitástól, a kelleténél merészebben képzelték a jövőt. Szolnokot valahogy túlméretezték, sokkal nagyobb szerepet szántak neki. mint amelynek betöltésére valójában képes. Akarván. akaratlan, ez a város is belesett a csaknem mindent elsöprő felbuzdulás csapdájába, olyan törekvéseket tett magáévá, amelyek sajnos másutt sem szolgáltak teljes megelégedésre. Ha számos tekintetben vitathatatlan is az előrelépés, kétségkívül el kell ismerni, hogy az óriási átalakulás lendületében, olykor a kelleténél könnyebb szívvel váltak meg sok régi értéktől. Nem ragaszkodtak eléggé a településszerkezeti sajátosságokhoz, úgy vesztek el alkotások, hogy képtelenek voltak azokat kívánatosán pótolni. — Szívemből sajnálom például az úgynevezett Katonavárost — magyarázza a főépítész szenvedélyesen —. amely jellegzetes része volt az egykori Szolnoknak. Bizonyosra veszem, hogy bár a lakásállománya már nem sokat ért. feltétlenül lehetett volna menteni rajta. Legalább valamicskét. A helyére került lakótelep már a legkevésbé sem juttatja az ember eszébe a valamikori képet, a jelenlegi házak az ország úgyszólván bármelyik részén lehetnének ... Más a helyzet az új városközpontunkkal. Itt nemigen találhattak más. jobb megoldást. Ide már kellett teljes csere, s bizonyos, hogy ez a modern centrum tekintélyesebbé is tette a megyeszékhelyet. Egyszersmind pedig, jobban is simul környezetébe, a maga módján kiegészíti, teljesebbé teszi. Méltán kapott érte külön is kitüntetést. Ybl-dijat a tervezője, Koltay Endre! Persze, jobban is örülhetnénk ennek. Mert az az igazság, hogy az eredeti elképzelés többel, érdekesebbel biztatott. S ha ezeket sikerül megvalósítani, még szebb, megragadóbb a belváros! A jelentékeny iparbővités, az óriási lakásépítés negyedszázad alatt szinte megkétszerezte a lakosságot. Korszerű városnegyedek egész sora nőtt ki a földből. A Zagyván túli részen elkészült a Tallinn-negyed vagy más néven a Vosztok úti „fertály .'amelynek ma olyan az ellátása, hogy még a mozi sem hiányzik, aztán beépült az északabbra eső terület is. Megváltozott a folyópart. csupa tízemeletes ház nézegeti magát a víztükörben, s közöttük' olyan létesítmények kaptak hejyet. mint például a Domus Áruház. vagy a középfokú vízügyi intézményből kialakított kereskedelmi és vendéglátóipart főiskolai tagozat, meg más, egészen a nagy, fedett piacig. Megragadó az is. ami a 4. számú főközlekedési út közelében született, leginkább pedig a vasúti rekonstrukcióval, Kö- zép-Európa legnagyobb rendező-pályaudvarának megteremtésével, a város 900. születésnapjára úgyszólván egyidejűleg létrehozott Jubileum tér, illetve környéke. Hogy a város öt monumentális — közöttük a 24 emeletes — toronyházról, valamint az 1995-ig nem kevesebb, mint 21 ezres lélekszámúra tervezett Szé- chenyi-városrészről már ne is szóljunk! Csupa olyan ez, amely az idegen szemlélődőnek eszébe sem juttatná azokat, amik miatt a főépítész mégis kesereg, bosszankodik — számtalan szolnokival együtt. A város még mindig épülő, terjeszkedő legnagyobb lakótelepén, a Széchenyin ugyanis csak 2,5 ezer modern otthon elkészülte után fogtak az első ABC-áruház- hoz. de valóban nagy, az itt élő rengeteg ember számára alkalmasabb kereskedelmi egység ma sincs — mert a központi Centrum közelébe került a Skála is ... Bölcsődékkel, óvodákkal, iskolákkal adós a megyeszékhely a lakosságnak, roppant kicsi a csatornahálózat. megoldatlan a szennyvíztisztítás, az úthálózat mintegy fele burkolatlan, s az aszfalton — még a belvárosban is — sok helyütt áll a víz eső után. Kevés a gépkocsi-parkolóhely .. . Hiába a tágas autóbuszpályaudvar, az elegáns vasútállomás — ha Szolnokon mégis közlekedési csődöt emlegetnek. Mindmáig megmaradt ugyanis a város egy- föutcás jellege, a gépjárműforgalom átszeli a települést, végigdübörög az üzletsoron, a főtéren is. A Tiszán kocsival ma is csak egy helyen lehet átmenni, a Szabadság téri átjáró két híd áramlatát vezeti. Érthető ezek után, ha szomszéd megyénk székhelyén a Hild-éremnél többet beszélnek a megmaradt gondokról, a ma és a holnap törekvéseiről. S mi jellemzi az újabb erőfeszítéseket? Nos — mint Berényi András főépítész szavaiból több más mellett kitűnik — az eddiginél visszafogottabb, mértékletesebb a városfejlesztés. Üjabb nagy lakótelep már nem épül, a meglévők kiegészítése, befejezése az elsődleges. Jóllehet az állami beruházási pénzeszközök az idén a tavalyihoz képest lényegében nem csökkentek, a megvalósításban mégis előtérbe került a magánerős, a szövetkezeti és az OTP-s forma. A belvárosban a foghíjpótlások jelentik a folytatást, s ennek alkalmával a tanács főleg társasházak kivitelezését szorgalmazza. Megpróbálnak 15 —20 esztendő igényeinek megfelelő helyet biztosítani családi házakhoz is, leginkább a szandaszőllösi részen végeznek telekalakításokat. Ha a Katonaváros már el is veszett az utókor számára, mindenképpen megőrzik a Tabán eredeti város- szerkezetét, kedves hangulatát, s tőlük telhetőén védik a Tisza-parti, valamint a városközponti fejlesztés második üteme áltál érintett rész jellegzetes településelemeit. Ugyanekkor a legrégebbi lakótelepen megkezdődött a rekonstrukció is — az egyik féljes kicserélésre szoruló épület utódját az egri HÁEV tervezte — s napirendre került egy kisebb tetötérprogram valóra váltása. Éppen a közelmúltban kötvényt bocsátottak ki az új Tisza-hídra, s szó van végre a 4. számú főközlekedési út belvárosi szakaszának tehermentesítéséről, újabbal történő helyettesítéséről. Ez utóbbi három „lépcsőben” készül. Megkezdték a nagyon szorongató szennyvíz- elvezetés. -tisztítás teljes megoldásának előkészületeit, árapasztó csatorna létesítésével próbálják az eddiginél jobban védeni hazánk második legnagyobb folyójának szomszédságát. Ha sikerül ez, egyben megkétszereződik a szolnokiak közkedvelt szabadidőközpontjának területe. a Tiszaligetet igazából is szigetté teszik. Iskolaépítés helyett egyelőre csupán iskolabővítés lehetséges, s ez is csupán két intézetet érint. Ám valamelyest vigasztaló lehet, hogy az egyiknél — a Varga Katalin gimnáziumnál — így nem kisebb vágy teljesül, mint az. hogy a megyeszékhelyen megkezdődhet végre a középiskolások idegen nyelven való tanítása. A még nagyobb diákok örömére pedig már a befejezés előtt áll a főiskolai kollégium — amely nyaranta a turisták szálláshelyeit is gyarapítja — s az egész város minden bizonnyal közös megelégedésére az idén átadják az új telefonközpontot. Thália hívei a Szigligeti Színház nagyobbításában. csinosításában reménykedhetnek, talán ugyancsak belátható időn belül sikerül rendbe tenni a Tisza Szállót, s a vízi sportban annyi babért szerzett szolnokiak régóta áhított 50 méteres versenyuszodájukhoz is hozzájutnak. — S törjük, törjük persze a fejünket olyan dolgokon is, amelyekkel meglévő létesítményeinket más célokra tehetjük alkalmasabbá, hasznosabbá — mondja nem utolsósorban a városi főépítész. — Miként például a valamikor zsinagógából képtár. múzeum, a volt kaszinóból pedig a Technika Háza lett, biztosan még jó néhány hasonló új érték születhet további ötletekkel. Aztán —. hogy ki ne hagyjam — rendkívül sokat tehet Szolnokért a nemrégiben újjáalakult, önállósult helyi városszépítő egyesület is. Ha mindezt hozzászámítjuk a felsoroltakhoz, az említett mérsékeltebb tempó melletti haladás is elég jelentős lehet. S a folytatásért újabb, magas kitüntetés nélkül sem kell szégyenkeznünk az érem. meg a — rövidesen felavatásra kerülő — Hild tér körül. Itt a Tisza partján, a hajdani só- és selyemutak kereszteződésében. Gyóni Gyula A főtér a városházával A főutca egyik szakasza Múlt és jelen
