Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-08 / 83. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. április 8., péntek 3 Megbirkóztak a nehézségekkel Számvetés Gyöngyössolymoson Nem kívánják vissza az elmúlt esztendőt Gyöngyössolymoson sem. Pedig nem zárták rosszul, ha a számokat vesszük figyelembe. — A tavaszi hetekben még nem lehetett tudni, mire fordul a termés — mondta dr. Nyilas János, a Mátra Tsz elnöke. — Voltak, akik nagyon el voltak keseredve, mert úgy látták, hogy a szőlőinket teljesen tönkretette a fagy. Akadtak azonban bizakodóak is. — Az elnök melyik táborhoz tartozott? — Én mindig bizakodó vagyok alaptermészetemnél fogva. De azt is tudom, hogy a szőlő nagyon sokat kibír. Csak figyelni kell rá. és azt teruii, amit elvár az erhbertől. — Ezek szerint figyeltek a szőlőre? — Mondhatom igen. Az eredmény pedig: amit terveztünk, azt sikerült betakarítanunk. — Ali volt a legnehezebb feladat az elmúlt évben? — Értékesíteni a szőlőt és követni a szabályozókat. Az is megtörtént ugyanis, hogy a szabályozók visszamenőleges hatállyal léptek életbe. — A solymosiaknak szinte a vérükben van a szőlőművelés minden csínja-bin- ja. Segített ez a körülmény? — Alapvetően segített. Azt is mondhatom, hogy ebben a községben az emberek régtől fogva a szőlővel és a szőlőből élnek. — Van azonban még egy tény/, ami a legjobb szőlő- munkás teljesítményét is visszavetheti. A piac. Menynyire érezték a beszűkülését? — Gyakorlatilag az értékesítésből a szovjet piac teljesen kiesett. Maradt a belföld és a Nyugat. De ide a legelső követelmény a minőség és a minőség és harmadszor is a minőség. — Ebből az következik, hogy véget ért a tonnák hajszolása? — A mennyiségi szemléletet sem tehetjük félre, de a lényeg az, hogy a termés egészének kiváló minőségűnek kell lennie. Az európai nagy bortermelő államok, akár Franciaország, akár Olaszország, nem rivalizálhatnak velünk. Jó példa erre az Egervin, amely a tőkés piacon hírnevet vívott ki magának. Nekünk is ezt a példát kell követnünk. v — A piac tehát követelményeket támaszt. Ha úgy tetszik: igényeket. Ebben a helyzetben lehet még ezután is a szőlőre építeni a gazdálkodásukat? — Nemcsak lehet, de kell is. Nem a szőlő területét kell fejlesztenünk. Amennyi van, azt meg kell tartani. Fejleszteni a jó szőlőt kell, mert csak abból lehet jó bort érlelni. Ez világos beszéd, ahogy szoktuk mondani. A gyakorlatra átültetve, mindez azt is megköveteli, hogy a szőlőből elérjék a • tíztonnás átlagót. De nemcsak szőlő dísz lük a gyön- gyössolymosi határban. Búzából és kukoricából például a 4,5—5 tonnás átlagot célozták meg. Ügy számoltak, hogy az idén 113 millió forint értékű termelést kell megvalósítaniuk. Ebből a nyereséget mintegy 11 millió forintra teszik. Ha az adatok a valóságban is megjelennek az elszámolás során, akkor azt mondhatják, hogy az előző évek fejlődésének az üteme fenntartható. Van javítani való az állattartásban és az agrotechnikai munkákban, mint amilyen a talaj előkészítése, a vetés. Az önköltségek a kelleténél magasabbra szökkentek. A termés mennyiségét pedig az egyes munkafázisok hiányosságai befolyásolták kedvezőtlenül. — Kedvezőbb képet festhetnek az erdőgazdálkodási tevékenységünkről — mondta az elnök. — A terv előírásait teljesítették, és ennek megfelelően alakult az eredményük is. Még fokozottabb a teljesítmény a faüzemben. ök még a tervezett nyereség mértékét is túlteljesítették. — Ügy tudom, hogy minőségi változás történt a könyvelésben. Mégpedig? — Áttértünk a gépi feldől- ‘ gozásra. Mint minden újat, ezt is meg kellett tanulnunk. Kisebb zökkenők ugyan előfordultak, de a lényeg: az új módszer alkalmazói elősegítették a szövetkezet gazdálkodását. Ha az adatokat is soroljuk, az általános megfogalmazás érzékelhetőbbé válik. Ilyen például: a termelési költségek a tervhez képest 24 százalékkal emelkedtek. A szövetkezet bruttó jöve^ delme 2 százalékkal nőtt. Egy dolgozó havi részesedése 6644 forintot tett ki. A korábbi évhez viszonyítva az emelkedés 6 százalék. Az előbbiekből következnek az idei feladatok is, amelyeknek a sorából kiemelkedik a tavalyinál jobb költséggazdálkodás követelménye. — Hogyan emlékezik visz- sza az eltelt egy évre? — Nagy megkönnyebbüléssel. Szerencsére már túl vagyunk rajta. Bár az eredményeink végül jól alakultak, azt hiszem, senki sincs a községben, aki visszakívánná 1987-et. Persze, azt soha nem tudhatjuk, hogy a természet milyen erőpróbára késztethet bennünket. Nekünk egy a tennivalónk: minél eredményesebben szembeszállni a nehézségekkel — fejezte be a válaszát dr. Nyilas János, a Mátra Tsz elnöke. így van: a természet nemcsak az életkeretünk, hanem olykor az ellenfelünk is. A küzdelmet pedig győzni kell, N ez örök törvény. G. Molnár Ferenc Korszerű baromfifeldolgozás Friss hajtások a megyei idegenforgalomban Az idegenforgalom — mint emlegetjük — hazánkban is egyre inkább „húzó ágazattá” válik. Üj létesítmények egész sora jelzi, hogy a vendégjárásban, a turisták fogadásában rejlő lehetőségeket mind sokoldalúbban, s egyre szélesebb körben próbálják megragadni, kihasználni. Megyénkben sem kevésbé élénk az igyekezet, mint másutt. Bizonyság erre — mások mellett — például az a két yállalkozó kedvű iparos, a füzesabonyi villany- szerelő, Juhász István és a besenyőtelki kőműves, ács Szabó István is, akik városi jogú nagyközségünket gyarapították néhány hónapja új motellel, étteremmel, presszóval. A település első szállója ugyan nem nagy — hat szobájában s a most készülő hetedikben együttesen sem tudnak két tucatnál több embernek ágyat adni — de kellemes, kényelmes pihenőhelynek látszik. Ahol ha a debreceni út elfáradt „profi” vándorain — a hivatásos sofőrökön, kamiono- sokon kívül más, egyelőre talán nem is igen akar éjszakázni, a többi erre járó utas minden bizonnyal szívesen megáll, időzik. Netalán a helybelieket is meg lehet fogni néhány olyan aprósággal, amit beljebb aligha találnának. Később pedig — mint magyarázzák — més inkább. A többnyire saját kivitelezésben megvalósított üzletet ugyanis további értékekkel gazdagítják már most, s későbbre megint szánnak valami megleoetést. S ha már a meglepetéseknél tartunk, — ide kívánkozik a mátraszentimrei, szintén fiatal Szlovák Csárda is. A hegyvidéki, hangulatos faházat a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat építtette nemrégiben korábbi — jóval egyszerűbb falatozója helyén. A cég „talpon maradást” szolgáló törekvéseiben egészen szokatlan az újabb vendéglátó- egység, amelyben nem csupán ■ nívós sajátos körülmények között ültetik asztalhoz a betérőt, hanem tájjellegű — az itt élő szlovák nemzetiség hagyományait őrző — ételspecialitásokkal is iparkodnak kedveskedni. Méghozzá elsősorban a „bakancsoknak”. Ám a buzgalom olyan, hogy az autós embereket is vonzza. Egy- egy ritka falatért, kortyért olykor egészen messziről, s népesebb társaságban is fel- kerekednek időről időre. A csárda ambiciózus vezetője, Odler Zoltán ugyanekkor szintén fejlesztést emleget. Feltétlenül szeretne egy igazi, szép kerthelyiséget is ide az erdők közé. Aztán pedig, ha ideje engedi — mivel, hogy a szakács szerepére vállalkozott, nővérén kívül más segítője nincs — esetleg a szolgáltatásokat is bővíti. — Mire gondol? — Nos — mondja — vannak például saját lovai, alighanem már az egyedüliek a faluban. Nem hiányzik hozzájuk a hintó, sőt a szánkó sem. Eszébe jutott már, hogy valamiféle könnyű kis „trapp”, galopp is szóba jöhetne velük a közelben. Mivel az ilyenféle séta azért — valljuk meg — nem éppen mindennapi. Biztosan újabb hírét vinné vidékünknek. Friss hajtás a szakmában a méltán hamar népszerűvé vált gyöngyösi Huszárkert magánmulató is, hogy az egri Bajor Sörház nagy várakozással fogadott nemrégi megnyitásáról már ne is szóljunk. Ami pedig a soron következő legközelebbieket illeti: ugyancsak Egerben, a HungarHotels „kis Dobó téri” ú; fogadójának, kávézójának kialakításával is előrehaladtak. Tervezők, kivitelezők gondoskodtak az egyedi megjelenésről, így a — tervek szerint legkésőbb a nyáron —■, megnyíló üzletegyüttes ismét növeli megyénk idegenforgalmi vonzerejét. (gyóni) Javítják a késztermék tárolásának a feltételeit a Budapesti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Mintegy 80 millió torintos költséggel 35 va- gonos hűtőtárolót építenek. A vállalat feldolgozó üzemében a meglévő, hozzávetőleg száztonnás tárolóban mindössze egy-másfél napra elegendő fagyasztott csirkehúst tudnak elhelyezni; így többnyire bértárolót kénytelenek igénybe venni. Mivel a fagyasztott áruk nagyobb hányadát exportra küldik, a hűtőtároló átadása után a szállítás . ütemezése is könnyebb lesz. ' A vállalatnál befejeződtek az új holland gyártmányú gép üzemi próbái. ezzel hűtik a baromfihúst 6—8 fokra. A berendezéssel a korszerűtlen hideg vizes hűtőt helyettesítik. A környezetet kímélő úi hűtővel a fogyasztói igényeknek is jobban megfelelő árut adnak a boltokba. A próbaüzem ideje alatt a fogyasztók megkedvelték a levegő-előhűtéssel készült árut, amelyből máris Aki mostanában a Tarna- mérai Lenin Termelőszövetkezet Vincze-tanyáján jár, láthatja, hogy a területen igencsak komoly munkálatok folynak. Amint azt Veréb János műszaki főágazat- vezető elmondta, az ottani gabonaprogram keretében sor kertül egy 13 millió forintot „felemésztő” beruházásra: ennek folyamán kialakítják az elő- és utótisztító, illetőleg az anyagmozgatást végző egységeket, továbbá a Bábolna elnevezésű gabonászárítót. Ez utóbbiból már volt egy. jelenleg viszont a második alapozását végezték el, majd pedig lezajlik a 2250 tonnás fémsiló felépítése, összeszerelése. Várhatóan május 15-én indulhat a rendszer üzemprónaponta 35—40 százalékkal többet rendelnek az üzletvezetők. A baromfifeldolgozó vállalatnál az év első három hónapjában csaknem négyezer t°nna élő baromfit dolgoztak fel, tervük időarányos részét teljesítve ezzel. Ai értékesítésben nem volt fennakadás, s a kereskedelmi szervezet révén a vállalt exportot is teljesíteni tudták. Március végéig a vállalat minden partnerével megkötötte a termeltetési szerződést. Csupán a szakcsoportok esetében okozott átmeneti gondot, hogy az új adózás miatt nehezebben szánták rá magukat a szerződés- kötésre. A vállalat összességében mintegy 12 millió csirkét vásárol fel partnereitől — 22 termelőszövetkezettől, állami gazdaságtól, valamint szakcsoporttól. A baromfi mintegy ötödére a vállalat saját szakcsoportjával kötött szerződést. bája. a vállalkozás kapacitásbővülést eredményez, nem is szólva arról a minőségi „ugrásról”, amit a termények nagyobb fokú tisztasága jelent. S ami forintban nem mérhető: nő a termés- betakarítás biztonsága is. Ugyanitt hozzák létre a fo- lyékonyműtrágya-telepet is. amelynek költsége mintegy 2 millió forint. E feladatokat is — akárcsak az előzőeket — a közös gazdaság építőbrigádja végzi. Az ott tevékenykedők számára olyan ösztönzési formát dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy a tennivalók határidőre való elvégzését célprémiummal honorálják. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor mindkét beruházás az idei nyár elején befejeződik maid. GABONASZÁRÍTÓ, FOLYÉKONYMÜTRÁGYA-TELEP Újdonságok Tarnamérán Megújulás a Jászberényi Aprítágépgyárban A külhoni piacokon való talponmaradást, az exportképes iparágak csak technikai és technológiai megújulással érhetik el manapság. _A Jászberényi Aprítógépgyár 1986-hoz viszonyítva kétszeresére növelte tőkésexport- tervét. Az idei évre 763 millió forint árbevételt tűztek célul, amelyet év végére — ha folyamatos lesz a nyersanyagellátás, egyenletes marad a szállítás ütemezése — szeretnének túlteljesíteni. Aprító, őrlő és erőműVi berendezéseik iránt nem kis érdeklődés van az NSZK. a francia, a török és a hazai piacon is. A technológiai fejlesztést segítik az 50 millió forint értékben kibocsátott lakossági kötvények, amelyek hamar gazdáikra leltek. A megmunkáló nagycsarnok ... Zeke Lajos, Debrei Győző a Törökországba kerülő szénőrlőt prőbázza Molnár József a francia Poclain cégnek készülő földmunkagép karját köszörüli (Fotó: Szabó Sándor)
