Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. április 8., péntek 3 Megbirkóztak a nehézségekkel Számvetés Gyöngyössolymoson Nem kívánják vissza az elmúlt esztendőt Gyöngyös­solymoson sem. Pedig nem zárták rosszul, ha a számo­kat vesszük figyelembe. — A tavaszi hetekben még nem lehetett tudni, mire fordul a termés — mondta dr. Nyilas János, a Mátra Tsz elnöke. — Voltak, akik nagyon el voltak keseredve, mert úgy látták, hogy a szőlőinket teljesen tönkre­tette a fagy. Akadtak azon­ban bizakodóak is. — Az elnök melyik tábor­hoz tartozott? — Én mindig bizakodó vagyok alaptermészetem­nél fogva. De azt is tudom, hogy a szőlő nagyon sokat kibír. Csak figyelni kell rá. és azt teruii, amit elvár az erhbertől. — Ezek szerint figyeltek a szőlőre? — Mondhatom igen. Az eredmény pedig: amit ter­veztünk, azt sikerült beta­karítanunk. — Ali volt a legnehezebb feladat az elmúlt évben? — Értékesíteni a szőlőt és követni a szabályozókat. Az is megtörtént ugyanis, hogy a szabályozók visszamenőle­ges hatállyal léptek életbe. — A solymosiaknak szin­te a vérükben van a szőlő­művelés minden csínja-bin- ja. Segített ez a körülmény? — Alapvetően segített. Azt is mondhatom, hogy ebben a községben az emberek rég­től fogva a szőlővel és a szőlőből élnek. — Van azonban még egy tény/, ami a legjobb szőlő- munkás teljesítményét is visszavetheti. A piac. Meny­nyire érezték a beszűkülé­sét? — Gyakorlatilag az érté­kesítésből a szovjet piac teljesen kiesett. Maradt a belföld és a Nyugat. De ide a legelső követelmény a mi­nőség és a minőség és har­madszor is a minőség. — Ebből az következik, hogy véget ért a tonnák haj­szolása? — A mennyiségi szemlé­letet sem tehetjük félre, de a lényeg az, hogy a termés egészének kiváló minőségű­nek kell lennie. Az európai nagy bortermelő államok, akár Franciaország, akár Olaszország, nem riva­lizálhatnak velünk. Jó példa erre az Eger­vin, amely a tőkés piacon hírnevet vívott ki magának. Nekünk is ezt a példát kell követnünk. v — A piac tehát követel­ményeket támaszt. Ha úgy tetszik: igényeket. Ebben a helyzetben lehet még ezután is a szőlőre építeni a gaz­dálkodásukat? — Nemcsak lehet, de kell is. Nem a szőlő területét kell fejlesztenünk. Amennyi van, azt meg kell tartani. Fejleszteni a jó szőlőt kell, mert csak abból lehet jó bort érlelni. Ez világos beszéd, ahogy szoktuk mondani. A gyakorlatra átültetve, mindez azt is megköveteli, hogy a szőlőből elérjék a • tíztonnás átlagót. De nem­csak szőlő dísz lük a gyön- gyössolymosi határban. Bú­zából és kukoricából példá­ul a 4,5—5 tonnás átlagot célozták meg. Ügy számoltak, hogy az idén 113 millió forint érté­kű termelést kell megvalósí­taniuk. Ebből a nyereséget mintegy 11 millió forintra teszik. Ha az adatok a va­lóságban is megjelennek az elszámolás során, akkor azt mondhatják, hogy az előző évek fejlődésének az üteme fenntartható. Van javítani való az ál­lattartásban és az agrotech­nikai munkákban, mint ami­lyen a talaj előkészítése, a vetés. Az önköltségek a kel­leténél magasabbra szökken­tek. A termés mennyiségét pedig az egyes munkafázi­sok hiányosságai befolyá­solták kedvezőtlenül. — Kedvezőbb képet fest­hetnek az erdőgazdálkodási tevékenységünkről — mond­ta az elnök. — A terv elő­írásait teljesítették, és en­nek megfelelően alakult az eredményük is. Még foko­zottabb a teljesítmény a fa­üzemben. ök még a ter­vezett nyereség mértékét is túlteljesítették. — Ügy tudom, hogy minő­ségi változás történt a könyvelésben. Mégpedig? — Áttértünk a gépi feldől- ‘ gozásra. Mint minden újat, ezt is meg kellett tanulnunk. Kisebb zökkenők ugyan elő­fordultak, de a lényeg: az új módszer alkalmazói elő­segítették a szövetkezet gaz­dálkodását. Ha az adatokat is sorol­juk, az általános megfogal­mazás érzékelhetőbbé válik. Ilyen például: a termelési költségek a tervhez képest 24 százalékkal emelkedtek. A szövetkezet bruttó jöve^ delme 2 százalékkal nőtt. Egy dolgozó havi részesedése 6644 forintot tett ki. A ko­rábbi évhez viszonyítva az emelkedés 6 százalék. Az előbbiekből következ­nek az idei feladatok is, amelyeknek a sorából ki­emelkedik a tavalyinál jobb költséggazdálkodás követel­ménye. — Hogyan emlékezik visz- sza az eltelt egy évre? — Nagy megkönnyebbülés­sel. Szerencsére már túl va­gyunk rajta. Bár az eredmé­nyeink végül jól alakultak, azt hiszem, senki sincs a községben, aki visszakíván­ná 1987-et. Persze, azt soha nem tudhatjuk, hogy a ter­mészet milyen erőpróbára késztethet bennünket. Ne­künk egy a tennivalónk: minél eredményesebben szembeszállni a nehézségek­kel — fejezte be a válaszát dr. Nyilas János, a Mátra Tsz elnöke. így van: a természet nem­csak az életkeretünk, ha­nem olykor az ellenfelünk is. A küzdelmet pedig győz­ni kell, N ez örök törvény. G. Molnár Ferenc Korszerű baromfifeldolgozás Friss hajtások a megyei idegenforgalomban Az idegenforgalom — mint emlegetjük — hazánkban is egyre inkább „húzó ágazat­tá” válik. Üj létesítmények egész sora jelzi, hogy a vendégjárásban, a turisták fogadásában rejlő lehetősé­geket mind sokoldalúbban, s egyre szélesebb körben próbálják megragadni, ki­használni. Megyénkben sem kevésbé élénk az igyekezet, mint másutt. Bizonyság erre — mások mellett — például az a két yállalkozó kedvű iparos, a füzesabonyi villany- szerelő, Juhász István és a besenyőtelki kőműves, ács Szabó István is, akik váro­si jogú nagyközségünket gyarapították néhány hónap­ja új motellel, étteremmel, presszóval. A település első szállója ugyan nem nagy — hat szobájában s a most ké­szülő hetedikben együttesen sem tudnak két tucatnál több embernek ágyat adni — de kellemes, kényelmes pihenőhelynek látszik. Ahol ha a debreceni út elfáradt „profi” vándorain — a hiva­tásos sofőrökön, kamiono- sokon kívül más, egyelőre talán nem is igen akar éj­szakázni, a többi erre járó utas minden bizonnyal szí­vesen megáll, időzik. Neta­lán a helybelieket is meg lehet fogni néhány olyan aprósággal, amit beljebb aligha találnának. Később pedig — mint magyarázzák — més inkább. A többnyi­re saját kivitelezésben meg­valósított üzletet ugyanis to­vábbi értékekkel gazdagít­ják már most, s későbbre megint szánnak valami megleoetést. S ha már a meglepetések­nél tartunk, — ide kívánko­zik a mátraszentimrei, szin­tén fiatal Szlovák Csárda is. A hegyvidéki, hangulatos faházat a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat építtette nemrégiben korábbi — jóval egyszerűbb falatozója helyén. A cég „talpon maradást” szolgáló törekvéseiben egészen szo­katlan az újabb vendéglátó- egység, amelyben nem csu­pán ■ nívós sajátos körülmé­nyek között ültetik asztal­hoz a betérőt, hanem tájjel­legű — az itt élő szlovák nemzetiség hagyományait őr­ző — ételspecialitásokkal is iparkodnak kedveskedni. Méghozzá elsősorban a „ba­kancsoknak”. Ám a buzga­lom olyan, hogy az autós embereket is vonzza. Egy- egy ritka falatért, kortyért olykor egészen messziről, s népesebb társaságban is fel- kerekednek időről időre. A csárda ambiciózus ve­zetője, Odler Zoltán ugyan­ekkor szintén fejlesztést em­leget. Feltétlenül szeretne egy igazi, szép kerthelyisé­get is ide az erdők közé. Az­tán pedig, ha ideje engedi — mivel, hogy a szakács sze­repére vállalkozott, nővérén kívül más segítője nincs — esetleg a szolgáltatásokat is bővíti. — Mire gondol? — Nos — mondja — van­nak például saját lovai, alig­hanem már az egyedüliek a faluban. Nem hiányzik hoz­zájuk a hintó, sőt a szánkó sem. Eszébe jutott már, hogy valamiféle könnyű kis „trapp”, galopp is szóba jö­hetne velük a közelben. Mi­vel az ilyenféle séta azért — valljuk meg — nem ép­pen mindennapi. Biztosan újabb hírét vinné vidékünk­nek. Friss hajtás a szakmában a méltán hamar népszerűvé vált gyöngyösi Huszárkert magánmulató is, hogy az eg­ri Bajor Sörház nagy vára­kozással fogadott nemrégi megnyitásáról már ne is szóljunk. Ami pedig a soron követ­kező legközelebbieket illeti: ugyancsak Egerben, a Hun­garHotels „kis Dobó téri” ú; fogadójának, kávézójának kialakításával is előrehalad­tak. Tervezők, kivitelezők gondoskodtak az egyedi meg­jelenésről, így a — tervek szerint legkésőbb a nyáron —■, megnyíló üzletegyüttes ismét növeli megyénk ide­genforgalmi vonzerejét. (gyóni) Javítják a késztermék tá­rolásának a feltételeit a Bu­dapesti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Mintegy 80 mil­lió torintos költséggel 35 va- gonos hűtőtárolót építenek. A vállalat feldolgozó üze­mében a meglévő, hozzáve­tőleg száztonnás tárolóban mindössze egy-másfél napra elegendő fagyasztott csirke­húst tudnak elhelyezni; így többnyire bértárolót kényte­lenek igénybe venni. Mivel a fagyasztott áruk nagyobb hányadát exportra küldik, a hűtőtároló átadása után a szállítás . ütemezése is könnyebb lesz. ' A vállalatnál befejeződtek az új holland gyártmányú gép üzemi próbái. ezzel hű­tik a baromfihúst 6—8 fok­ra. A berendezéssel a kor­szerűtlen hideg vizes hűtőt helyettesítik. A környezetet kímélő úi hűtővel a fogyasz­tói igényeknek is jobban megfelelő árut adnak a bol­tokba. A próbaüzem ideje alatt a fogyasztók megked­velték a levegő-előhűtéssel készült árut, amelyből máris Aki mostanában a Tarna- mérai Lenin Termelőszövet­kezet Vincze-tanyáján jár, láthatja, hogy a területen igencsak komoly munkála­tok folynak. Amint azt Ve­réb János műszaki főágazat- vezető elmondta, az ottani gabonaprogram keretében sor kertül egy 13 millió fo­rintot „felemésztő” beruhá­zásra: ennek folyamán ki­alakítják az elő- és utótisz­tító, illetőleg az anyagmoz­gatást végző egységeket, to­vábbá a Bábolna elnevezé­sű gabonászárítót. Ez utób­biból már volt egy. jelenleg viszont a második alapozá­sát végezték el, majd pedig lezajlik a 2250 tonnás fém­siló felépítése, összeszerelése. Várhatóan május 15-én in­dulhat a rendszer üzempró­naponta 35—40 százalékkal többet rendelnek az üzlet­vezetők. A baromfifeldolgozó vál­lalatnál az év első három hónapjában csaknem négy­ezer t°nna élő baromfit dol­goztak fel, tervük időará­nyos részét teljesítve ezzel. Ai értékesítésben nem volt fennakadás, s a kereskedel­mi szervezet révén a vállalt exportot is teljesíteni tud­ták. Március végéig a vállalat minden partnerével megkö­tötte a termeltetési szerző­dést. Csupán a szakcsopor­tok esetében okozott átme­neti gondot, hogy az új adó­zás miatt nehezebben szán­ták rá magukat a szerződés- kötésre. A vállalat összességében mintegy 12 millió csirkét vá­sárol fel partnereitől — 22 termelőszövetkezettől, álla­mi gazdaságtól, valamint szakcsoporttól. A baromfi mintegy ötödére a vállalat saját szakcsoportjával kötött szerződést. bája. a vállalkozás kapaci­tásbővülést eredményez, nem is szólva arról a minőségi „ugrásról”, amit a termé­nyek nagyobb fokú tisztasá­ga jelent. S ami forintban nem mérhető: nő a termés- betakarítás biztonsága is. Ugyanitt hozzák létre a fo- lyékonyműtrágya-telepet is. amelynek költsége mintegy 2 millió forint. E feladato­kat is — akárcsak az elő­zőeket — a közös gazdaság építőbrigádja végzi. Az ott tevékenykedők számára olyan ösztönzési formát dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy a tennivalók határidő­re való elvégzését célprémi­ummal honorálják. Ha min­den a tervek szerint alakul, akkor mindkét beruházás az idei nyár elején befejező­dik maid. GABONASZÁRÍTÓ, FOLYÉKONYMÜTRÁGYA-TELEP Újdonságok Tarnamérán Megújulás a Jászberényi Aprítágépgyárban A külhoni piacokon való talponmaradást, az export­képes iparágak csak techni­kai és technológiai megúju­lással érhetik el manapság. _A Jászberényi Aprítógépgyár 1986-hoz viszonyítva kétsze­resére növelte tőkésexport- tervét. Az idei évre 763 mil­lió forint árbevételt tűztek célul, amelyet év végére — ha folyamatos lesz a nyers­anyagellátás, egyenletes ma­rad a szállítás ütemezése — szeretnének túlteljesíteni. Aprító, őrlő és erőműVi be­rendezéseik iránt nem kis érdeklődés van az NSZK. a francia, a török és a hazai piacon is. A technológiai fejlesztést segítik az 50 millió forint értékben kibocsátott lakos­sági kötvények, amelyek ha­mar gazdáikra leltek. A megmunkáló nagycsarnok ... Zeke Lajos, Debrei Győző a Törökországba kerülő szénőrlőt prőbázza Molnár József a francia Poclain cégnek készülő földmunkagép karját köszörüli (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents