Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

Az egyén egészségi állapo­ta nem magánügy. hiszen az egyén egészségétől függ. hogy a társadalmi javak megtermelésében és újrater­melésében hányán és mi­lyen munkabírással vesz­nek részt, vagy ellenkezőleg, betegség következtében mennyien esnek kj a terme­lésből. akiknek az ellátását az egészséges dolgozónak kell biztosítani. Az egész­séges életmód megvalósítá­sára. az egészség megőrzésé­re. a káros környezeti ha­tások visszaszorítására kell törekedni az aktív felvilágo­sítás és nevelés, a propagan­da színvonalának emelésé­vel, az' üzemi dolgozók meg­nyerésével. t Súlyponti kérdésként kell kezelni az egészséget ve­szélyeztető tényezők — a mértéktelen alkoholfogyasz­tás. dohányzás, helytelen táplálkozás, mozgáshiány, túlzott gyógyszerfelhaszná­lás — elleni küzdelmet. A káros szenvedélyektől men­tes, józan, egészséges élet­mód elterjesztésének legyen elsődleges színtere a mun­kahely. Fokozottabb figyel­met szükséges fordítani a munkahelyi ártalmak és fog­lalkozási megbetegedések megelőzésére. a szív- és ér­rendszeri. a daganatos meg­betegedések, a vérnyomás és cukorbetegség időbeni felis­merésére kiterjedő szűrő- vizsgálatok elvégzésére. Az egészségmegőrzés vo­natkozásában a daganatos megbetegedések prevenció­ja kiemelkedő jelentőségű. A daganatok megelőzésének el­sődleges szintje a rákkeltő tényezők, karcinogének ki­szűrése az emberi, a mun­kahelyi környezetből. A la­kosság közvetlen gyógyszer- ellátása — alapellátás. A gyógyszerellátás az alapellá­tást végző orvosok gyógy­szerrendelése és a közforgal­mú gyógyszertárak gyógy­szerellátó munkájának ered­ményeként valósul meg. A hatékony egészségügyi ellátás szempontjából a gyógyszerrendelés és gyógy­szerellátás két egymással szorosan összefüggő feladat. Ennek megszervezése és ma­gas szintű ellátása nemcsak egészségügyi, hanem társa­dalompolitikai kérdés is. Heves megyében az alapellátás — az üzem­egészségügyi — és gyógyszer- ellátás — hatékonyságának növelése érdekében a gyógy­szerellátásnak az üzemben történő megszervezésével fejlettebb üzemegészségügyi ellátási modellt hoztunk létre. A komplex üzemegész- ségügyi ellátás megszervezé­sével, üzemi gyógyszertár létrehozásával a gyógysze»- ellátás. és a gyógyszerész be­kapcsolódik az ipari munká­sok közvetlen munkahelyi üzemegészségügyi ellátásá­ba. A komplex üzemegész­ségügyi ellátás során az el­látás hatékonysága növelése érdekében az üzemi orvos és toxikológus gyógyszerész együttműködik: a megelőzé­si feladatok megoldásában, a gyógyításban, az egészsé­ges életmódra nevelésben. A komplex üzemegészség­ügyi ellátás csoportmunka, amelyben kiemelkedő sze­rep jut az üzemi orvos-toxi- kojógus gyógyszerész szak­mai együttműködésének. Az Idei két fontos terv; a Mi­nisztertanács széles körű szakmai és társadalmi vita után 1987 decemberében jó- váhagyta az egészségmegőr­zés nemzeti programját. 1988 februárban megalakult az Országos Egészségvédelmi Tanács, amelynek fő felada­ta az egészségmegőrzési prog­ram végrehajtásának irá­nyítása. Az idén két progra­mot indítanak: az egyiket a magas vérnyomás szűrése érdekében, a másikat a do­hányzás ellen. Az Egészségügyi Világ- szervezet az 1988-as eszten­dőt a dohányzás elleni küz­delem évének hirdette meg. 1988. április 7-ét az első, do­hányzás elleni világnapnak nyilvánította, s e világnap jelszava: „Dohányzás vagy egészség; válassza az egész­séget!" Bizonyított, hogy a dohányzás többféle beteg­ség veszélyeztető tényezője, például egyaránt elősegíti a tüdőrákot, a szív- és érbe­tegségeket, valamint a gyo­mor- és nyombélfekélyt. Ép­pen ezért szükségszerű egész­ségnevelési feladat a dohány­zás mérséklése, a leszoktatás elősegítése, a rászokás meg­előzése. Nem túlzás, mini- 'máfis egészségmegőrzési programnak nevezni a do­hányzás. a magas vérnyo­más. és az elhízás elleni egészségnevelő tevékenysé­get. Megelozésj az emberi törődés Előtérbe kell helyezni te­hát a megelőzést, ezen belül is kiemelten az egészségne­velést. Ha sikerül visszaszo­rítani és megelőzni a do­hányzást, csökkenteni az el­hízottak és a magas vérnyo­másban szenvedők számát, sokat javíthatunk a lakos­ság egészségi állapotán, ked­vező változást érhetünk el mindenekelőtt a szív- és ér­rendszeri megbetegedések területén. Egyedül az elhí­zás elleni eredményes küz­delemmel elejét lehetne ven­ni a cukorbajnak, a magas vérnyomás bizonyos fajtái­nak. a vér koleszterin- és trigliceridszintje növekedé­sének. A legjárhatóbb út a meg­előzés. az egészségnevelés, az életmódbeli hibák kiküszö­bölése. az egészséges élet­mód választása. Az egészsé­ges életmód feltétele az egy­mást tisztelő, segítő embe­rek közösségének kialakítása, amelyben természetes . má­sok megbecsülése, megérté­se. a hétköznapok feszültsé­geinek. konfliktusainak he­lyes kezelése, ahol az em­bertársaitól mindenki elvár­hatja. hogy egyenrangúként kezeljék, emberi méltóságát tiszteletben tartva bánjanak vele. Ma az egészségnevelés leg­hatékonyabb módszerei azok, amelyek az egyéni és kis­csoportok együttműködésén alapuló emberi kapcsolatok­ra épülnek. Ezekben a he­lyes magatartást kialakító beszélgetések dominálnak, az orvos, a gyógyszerész és az egészséges vagy beteg em­ber egyenlő jogú beszélgető- partner, és a helyes, egész­ségmegőrző magatartási min­ta kiválasztását is közösen végzik, a korszerű egészség­nevelő munkában csak a köl­csönös kommunikációnak van tehát sikere. Az egészség megőrzésére irányuló nemzeti (megyei) program személyes és tár­sadalmi (közösségi) felelős­ségérzetet. öntevékenységet kér és vár, amelynek végre­hajtásával nem lehet tovább várni, a hatékonyabb álla­mi intézkedések mellett csakis a család, a lakó- és munkahely, az egészségügy, az oktatás-nevelés, a sport- és társadalmi szervek, intéz­mények együttműködése, kö­zös erőfeszítése hozhat ered­ményt. Egészségprogramunk meg­valósítása olyan nemzeti ügy. amelytől nem kis mérték­ben függ gazdasági megúju­lásunk. társadalmi felemel­kedésünk. (Vége) Dr. Sipos Jené S zemélyiségek. Ez azösz- szekötő kapocs az alábbi olvasásra aján­lott írások között. A Szabad Föld az 1618. április 2-án született Anto­nio Francesco Grinaldi olasz fizikusra és matematikusra emlékezik. A fizikus legki­emelkedőbb érdeme a fény- jelenségek kutatása, ö fe­dezte fel a fényelhajlást és többek között bizonyította azt is, hogy két fényforrás együttese sötétséget okozhat. A Magyarország közli Ká­dár Jánosnak a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitká­rának interjúját, amelyet az Oganyok című szovjet heti­lapnak adott. Az interjúban olvashatunk a szövetségi politikáról, a megújulásról és a négy év­tized tanulságairól. Ez utób­biból a következőket idé­zem: „1953 nyarán ugyanis Olvasósarok a magyar vezetés, a szovjet vezetéstől ösztönözve, kény­telen volt beismerni, hogy végzetes hibákat követett el A központi bizottság ülésén mindezeket a hibákat fel­tárták. nevükön nevezték többek között Rákosi sze­mélyi kultuszát... A párt­ban azonnal két vezetőmag jött létre, az egyiket Rákosi Mátyás a másikat Nagy Im­re vezette.” A következményt — a be­vezetőben említett két fény­forrás együttesét — mind­annyian ismerjük. A Heti Világgazdaság Bán- falvi Istvánt, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 37 éves államtitkárát mutat­ja be. Az államtitkár káros szenvedélyei közé tartozik a napi 6—8 kávé, de elsődle­gesen nem ez ellen akar küz­deni. Élete eddigi legnagyobb vállalkozásának jelenlegi megbízatását tartja, amely olyan feladat elé állítja, ami­be szerinte még belebukni is érdemes. A Képes 7 Szilágyi János interjúját közli dr. Med- gyessy Péter miniszterelnök- helyettessel. A bő terjedelem gazdag gondolatokkal hono­rálja az olvasót, önkénye­sen két témát választok csal­étekként: — Bűnbak lesz ön vagy megdicsőül? — Sok zavart okoz, hogy a történelmi szemlélet nem uralkodott el a mi viszo­nyaink között. Ez ugyanis azt igényelné, hogy a dol­gok gyökerét a múltban ke­ressük és ennek birtokában tekintsünk előre, tehát örö­kösen folyamatban gondol­kodjunk ... Az én minősíté­semben, ha tetszik, ha nem benne lesz azok sikere és kudarca is, akik előttem csi­nálták ugyanezt. — Bízik a gyerekei jövő­jében ? — Nyugodtabban tekinte­nék a' gyermekeim jövőjére, ha 8—10 évvel fiatalabbak lennének. Ugyanis itt és most rövid távon nem lehet gon­dolkodni, mert idő kell hoz­zá, nem is kevés, hogy nyu­godt lelkiismerettel azt mond­hassam nekik: gyerekek, minden rendiben van, aggo­dalomra semmi ok, a jövő- töket biztosítva- látom, most már minden csak rajtatok múlik. Gazsó László A nyár jelei Most már biztos, hogy megjött a nyár. Hogy miből következtetek erre? Nem, nem, a napsütésből. A pék is süt néha, mégse „Nyár­nak" hívják. A meleg se győz meg, télen is volt már meleg, nyáron is didereg­tünk ... Még csak nem is abból, hogy levetkőztek asz- szonyaink. Hajaj. ha mindig nyár lenne, ahányszor ők levetkőznek, soha se kelle­ne vacognunk. No, de nem csigázom to­vább az érdeklődésüket; megmóndom kerek perec. A nyár legbiztosabb jele, hogy bezárnak a maszek butikok, az egyszemélyes közértek és a több ezer embert foglal­koztató gyárak. Nem az acél- öntödékre gondolok, hanem azokra, ahol egyben adják ki a dolgozók szabadságá­nak kétharmadát. Márpedig ez törvény, végre kell hajta­ni. Jobb. ha az ember idő­ben meggondolja, mikor le­gyen beteg, mikor romoljon el a vízcsapja, mert az or­vosok, meg a vízvezeték-sze­relők közül is nagyon so­kan jobban kedvelik a stran­dot. mint a síparadicsomot. Megkérdeztem az egyik bu­tikos ismerősömet, rá is vo­natkozik-e a törvény, s ha igen, mennyi szabadsága le­het, ha június közepén be­zár, s csak októberben nyit­ja ki újra a boltot? Elkül­dött a fenébe, mondván, hogy őt nem érdekli a szabadság, csak az adó. Márpedig a nyeresége egytizedéért nem dolgozik. Nem akartam bosz- szantani, pedig megmond­hattam volna, hogy így adó- ellenőrzés táján engem azc helyében izgatna a szabad­ság, de aztán, csak annyit kérdeztem: — Hogyan? Hiszen a köz- gazdasági szabályozó rendsze­rünk a több, jobb munkát ösztönzi... — Biztosan igaza van — mondta. — Végtére is maga a szemináriumon tanulta a szabályozó rendszert, én meg csak a bőrömön ... No, de föl a fejjel, maga is ország­fenntartó, példát mutathat adófizetésből! — Természetesen becsület­tel eleget fogok tenni állam- polgári kötelezettségemnek, és örülök, hogy hozzájárul­hatok a gazdasági egyensúly helyreállításához. Ma se értem, miért nézett rám olyan furcsán, s miért forgatta meg az ujját a ha­lántékán ... Attól tartok, orvosismerő­söm se értette meg, miért gratuláltam neki az etikai problémájuk megoldásához. Eddig szégyenkezve nézett félre, ha a hálás beteg a zse­bébe csúsztatta a borítékot. Sokan ' el se fogadták, mond­ván. hogy a gyógykezelés ná­lunk ingyenes. Aki mégis elfogadta, napokig furdalta miatta a lelki ismeret, hiszen (illegális jövedelemre tett szert. Most meg hallom, hogy a biztosító is hálapénz-biz­tosítást akar kötni velünk. No, de alapvetően a jövede­lemadó oldja meg ezt a gon­dot. hiszen ebből is adót kell majd fizetnie az orvosnak. No. persze a gyógykezelés azért ingyenes marad, de legalább elmúlik a lelkiis- meretfurdalás! Szóval én is kivettem a szabadságom kétharmadát, több. mint .két hetet. Gon­doltam. két nap alatt meg­javíttatom a csapot, egy nap alatt elintézem a hivatalban az ügyes-bajos dolgaimat, aztán hurrá, nyaralunk. A Gelka szerelői szabadsá­gon vannak. Utálják a sípa­radicsomot. A maszek mű­helye zárva. Nem a postára ment, szabadságra. A hivatal­ban a portás sétáltatta a kutyáját. Akkora dög, hogy szeptemberig senki se mer benyitni az ajtón. Még a telefonálást is kétszer meg­gondolja az ember ... Mire mindennek a végére jártam, vasárnap este lett. A szabadságom utolsó nap­ja. De jól kipihentem ma­gam! Sebaj, majd az ősszel egy nap ellógok a hivatalból, és mindent elintézek. Most meg kipihenem a szabadság fáradalmait. Csak nehogy addig kiderüljön, hogy a vén­asszonyok nyara is csak nyár... T. Ágoston László A megnyitón az egri művésztanárok adtak műsort Antonin Smazil csehszlo­vák festőművész tájképei, vi­rágcsendéletei láthatók ezek­ben a hetekben az MSZMP Oktatási Igazgatóságán, az MMk és a Hevesi Szemle Galériájában. Az 1923-ban született művész a táj és a ránk támadó színes világ szerelmese. Pozsonytól a Kárpátokig bejárja pátriája fényben fürdő va'gy viha­rokkal megtűzdelt vidékeit, hogy aztán a visszaemléke­zések, a találkozások, az ér­tékes és megörökítendő pil­lanatok varázslata alól nem ocsúdva lekottázza mind­azt a fenséget. tágasságot, amit jó megfigyelő készsége elraktározott. Ha csak a témáit sorol­nánk fel, akkor is kitetszik, hogy a völgyek és hegyek, a vizek, épületek, gyárak, füs­tölgő kémények, vagy egész új városrész — mondjuk Po­zsonyból — átitatják a kép­zeletét színekkel, formák­kal. Ezek a színek és for­mák mások, mint amiket itt, mi. a Kékessel együtt is csak inkább dimbes-dom- bos hazánkban felfedezhe­tünk. A „zordon Kárpátok” mélykék égboltjai, hatalmas csúcsai ugranak itt össze egyetlen szaggatott ritmus­sá, amiből a fenség nyomasz­tó érzése is kiolvasható. Az élményt adó bércek az idő­ben is hosszan elnyúló em­lékekkel ajándékozták meg a festőt: például a Véres hegycsúcs expresszív szín­hatása jól sorol a Hideg ta­vasz, az Őszi hangulat, a Pelhrimovi panoráma mellé. Antonin Smazil a tájat át­alakító. a természetben te­vékenykedő kortársak nyo­mába *s szegődik. Barango­lásai nem kerülik el az atom­erőművet, az új Bratislavát sem: gondja van arra is, hogy a völgyben, a havas csúcsok alatt meghúzódó fal­vak jelenvalóságát is költé­szettel vegye körül. És egyáltalán a líra! Ez a művész, aki a felsőokta­tásban művészetelméletet oktat, aki ismeri a szakma sok-sok titkát, megérteni igyekszik azt a mai fiatalsá­got is, amely nem mindig a legbőkezűbb művészeti pe­dagógiával találkozik észa­ki szomszédainknál sem: szóval ez a művész képei hitelességével is bizonyítja, mennyire fontosnak ítéli „az érzelmek iskoláját.’’ A Nap a nádasban, a kétszer meg­festett öbölbeli csend, amely­ről azt állítja, hogy zöld­ben az igazi, vagy az Őszi hangulat, a Mezei utak. a Nyár Blatoban I—II.. s fő­leg az Ősz a Svarcenberken, kivallják, mennyire a han­gulat, a szépség, a meghitt pillanatok mestere akar len­ni. És akkor még nem em­lítettük a halászokat mint kedvenc témáját. Harmincegy képe közül tizennyolc úgynevezett fek­vő kép. szinte szalagszerűen kiterített elbeszélésben szó­laltatja meg a vidéket. Ezek a látomások befognak egy szívderítőén széles horizon­tot, olyan tágasságot, amely­ről Petőfi csak az alföldi ró­nán tud csodálatosan írni („Börtönéből szabadult sas lelkem, ha a rónák végte­lenjét látom.”) S ha most ezt az idézetet a Kárpátok alól tájképeket hozó festő ismételtet! velünk, nem vé­letlen. mert ahonnan a mű­m vész befogja ezeket a lát­nivalókat. valóban magasan széljárt helyek, ott felhő­ket kergető szelek fújnak, nagy kontrasztokat sodorva egymás ellen, vagy egymás hegyére-hátára. A mi, impresszionista fo­galmazáshoz szokott sze­münknek. lelkűnknek is jól­esik ez a széles horizont, ak­kor is, ha az égbolt zordan néz le a sárgán virító völ­gyi mezőre, de akkor is, ha a kékbem fürdőző tájat az olvadt napfény tüzelné fel onnan, fentről. A hangulatok, amiket a festő megragad, minket is beleélésre késztettek. És ba­rátságra. amelyet művei ál­tal is felkínált nekünk A. Smazil. Farkas András Eszmecsere a képekről (Fotó; Gál Gábor) AZ MMK ÉS A HEVESI SZEMLE GALÉRIÁMBAN A tágasság festészete MINDENKINEK 2000-RE . .. (111/3.) Eiészséonevelés - eaészséomenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents