Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-07 / 82. szám
■nannULii NÉPÚJSÁG, 1988. április 7., csütörtök MINDENKINEK 2000-RE ... (111/2.) Egészségnevelés - egészségmegőrzés Költészet napja ■ huszonötödször A legszélesebb körben tudatosítani szükséges. hogy az egészség egyéni- és társadalmi szempontból alapvető érték; Mind az egyén, mind a közösség érdekelt az egészség megőrzésében és egyben felelős is azért. Az 1987, szeptember l-jével módosított egészségügyi törvény is ezt kívánja hangsúlyozni, amikor kimondja: az állam feladata az egészség megóvásához, helyreállításához szükséges feltételek és lehetőségek megteremtése, ugyanakkor az egészség megőrzése az egyén feladata és felelőssége is. Egészségéért, testi és lelki egyensúlyáért mindenki önmaga teheti a legtöbbet. Senki egészségét nem lehel saját magával szemben megvédeni, és nincs egyetlen olyan személy, vagy szervezet sem, aki, illetve ami ebben — úgymond — nem illetékes. Az egészségügyi törvény éppen ezért időt álló követelményként állítja elénk az egészség korszerű meghatározását: a cél nemcsak a betegség hiánya, hanem a teljes testi, szellemi és szociális jólét együttes megteremtése, amelyhez mindenki hozzájárul! Helytelen életmód A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében a fő hangsúlyt: az egészség megőrzésére, az egészséges életmód kialakítására és megtartásárai, a környezeti ártalmak csökkentésére. a betegségek megelőzésére kell helyezni. Az egészség megőrzése, az egészséges életmód választása és kialakítása csakis az egyes ember, a család. a munkahelyi, baráti. lakóhelyi közösségek tudatos és aktív közreműködésével lehetségesFő cél: egészséges életmóddal egészségünk megőrzése. A megismerés alapjait képező több ezer éves igazságok bukkannak fel időről időre fegyvertárunkban, s közöttük találjuk azt a megállapítást is, hogy a ..gyógyítás templomát” három oszlop tartja.-' a pla- tón-féle diaita. amely mai értelemben természetes életművészetet, életmódot jelent, a .,materia medica”, továbbfejlesztve a gyógyszerelés művészete. amelyet Dioszkoridesz az istenek kezének nevezett, s a kézzel végzett kezelés, a chirurgica, amelyre Hippokratész szerint akkor van szükség, amikor a gyógyszerek nem használnak. Napjainkban össztársadalmi szinten a legtöbb fogyatékosságot az életmódunkban találjuk. Ezért tartjuk szükségszerűnek, az egészségnevelő munkánkban meghatározó jelentőségűnek az egészséges életmód elemeinek propagálását: a rendszeres életritmust. egészséges életvitel, a személyi és környezeti higiéné szabályainak megtartását. a munka és a pihenés helyes arányát, a szabadidő kulturált, hasznos eltöltését, a korszerű, egészséges táplálkozást, a rendszeres mozgás, testedzés, sport szerepét, a káros szenvedélyek, szokások elkerülését, leküzdését, a környezeti ártalmak megelőzését, a környezet védelmét, a higiénés magatartást, a rohanó életrimusból eredő stresszhatások kivédését, elkerülését. A helyes életmódot nem lehet normatív módon előírni. inkább olyan körülményeket kell teremteni, hogy a választási lehetőségek a helyes életmódon belül mozogjanak, és az egyén olyan belső értékrendet alakítson ki. hogy a lehetőségek közül egészségének megőrzése szempontjából a leghelyesebb megoldást válassza. Veszélyeztetett korcsoport Az üzemegészségügyi ellátás színvonala folyamatos emelésének célja éppen a legaktívabb korban lévő, anyagi termelés első vonalában tevékenykedő üzemi dolgozók egészségének védelme, így munkaképességük megőrzése. Az ipari, üzemi termelés során végzett munka sokfélesége, veszélyessége. valamint a legkülönfélébb munkakörülmények miatt nagy jelentőségű és nélkülözhetetlen az üzemi egészségnevelés. Napjainkban különösen kedvezőtlen az. hogy a halandóság romlása legnagyobb mértékben a munkaképes korosztályt érinti. Az egészségtelen életmód, az erős terhelés (az anyagi javak megszerzése érdekében évek, évtizedek óta végzett túlmunka. a szabadidő, pihenőidő lerövidülése, hiánya), következtében a 40—59 éves korcsoportban növekszik a férfiak halandósága. E korcsoportra megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani. (Folytatjuk) Br. Sípos Jenő József Attila születésének napja, április 11., immár 25. alkalommal ünnepe a magyar lírának. Ez alkalomból ,az idén is országszerte íróolvasó találkozókat tartanak, s a hagyományokhoz híven a könyvkiadók ezúttal is több új kötetet jelentettek, illetve jelentetnek meg. A Magvető Könyvkiadó az ünnepre adja közre népszerű antológiáját, a Szép versek 1987 kötetét, ez alkalommal Vas István előszavával. A válogatásban hatvankét költő versét közük, Alföldy Jenő összeállításában. Megjelent már a Költői jelenlét című könyv is, amely a kiadónál tavaly közreadott versekből válogat. Az ünnepi alkalomra adták ki a fiatalabb költőnemzedékhez tartozó Kántor Péter Hogy nő az ég és az idősebb költőtárs, Tóth Bálint Nyiss kaput, angyal! című könyvét. A köznapi lét szakadékai című kötetben Parancs János új versei és műfordításai olvashatók. A Magvető Könyvkiadó a költészet napja alkalmából április 8-án, pénteken 20 órai kezdettel ,,... hallgatag király” címmel irodalmi estet rendez a Fészek Művészklubban. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó négy elsőkötetes szerzőt avat. Fabó Kingának Anesztézia, Lázár JúA magyar film történetében is lezárult az a korszak, amelyet a konszolidáció, a kiegyenlített fejlődés, a kevésbé tetten érhető ellentmondások periódusaként tartottunk számon. Nyolcvanas éveink második felére bebizonyosodott, hogy a szocialista fejlődés gyökeres reformja, új alapokra helyezése nélkül ugyanolyan válságjelenségekkel számolhatunk, mint amilyeneket addig csak a — sematikusan leírt — tőkés társadalommal hoztunk összefüggésbe. A magyar dokumentumfilm legújabb vonulata ezt a fölismerést teszi nyilvánvalóvá, s hozzá képest a játékfilm olykor csak halvány ismétlésnek hat. Dokumentumfilmjeink múlt és jelen hiteles képével igyekeznek szembesíteni bennünket, nézőket. Sára Sándor hatalmas filmfolyama — Sír az út, előttem című alkotás — a hazájukból elkerült székelyek hányattatásait örökíti meg; itt a kamera szinte valamiféle „filmes jegyzőkönyv” készítését szolgálja. Beszélő arcokon elevenedik meg az utóbbi csaknem fél évszázad történelme, s csak néha szakítja meg a vallomásokat egy- egy — korabeli — híradó- részlet. Hasonló módon nyomozza a történelmet — de már valamelyest könnyedebben, a jegyzőkönyv puritán tárgyilagosságát meghaladva — Magyar Bálint és Schiffer Pál A Dunánál című alkotásában, a színes filmszalagon dunapataji .származású, illetékességű vallomástevők beszélnek életükről. s az összefonódó sorsokból az országos kép helyi változata rajzolódik ki: üldöző és üldözött feltételezi egymást kölcsönösen, hittel vagy számításból elkövetett súlyos vétkek tárulnak föl. És a Duna menti summázat úgy hangozhatnék ahogyan Radnóti Miklós fogalmazta: ..Hisz bűnösök vagvunk mi, akár a többi nép”. Iíven ösz- szefüggésben az egyéni bűn- telenség is viszonylagos A Gulyás-fivérek . megrendítő alkotása, a Törvénysértés nélkül, az 1951—1953. közötti kitelepítésekről is ezt igazolja. (A kénves tárgy ábrázolásának érdeme — liának Ujjnyomok, Faludi Adámnak Szögletes virág,. Koppány Zsoltnak pedig Költői színjáték címmel jelent meg verseskötete. A Magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban látott napvilágot Elefántszerelem címmel Jé- kely Zoltán új verseskötete. A Szépirodalmi Könyvkiadó Bihari Sándor Summa, Niklai Ádám írott kő, Mátyás Ferenc Tiszavirág életünk, Petőcz András A jelentés nélküli hangsor, Tóth Eszter A várt váratlan és Zirkuli Péter A fényes pillanat című verseskönyvét jelentette meg. A magyar líra ünnepe alkalmából az Állami Könyvterjesztő Vállalat a Fókusz Könyváruházban április 11- én rendez író-olvasó találkozót. A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat közreműködésével április 7-én Isz- kázon rendezik a Nagy La- jos-szavalóverseny megyei döntőjét. Lillafüreden a Palota Szálló kertjében április 11-én megkoszorúzzák József Attila emléktábláját. A költészet napján Veszprémben a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa Központi Könyvtára és Művelődési Házában a tavaly megjelent legszebbnek ítélt magyar könyvekből nyílik kiállítás. furcsa módon — játékfilmé: először Bacsó Péter foglalkozott vele néhány esztendeje a Te rongyos élet! című tragikomédiájában.) itt nem makulátlan mártírok szenvednek egytől-egyig elvetemült martalócok fogságában. A helyzet sokkalta bonyolultabb. Maguk a meggyötörtek vonják le a becsületes következtetést, évtizedek múltán; túl kell lépni a szörnyű élményeken, nem szabad a ,,fogat fogért” bosz- szúfolyamatát továbbvinni. Ami nem jelenti azt — ami' re a film ironikus címe is utal —. hogy jogilag, politikailag, emberileg elmaradhat az utólagos igazságszolgáltatás. Mert — valójában — elmaradt. A vétkeseket — kiváltképp a fő vétkeseket — nemigen vonták felelősségre. S ahol nem tabu a múlt, ott többé a jelen sem az. Be lehet vallani, hogy — bizony — nálunk is tízezerszám akad kábítószerrel élő, félre sodrottan vergődő fiatal, mint a sántikáló. nyomorúságában még a hit- lerizmussal is rokonszenvező Attila, Vitézy László Úgy érezte szabadon él című filmjének szereplője. Fény derülhet arra: miként vélekednek egyesek arról társadalmunk vezető rétegeiben, hogy a köz szolgálata jogos kiváltságokkal jár, s ezek öröklés útján, . lelkifurdalás nélkül áthagyományozhatok. Erről szól Magyar József: A mi kis ügyeink című alkotása, elénk tárulhat egy folyamat, amelynek során a nyugdíjazott ózdi vezérigazgató, s az utcára tett munkás hasonlóképp vesztesnek tekintheti magát — csak a tét és a következmény nem azonos. Ez derül ki Al- mási Miklós: Szorításban címet viselő alkotásából. Súlyos gondokkal küszködő de felnőni törekvő magyar társadalom ábrázolását adják ezek a dokumentumfilmek. Fölkorbácsolják indulatainkat, de a megtisztító lehiggadást, a katarzist is szolgálják. Ekként kell tehát őket fogadni, mert fontos részei, munkáiéi a stabilizálódás, kibontakozás nemzeti célkitűzésének. Kőháti Zsolt Az egri lu A múlt évben az egri lu- nátikusról írott könyv egy példánya került hozzám egy antikvárius szemétraktárból ötven koronáért, és ma már a százszorosáért sem válnék meg tőle. Hanák Mihály orvosdoktor, T. Heves Vármegye’ tiszteletbeli, érseki Eger városa’ rendes orvosa írta és az „öszves Dermengés s önképen kifejlett álomjárás története” címen Egerben 1832Tben az egri érseki lyceum betüjivel ki is nyomatta. Az egri lunátikus B. F. 16 esztendős catbolica vallású kispap, akit hatéves korában egy veszett kutya homlokán, arcán és vállán megmart. Annak rendje és módja szerint gyógyították kesernyés tárniccsal (gentiana amarel- la) a veszettség oroszországi népies gyógyszerével, masz- lagos nadragulyaporral (pulvis rad. belladonnae), meg szürke higanyos irral és meg is gyógyult. Tizenhat éves koráig soha semmi baja sem volt, ebben a korában azonban késő ősszel egy este hirtelen epileptikus rohamot kapott, órákon keresztül fetrengett a leggyöt- rőbb kínok között, míg végre „kónsávas rézhugyag” alkalmazásával sikerült rohamát megszüntetni. Ettől kezdve heteken keresztül fekvő beteg, őrjöngési rohamok veszik elő, önkívületi állapotában zsoltárokat költ és énekel, majd ágyából ki- ugorva, a legeszeveszettebb táncokat járja, alva. de nyitott szemmel jár-kél a szobában, de senkit nem lát. Há azonban valaki megfogja a kezét és ugyanakkor a másik kezével egy harmadikat megérint, az illető harmadikról mindent el tud mondani a legaprólékosabban. A kezelőorvos „ezen bámító körülménveket tapasztalván s az oly igen ritka eksztázis nyavalyának a dermen<?éssel (öszves dermengés : catalepsis compo- sita) váltakozó példányát elismervén”, közölte az esetet a vármegyei főorvossal. Keszlerffy Józseffel, Lono- vics József (akkor még) szemináriumi igazgatóval és a többi tudós egri professzorokkal, akik a betegség lefolyását állandó figyelemmel kísérik. A vidék legjobb orvosai megállapítják, hogy a beteg mágneses állapotban van. Ha rézvesszőt hoznak a szobába, azonnal felé fordul, nyelvét felé nyújtja és borzad az ércnek ihozzávitelé- től. Amint a rézvesszőt kiviszik, nyugalma visszatér. Spanyolviasszal, mágnesvassal próbálnak hozzányúlni. ez ellen azonban a leg- kétségbeesettebb rángatózásokkal tiltakozik. Mágneses állapotában tud és lát mindent, ami a városban történik, jövendőt mond, a házban és az udvaron semmiféle rézdarabot nem tűr meg, a harangszóra görcsökbe esik. De nemcsak a kon- gás bántja, hanem a hang által terjesztettt kellemetlen ércíz is, melyet a beteg „kicsúcsosodott nyelvének az érchang felé tolásával fogott fel s töbhféléleg fejeze ki, úgymint: sós, keserű, szúrós, szúrólag sós stb. Ezeket a kellemetlen ízeket a szájába vett aranygyűrűvel, édes szerekkel, vagy az őrzők által okozott nagyobb zörgés által vágyott csillapít- tatni.” Trance-állapotában egy alkalommal megérezte, hogy az egri érsek a szemináriumban, az ebédlőben van és meg fogja őt látogatni, ami meg is történt. Egy másik esetben — kezeit iszonyú borzadással összecsapván, kérni kezdte a jelenlevőket, hogy csapjanak lármát, zörögjenek, mert a harangozó megy föl a toronyba és mindiárt harangozni kezdi. A jelenlevők nem akartak hinni neki, mert nem volt harangszó ideje. A beteg azonban fejére húzta vánkosát és — a következő pillanatban a harang valóban megszólalt. Az orvosok nem tudtak segíteni rajta és ezért — ha nagyon súlyos volt az állapota — tőle kérdezték meg, mi használna neki. Egy alkalommal „királyi szélűző vizet" (aqua regia carnina- tiva) kért, amit az orvosok adtak is neki és görcseit, bántalmait enyhítették vele. Máskor meg este a beteg „nyelő orgánumaiban görcsök, a szájból kifolyó tajtékkal együtt vétetvén észre”, vizet nyújtottak felé, mire kiderült, hogy a víztől iszonyodik. Szájába töltik a vizet, nem bírja lenyelni, sőt tajtékhabos nyállal keverve köpi ki és alsó álla azonnal görcsösen „kulcsolódik”. Erre elkezdik vele a maszlagos nadragulyapor és szürke higanyos ir- kúrát, mire a veszettség jelei eltűnnek. December 24-én egy sebész látogatja meg, aki teste fölött mágnesi vonásokat teszen, mágnesi álomba meríti, melyből fel sem ébredvén, bajának nagyobbulását panaszlá s őrjöngve zavart ideákat át ilyenképpen: „Most jövök a világra . .. kútból hoztak engem... kék ördögök a szögletben . . veres ludak... a párisi háborúban megsebesítettek... de sok farkas ... mily sereg nyúl és tüdő . .. tevék Budavárban . .. ”. Másnap egy nehezen hívő megtöltő zsebeit rézzel és vassal lépett be a szobájába. A beteg tüstént nyugtalankodni kezd és a legkegyetlenebb mere- vénygörcsbe esik, teste kifeszül, megmered, alsó ajka felhúzódik, szemei felvonulnak és kimerednek, homloka összeráncosul, nyelve torkába süpped, kéz- és lábujjai összehúzódnak és addig kínlódik, amíg a vendég el nem távozik. Általában a nyelvnek a torokba való visszahúzódása és az ebből származó szótehetetlenség gyakran előfordul nála. December 30-án némán, félénken elhagyja fekhelyét. Szempillái felnyitva, szemei felvonulva, — de alszik. Minden akadályt elmellőzve idestova sétál, majd négylábú állatként morogva lépdel, vagy lekukorodva szök- del, kezével a levegőben kapkod s amint a sarokban vagy rejtettebb helyeken tárgyakat vesz észre, azokat hihetetlen sebességgel önön megsértése nélkül kaparintja meg s macskamódra játszik velük. S ettől kezdve mindennap fölkel álmában, jár-kel a szobában, íróasztalhoz ül és verseket ír, jövendőt mond, kakasnak, kutyának képzeli magát, kukorékol, ugat, négylábon jár, vagy repülni akar — és mágnesi vonásokkal felébresztetvén álmából, soha nem tud visszaemlékezni arra, hogy mi történt vele álomjárása közben. A maszlagos nadragulya, kesernyés tárnics, angyalgyökér, szarvasszarvszesz, kénsavas réz-kúra, de talán inkább a fiatal szervezet legyőzi a betegséget. — Február 29-én — körülbelül háromhavi kínlódás után reggel alva fölkel ágyából, íróasztalhoz ült s egy darab papírosra ezt írta: „Víg napra viradtam”. Aztán beszédet tartott, majd elénekelte a „Téged Isten dicsérünk” éneket — s összeroskadt. S ettől kezdve igen nyugodt volt március 10-ig, amikor a javulás örvendetes jelei szemmel láthatólag mutatkoztak rajta. Március 18-án már a szabad levegőn sétált és a hónap utolsó napján szülei látogatására engedélyt kérvén — egészségesen elbocsáttatott. (Trócsányi Zoltán: Magyar régiségek és furcsaságok című könyvéből) Bevallva múltat és jelent A katarzist szolgáló dokumentumfilmek
