Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-27 / 99. szám
NÉPÚJSÁG, 1988.1 április 27., szerda 3 Termelőszövetkezeti önállóság, ellenőrökkel Az elnök elkeseredetten csapott öklével a levegőbe: — Ez nem lehet igaz — sziszegte —, ez egyszerűen elképesztő! A tsz vezetőjét körülálló műszaki emberek szintén tanácstalanul .bámultak ki az ablakon. Az úton már csak a porfelhő látszott, a kocsi, amely a hatóság ellenőreit vitte, már egy másik tsz felé robogott. — Ezek szerint úgy. ahogy van, bontsuk le az egészet? — sistergett az elnök, széttárva karjait. A mozdulat irányában, körben a régi szociális épület új toldalékrészének falai látszottak. Meghúzódtak a félhomályban, mintlha maguk is éreznék: valami miatt röstellkedniök kell. Kétségtelen, miattuk gyűlt meg a tsz baja a hatósággal. Mert hogy gyári faelemeket vettek, leértékelve, olcsón a Tüzép-telepen, amiből aztán otthon új étkezdét csináltak. S most az egészet megkérdőjelezte az átvevő bizottság. — De miért nálunk. és miért nem a gyártónál és a forgalmazónál? — fújt nagyot a főmérnök, aki tudta már, hogy nehéz időnek néz elébe maga is, írhatja majd sorra a följegyzéseket. Mert jó lenne, ha mégis megmaradhatna az új étkezőrész, akkor is, ha történetesen faelemekből vannak a falai. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, a törvény- és törvénymódosítási javaslatok vitájában több képviselő is szólott a hazai vállalat- és szövetkezet-ellenőrzési gyakorlatról. Am ezúttal nemcsak a vele kapcsolatos bürokráciáról — amely hazai földjeinkben úgy látszik, túlságosan is mély gyökereket eresztett —, hanem magukról a vizsgálatok alapját adó normatívákról. Arról, hogy jóllehet nincs bennük semmi kivetnivaló, s nagyon is üdvözlendő követelményeket támasztanak, csak hát az egyes rendelkezések megfogalmazói olykor mintha teljesen eltávolodtak volna a mai itthoni gyakorlattól. Előírják, csak ezt vagy azt az anyagot, de tudják, hogy a „csak" mögött nincsen — semmi. Az előírthoz nem lehet hozzájutni, tartós hiánycikk. Netán egy éven belül harmadszor emelték az árakat, s emiatt elérhetetlen a felhasználóknak, akiknek jószándékához nem férhet kétség, folytatni szeretnék beruházásaikat, felhasználva hozzá mindazt, ami kapható, viszonylag olcsó és a célnak — szerintük — tökéletesen megfelelő. Végtére is olyan termékekről van szó. amelyeket a gyártónál vagy a forgalmazónál — lehet. mindkét helyen — egyszer már valaki, vagy valakik ellenőriztek. S ilyenformán a felhasználó okkal-joggal bízhatna is a megvásároltakban, s abban, hogy azok használhatóságát, a szabvány előírásait nem a lánc végén, a vásárlónál találják majd nem megfelelőnek. Vagy ha csak egyszerűen túlzott szigorról van szó, hát ezt végképpen nem tartják indokoltnak manapság a vállalatiszövetkezeti körökben. Ott ugyanis a fejlesztésekhez kapott nagyobb önállóságot szeretnék úgy értelmezni, hogy az kiterjedjen a műszaki döntésekre is. Kiváltképpen akkor — és csakis akkor! —, ha azok nem ellenkeznek a szakma alapvető követelményeivel, .a józan megfontolásokkal, az egyébként valóban mindenkor kötelező igényességgel. Igen, a képviselők arról is szóltak: napjainkban minden eddiginél jobban kell számolni a realitásokkal! Ha az üzemi konyhán háromfázisú helyett történetesen kétfázisú villanytűzhelyet használnak azért, hogy felmelegíthessék az állattelepek személyzetének ébéd- jét, hát nem okvetlenül szükséges emiatt jegyzőköny- vezgetni. S bírságolni akkor, ha a műemlék irodaház tetején, alkalmi megoldásként, másfajta cserepet használtak föl, az előírásoshoz ugyanis az egész országban nem jutottak hozzá, a padlástér viszont már beázott. A parlamenti vitában az ellenőrzés mai gyakorlata talán azért is vetődött föl szokatlanul éles hangnemben. mert a termelőszövetkezeti törvény immár valóban nagy önállóságot kínál a termelőknek a gazdálkodás csaknem minden területén, miközben nem kevesebb. mint harmincöt szerv folytat nálunk vizsgálatokat. Láttam olyan tsz-elnöki íróasztalt, amelyben a naptár egy teljes hete keresztben át volt húzva azzal a bejegyzéssel: ellenőrzés. És ezt úgy kell érteni, hogy egyik szerv embere a másik után folyamatosan jön, s megy. agyoncigarettázott irodákat hagyva maga után. A gazdaságok érdekvédelmi szervezete, a TOT pontosan nyilvántartja, hogy ki és mikor ellenőrizhet. Mondhatom, remek a lista, a fölsorolással azonban nem szeretnék senkit sem untatni. Ám a gazdaságoknak ezzel kapcsolatban is akad „érdemi” ellenvetése. Az például: miért nem lehet elérni, hogy az egy témakörben ellenőrzőik — ha már annyian vannak —, legalább egyszerre jöjjenek, így kevésbé tartják fel az irodák népét. Az ellenőrzések tételes jogai terén a parlamenti vita változást nem hozott. Ám az ott elhangzottak is nagyon világosan tükrözték: a normatívákat rugalmasabban kellene kezelni, alakítani. A Parlament által is jóváhagyott nagyobb önállóság, teljesebb mozgástér kétségkívül társadalmi igényt is tükröz, ennélfogva a túlméretezett bürokrácia, a ha- tóságosdi nem kötheti gúzsba a rendeleteket végül is jószándékkal végrehajtani igyekvőket. Jászonyi Ferenc Profilbővítés az épületkarbantartóknál Az Épületkarbantartó Szövetkezet, amely Egert és a környező községeket látja el, az idén — élve az új szabályozók adta lehetőségekkel — átalakult kisszövetkezetté. Így a jelenlegi piaci helyzethez igazodva, módjuk nyílik a rugalmasabb árképzésre. A kisszövetkezet bővítette tevékenységi körét. Eddig több mint tíz szakmában munkálkodott: az általános épületfelújításon kívül gázfűtésszerelést, villanymotortekercselést is vállalnak a szakemberek. A villamosbiztonságtechnikai mérőrészlegük mellett jól kihasznált kapacitással működik asztalosműhelyük is a telephelyen. A cég bővítette profilját. Ezentúl nemcsak felújítással, karbantartással, régi épületek utólagos vegyi faiszigetelésével foglalkoznak, hanem vállalkoznak családi és társasházak építésére is. A ROMÁNIÁBÓL ÁTTELEPÜLTEK FOGADÁSÁRÓL Új hazában — Heves megyében... A tények ismertek. Különösen az utóbbi hónapokban ugrásszerűen megnövekedőit azon magyar nemzetiségű 'román állampolgárok száma, akik nem kívánnak visszatérni eddigi lakóhelyükre. Hátrahagyták minden vagyonukat, otthonukat, s ami a legrosszabb, gyakran családtagjaikat. Azt. hogy mi készteti őket erre a döntésre, most talán ne feszegessük. Az okok nyilvánvalóak. De ha már így esett (márpedig így esettj, akkor ebben a helyzetben kötelességünk segíteni la bajbajutottakon, enyhíteni gondjaikon. Nemrégiben egy tárcaközi bizottság alakult, amely országos szinten fogja össze az ezzel kapcsolatos tennivalóikat. Ezek után vidéken — így megyénkben is — megkezdte munkáját az úgynevezett román állampolgárok elhelyezését elősegítő koordinációs bizottság. Igaz, pillanatnyilag elsősorban a határmenti megyékbe, valamint a fővárosba özönlenek be az erdélyi magyarok ezrei, így megyénk — e tekintetben — még nincs fókuszban. Legalábbis egyelőre. Ez derül ki a rendőrség tájékoztatásából is: „A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályán eddig (április 15- ig) 35, magyar nemzetiségű román állampolgárt láttak el ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, akik bejelentették, hogy nem kívánnak visszatérni Romániába .. — Mi eddig is foglalkoztunk a letelepedő külföldi állampolgárok munkavállalásával — mondja Tamasi Györgyné, a mégyei tanács munkaügyi osztályának főelőadója. — Igaz, az idén megnövekedett a számuk, s ezen belül a Romániából érkezettek aránya is. Fontos megjegyezni, hogy mi csak (Tudósítónktól) Egerben tartotta meg éves zárszámadó küldöttgyűlését a Mohosz Heves Megyei Intéző Bizottsága a Teszöv- székházban. A 21 egyesület képviseletében több mint félszáz küldött vett részt, hogy értékelje a múlt évi munkát. Ott volt a küldöttazok munkavállalási engedélyét, állítjuk ki, akiknek ügye még nem dőlt el véglegesen. Azok. akiknek végérvényesen kezükben van a letelepedést engedélyező papír, azok már ezzel az okmánynyal egyenesen a munkahe- lyekre mehetnek. Az általunk kiadott munkavállalási engedéllyel rendelkezők részére a helyi tanács állítja ki a munkakönyvét. Ezt okmányok bemutatása nélkül, bemondás alapján is ki lehet adni. s megengedett az is, hogy a kérelmezőt mentesítsék az illeték fizetése alól. Aztán ezek az emberek — hasonlóan a magyar állampolgárokhoz — felkeresik a megyei munkaügyi szolgáltató irodát és itt kapják meg a különböző ajánlatokat. — Milyen az áttelepülök összetétele a szakképzettség tekintetében? — Eddig döntő többségük rendelkezik szakmával. Sőt általában olyan mesterségekről van szó, amelyek nálunk hiányszakmának számítanak. Úgyhogy eddig ebben a tekintetben nincs zökkenő. Főleg fizikai munkát végzők jönnek, de van köztük számítógépes szakember és gépészmérnök is. — Hol laknak ezek az emberek? — kérdezem őriné Bedecs Katalintól (ő ugyangyűlésen Czakó Béla, a Mohosz főtitkára is. Az írásos előterjesztésihez Zentat József megyei titkár adott szóbeli kiegészítést. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a megyében egyre népszerűbb a sporthorgászat. Év végével a felnőtt, ifjúságii és gyermekhorgászok száma megközelítette a tíz és fél ezret. csak munkaügyi főelőadó), aki e témával is foglalkozik. — Tulajdonképpen azon vállalatok szerepe döntő ebben a kérdésben, ahová az áttelepültek dolgozni mennek. Az emberek jelentős része munkásszállók lakója lesz (példának említhetők az építőipari vállalatok: Tanép, HÁÉV), másik részüknek pedig cégük albérleti hozzájárulást fizet, s ennek segítségével albérletet vesznek ki. Egy kisebb hányaduk szolgálati lakást kap — például a bélapátfalvi szociális otthonba dolgozni kerülő ápolónővérek vagy az ÉMÁSZ vidéki bázisain dolgozók —, de ez az utóbbi megoldás sajnos elég ritka. Tömeges átmeneti szállás felállítására — mint ahogy az Debrecenben történt — egyelőre nincs szükség. — Segély? — Gyorssegélyt — 5—6 napos átfutási idővel — a helyi tanácsok adnak. Mintegy ezer'forint körüli összegről van szó. Ez a pénz arra aíz időre elég, amíg nem találnak valami munkát, szállást. Meg kell jegyezni, hogy a megyei Vöröskeresztnél egy használtruiha-raktár is működik (ezt különböző intézmények és magánszemélyek Az egyesület nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére, a versenyhorgászat fejlesztésére. A fogási lehetőségek javítására 7 millió 312 ezer forint értékű halat telepítettek a megye horgászvizeibe. Ponty, amur, csuka, süllő, balin és pisztráng került a adományaiból szervezték meg), ahol a rászorulók, méretük szerinti ruhákat kaphatnak. Kisgergely István, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője is tagja a már említett koordinációs bizottságnak: — A bizottságban helyet kaptak a rendőrség, a városok, a körzetközpontok, valamint a megyei szakigazgatási szervek képviselői. A teendők rendkívül szerteágazóak, talán mondanom sem kell. hogy nemcsak az elhelyezkedés és szállás az egyedüli probléma. Itt van például az iskola: szükségessé vált, hogy az áttelepültek gyermekei eggyel alacsonyabb osztályban folytassák tanulmányaikat — a különbségek miatt. Az első bizottsági üléseken egyébként az eljárási kérdések tisztázása volt napirenden. aztán kiosztottuk a feladatokat területek szerint. Működik egy országos információs rendszer, amelybe mi is, úgymond, tápláltunk be adatokat, s mi is kaphatunk onnét információkat. Heves megyében tehát — pillanatnyilag — elviselhető a helyzet, de valószínűnek látszik, hogy a határmenti megyék telítődése után. többen jönnek az ország más vidékeire is. Hogy mi lesz később, most még nem jósolható meg teljes biztonsággal. Nem árt azonban megjegyezni: senkitől nem vesznek el semmit, még közvetve sem. nem kell attól félni, hogy a magyar állampolgárok hátrányba kerülnek. Havas András tavakba, bányagödrökbe, víztározókba. A jó telepítés meghozta gyümölcsét, a megyében két vagon halat fogtak ki a horgászok. A küldöttek megállapították, hogy javult a vízpartok fegyelmi helyzete, kevesebb fegyelmi eljárást folytattak le szabálytalankodóik ellen. Nem így a környezetvédelem. amely érdekében a jövőben védnökséget vállalnak az egyesületek. A mozgássérülteknek lehetővé tették, hogy járműveikkel egészen a vízpartig közlekedhetnek. A tanácskozáson vita után elfogadták az IB zárszámadását és az idei költségvetést. Szabó Lajos KÉT VAGON HAL HORGON Megyei számadás a vizek partjáról Több mint hétmilliót költöttek telepítésre — Fejlesztik a verseny- horgászatot — A taglétszám meghaladta a tízezret vi Kiimv1 11 11 ■IK ú pH 11 JpL ■ \ * * jülll 1 S: <0 m Ökrös László mérést készít elő a kéményre helyezett szondával A Környezetvédelmi Intézet munkatársai hét regionális állomáson végeznek levegőtisztasági, — veszélyes hulladékok káros hatásai, — zaj- és rezgésvédelmi méréseket. Hasznos tanácsaikkal segítik a környezetvédelmet. A Mátra—Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság petőfibányai fűrészüzemében — a nemrég üzembe helyezett — fűrészáru-gyorsszárító által kibocsátott mellékterméket vizsgálják a pécsi állomás szakemberei, hogy megfelelnek-e az előírásnak. Juhász Zoltán vizsgálómérnök, a fűrészáruszárító szénmonoxid kibocsátását ellenőrzi a műszerek segítségével (Fotó: Szabó Sándor) Környezetvédelmi mérések Petőfibányán
