Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-27 / 99. szám

4.

NÉPÚJSÁG, 1988. április 27., szerda

^ On&fdqod 0tOKoeOtdrtt<z d$ew£e J

Hétfőn, dr. Kormos Sándornak, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályvezetőjének szavaival kezdődött Gyöngyösön a III. országos monodrámaszemle. A szépség életünkben betöltött szerepére, s e sajátos műfaj jelentőségére hívta föl az előadó a figyelmet. Ezután a Pécsi Nemzeti Színház két művésze nyitotta meg a sort: Koszta Gabriella Esterházy Péter Fuharosok című művét, míg Lang Györgyi Géczi János Vadnarancsok című szociográfiáját adta elő.

Fuharosok

„Esterházy Péter Fuharosok című műve regény, de nem azért, mert hosszú...” — írta a kötet megjelenésekor annak egyik méltatója. Valóban, az író Bevezetés a szépirodalomba című gyűjteménye e darabja a világ teljességét tükrözi, alig néhány oldalon. Ráadásul ezt úgy teszi, hogy hasonlóan e sorozat egyéb részeihez, itt is elsősorban más szerzők gondolatait szerkeszti egymás mellé: az eleggyel új minőséget, önálló alkotást létrehozva.

Most Gyöngyösön újabb tulajdonság derült ki a Fu- harosokról, tudniillik az. hogy monodráma is. Annak ellenére, hogy nem annak készült, így is felfogható, mivel a főhős, Zsófika, egyes szám első személyben meséli el az olvasónak, illetve a nézőnek a történetet. Jelen esetben Koszta Gabriella keltette életre: ő várja nagy izgalommal a kezdetben a

A régi amatőrfilmeseknek bizonyára már ez a cím is elárulja, hogy az idén negyedik alkalommal is megrendezi a humoros amatőr- film- és videoszemlét a Magyar Amatőrfilm és Video Szövetség. Mint eddig is. most is partnere ehhez Csongrád Város Tanácsa. A versengésben indulhat minden olyan — egyénileg vagy közösen, nem haszon- szerzés céljából, készített — amatőrfilm és videoprog- ram, amely országos feszfuharosokat hogy aztán csalódjon bennük. Hiszen kik is a jövevények? Ök azok, akiknek puszta megjelenésétől izgalomba kerülnek a nők. ám mégis hiányérzetet hagynak maguk után, amikor tettekre kerül a sor. A színpadon a várakozás, s végül a kegyetlen kielégület- lenség jelenik meg. De nemcsak a szó testi, hanem etikai, sőt filozófiai értelmében is.

Mindez egy fiatal lány szemszögéből, Koszta Gabriella remek alakításában. Szinte többszereplőssé válik az előadás általa. A középpontban a fehér ruhás bak- fis áll. aki megpróbálja újjáteremteni tisztaságát.

Kevés színpad vállalta eddig ezt a monodrámát, nagy szerencséje tehát a gyöngyösi közönségnek, hogy beülhetett a nézőtérre, s megmeri tkezhetett a megtisztulás küzdelmében.

(kovács)

Vadnarancsok

Ebben az előadásban minden különleges. Már a látvány, Lang Györgyi nem mindennapi termete s öltözéke is kihívó. Ugyanígy szokatlan a tér, a deszkarácsokkal körülvett világ. S a főhős kis magnóján az A. E. Bizottság extrém zeneszámai ciripelnek. S végül a legmegdöbbentőbb maga a szöveg, ami elhangzik. Géczi János szociográfiája. mélyinterjúja.

Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a színész szinte eszközök nélkül kötötte le közönsége figyeltiválon eleddig még nem szerepelt. Az alkotásokhoz mellékelni kell egy szellemes plakátot is, amelyet majd propagandacélokra használnak. A zsűri — a filmektől függetlenül — ezeket is díjazza. Nevezni május 20-ig lehet, míg a művek, illetőleg a plakátok beküldésének határideje június 15-e. Cím; Művelődési, Ifjúsági, Sportközpont és Könyvtár, 6640. Csongrád, Marx tér 8. Telefon: 63- 31-414.

mét. csaknem színtelen hangon, akadozva beszél. De miről is?

Egy testiségbe, kábítószerekbe. útkeresésekbe beleroppant nőnek a vallomásai ezek. Ahogy Hametről mondták: „örült beszéd, de van benne rendszer”. Bármennyire is mellbevágó mindaz, ami elhangzik, s úgy fogalmazhatunk, hogy egyedi eset. nem általánosítható életút, mégis megállt a levegő a gyöngyösi zeneiskola nagytermében, ahol a darabot bemutatták.

Olykor nem a realizmus, a mindenáron való valóság- hűség segít bajaink kimondásában. Sokszor éppen a bizarr, az abszurd élethelyzet ébreszt rá bennünket az ellentmondásokra. S a Vad- narancsokban éppen a végletekig fokozott, tévútra jutott keresgélés, a sors kétségbeesett faggatása okozza azt, hogy a nézők szinte rezzenéstelenül, lebilincselve hallgatják ezeket a szavakat.

Nem igazi monodráma ez. Hiányzik belőle a stilizáció, az írói szerkesztés. De a rendezés — El Kazovszkij munkája — s a magas hőfokú, mégis visszafogott színészi játék, mégis valódi színpadi produkcióvá változtatja a Vadnarancsokat. Vitatható, megkérdőjelezhető, de éppen azért, mert önmagát ajánlja föl a támadásra, any- nyira védtelen. Aki látta, zavartan állt föl a székéről, s tanácstalanságát sem a színész, sem a imű nem próbálta feloldani.

(gábor)

Cigány klubok találkozója Boldogon

A helyi művelődési ház előtti tér lesz a színhelye május első napján annak a rendezvénynek, amelyen a környékbeli cigány klubok tagjai adnak randevút egymásnak. Egyebek között ott lesznek a kerecsendi, az isa- szegi, péceli. lőrinci közösségek tagjai. A rendezők vidám szórakozást, időtöltést ígérnek: terveznek vonópárbajt,- táncversenyt, néptáncosok bemutatkozását. A változatos program — az elképzelések szerint — utcabállal zárul.

Amatőrfilmesek, videósok versengése

A mosolygó kamera — Csongrádon

SEBÉSZPORTRÉ

Az erek „tábornoka

f 9

Főiskolai felvételim elüti „egy fronton” harcoltunk dr. Czenkár Béla főorvos úrral, igaz. merőben eltérő beosztásban. Ö tábornok volt, én kisbetűs közlegénye az egészségügynek, azaz műtőssegéd.

Míg a sebvarró Cérnákat adogattam a műtőlámpát ál- litgattam. sebkötést készítettem, megfigyelhettem, milyen higgadtan és magabiztosan, mégis szenvedéllyel dolgozik. Ennek tíz éve már, de most, hogy újra találkoztunk. meg kellett állapítanom, hogy ő semmit nem változott. Ugyanaz az, ener- gikus, célratörő férfi, akit egykor megismertem. Magáról alig mond valamit, a munkájáról viszont annál szívesebben beszél a csöpp kis orvosi szobában, ahol éppen csak elfér két fotel és egy dolgozóasztal, a könyvek és folyóiratok között. A falon bekeretezett portrék idézik a mestereket, akik segítettek a szakmai elmélyülésben.

De hogyan is kezdődött az osztályvezetői posztig vivő út. és melyek voltak legfontosabb állomásai? Az első benyomások Losoncon, a szülői házban érték az akkor még kicsi legénykét, aki nap mint nap megcsodálta a cukorbeteg nagymamához érkező doktor ténykedését. Ugyancsak itt figyelt fel a kórház műtőjének hatalmas üvegablakára, melyen a kék festék miatt nem iehetett belátni. s ezért bármilyen misztikus történést mögé rajzolhatott a képzelet. Bizony, jó pár év eltelt még 1954-ig, a diploma átvételéig, egy világháborúval, egy áttelepítéssel és egri letelepedéssel, egy kitűnő dobós érettségivel.

Két sfcak: a sebészet és a kórbonctan között választhatott volna a végzős hallgató, de az élet és a hivatalnokok az utóbbihoz irányították Végül majdnem ezen a területen maradt, elsősorban dr. Endes Pongrácnak, a debreceni egyetem kórbonctani intézete professzorának köszönhetően. Aztán mégiscsak sebészként tért vissza Egerbe 1958-ban, és azóta a megyéből igen sokan megfordultak a keze alatt. Az új kórház elkészültével. 1979- ben nevezték ki az egyesített sebészet vezetőjévé, s azóta országos tekintélyt vívott ki kis csapatával, az érsebészet területén.

1970 táján bizony, meg kellett harcolni a kórház akkori vezetésével a feltételek megteremtéséért, azóta viszont már rutinszerűen végzi a hat orvos a beavatkozásokat. Az évi 2700 műtétből körülbelül 500. az erek „megjavítását” szolgálja, vagyis minden napra jut legalább két ilyen beavatkozás. Ez a szám, meglehet, emelkedni fog a jövőben, hiszen az érelmeszesedés senkit sem kímél. előbb-utóbb legtöbbünknek problémákat okoz. Régen egy-egy kifejlett érszűkület rendszerint amputáció- hoz vezetett, ma már korszerű műtéti eljárásokkal, az időben érkezett betegek biztonsággal gyógyíthatók. Ezek közül kettőt említ a doktor úr: az egyik az áthidalás, amikor saját érrel vagy beültetett protézissel kiiktatják a keringésből a beteg sza kaszt. A másik módszer, hogy a beszűkült eret. akár egy csatornát, „kikotorják'’, újra normális keresztmetszetűvé varázsolják, így a keringés ismét megindul. Ez 25—30 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, ma mindennapos módszer.

Segíti a munka gördülé- kenységét. hatékonyságát a röntgenorvosokkal való, példás együttműködés, melyet egri modellként emlegetnek a szakmában. A megfelelő berendezésekkel felszerelt röntgenlaboratóriumban gyorsan megtörténik a kivizsgálás és kisebb beavatkozásokat is végeznek egy katéteres eljárással. Nagy segítség ez a betegnek és a sebésznek egyaránt. Ez azért is fontos, mert mint Czenkár doktor nevetve mondja, nem szívesen operál, csak akkor vesz szikét a kezébe, ha mindenképpen szükséges. Amenynyiben egyszerűbb módon is kezelhető egy-egy szervi baj, nincs értelme műtétnek.

Azért ebből is van éppen elég, mint az előbbi adatokból kitűnt. -Azonban nagy kérdés, hogy adva van-e ezekhez minden feltétel. Nos, a 120 ágyas osztály kielégíti a megyei igényeket. Megszűnt az előjegyzéses rendszer, sőt mindig van a váratlan, sürgős eseteknek fenntartva néhány ágy. A műtéti körülményekben az új épület átadása valóságos fordulatot jelentett, bár a bosszantó hibákból tekintélyes lista állítható össze. Átfúj a szól az ablakokon, nem zárhatók az ajtók, silány anyagból készültek a bútorok, salétro- mosak a falak. Az érprotézisek. katéterek, varrófonalak beszerzése is döcög, ezen a készletek tartalékolásával igyekeznek segíteni.

Gondolhatnánk, egy ilyen „üzem” irányítása, az eredményes műtétek épp elég elfoglaltságot és sikerélményt kínálnak, ám a doktor úr nem ül a babérjain, mindig kitalál valami újat, amivel tréningben tarthatja magát. (A legutóbbi ezek közül: a visszerek operálása — horgolótűvel! Ne tessék nevetni, gyorsabb a műtét és a seb sokkal szebben gyógyul, nincs szükség utólagos plasztikázásra ...) Igazi csoda, hogy ezek után még némi szabadidő is marad. Régen ezt a sakkozás, a vadászat töltötte ki elsősorban, ma inkább az olvasás, méghozzá három nyelven: Czenkár doktornak ugyanis német és angol nyelvvizsgája is van. Igaz, mondja szerényen, az angol valamivel gyengébben megy...

Koncz János

A vezér

(Részlet az Arbat gyermekei című regényből)

• ANATOLIJ RIBAKOV:

111/1.

A Moszkva általános rekonstrukciós tervének tárgyában tartott értekezletre Sztálin a tanácskozás vége- felé érekezett. Tudta, mit fog mondani megnyitójában Kaganovics, olvasta Bul- ganyin előadását. A rékonst- rukciával kapcsolatos ösz- szss észrevételt és javaslatot jelentették neki, kétszer is megtárgyalták a Politikai Bizottságban, és ő kialakította a maga álláspontját. Moszkva általános rekonstrukciós terve éppen ezt az állásfoglalást tükrözi. Az általános terv pontosan az d álláspontja.

Mikor megjelent az elnökségben, mindenki felállt, s felhangzott az egyre erősödő szokásos tapsvihar. Üdvözlésre emelte a kezét, rögtön leült, s ezzel a többiek is leülhettek.

Valaki a tribünön éppen előadása végéhez közeledik.

Sztálin úgy tett. mintha figyelmesen hallgatná, ám közben egy papírlapra ősi templomok romjait rajzol- gatta. amelyek Goritól úgy tíz kilométerre, egy Ateni nevezetű falucskában találhatók. ahol apjának, Dzsu- gasvili csizmadiának a kuncsaftjai éltek. Apja oda hordta nekik a kész lábbelit, néha pedig egy-két napig a helyszínen suszterkodott. • Gyakran magával Vitte a kis Joszifot is. Korán reggel indultak Goriból, a Tana partján haladtak a szőlőskertek mellett, amíg oda nem érték az ősi Ateni templomok romjaihoz; kilenc vagy tíz volt belőlük, köztük a Szioni-kolostor kupolával ékesített temploma is, amely a hagyomány szerint a VII. században épült. Homlokzatán fennmaradtak ama távoli kor történelmi személyiségeinek szobrai, a templomban pedig a freskók, amelyek szintén történelmi alakokat ábrázoltak.

A legjelentősebb emlékművek az építészeti emlékek; anyagukat tekintve hosszú évszázadokig fennmaradnak, nyílt térségen állnak, mincj eredetiben, mind a reprodukciókon és a fényképeken jól átfogja őket a tekintet. A szobrászat jelentőségének Lenin is tudatában volt, amikor monumentális propagandát akart. Ám Lenin a szobrá- szatot úgy értelmezte, mint egy olyan eszközt, amivel új történelmi tekintélyeket lehet súlykolni a tömegek tudatába. Pedig a monumentális propaganda igazi feladata a kor megörökítése. Mennyi maradt az akkor keletkezett ötven műemlékből? Egy? Kettő?

Az ő korának Moszkva lesz az emlékműve, az a város, amelyet ő alkot újjá; csak a városok örökéletűek. A húszas évek szovjet építészete hibás volt. A forradalmi aszketizmus szembeállítása a NÉP hivalgó pompájával . csupán fedezékül szolgált a formalista építőművészeknek. akik elutasították a klasszikus örökséget. Holott mindenekelőtt a klasszikus örökségre kell támaszkodni.

Péter megértette ezt, és Pétervárt pontosan a klasz- szikus minták alapján alkotta meg, ezért építészeti szempontból Leningrad város. Ám az elmúlt századok városa — földhözragadt. Moszkva magasba törő városként fog az utókorra maradni. A klasszikus megöl, dásokkal összhangba hozott magas épületek — ez képezi Moszkva jövendő stílusát. A Szovjetek Palotája lesz az első magas épület. Felépítését Kirov javasolta huszonkettőben az I. szovjet kongresszuson. Ki emlékszik erre? A Szovjetek Palotáját ő építi fel; úgy építi fel, mint az új Moszkva építészeti központját; új sugárutakat vág, metrót épít. modern lakó- és középületeket emel, új hidakat és rakpartokat teremt, szállodákat, iskolákat, könyvtárakat, színházakat, klubokat hoz létre, kerteket és parkokat telepít. Mindez az ő korának magasztos emlékműve lesz.

Ilyen gondolatok ébredtek Sztálinban, ahogy Ateni ősi templomromjaira emlékezett.

Akkor, gyermekkorában, ezek a félig rombadőlt templomok megbabonázták kongó ürességükkel, távoli múltat idéző titokzatosságukkal.

És most a hosszú elnöki asztal oldalánál ülve a templomok egyenes vonalú kontúrjait rajzolhatta egy papírlapra. Nem tudott rajzolni, ám az egyenesek vonalzó nélkül is sikerültek neki — súlyos keze volt.

— Sztálin elvtársat illeti a szó — jelentette be Kaganovics.

Újból felállt mindenki, újból a szokásos ováció, a megszokott tapsorkán.

Felment a szószékre, egy mozdulattal megállította a tapsot, és halkan beszélni kezdett:

— Sokat beszéltünk itt Moszkva rekontsrukciójának szükségességéről. Nem kell megismételnem. A fából épült régi Moszkva szűk utcáival és sikátoraival, zsákutcáival. kaotikus beépítéseivel, nyomorúságos házaival és sötét bérkaszárnyáival, özönvíz előtti közlekedési eszközeivel semmiképp sem tudja kielégíteni Moszkva dolgozóinak szükségleteit.

Szünetet tartott, figyelte a feszült csendet — mindenki. mozdulatlanul, lélegzetvisszafojtva ült.

— A szovjet hatalom évei alatt — folytatta Sztálin még halkabban — sokat tettünk a moszkvai dolgozók élet- körülményeinek megjavításáért. A pincékben zsúfoltan lakó munkásokat normális lakásokba költöztettük, miután egy kicsit összébb telepítettük a volt kizsákmányoló osztályok képviselőit. Számos iskolát építettünk a munkások gyermekei számára, munkásklubokat és kultúrpalotákat emeltünk. Jelentős vívmányaink vannak ezen a téren, amelyek jogos büszkeséget váltanak ki a szovjet emberekből. De kötelességünk a jövőre is gondolni. Vezetni azt . jelenti, hogy előre látni. Évtizedekre'szóló tervet kell kidolgoznunk. Ez Moszkva általános re- konstrükciós terve.

Lejött a szószékről, elhaladt az elnöki asztal előtt, még mindig csönd volt.

(Folytatjuk)