Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. április 26., kedd 3. Zsöriölődések Nem dicsekvésképpen mon­dom, de szeretek lépést tar­tani az újjal. Például meg­szívlelem, hogy itt az ideje az egészséges táplálkozásra való áttérésnek. Megértet­tem, fölös kilóim leadására, szív- és keringési prdblémák elkerülésére ideje, hogy ab­bahagyjam a zsíros cupákok fogyasztását. Itt az ideje, hogy áttérjék a bakonyi bar­na kenyérre, a rostiban gaz­dag étrendre. Hogy csak egyet említsek például a leg­egészségesebb reggelire, egy pohár kefirbe egy kanál ét­kezési búzakorpa. Hm! Bú­zakorpa! Kerestem, keres­tem hetekig, de hiába. Az­tán egy nap örömmel fedez­tem fel a bolt polcán. Ka­pom is le, de — mi tagadás, én az utóbbi időben kissé gyanakvó vagyok —, meg­néztem a szavatossági ide­jét. Azt írják: 30 nap. Ké­szült 1988. február 3-án. Vá­sárolni akartam 1988. ápri­lis 15-én. Hát ez kissé le­járt. Semmi vész, van másik bolt is. Sőt harmadik is. Ne találgassák! Mindenütt ugyanazt találtam. Azaz egy helyen volt olyan, aminek két hónap a szavatossági ideje, ez március elején ké­szült, tehát egy hónapom még maradt. Se baj, majd két kanállal eszem egyszerre. Apropó el is felejtettem, bú­zacsírát nem láttak valahol? ★ Árak — piac — kereslet — kínálat. Ismerős közgazda- sági fogalmak ugye? Na már most, aki odahallgatott, az megtanulhatta, ha nő a kí­nálat, csökken az ár. Bizo­nyíték is van rá. Például a Skála hozatott paradicsomot, piacra dobta, letörte az ára­kat. Budapesten. Vagy más. Olvasom, 40 ezer pár cipőt (a fele gyermekméret) le­áraztak, gondolva a kispén- zűekre. De ne keressék a ci­pőket. Pesten kaphatók. És piacra dobtak almát, mely szintén olcsóbb lett, a tojást sem kettőötvenével veszik a tojásszezon kellős közepén. S naponta kínálja csökken­tett áron áruit a kis és nagy pesti áruházak tucatja, a kereslet hiánya miatt. Szá­molni kezdtem. Szeretett fő­városunkban kettő, azaz 2 millió ember lakik. Az or­szág többi részén 8 millió. Tessék mondani, mifelénk mikor kezdődnek hasonló ak­ciók? Végtére mi is vagyunk, ha csak nyolcmillióan is ... Azt írja az újság, hogy azért gondolnak a kispénzű, többgyermekes családokra. Épp ezért, arra készül egyik neves cipőgyárunk, hogy a közeljövőben alacsonyabb „árfekvésű” gyermekcipőket is forgalomba hoz. Igaz, je­gyezte meg a felvilágo­sítást adó illetékese a gyár­nak, hogy ennek természe­tesen nem lesz egészen olyan jó a minősége. Te jó ég! — kiáltottam csak úgy, ma­gamban. Gyakorlati tapasz­talatom, mivel ezek az eb­adták — mármint a gyere­kek — nem átallanak a gyer­mekcipőben járni, mi több, szaladni, sőt! focizni is, a szandálok átlagos élettarta­ma egy hónap. Meddig tart majd az az „olcsóbb árfek­vésű” cipő?! + Jelentem. lakótelepünk tejboltja megszűnt. Kellően elsirattuk, aztán megvigasz­taltak bennünket, a helyében fűszerbolt nyílik, amire ége­tően nagy szükség van, mert a gombamódra növő új lakó­házakba költözők igényeit már nem győzi az az egyet­len ABC-áruház. Aztán ki­derült, hogy a kis fűszer­boltra való ráfizetést meg a vállalat nem győzi. Mert hogy nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket. Most üresen áll az üzlethelyiség hónapok óta. Azóta attól ret­tegünk, eszébe ne jusson va­lakinek, hogy a gomba- módra szaporodó lakóházak­ba költözők igényeit nem győzi az időnként enyhén szólva is zsúfolt, Napfény presszóra keresztelt kocsma. Ámbár ki tudja? Lehetséges, hogy a tej, meg a fűszer után ebben a boltban még a szeszárusítás sem lesz kifi­zetődő?! * Érdekfeszítő volt a vita, mi legyen a tehóra eddig befizetett négymilliónkkal? Érveltek így is, úgy is, aztán megszületett a döntés, az eg­ri teho eddig befolyt össze­gét a vízellátásra fordítják. Melegen egyetértettem vele, mert évtizedekre visszame­nően. a vízellátással mindig baj volt. De azért a lelkem mélyén megértettem a szen­vedéllyel ecsetelt más gon­dokat is, hogy fásítás kell, járda kell, mert a város egyes részein kibírhatatlanok az állapotok. Megértettem, de közben arra gondoltam, mi lenne, ha ugyanilyen szenvedéllyel mondanák el ott az érdekelteknek, hogy: mától kezdve közösen lé­pünk fel a rongálok, a fá­kat tördelők, a gyepet irtok ellen! Nem tűrjük, hogy a rongáló kisebbségnek legyen nagyobb hangja! Mi több! Veszünk egy kannát és meg­locsoljuk a korábban már általunk elültetett fákat, bokrokat. Kivívjuk, hogy ne annak kelljen behúzott nyak­kal járnia, aki szebb kör­nyezetet akar. Nem kellene ezt megpróbálni? A tanács­ülésen tapasztalt szenvedély- lyel! — deák — Tho Wine Development Board it o non profit making oraamsotion funded by the UK wine trade and producing countries to promote the knowledge and appreciation of wine, tWINE NEWS ■ ISSUE NUMBER 12 APRIL PRICE £1.20 Albioni siker A hónap bora: a Bikavér Mint ismeretes az Egervin 1984-ben tett szert az ön­álló külkereskedelmi jog­ra. Az angol piac korábban is jelentős volt a vállalat életében, 1985-ben azonban a szigetország egyik legna­gyobb szeszesital forgalma­zójával, a Hedges & Butler céggel kötöttek szerződést. Ez egyben azt is eredmé­nyezte, hogy a kivitt termé­keket ötven százalékkal ma­gasabb áron értékesíthet­ték. mint annak előtte. Mindez betudható a jó mi­nőségnek, nem utolsósorban pedig az esztétikus megje­lenésnek: egy év után ugyan­is már eredeti egri palac- kozású bort exportáltak. Sőt. sikerült bekerülniük a „pre­mium price product” kate­góriába, amely a kifogásta­lan minőséget díjazza. Az átütő sikert igazolja, a Wine News című borásza­ti szaklap idei, április 12-i számában megjelent cikk is, amely abból az alkalom­ból született, hogy a bika­vér Albionban a hónap bo­ra lett. Nos, nézzük, miként méltatja az újság szőkébb hazánk e nemes nedűjét. „Kétségtelenül furcsá­nak, sőt kissé bizarrnak tű­nik a gondolat, hogy vala­ki Bikavér névre hallgató bort igyon. Ez ugyanis azon vakmerő magyar harcosok képét idézi fel, akik ebből a mély színű, sűrű, testes folyadékból merítettek erőt csatáikhoz. A legenda sze­rint ugyanis az elnevezés 1552-ből származik, amikor a magyar katonák úgy fé­lemlítették meg a hódító osz­mánokat, hogy azt színlelték, miszerint az általuk tetemes mennyiségben fogyasztott vörösbor valójában a bi­kák vére, s ez számukra ha­talmas erőt, legyőzhetetlen­séget kölcsönöz. A „Bulls Blood of Eger" — magyarul tehát Egri Bikavér — név azóta is fennmaradt. Per­sze. cseppet sem kell elri- adnunk egy ilyen „véreng­ző,, termék hallatán, hisz — mint minden bor — ez is csak szőlőből készül. Érté­két pedig jelzi, hogy bárki, aki issza nyomban felvidul tőle.” Kétségtelen, hogy az írás szerzője a kinti olvasókat kicsit. a fantázia birodal­mába kalauzolta, vadregá- nyes sztorit kovácsolva a nevezetes Bikavér születése köré, az azonban tény, hogy a méltatás őszinte. Ez vi­szont az Egervin jövőbeli angliai szereplése szempont­jából feltétlenül biztató. (S. 1.) A közutakon haladók nagyon jól tudják: ha április — akkor az a közlekedésben a fokozott ellenőrzés hónapja. Nem vé­letlen a választás, hiszen ez az az időszak, amikorra a leg­inkább mazsolák is kimerészkednek jármüveikkel. Hogy az­után mennyire készítik fel kocsijaikat, motorjaikat az el­következő, több hónapos igénybevételre, önmaguk kellően jártasak-e, bátrak-e, az persze kiderül a gyakorlatból. A legfájóbb az, hogy nagyon sokan vannak, akik kitűnően is­merik az elméletet, ám annál kevésbé ügyesek a valós hely­zeteknél. Ez a célzatos és határozott felmérés egy hónapon át, éppenséggel az ő segítségükre igyekszik lenni. Az Egri Rendőrkapitányság dolgozóit kísértük el ilyen hét végi, pon­tosabban péntek délutáni akcióra. Mit nem mutat a kilométeróra? Nem titkoltan azt remél­jük, a péntek délutáni el­lenőrzésen pontos képet kap­hatunk Egerben és csaknem félmegyényi körzetében a közlekedési visszásságokról. A kapitányság közlekedési alosztályának vezetőjével, Ferencz József r. százados­sal és Veres András r. had­nagy. baleseti vizsgálóval ke­lünk körútra. A kellemes, napsütéses tavaszi időjárás is, úgy tűnik, a segítségünk­re van, hiszen ilyenkor sok­kal többen vállalkoznak uta­zásra, mint borongós időben. Az első ellenőrzőcsoport­tal a Várállomás fölött talál­kozunk. A délután egykor kezdődött akció máris ho­zott feljegyezni valókat. — Egy felsőtárkányi fuva­rozó jött erre. kitöltetlen el- ismervénnyel — számol be kérésünkre Simonyi István közlekedési felügyelő. — Szabálysértési feljelentés lett a dolog Vége. Szabó Sándor r. törzsőr­mester már arról beszél, hogy az alatt a hatvan perc alatt, amióta szolgálatban van, több figyelmeztetést kel­lett kiosztania azért, mert a gépkocsivezetők törött.visz- szapillantó tükröt használtak. Egy alkalommal pedig a leg­magasabb bírságot rótták ki azért, mert az illető a me­netlevélben tüntetett fel sza­bálytalanul adatokat. Besenyei János, a Mátra Volán főellenőre az alábbiak­ról tájékoztat: — Az YB 20—22-es rend­számú Skoda billenős teher­autónk többféle szabálytalan­ságot is elkövetett. Először is. menetlevelében legalább 254 kilométer eltérés mutat­kozott. Kiderült, üzemképte­len a kilométerszámláló, en­nek ellenére, az illető jár­művezető úgy jegyezte fel, mint hogy ha a pontos szá­mot mutatná. Természetesen fegyelmi eljárást indítunk a gépkocsivezetővel szemben, még akkor is, ha ez megle­hetősen ritka eset. Talán nem árt hozzátenni azt is, a pi­lóta Nyékládháza és Eger között dolgozik, és így bi­zony, kiesik a szoros figye­lemből. Irányjelzés, világítás és engedély nélkül Nem sok időnek kell el­telnie, hogy utolérjük a traf- fipaxos ellenőrző kocsit. Még csak háromnegyed három, de a vizsgálatot végzők szorgal­masan jegyzik az adatokat Nagytálya közepén. Ügy lát­szik, az arra haladók sem „ma léptek le a falvédőről". Óvatosan, a követelménye­ket maximálisan betartva húznak el az akciós kocsi mellett. Megállapíthatjuk Er. délyi László főtörzsőrmester­rel, hogy ezen a helyen már nemigen találkozunk gyors- hajtóval. Még aznapi törté­netet azért hamarjában el­mesél: — Egy andornaktályai il­lető, miközben találkoztunk és beszélgettünk vele. elme­sélte, hogy a múlt esztendő­ben összesen 19 ezer forin­tot fizetett ka gyorshajtásért. De azt is hozzátette, neki ez megérte, mert másutt jócs­kán behozhatta a pillanat­nyi veszteséget... Megnyomjuk a tempót Ve­res András r. hadnaggyal, s rövidesen a megyeszékhely külterületén találkozunk az újabb figyelőcsapattal, ame­lyet Román Károly r. fő­törzsőrmester irányít. Az ő története már több, mint amit egy átlagember meg­szokott. — Nemrég futottunk össze a Kertész utca és a Sas út sarkán egy tíz keréken gu­ruló járművel — meséli. — Az volt a probléma, hogy mindenféle hatósági jelzés és vezetői engedély nélkül hoz­ta a pilóta ezt a gépet. Rá­adásul világítása sem volt, és még az irányt sem tudta je­lezni. A sofőr azt próbálta magyarázni, hogy fődarab­cseréről hozták vissza a gé­pezetet. s a főnöke paran­csolta meg, hogy így kerül­jön a megfelelő helyre. Ezzel szemben, a KRESZ V. szakasz 3. bekezdése elő­írja: a fenti parancsot a gép­jármű vezetője köteles meg­tagadni, ha az általa irányí­tott jármű a forgalomra ve­szélyes. Mindezek mellett egyébként, arra is fény de­rült. hogy a masinának a közúton való haladáshoz még útvonalengedélyt sem szerez­tek . .. Pityókás járművezetők Robogunk tovább, ki a városból. Sírok határában Kada Lajos r. őrmestertől a következőket halljuk: — Sírokban egy, a Fém­művek felé haladó Simson segéd-motorkerékpárt állítot­tunk meg — magyarázza a járőrcsoport vezetője. — Rövidesen kiderült, és az alkoholszonda elől nem le­het eltitkolni, hogy vezető­je. F. János, két deci bort hörpintett fel, mielőtt nyer-. gébé szállt volna. Bevontuk a vezetői igazolványát, és szabálysértési feljelentést te­szünk. Néhány kilométerrel odébb Lénárt György r. főtörzsőr­mester is ittas járművezető­ről szóló hírrel fogad ben­nünket. — Egerszalókon. a Kossuth úton, J. Viktor haladt mun­kagépével — idézi fel a más­fél órával korábbi jelenetet. — A vizsgálatból kitűnt, bi­zony, előzőleg ivott. Itt sem maradhat el természetesen a feljelentés. Bár az említett esetekben az alkoholszint nem érte el a 0,8 ezreléket, mégis elké­pesztő ezen közlekedők me­részsége. Nem elsősorban azért. mert önmagukkal szemben mérhetetlenül fele­lőtlenek, hanem mert mások, tulajdonképpen valamennyi, ünk életét veszélyeztetik. Alapjában csendes hét vége A fenti megállapítás telje­sen igaz erre a pénteki ak­cióra. Szerencsére mindössze két. könnyebb baleset tör­tént. Valójában nagyobb ria­dalmat nem is közlekedéssel kapcsolatos dolog okozott. Egerben, az Olasz utcában volt lakásbetörés. A pár nappal később el­készült összesítés néhány adata azért figyelemre érde­mes. A részt vevő rendőrök, közúti felügyelők, önkéntes segítők, együttesen 723 sze­mélyt ellenőriztek, 391 jár­művet vontak műszaki vizs­gálat alá. Tizenhatan olyan súlyosan szegték meg a KRESZ előírásait, hogy sza­bálysértési feljelentést tettek ellenük. Helyszíni bírságot 74-en fizettek, pontosan 20 ezer 400 forintot. S ha akadnak is hiányos­ságok, főképp a kellő odafi­gyelésben, a körültekintő ve­zetésben, azért az akció össz­képe megfelelő. Legalábbis azt a reményt táplálja, ha mindegyik ilyen lenne talán már hét vége utáni, fekete krónikára se lenne szük­ség... Szalay Zoltán Meg kell vizsgálni a szállít­mányt is (Fotó: Perl Márton) Ferencz József r. százados eligazítást tart az akcióban segédkezüknek A traffipax még ma is tiszteletet parancsol az autósoknak A TRAFFIPAX VILLANÁSÁTÓL AZ ELVETT RENDSZÁMIG Ellenőrzésen a közlekedési rendőrökkel (Ha rálépsz a fékre — lehet, hogy korábban hazaérsz)

Next

/
Thumbnails
Contents