Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

1 NÉPÚJSÁG, 1988. április 25., hétfő Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Sággal találhat a HNF tár­sadalmi támogatást. Azt sem lehet felróni a népfront- mozgalomnak, hogy első­sorban a lakóterületeken te­vékenykedik, ugyanis ott képes sajátos feladatainak eleget tenni, az adott helyen létrejövő helyi érdekekhez, helyi akaratokhoz kötődve. A viták során sok eltérő vé­lemény hangot kapott, nem ártana tisztázni, hogy mit nevezünk más nézeteknek, s mit frakciózásnak. Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium igazgatója, dr. Nagy Andorné, az oktatás gondjait elemezte. Mint alá­húzta, régen felismert, de még nem megvalósított alapelv. hogy kibontakozá­sunkhoz nagyon fontos a kultúra, az iskola fejleszté­se: fékezi az előrejutást a műveltség alacsony szint­je. A „maradékelv” érvé­nyesül vagyis csak az jut az iskoláink fejlesztésére, ami megmarad. A hetvenes évek közepére a fejlődés lelassult. pedig növelni szükséges az érettségizet­tek számát. A gazdálkodó szervek lényegesen na­gyobb támogatása nélkül a szakképzés elképzelhetetlen, de a gimnáziumokat is erő­síteni szükséges. A tudás társadalmi elismertségét nö­velni kell, mert a jövőt je­lenti számunkra. Dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves Megyei Ok­tatási Igazgatóságának ve­zetője szerint megélénkült az utóbbi időben az érdek­lődés a politikai kérdések Szót kért a vitában Pet- rovszki István, az MSZMP KB tagja, a Központi Bi­zottság párt- és tömegszer­vezeti osztályának vezető­je is. Megköszönte a lehe­tőséget, hogy részt vehet a tartalmas tanácskozáson, amellyel gazdagítják az or­szágos pártértekezlet elé kerülő dokumentumot. Ma­napság az eszmecseréknek nagyjából azok a jellem­zői, amik itt elhangzottak. Az összegzések folyamato­san jutnak el a KB műhe­lyébe, ezek alapján végle­gesítik az országos párt­értekezlet elé kerülő anya­got. Szélsőségek között kell felelősen kialakítani a leg­inkább általánosítható né­zeteket. Döntően persze fe­lelős álláspontok fogalma­zódnak meg, de jelen van olykor a demagógia is. Akad­nak olyan közhangulatot befolyásoló álláspontok, ame­lyek nem a cselekvésre, in­kább a várakozásra biztat­nak, s ott is bénítanak, ahol lehetne és kellene tenni. Ezért fontos tudatosítani, hogy a viták ne tereljék el a figyelmet mindennapi fel­adatainkról. Látványos elő­relépés történt az elmúlt fél év során. Országos pár­beszéd vette kezdetét a tag- könyvcserével, 5 a pártérte­kezlet anyagát megelőző két dokumentummal. Az embe­rek értőbbek lettek, pro és, kontra szólnak hozzá po­litikai, gazdasági kérdések­hez. Ez a folyamat jó, fenn kell tartani. A KB osztályvezetője ar­ra is kitért, hogy többen hiányolják a tervezetből a megfelelő garanciákat. Tisz­tában kell azzal lenni, hogy itt forrásban lévő dologról van szó. Több mint húsz esztendővel ezelőtt, 1966-ban 300 oldalas anyag készült a reform előkészítéseként. Ebbe belefértek részletes ga­ranciák. Most azonban idő, energia és szükség sem volt arra, hogy ezek részletesen megfogalmazást nyerjenek. Pontos olvasás során tetten- érhetőek azok a fogalmak, szavak, félmondatok, ame­lyek irányt jelölnek kif kinyitnak egy kaput a gya­korlati tettek számára. Az Országgyűlés és a társadal­mi és tömegszervezetek he­iránt. Ezt meg kell őrizni, s a társadalmi cselekvés irányába fordítani. A vitá­ban kikristályosodtak bi­zonyos központi kérdések. A megyei pártbizottságnak kötelessége a szintetizálás, s az alapszervezeteknek is meg kell érteniük, hogy vitáikat nem lehet már egy összeg­zésben pontosan közvetíte­ni. A pártban az aktivitás megnőtt: ütköztették a gya­korlatot és az elveket. Nagy a várakozás az országos párt- értekezlet iránt, mintha minden gondunkat meg le­hetne itt oldani. Tisztázni kell e fórum funkcióját és jogosítványát ahhoz, hogy ne a csalódottság és a ki­ábrándultság kövesse e nagy jelentőségű eseményt. Lényeges bizonyos személyi konzekvenciák levonása is. Feltétlenül tisztázni kell itt a politikai intézményrend­szerünk valóságos viszo­nyait. Viszont a tudomá­nyos műhelyekben el nem végzett feladatokat politi­kai dokumentumban pó­tolni lehetetlen. Sajnos a viták során a té­ves. a hibás vagy demagóg nézetekkel nem szálltak szembe megfelelően, ered­ményeinket sem hangsú­lyozták eléggé. Nagy hiba, hogy emberi kapcsolataink megromlottak, s a mozga­lom sem elég emberköz­pontú. Rendkívül lényeges a kétfrontos ideológiai harc. s a tagság eszmei és politi­kai egysége. Végül aláhúz­ta, hogy a fejekben kell először rendet tenni ahhoz, hogy a termelésben és az életben is rend lehessen. lyett például a Központi Bizottság nem kívánta meg­fogalmazni helyüket, szere­püket. Inkább azt várja, hogy maguk lássanak eh­hez hozzá, vitákon keresz­tül valósítsák meg elképze­lésüket politikai téren. Ugyan­így biztosítani szeretné a lehetőséget azoknak az ál­lampolgári közösségeknek, amelyek tiszteletben tartják a politikai játékszabályo­kat. Megfelelően kell élni a kiszélesített és kiszélese­dő demokratizmussal. Az is lényeges kérdés, hogy könnyű egy adott koncep­cióra nemet mondani. A nemzet sorsát, a haza felvi­rágoztatását a cselekvés ol­daláról és nem a szemben­álláséról kell megközelíteni. A dokumentumban sok mindenről szó esik: bérre­formról. szociálpolitikáról, nyugdíjról stb., úgy 10—15 fogalom mind-mind nagyobb terjedölmű elemzést igé­nyel. Sajnos nem ér rá ki­dolgozásuk a XIV. párt­kongresszusig. Viszont a következő évek feladata ezt elvégezni, s nyilvánosságra hozni. Óriási a várakozás a párt­értekezlet előtt. A legbol­dogabb maga a párt lenne, ha mindent sikerülne most megoldani. Legfőbb gond most a gazdaságunk teljesí­tőképességének és jövedel­mezőségének aránylag rossz helyzete és viszonylag rom­ló szintje. Valóban nehéz a személyes felelősséget megállapítani, voltaképpen a hatvanas években kezdőd­tek a hibák, az olcsó kül­földi kölcsön felvételével, s termékeink folyamatos le­értékelődésével. A terme­lés nem követte a fogyasz­tást — itt nem csak egyéni fogyasztásról van szó — így alakult ki a jelenlegi hely­zet. A vezető testületek fel- frissítésére törekedhetünk, de ettől sem lehet csodát várni. Bajaink forrását csak sziszifuszi munkával szün­tethetjük meg. A KB osztályvezetője ki­tért még a Hazafias Nép­front és a szakszervezet szerepére, aláhúzva jelentő­ségüket. Hazánk helyzeté­vel kapcsolatban -leszögez­te: „Erősítsük meg ma­gunkat abban a hitben, hogy nincs válság. Megfelelőm működnek azok az intézmé­nyek társadalmi szervek, szervezetek, a melyeknek egy normális társadalom­ban kell.” S összegzésül le­szögezte: nem szabad le­értékelnünk önmagunkat, el kell ismerni és ismertet­ni valódi értékeinket. ' Ezt követően Csepelyi Ká­roly, a Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke ka­pott szót. Mint kiemelte, a különböző szinteken hozott határozatok az elmúlt esz­tendők során jelentős fel­adatokat szabtak meg. Vi­szont végrehajtásuk során vagy eltorzultak, vagy nem valósultak meg. Az ellenőr­zés pedig sok esetben el­maradt. A kádermunkával kapcsolatban aláhúzta, hogy nem szabad álhumánusnak lennünk, a tényleges mun­kát kell megítélni. Ha egy vezető nem felel meg, képes­ségeihez illő tevékenységet kell keresni számára. Fon­tos, hogy a pártért:kéziét ál­lásfoglalása konkrét legyen, segítse a kibontakozást. Alap­vető. hogy a politikai akti­vitás most kialakult szint­je megmaradjon. Bányai István, a Közpon­ti Bizottság tagja, a Mátra Volán hatvani művezető­je visszatekintett az elmúlt évtizedekre. Mint elmond­ta, a reformtörekvéseinket nem kisérte ideológiai meg­újulás, sőt ideológusaink ma­gyarázkodni, védekezni kény­szerültek. Így a folyamat leszűkült a gazdaságpoliti­kára, aminek az lett a kö­vetkezménye. hogy naponta szembekerülünk ideológiai kérdésekkel. A ránk is nagy hatást gyakorolt sztálini kon­cepció felülvizsgálatára, gyökeres kritikai elemzésé­re csak mostanában kerül sor. Marx és Lenin nézetei Sztálin magyarázatai alap­ján váltak ismertté, s ez számos torzuláshoz vezetett. I. A megyei pártbizottság helyeselte, hogy a Központi Bizottság nyilvánosságra hozta az állásfoglalás-terve­zetet, igényelte a párttagok és pártonkívüliek vélemé­nyét, ezzel is bizonyítva azt a szándékát, hogy a párt nem önmagában, hanem a társadalom egészére támasz­kodva hirdeti meg program­ját nehézségeink leküzdé­sére és az előrehaladásra. Ügy ítélte meg, hogy a tervezetben szocialista épí­tőmunkánk, fejlődésünk, gondjaink elemzése és a fel­adatok meghatározása a me­gye párttagságát felelős gon­dolkodásra, aktív, jobbító szándékú vitára késztette. Kedvező hatást váltott ki, hogy a tervezetben felismer­hető a párttagság által ko­rábban elmondott vélemé­nyek, javaslatok nagy része. A testület megállapította, hogy a vita erősítette azt a demokratikus folyamatot, amely az elmúlt hetekben, hónapokban a társadalmi, gazdasági megújulás érdeké­ben elindult. A párbeszédben egyszerre volt jelen a higgadt, érvelő vitaszellem, a szenvedélyes­ség, kifejezve, hogy a megye párttagsága félti a szocializ­mus eddig elért eredményeit. A társadalom továbbépítését szocialista alapokon tartja megvalósíthatónak, és ezért kész többet tenni. A viták során tapasztalható volt po­litikai, eszmei bizonytalan­ság, pesszimizmus is. A pártbizottság a tervezet szerkezetét, felépítését, belső arányait alapvetően jónak tartotta, mert magában fog­lalja a politikai munka leg­fontosabb elemeit. A terve­zet erényeinek elismerése mellett az a vélemény is ki­Igy például a bérek egyen­lősítése, a szellemi munka leértékelése, s a nagyipari munkásság mindenáron való összetartása jelentős gondokat okozott. Hosszabb távon is végig kell gondol­ni, hogy mjt is akarunk. Mint kiemelte, fizikai mun­kásként szeretné elérni a háromszor nyolcat, vagyis a nyolc óra jól szervezett és becsületes munkájával a megfelelő megélhetést. Alap­vető célnak tartja a társa­dalmi, gazdasági megúju­lást. a közszellem, a művelt­ség. és a politikai intéz­ményrendszer korszerűsíté­sét. Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságá­nak titkára hozzászólásának első felében nemzetközi kér­désekkel foglalkozott. Mint elmondta, a középponti kér­dések: a szocialista orszá­gok együttműködése, a Ke­let-Nyugat kapcsolatának változása és hazánk és a szomszédos országok viszo­nya. Nézete szerint a Haza­fias Népfrontnak a lakó- területi működése mellett az üzemekkel, munkahelyek­kel is erősíteni kell a kap­csolatot. Kitért hazánk hely­zetének megítélésére, s aláhúzta, hogy a közgondol­kodás és különböző felelős vezetők is különféleképpen szólnak erről. Fontos az egy­értelmű helyzetmegítélés, hogy ennek függvényében cselekedhessünk. Dorkó József, az SZMT nyugalmazott vezető titkára hozzászólásában kifejezte, hogy nehéz ma megállapí­tani, hogy a „többség” miként vélekedik bizonyos kérdé­sekről. A sommázott vé­lemények pedig torzíthat­nak. Legkidolgozottabbnak a tervezetben a pártról szó­ló részt tartotta, de nem ta­lálta elégségesnek a beve­zetést, az eddig megtett út értékelését. Bizonyos szö­alakult, hogy helyenként bo­nyolultan. nem elég közért­hetően fogalmaz, feleslege­sen ismétel. Hiányzik annak konkré­tabb elemzése, milyen okai voltak a XIII. kongresszus hibás döntéseinek, vagy a gazdasági reform megtorpa­násának. Nem foglalkozik a dokumentum kellő súllyal a munkásosztály helyzetével, szerepével, a társadalom osz­tályszerkezetében bekövetke­zett változásokkal, az em­beri tényezőkkel, a pártépí­tés, a tömegkapcsolat erősí­tésének teendőivel. A pártbizottság egyetért azzal a megállapítással, hogy a magyar gazdaságban a fordulat még nem követke­zett be, ezért a reformfolya­matok gyorsítása, a politikai intézményrendszerre való ki- terjesztése és következetes végigvitele a szocialista épí­tés tovább nem késleltethető feladata. Egyetértésre talált, hogy a párt központi szervei elis­merik saját felelősségüket, azonban ennek alaposabb elemzése szükséges a párt­értekezleten. A párttagság várja, hogy jusson el a sze­mélyes felelősség megállapí­tásáig. Elengedhetetlen a párt vezető testületéinek megújítása. Javasolta a pártbizottság, hogy pontosabban, világosab­ban fogalmazódjanak meg az ok-okozati összefüggések, .ha­tárolódjanak el jobban azok a gondok, amelyek a nem megfelelő helyzetelemzésből, illetve a határozatok végre­hajtásának elmulasztásából adódtak. Az értékelés nyújt­son mélyebb marxista—le­ninista elemzést az elmúlt időszakról, a pártértekezlet egyételműen fogalmazza meg, hogy mit tettünk jól és mi­ben hibáztunk. vegmódosító javaslatok után hangsúlyozta, hogy lényeges megállapítás, hogy a türel­mes politikai vita alapvető, de azután egységes végre­hajtásnak kell következnie, ezért javasolta, hogy ne ál­lásfoglalás, hanem határozat szülessen. Nézete szerint a tömegtájékoztatásban néze­teinktől idegen álláspontok is hangot kapnak. Példá­nak a kitelepítettekről. szó­ló filmet említette. Hossza­san elemezte a különböző tulajdonformák problémá­it. s azt, hogy a szocialista szektorban rejlő lehetősége­ket jobban ki kell aknázni. Hangot adott kételyeinek, melyek szerint az eltérő tu­lajdonformák között nehe­zen lehet szocialista érté­keinket megőrizni, összeg­zésképpen elmondta: lé­nyeges tisztázni, hogy mi­lyen tartalma legyen a re­formnak, merre is irányuljon. Utolsó hozzászólóként Csécs Sándor, a Csepel Au­tógyár egri gyáregységének gyártásvezetőié leiszögezte, hogy alapvető célunk a kibon­takozás. Ebben olyan mun­kamegosztásnak és együtt­működésnek kell kialakulni a különböző szervek és szervezetek között, amely jól szolgálja a feladatok el­végzését. Az ellenőrzés fő feladata szerinte nem a fe­lelősség megállapítása és a büntetés, hanem a korrigá­lás, a jó irány megtalálása. Ezt követően Barta Alajos összegezte a vitát, hangsú­lyozva, hogy mindez érde­mi folytatása a párt szervei­ben. szervezeteiben és a me­gye politizáló közvélemé­nyében zajló eszmecserének. A megyei pártbizottság az írásos dokumentumot. a szóbeli kiegészítést a vitá­ban elhangzott észrevételek­kel együtt elfogadta, s meg­bízta a megyei pártbizottság titkárait a végleges szöveg kidolgozásával. A párt belső életével, az ideológiai élettel csak az ál­talánosság szintjén foglal­kozik a tervezet. A vitában hangsúlyt kapott, hogy a párt a szükségesnél kevesebb figyelmet fordított működé­sének megújítására. Elhatal­masodott a formalizmus, a bürokrácia, felerősödött a tekintélyelv, csorbult a de­mokrácia. Mindezek gyengí­tették a pártegységet, a ve­zető szerep érvényesülését. A kongresszus határozatai­ban nem vették kellő mér­tékben figyelembe a szak- és társadalomtudományok kutatási eredményeit, az el­méleti tanácskozások tapasz­talatait, a pártszervezetek javaslatait. A vitában részt vevők ki­emelték a pártértekezlet ősz- szehívásának fontosságát, de eltérően vélekedtek célját, jogosítványait, feladatkörét érintő kérdésekben. Ezért a pártbizottság ajánlja, hogy a pártértekezlet ne állásfogla­lást, hanem határozatot fo­gadjon el. Az egyetértő és módosító javaslatok mellett felvetőd­tek szélsőséges, egyedi véle­mények. amelyekkel a párt- bizottság nem azonosult: — A tervezet kisebbíti az elkövetett hibákat, nem állapítja meg a párt ve­zető testületéinek a fele­lősségét. — A szocialista társadalmi rendszer szilárd alapjai ma nincsenek meg. — A vita azt a célt szolgálja, hogy elterelje a felelőssé­get a felsőbb szervekről. II. A pártbizottság hangsú­lyozta, hogy a párt belső életével foglalkozó fejezet váltotta ki a legnagyobb ér­deklődést a párttagság kö­rében. Egyértelműen támo­gatja a politikai intézmény- rendszer reformját. Aláhúz­ta, hogy e munka eredménye attól függ majd, hogy a jó elveket, döntéseket hogyan sikerül átültetni a gyakor­latba. 1. A testület egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy az MSZMP kezdeményező és irányító szerepet vállal a szükséges reformok megva­lósításában. A hozzászólók úgy közelítették meg a re­form kérdését, hogy az nem cél, hanem eszköz a társa­dalom további fejlődése ér­dekében. aj Támogatja azt, hogy a párt az elvi-politikai irányí­tás eszközeivel töltse be ve­zető szerepét. Tevékenysége során érvényesítse a mar­xista—leninista elméletet. E szerepnek csak akkor tud megfelelni a párt, ha radiká­lisan szakít az elmúlt idő­szakban eredménytelennek bizonyult eszközökkel és módszerekkel. A kibontako­zás időszakában különösen fontos a rendszeres ellenőr­zés, a beszámoltatás, a szá­monkérés, a felelősség és in­dokolt esetben a felelősségre vonás egyértelmű alkalma­zása annak érdekében, hogy a hibák, a hiányosságok ne hatalmasodjanak el, ne is­métlődjenek meg, időben kerüljenek korrigálásra. A vitában tapasztalható volt az is, hogy a párttagok egy ré­sze nem bízik az elvi irá­nyítás eredményességében, a' vezető szerep gyengülésétől tart. A pártbizottság nem értett egyet az alábbi észrevételek­kel: — A párt az elvi-politkai irányítás eszközeivel nem tud lényegesen hatni a gazdasági-társadalmi fo­lyamatokra. — A vezető szerep ma már csak elvi-politikai eszkö­zökkel nem szerezhető vissza. b) A demokratikus centra­lizmus kérdése az alapszer­vezeti viták egyik nagy akti­vitást kiváltó témája volt. Ezekre alapozva a pártbi­zottság igényli a párton be­lüli választási rendszer kor­szerűsítését, a többes jelölés gyakorlatának szélesítését. Erősíteni kell a pártalap- szervezetek politikai szere­pét, szélesíteni szükséges részvételüket a politika ala­kításában, á döntések elő­készítésében, a végrehajtás megszervezésében, ellenőr­zésében, növelve ezáltal ha­táskörüket. jogaikat, felelős­ségüket. A jövőben fejlesz­teni kell a párton belül a kritikát és önkritikát, a vi­takultúrát. A pártbizottság nem azo­nosult azzal, hogy: — a demokratikus centraliz­mus elve elavult. c) Egyetértés van abban, hogy az eredményes végre­hajtás érdekében az eszmei, politikai, szervezeti és cse­lekvési egység megújítására kell törekedni. Ehhez őszin­tébb. nyíltabb, pontosabb tájékoztatásra van szükség, és arra, hogy a nyilvánosság előtt szereplő vezetők ne válasszák külön a hivatalos és magánvéleményüket. d) Elengedhetetlen a dön­tési rendszer korszerűsítésé­nek meggyorsítása. Helyesli a pátbizottság az alternatív tervezetek készítésének és a széles körű nyilvános véle­ményezéseknek a gyakorla­tát, melyhez közérthetőbb vitaanyagokat, elegendő időt kell biztosítani. Ügy ítélte meg, hogy ma a pártmunka leggyengébb területe a pártellenőrzés. Hangsúlyozta, hogy annak tapasztalatait konkrétabban kell nyilvánosságra hozni. Igény a személyes felelősség meghatározása a döntéselő­készítésben, meghatározás­ban, végrehajtásban és el­lenőrzésben egyaránt. A konzultációs testületek létrehozását a pártbizottság támogatja, ha azokban a párt vezető szerepét elfogadó, progresszív gondolkodású, (Folytatás a 3. oldalon) Petrovszki István felszólalása A megyei pártbizottság véleménye az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről

Next

/
Thumbnails
Contents