Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. április 25., hétfő 3 Ülést tartottal MSZMP Heves Megyei Bizottsága (Folytatás a 2. oldalról) hozzáértő, felkészült politikusok, közéleti és szakemberek vesznek részt. e) A párt vezető szerepének érvényesítésében elengedhetetlen a kádermunka javítása. A vezetőkiválasztás demokratikusabbá tételét, a fiatalok fokozottabb bevonását a vezetésbe nagy egyetértés fogadta. Támogatta a pártbizottság azt a javaslatot, hogy felkészült fizikai dolgozók nagyobb arányban vegyenek részt a vezető testületekben. Általános az az igény, hogy a vezetőik megítélésének fő mércéje munkájuk eredményessége, erkölcsi magatartása, környezetükre gyakorolt hatása jegyen. A pártbizottság egyetért azzal, hogy a Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai, a Központi Bizottság osztály- vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, valamint a területi és helyi pártbizottságok titkárai legfeljebb két ciklusra választhatók. Azt a kiegészítő javaslatot tette, hogy a két ciklus letöltése után a választásra jogosult testület egyedi esetekben mérlegelhesse az újbóli jelölést. Alkalmatlanság esetén a választó testületek bátrabban éljenek a cikluson belüli visszahívás lehetőségével. Mindezek megkövetelik az egészséges kádermozgás, a vezetőváltás feltételeinek megteremtését. A viták során a párttagság egy jelentős része úgy ítélte meg, hogy a Központi Bizottság a felelős azért, hogy a helyes káderpolitikái elvek egy része nem valósult meg a gyakorlatban. Voltak, akik úgy fogalmaztak, hogy a Központi Bizottság káder- munkája gátolja a felelősség érvényesítését. Példaként a Politikai Bizottságban és más jelentős funkciókban történt 1987-es kádercseréket említették. A pártbizottság nem adta egyetértését az alábbiakhoz: — A kétciklusos rendszert ki kell terjeszteni az alapszervezetek titkáraira is. — A kezdés időpontját a XIII. kongresszusnál korábbra is kell értelmezni. — A pártszervek első titkárait minden szinten csak egy ciklusra lehessen tisztségükbe megválasztani. — A ciklusokra történő megválasztásra vonatkozó határozat meghozatalára azért van szükség, mert egyébként nincs lehetőség és módszer az alkalmatlan vezetek cseréjére. — Csak a radikális személyi változások és kádercserék útján érhetők el kedvező fordulatok a társadalmi-gazdasági folyamatokban. f) A szövetségi politika erősítésének szükségességét hangsúlyozta a testület. Indokoltnak tartotta a társadalom osztályszerkezetének új, a helyzetünknek, a megváltozott körülményeinknek megfelelő elemzését. Ügy véli, hogy felfogásunk, gondolkodásunk, értelmezésünk e tekintetben még magán visel elavult elemeket. g) A pártbizottság értékelése szerint világnézetünk, álláspontunk meggyőződéses hirdetése mellett tekintettel kell lenni a marxizmustól eltérő véleményekre, a polgári, a konzervatív, a szo- cializmusellenes nézetek megjelenésére is. Ezért szükséges ideológiai munkánk megújítása. Egyöntetű vélemény, hogy eredményesebb munkát csak a tudomány, a politika és az ideológia hatékonyabb együttműködésével lehet elérni. A szocialista társadalom érték- rendszerét világosan és konkrétan kell megfogalmazni és széles köriben — aktív ági" tációs és propagandamunkával, meggyőzéssel — elfogadhatóvá tenni. Egyetértés van abban, hogy céljaink megvalósításában növekszik a szerepük, jelentőségük olyan értékeknek, mint az emberi •kezdeményezőkészség, a vállalkozó-újító szellem, a felelősségvállalás. A pártbizottság nem fogadta el a következő véleményeket: — Egyre kevesebb az érvanyag és esély a szocializmusnak, mint társadalmi forma életképességének bizonyítására. — Hiányzik a politikai oktatási rendszer felülvizsgálata, illetve nincsenek törekvések annak fejlesztésére. 2. A szocialista államszervezettel, a párt és az állam munkájának szétválásával kapcsolatban a vitában megerősítették a tervezet megállapításait. Egyértelmű helyeslést váltott ki a politikai irányítás és az állam- szervezet feladatkörének szétválasztása az államszervezet feladat- és felelősségi rendszerének tisztázása, a párt elvi irányításának erősítése. Fontos, hogy a párt ne vállalja át és ne végezze el az állami szervek munkáját, hanem erősítse önállóságukat, felelősségüket, ellenőrző tevékenységüket. A szocialista államszervezet önálló, tisztázott feladat- és felelősségi rendszere, jobb hatásfokú működése a társadalmi., gazdasági kibontakozás egyik legfontosabb feltétele. Szükséges, hogy az Országgyűlés a törvényalkotás mellett a népképviseleti, a kormányt ellenőrző és szá- monkérő funkcióját erősítse. Indokolt az alkotmánymódosítása, fő irányainak párt általi megjelölése, az állam- polgári kötelezettségek erősítése, a képviselők és választóik kialakult kapcsolat- rendszerének fejlesztése. A vita során felmerült alábbi véleményekkel, javaslatokkal a pártbizottság nem értett egyet: — A bürokratizmus kiküszöbölésére irányuló igény megalapozatlan, hiszen amíg a hivatal és ügyfél létezik, ez nem képzelhető el. — A tanácsok munkájukkal nem igazolják, hogy helyi végrehajtói lennének a népi demokratikus államnak. — A vidéki települések egyik nagy gondja, hogy a pártvezetés nyugdíjasok kezében van és az ő gondolkodásmódjuk, szemléletük miatt nehezen tudnak szót érteni a jóval fiatalabb nép- képviseleti vezetőkkel. 3. A megyei pártbizottság azonosult a társadalmi és tömegszervezetek megjelölt politikai szerepével, feladataival. Hangsúlyozta, hogy a párt következetesen támaszkodjon politikai tapasztalataikra, támogassa érdekfeltáró, érdekegyeztető, -érvényesítő szerepük megvalósítását. Erősíti munkájuk nyilvánosságát. Megfogalmazta, hogy a tömegszervezetek, mozgalmak megújulását, pártirányításuk hatékonyságát gátló okok feltárásában a tervezet nem elég alapos. A pártbizottság aláhúzta, hogy a párt és a KISZ viszonyának kifejtése a tervezetben nem elég egyértelmű. Határozottabb álláspont megfogalmazását tartja szükségesnek. A vitában hangsúlyt kapott, hogy a Hazafias Népfront politikai szerepének megfelelően hatékonyabban funkcionáljon a lakóterületen és ezzel összhangban szélesítse politikai együttműködését az üzemékkel és az intézményékkel. A pártbizottság az alábbi észrevételekkel nem azonosult: — A párt és a KISZ kapcsolata egyre lazább, ellentétekkel terhelt. — A szakszervezeti munka tevékenységi kör« korlátozott. Az érdekképviselet hatékonysága csak akkor oldható meg, ha a tisztségviselők munkabérüket központi keretből kapják. — Az egyesületek, szervezetek, klubok és körök létrehozása, megalakulásuk engedélyezése az ellenséges és ellenzéki elemek fórumhoz jutását, tevékenységük legalizálását jelenti. — Napjainkban sem a szakszervezetek, sem a Hazafias Népfront nem képviselik a tömegek valós álláspontját. 4. Teljes az egyetértés abban, hogy a szocialista demokrácia kiszélesítésének fontos feltétele a társadalmi nyilvánosság, amely jobb lehetőségeket teremt a közéleti tájékozódáshoz, az érdekek különbözőségének és azonosságának felismeréséhez, a közmegegyezés létrehozásához, a társadalmi ellenőrzéshez. Nem elég azonban ennek meghirdetése, meg kell teremteni a feltételrendszert, ki kell dolgozni az ezt segítő módszereket. Segíteni kell elsősorban a pártban egv olyan szemlélet és légkör kialakítását, amely a demokrácia természetes elemének tekinti a nyíltságot. A tömegtájékoztatás jobban mutassa be a szocialista építés eredményeit, értékeit, a párt javítsa belső tájékoztatási rendszerét. III. A gazdaságpolitikai fejezet célkitűzései a pártbizottság véleménye szerint a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjából, a kormány stabilizációs munkaprogramjából ismertek, elfogadottak, azokkal összhangban vannak. 1. A pártbizottság egyetértett azzal, hogy a következő években legfontosabb feladat az adósságteher mérséklése, a belső költségvetési egyensúly megteremtése, a gazdálkodás hatékonyságának emelése. Fontosnak tartja a műszaki fejlesztés — anyagilag megalapozott — gyorsítását, a termékszerkezet-váltást. Szükséges megfogalmazni, hogy a többszek- torúságon belül, a gazdasági rendszerben továbbra is meghatározó maradjon az állami és szövetkezeti tulajdonforma. A célok elérése átmenetileg a gazdálkodó szervek, a lakosság nagyobb áldozatvállalásával járhat csak együtt. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindez nem lehet tartós. A szocialista szektorban, a gazdálkodó szerveknél meglevő tartalékokat jobban ki kell használni. Ehhez nagyobb mozgástérre, a stratégiai tervezést szolgáló, stabil szabályozásra, a megtermelt jövedelem elosztásában nagyobb döntési önállóságra van szükség. A piaci viszonyok fejlesztését, a vállalkozást, a magántevékenységet, ezek szervezet; kereteinek bővítését a taggyűléseken a párttagok támogatták, attól többek között a vállalkozói kedv. a tőkeáramlás javulását, a versenykényszer erősödését. a termékek minőségének javulását várják. Ugyanakkor széles körben kifejtették, hogy ezek a változások szocialista keretek között maradjanak, társadalmilag szükséges és hasznos tevékenységre irányuljanak, segítsék a monopolhelyzet megszüntetését. Aggódnak amiatt, hogy a vállalkozások bővítése tovább differenciálja a munkával alá nem támasztott jövedelmeket, nem a kívánatos irányba változtatja a tulajdonviszonyokat. A külföldi tőke bevonása, az adósságteher és annak növekedése ne járjon politikai elkötelezettséggel. 2. A gazdasági reform továbbfolytatását a pártbizottság szükségesnek ítélte. Sürgette a bérreform mielőbbi bevezetését, amelytől a fő munkaidő becsületének visz- szaállítását, igazságosabb keresetarányok kialakulását, az egyéni teljesítmények jobb elismerését várja. A jelenlegi bérpolitika és -szabályozás nem ösztönöz kellően a teljesítmények növelésére, nem teszi lehetővé a vállalati belső érdekeltségi rendszerek érdemi korszerűsítését. A testület kiemelte, hogy az adó- és árrendszer bevezetésének kezdeti tapasztalatai egyértelműen még nem ítélhetők meg, szükséges napirendre tűzni az indokolt korrekciók elvégzését. A közvélemény úgy véli, hogy néhány termék ára elfogadhatatlan mértékben növekedett (pl. lakás, csecsemőruházat). Nem bíznak abban, hogy az indokolatlan áremelkedéseket sikerül megfékezni. A meglevő társadalmi feszültségek kezelését, feloldását a pártbizottság a jelenleginél jobb, nagyobb biztonságot adó szociálpolitikai rendszer keretei között tartja elérhetőnek. Ebben a fiatalok pályakezdése, a családok. a valóban önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutottak megsegítése kell, hogy elsőbbséget kapjon. Szükséges a társadiombiztosítási és nyugdíjrendszer korszerűsítése. Az államnak biztosítani kell egy minimális ellátási szintet. Fel kell készülni az átmenetileg munka nélkül maradók gondjainak megoldására. A megye párttagsága egyetért az arányosabb terület- fejlesztéssel, a kistelepülések népességmegtartásának növelésével. melyen elsődlegesen a gazdasági alapok differenciált elosztása változtathat. Számosán a város és falu közötti különbségek érzékelhető mérséklésére, javulására nem látnak lehetőséget. Nem tartják indokoltnak a főváros lakáshelyzetének kiemelését, általában a főváros és vidék megkülönböztetését. A pártbizottság úgy látja, hogy megfelelő cselekvést csak reális, megalapozott tervek, azok következetes végrehajtása válthat ki. Sokan aggódnak amiatt, hogy a tervezetben megfogalmazott politikai célok megvalósításához adottak-e gazdasági alapok, a nemzeti jövedelem biz{osít-e elegendő fedezetet. Igénylik a célok rangsorolását és megvalósításuk ütemezését. A pártbizottság nem azonosult az alábbi felvetésekkel: — Az átmeneti munkanélküliség idegen a szocializmustól és ezzel a problémával csak a kormánynak kell foglalkozni. — A kapitalizmus akkor tesz tönkre bennünket, amikor akar. — A létminlimum alatt vagyunk. — Eladósodásunk nemcsak gazdasági függőséget okoz, hanem politikai önállóságunkat is veszélyezteti. — A magántevékenység inkább kárt, mint hasznot hoz a népgazdaságnak. 3. A pártbizottság megerősítette, hogy az értelmiség, a szellemi erőforrások mozgósítása. a tudományos eredmények gyors és késlekedés nélküli hasznosítása a kibontakozási folyamat fontos feltétele. Az alkotókészség emelése az anyagi-erkölcsi elismerés mellett a képzettség szerinti foglalkoztatásban, a minőségi munka iránti bizalom erősödésében; támogatásában kell. hogy megmutatkozzon Egyetért az oktatás tartalmi korszerűsítésével, mert népünk műveltségének, iskolázottságának, szakképzettségének színvonala egyre inkább meghatározó tényezője a társadalmi-gazdasági haladásnak. Igényli, hogy az oktatásban és képzésben a központi reformok irányai stabilizálódjanak, ezzel együtt adjanak rugalmas alkalmazkodási lehetőséget. Az oktatási rendszert jobban hozzá kell igazítani a foglalkoztatási struktúrához és területi változásaihoz. Hatékonyabbá kell tenni a világnézeti nevelést. gyarapítani a szocialista értékeket. 4. A kulturális, művészeti élet az elmúlt években sokszínűbbé vált. Ugyanakkor jogos igényként fogalmazódott meg, hogy a kultúra és a közművelődés eszközei jobban mozgósítsanak cselekvésre, adjanak nyilvánosságot a szocialista értékeknek. Kedvezőtlen, hogy az életszínvonal stagnálása, csökkenése, a többletmunka, különösen a munkások körében, háttérbe szorította a kulturális igényt. A pártbizottság nem ért egyet az alábbi felvetésekkel: — A meglevő feltételek mellett a művelődés területén nem léphetünk előre. — Szűnjön meg a kulturális életben az állami támogatás, a kultúra legyen önfenntartó. — Olyan oktatási reformot vezessünk be, amelyben a jobb képességű tanulók nyolc év, a rosszabbak 10 év alatt, de valamennyien elvégzik az általános iskolát. IV. A párttagság — az egyes kérdésekben meglevő, differenciált vélemények ellenére — a nemzetközi tevékenységről szóló fejezet főbb megállapításaival azonosult. Elismeréssel szóltak békepolitikánkról. a párt és a kormány diplomáciai eredményeiről. A pártbizottság javasolta, hogy a pártértekezlet foglalkozzon mélyebben a szocialista országokban zajló megújulási folyamatokkal, a Kelet—Nyugat közötti kapcsolatok változásával, a szomszédos országokkal való együttműködéssel, ezen belül a nemzetiségi kérdéssel. A párttagok kritikai megjegyzésekkel illették a szocialista országok közötti együttműködés meglevő hiányosságait. Egyetértenek a KGST szükségességével, de gyors, az együttműködés mai követelményeihez való átalakítását, korszerűsítését igénylik. Támogatják, hogy a magyarországi nemzetiségiekkel, a hazánk határain túl élő magyarság sorsával a lenini nemzetiségi politika elveinek betartásával hangsúlyosabban foglalkozik a vezetés. A pártalapszervezetek többségénél a nemzetiségi kérdés a romániai magyarok helyzetével, az áttelepüiéssel, a román—magyar viszony alakulásával való foglalkozásra szűkült le. A pártbizottság a következő véleményekkel nem értett egyet: — Utasítsuk el a romániai magyarok áttelepülését a várható külső és belső hatások miatt, illetve csak akkor támogassuk, ha területet is adnak. — A romániai magyarság helyzetéért a magyar politikai vezetés felelős. — Nyíltan nemzetközi fórumra kell vinni az olyan kirívó példát, mint az erdélyi magyarság helyzete. V. A megyei pártbizottság a főbb politikai tapasztalatokat az alábbiakban összegezte : Az elmúlt hónapokban a párttagság, a politizáló közvélemény figyelme a társadalom egészét érintő, fő kérdésekre irányult. Egyetértésre talált, hogy a Központi Bizottság nagy nyíltsággal, az agitáció és propaganda eszközeit, a párton belüli vitákat, az egyéni elbeszélgetéseket felhasználva, igényelte a széles körű párbeszédet, helyzetünk és annak kiváltó okainak feltárásához, a soron következő politikai feladatok kialakításához. A pártbizottság természetesnek tartotta, hogy nagy a várakozás a pártértekezlet iránt, mivel napirendjén nemcsak a párttagságot, hanem az ország egészét foglalkoztató kérdések: a XIII. kongresszus határozatai megvalósításának helyzete; a párt vezető szerepe; a politikai intézményrendszer korszerűsítése; a pártélet megújítása; a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja szerepelnek. A párttagság egy részének az a várakozása. amely a pártértekezlettől a társadalomban, a gazdaságban, a politikai intézményrendszerben meglevő gondjaink azonnali megoldását várja, túlzott. A párttagság többsége elfogadja a dokumentum politikai tartalmát, céljait, helyesli, hogy hangsúlyozottan a politikai intézményrendszer korszerűsítésével foglalkozik. A megye párttagságának döntő része kritikusan, féltőén, aggódva, de politikai elkötelezettséggel támogatja a szocializmus ügyét, a párt vezető szerepét, az egypárt- rendszert. Képesnek tartja a Magyar Szocialista Munkáspártot a hibák kijavítására, a megújulásra, ennek részeként a kibontakozáshoz szükséges személyi feltételek megteremtésére. A megyében lezajlott vita megfelelt politikai céljának, eredményesen szolgálta a pártértekezletre való felkészülést. Hozzájárult ahhoz, hogy a megye pártszervei, pártszervezetei, megismerjék a Központi Bizottság célkitűzéseit, javaslataikkal, észrevételeikkel részt vegyenek az ország jövőjét meghatározó feladatok megjelölésében, döntések kialakításában. Fontos, hogy ezt a politikai aktivitást megőrizzük, felhasználjuk a helyi politikai élet, a pártmunka javítására. a pártbizottságok és a pártalapszervezetek önállóságának, munkaképességének fokozására. Megyénk küldöttei A dokumentum elfogadása után. a megyei pártbizottság, Kiss Sándor titkár elnökletével. zárt ülésen folytatta munkáját. A testület Virág Károly titkár előterjesztése alapján megválasztotta az országos pártértekezlet megyei küldötteit. Küldött lett: Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, Bessenyei Béla, a 212. Számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Bessenyei Péter, a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyára beállítólakatosa. Budai Sándor, a Tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet pártbizottságának titkára, dr. Do- mán László, az Egri Dohánygyár igazgatója, Doros István, a Mefag szilvásváradi üzemigazgatóságának erdésze, Farkas Kálmánná, a hatvani Bajza József Gimnázium igazgatója, Gubán Dezső, az SZMT elnöke, G,u- lyás Sándor, a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Ignácz Gyuláné, a Bélapátfalvi Nagyközségi Tanács pénzügyi előadója, Juhász Ferenc, az Eviill igazgatója, Kalina Mária megyei úttörőelnök, Kaposi Levente, a Népújság fő- szerkesztője, Keresztesi Péter, a Mátraalji Szénbányák üzemvitel-vezetője. Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Molnár Gábor, a Csőszer Vállalat művezetője. Nagy András, a Nagyré- dei Szőlőskert Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Németh László, az egri városi pártbizottság első titkára. Rajki Sándorné, a Gagarin Hőerőmű Vállalat pártbizottságának titkára. Rohánszky Ferenc, a Gyöngyszöv Áfész elnöke, Oroszné dr. Szél Mária. a gyöngyösi Bugát Pál kórház gyógyszerésze, Schél András, a Finomszerelvény- gyár csoportvezetője, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke, Tóth Mihály, a Poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke. Végh István, a pé- tervásári nagyközségi párt- bizottság titkára. A Heves megyei küldöttcsoport tagja a küldötteken kívül Bányai István, az MSZMP KB tagja, Petrovszki István. az MSZMP KB osztályvezetője, Rév Lajos, etz Okisz nyugalmazott elnöke és Úszta Gyula, a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének nyugalmazott elnöke. A Heves megyei küldöttcsoport vezetőjének Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát választották. A választást követően a megyei pártbizottság más kérdésekben foglalt állást. Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára bejelentette, hogy a felsőbb pártszervek jóváhagyásával. Heves megye testvérkapcsolatot létesített a bulgáriai Lovecs tartománnyal, valamint a lengyelországi Biotrkow Try- bunalsky vajdasággal. Az ülés Kiss Sándor zárszavával ért véget.
