Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 97. szám ARA: 1988. április 25., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nemzetközi békemozgalmi tanácskozás Budapesten A magyar békemozgalom konstruktívan kíván hozzájárulná az európai népek együttműködéséhez, ezért kezdeményezte, hogy november 11. és 13. között Budapesten, a helsinki záróokmányt aláíró országok mozgalmai, társadalmi csoportjai és személyiségei vitassák meg a helsinki folyamat továbbvitelének feladatait. Vasárnap befejeződött fővárosunkban az a kétnapos békemozgalmi eszmecsere, amelyen az Országos Béketanács meghívására 13 ország képviselői az őszi találkozót készítették elő. Az európai béketalálkozót előkészítő ülés vasárnap a kelet-nyugati kapcsolatokról folytatott vitával ért véget, s a résztvevők megállapodtak abban, hogy június végén Koppenhágában folytatják az előkészítő eszmecserét. (MTI) A megyei pártbizottság véleménye az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Április 23-án, ülést tartott Egerben, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, valamint a meghívott vendégeket — közöttük Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság tagját, a KB osztályvezetőjét, Rév Lajost, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját, az OKISZ nyugalmazott elnökét, Úszta Gyulát, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének nyugalmazott elnökét — Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Ezt követően a pártbizottság meghallgatta Barta Alajosnak, a megyei pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítését az országos pártértekezlet állásfoglalás-terv ezeténk megyei összegzett véleményéhez, majd a két dokumentumot együttesen megvitatta, s megválasztotta a megyei küldötteket. Barta Alajos szóbeli kiegészítése Tisztelt pártbizottság! Politikai feladatunk ma az, hogy a pártalapszervezetek. a pártbizottságok megyei vitájának gazdag tapasztalataira alapozva alakítsuk ki álláspontunkat a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetével kapcsolatban. Segítsük elő. hogy az országos pártértekezlet napirendjére az ország — benne megyénk — párttagságát, a politikai közvéleményt leginkább foglalkoztató, a társadalom egészét, a politikai munkát hangsúlyosan érintő, szocialista fejlődésünket meghatározóan elősegítő és fékező kérdések kerüljenek. Előretekintő javaslatokat, megoldási módokat adjunk a kivezető úthoz, előrehaladást biztosító munkához. Meggyőződéssel vallom: feladatunk az is. hogy a Heves megyében folyó politikai munkára nézve is levonjuk a tanulságokat, változtassunk abban, ami nem tűr halasztást. Kedves elvtársak! A pártértekezlet összehívását az állásfoglalás-tervezet vitáját egy kedvező^ és kedvezőtlen folyamat részeként egyaránt felfoghatjuk. Kedvezőtlennek azt ítéljük, hogy a XIII. kongresszus, a VII. ötéves terv célkitűzéseivel több fontos kérdésben nem azonos irányúak a tendenciák a gyakorlatban, vagyis, elmaradnak attól. Gazdasági gondjaink tovább növekedtek, újabb társadalmi feszültségek keletkeztek, némelyek mélyültek, a párttagság, a lakosság hangulata romlott. A negatív ideológiai. politikai, erkölcsi jelenségek a párt egységét, cselekvőképességét is gyengítik. Mindezeket — differenciált mértékben —. de megyénkben is tapasztaljuk. Kedvezőnek tartjuk viszont, hogy a párt vezető testületéinek munkája nyitottabbá válik, a politika fő gondjait* megosztja a párt tagságával, a társadalom rétegeivel. Igényli a széles körű véleményt, meghallgatja és hasznosítja azokat. Úgy gondoljuk, hogy az egyéni elbeszélgetések, a tézisviták egyaránt előmozdították a pártértekezlet összehívását. A megye párttagsága, párt- alapszervezetei, az üzemi, községi, intézményi és ágazati pártbizottságok, a városi és városi jogú pártbizottságok igen felelős munkával vettek részt a vitában, szervezték meg a lebonyolítást. A több mint 750 alapszervezet döntő többsége taggyűlésen, a városi, városi jogú pártbizottságok pártbizottsági ülésen alakították ki álláspontjukat. Kedves elvtársak! Kapcsolódva az írásos előterjesztéshez. a lezajlott vitából, a párttagság dokumentumtervezethez való viszonyából, az alábbi politikai következtetésekről szólnék: Párttagságunk nemzetünk jövőjét a szocializmus felépítésében látja. Azt tapasztaltuk, hogy többsége elfogadja az áldozatot felvázoló programot, kész nagyobb teljesítménnyel a végrehajtásba bekapcsolódni. Azt várja a soron következő pártértekezlettől, hogy megfelelő következtetésekre jut. Lezárja mindazokat a kérdéseket, amelyeknél ez megvalósítható és halogatása tovább fékezi a kibontakozást. Bízik abban, hogy világos, cselekvésre mozgósító politikai elemzést és feladatmeghatározást végez. A megye párttagsága elkötelezett a párt vezető, irányító szerepe iránt, nem lát alternatívát az egypártrend szerrel szemben. A többpártrendszer kérdése gyakorlatilag a mostani vitában fel sem merült. Politikai hangulata megosztott, de a helyzetet nem ítéli reménytelennek. Nem tapasztalhatók a politikai válság jelei a megyében. De azt is látjuk, hogy átmenetileg a korábbinál kevesebb párttagra és párton- kívülire számíthatunk a végrehajtásban, többen — az elbeszélgetések alatt 1200-an — kikerültek a pártból, és erre még a továbbiakban is sor kerülhet. Tudjuk, nem kevés az olyan párttagunk sem, aki ma még inkább szimpatizáns, bizonytalan a kommunista kiállás és példamutatás terén. Akiket szívós politikai munkával, türelemmel, eredmények felmutatásával kell és lehet aktivitásra serkenteni. A párttagság széles körben megerősítette, hogy a párt előtt álló legfontosabb feladat ma irányító szerepének erősítése, ami a párt munkamódszerének, munkastílusának gyökeres változtatása nélkül nem képzelhető el. A párt cselekvő egysége csak azáltal javítható, ha bátran tudunk előrelépni a pártdemokrácia, vagyis az azt megtestesítő nyilvánosság, nyitottság, választási és döntési rendszer területén. Ugyanakkor tovább erősítjük a centrális vonásokat a határozatok végrehajtása terén, érvényre juttatjuk a pártélet erkölcsi normáit. Az a véleményem, hogy a megyei pártbizottság vezetése és politikai apparátusa, munkája végzése során, kellően figyelembe veszi hogy a városi és városi jogú párt- bizottságok, s annak vezetői felelősen, önállóan végzik munkájukat. Ugyanakkor előfordul, hogy az irányításban és a kapcsolatban jelen vannak a bürokratikus vonások. Arra ás van példa, hogy nem tartjuk kellően tiszteletben a párttestületek által elfogadott hatásköröket, főként olyankor, amikor a kinevező állami vagy más szervek a megyei pártbizottsághoz fordulnak káderkérdésekben. Indokoltnak tartottuk, hogy változtassunk gyakorlatunkon. Bár még az út elején vagyunk, de figyelmet érdemelhet két kérdéscsoport. Az egyik: A megyei hatáskörben levő gazdasági, intézményi és tömegszervezeti vezetők számát jelentősen csökkentettük. A másik: Kezdeményezések, intézkedések történtek megyénkben a párton belüli tájékoztatás javítására, a beérkezett információk érdemibb felhasználására. Igen fontos követelménynek tartjuk azt, hogy lényeges politikai, gazdasági, társadalmi, ideológiai kérdéseknél vitákban érlelődjenek meg az elvi-politiikai döntések Következetesen támogatjuk a gazdaságban, a politikai életben a reformfolyamatok továbbvitelét, melyet a vitában a megye párttagjainak többsége is megerősített. Megerősítette azt is, hogy a reformot eszköznek és nem célnak tekintjük. Kedves elvtársak! A megyei pártbizottság testületé, az apparátus felé a dokumentumtervezet vitája során elhangzott néhány konkrét, intézkedést, választ igénylő felvetés. Jóval kevesebb, mint a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló tézisek vitája', az egyéni elbeszélgetések során. E felvetések leggyakrabban munkánk mozgalmi jellegének erősítésére; határozataink nyilvánosságára; a testületi tagok, a vezetők, az apparátus és a párttagság gyakoribb találkozására; a tagdíjfelhasználásra. azzal való elszámolásra irányultak. Röviden, néhány példával igazolva, szólni kívánok arról, hogy eddig mit tettünk, A hozzászólások sorát Juhász István, az egri Finom- szerelvénygyár hűtőgépszerelője nyitotta meg. Mint elmondta, a gyári összegzést és személyes véleményét is megtalálta a pártbizottsági anyagban. Kitért a személyes felelősségre vonás kérdésére: nézete szerint olcsó népszerűség fejeket követelni. Nehezen lehet ugyanis eldönteni, hogy mikor is indult el a hibák sorozata: ez hosz- szú folyamat volt, amely talán a hetvenes évek elején kezdődött. Ezalatt több kormány és felelős vezető váltotta egymást. Az országos pártértekezlet feladata nem lehet a személyes felelősség „dobálása”:. el kell fogadnunk a Központi Bizottság önkritikáját. Foglalkozott még a különböző választásoknál előforduló statisztikai szemlélettel, szerinte is háttérbe kell ezt szorítani, de meg kell őrizni a munkás- képviselet vívmányát. Mondandója végén a szakszervezetek jogosítványaival, s a határainkon kívül élő magyarság helyzetével foglalkozott. Ezután Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára kért szót. Mint kiemelte, a jelentés jól tükrözi a párttagság vitáinak sokszínűségét, alkalmas arra, hogy megyénk véleményét képviselje. Ezután a szakszervezeti mozgalomról beszélt. Hangsúlyozta, hogy ma a viták kereszttüzében áll a mozgalom. s ez természetes is. Ha zavarok vannak, az életszínvonal csökken, előtérbe kerül az érdekképviselet: ezekkel a kérdésekkel meg kell birkózni. A párt érdeke is az, hogy jobban építhessen a szakszervezetre. Elemezte Farkas Sándor a társadalmi szervezetek munkamegosztását. s a nyilvánosság milyen utat választottunk a hasznosítás érdekében és milyen következtetésre jutottunk. — A városi pártbizottságok segítségével, pártalap- szervezeti titkárok értekezletein, választ adtunk a felmerült, felénk irányult kérdésekre. Ismertettük a párt és nem párt által függetlenítettek létszámát, anyagierkölcsi megbecsülését, szociális lehetőségeit. A párttitkárok előtt nyilvánosságra hoztuk a tagdíjbevételeket, annak felhasználását, a megyei pártbizottság kezelésében levő tulajdont. Célirányos taggyűlés-látogatást szerveztünk annak érdekében. hogy azoknak a párt- alapszervezeteknek a tagsága előtt adjunk választ, ahol azok felmerültek. — Nehéz, élénk vitát kiváltó döntést hoztunk a párt által függetlenített létszám ez év végi, 7—8 százalékos fontosságát is. A végén aláhúzta: a „követő magatartás” már nem elég, a szak- szervezetnek a döntéselőkészítésben kell részt vennie. Suszter Mária, az egri I. sz. körzeti postahivatal távíró csoportvezetője a kádermunkáról beszélt. Álláspontja szerint addig maradjon egy vezető, míg meg tud felelni a káderpolitikai irányelveknek. Ne adjon az alkalmatlanoiknak lehetőséget a két ciklus elve. Ugyanakkor meg kell adni az esélyt a tisztességes visszavonulásra is. Ügy találta, hogy a dokumentumokban indokolatlanul sokat írnak az értelmiségről, js kevesebbet a munkásosztályról. Azt különösen kifogásolta, hogy a nők helyzetéről nem emlékeznek meg külön. A KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára, Sós Tamás azzal kezdte, hogy az anyag sok mindenben találkozott a fiatalok várakozásával. A kritikai hang, a mélység és határozottság élénk visszhangra talált köztük, de ezeknek már a tettükben is meg kell nyilvánulnia. Lenin gondolatával folytatta: akié az ifjúság, azé a jövő. A felnövekvő nemzedékeknek perspektívát kell adni, $ nem elég csak a szocialista távlat, saját életükben is látniuk kell a biztató holnapot. Azt, hogy meghaladhatják apáik életszínvonalát. Egyre nehezebb a család megalapozása: társadalmunk hangsúlyozottan gyermek-, oktatás- és érték- centrikus, de ezek nem mindig érvényesülnek. A Kommunista Ifjúsági Szövetség még konstruktívabban, hasznosabban szeretne részt venni a kibontakozásban. Ehhez a nézetek, vélemények, csökkentésére, mert úgy ítéljük meg: új szemlélettel, munkastílussal, a jelenleginél kisebb, politikailag, szakmailag jobban képzett apparátussal is el tudjuk hatékonyabban látni a politikai feladatainkat. — Folyamatosan, a korábbinál gyakrabban mérlegeljük. hogy mely politikai, ideológiai, gazdasági és más kérdéseket lehet és szükséges a Népújság hasábjain a megye közvéleménye elé tárni a megyei párt-végrehajtóbizottság elhatározásai közül. Tisztelt pártbizottság! Befejezésül kérem a tisztelt pártbizottság egyetértését abban hogy a testület a pártértekezlet állásfoglalástervezetéről alkotott, összegező véleményét eljuttathassuk a pártérjekezleten részt vevő küldött elvtársaknak. Köszönöm figyelmüket. kicserélése szükséges, fesztelen vita, amely nem ellenkezik a stratégiai szövetséggel. Nagy István, a MÁV Hatvani Vontatási Főnökségének fmk-vezetője szerint jó, hogy széles körben nyilvánosságra került az országos pártértekezlet előkészítő anyaga. De sajnos a kétkezi emberek nem minden megfogalmazást értenek meg benne. Nagyon fontos, hogy valóságos összhang alakuljon ki a pártban. Egyelőre túl sok a jó KB-határozat. ami azonban nem valósult meg. Erkölcsi tartásra volna szükség, hogy több ember legyen, akire föl lehet nézni. A kibontakozás nem lehet egyetlen napirendi pont a taggyűléseken, a kampányfeladatok nem szolgálják a célt. A munkáskollektívák igyekeznének, ha olyan feladatokat kapnának, amelyek az országnak pénzt hoznak. Ezek kijelölése viszont a vezetők feladata. Több konkrét példát is hozott Nagy István az ellentmondásokra. S végül azzal összegezte az elhangzottakat, hogy egyelőre az országban nagy a várakozás, de inkább a másikat figyeli mindenki, mit csinál. Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei elnökségének titkára fontos dokumentumként, reális, őszinte. önkritikus helyzetértékelésként említette a tervezetet. Viszont gondnak tartotta, hogy túl általános, a hogyanra nincs válasz benne. Úgy találta, hogy a népfront szerepe nem fogalmazódik meg megfelelően. Mintha csak az elhatározások végrehajtását tartaná fontosnak ez az elemzés. Pedig csak nagyobb önálló(Folytatás a 2. oldalon) Vita a dokumentumokról Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt!
