Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. április 22., péntek Megkezdődtek Shultz és Sevardnadze tárgyalásai Kádár János találkozója tudósokkal, művészekkel (Folytatás az 1. oldalról) tóttá különösen fontosnak mai helyzetünkben. Ha a társadalom számára megha­tározó elemekre koncentrál­tuk a szellemi és anyagi erő­forrásokat, akkor az egyszer s mind ió alapot ad a tár­sadalmi közmegegyezés újra- teremtéséhez is — mondot­ta. Szinetár Miklós, a Magyar Televízió főrendezője an­nak i szükségességére hív­ta fel a figyelmet, hogy közgondolkodásunkban teret hódítson a reális történelem- szemlélet. Ennek alapvető feltétele, hogy a maga teljes­ségében lássuk és láttassuk történelmi utunkat, mutas­suk be azt a fiataloknak, akik csak e háttér ismereté­ben képesek felmérni a meg­tett út nagyságát, birtokba venni alapvető szocialista ér­tékeinket. E gondolathoz kapcsolódott Németh G. Béla irodalom- történész, az ELTE könyvtá­rának főigazgatója is, aki a- fiatal értelmiségiek oktatásá­hoz elengedhetetlennek tar­totta a történelem kellő mélységű tudományos analí­zisét. Daróczy Zoltán akadémi­kus, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem rektora az ok­tatómunka tapasztalataiból azt emelte ki, hogy a neve­lés csak akkor lehet eredmé­nyes, ha a fiatalok által fel­vetett kérdésekre hiteles vá­laszokat adunk. Véleménye szerint a párttagság meggyő­ző munkája, érvelőkészsége az utóbbi időszakban gyen­gült. Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese nagyra ér­tékelte azt a dokumentum- tervezetben is megnyilvánuló politikai törekvést, hogy a párt meg kívánja teremteni az önkontrolljához, önkor- rekciójához szükséges felté­teleket. Ehihez persze a meg­felelő mechanizmust is ki kell építeni. A reform körül zajló vitákban kevés szó esik arról — mutatott rá —. hogy a reformfolyamat élén a párt állt. s áll ma is. Ezért is oly fontosak a nyilvános­ság szélesítését szolgáló tö­rekvések — tette hozzá. Szentes Tamás, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgató-he­lyettese a politikai vezetés és a tudomány viszonyát ele­mezve kiemelte: a társada­lomépítés jelenlegi szakaszá­ban felértékelődnek a társa­dalomtudományi kutatások, ami a szellemi műhelyekre, tudósokra is nagyobb fele­lősséget ró. ugyanakkor szük­ség van a kutatási eredmé­nyek következetesebb hasz­nosítására, megismertetésére. Kádár János megköszön­te a jelenlévőknek, hogy meghívását elfogadták. Mint mondotta, e beszélgetés kez­deményezésével az volt a szándéka, hogy közvetlenül is információkat kapjon ar­ról, a magyar értelmiség képviselői miként ítélik meg helyzetünket, azt a po­litikai programot, amelyet a pártértekezletre készített ál­lásfoglalás-tervezet körvo- nalaz. Az itt elhangzott őszinte szavak, a társadal­munk lényegi kérdéseit érin­tő vélemények nagyban se­gítik a pártértekezletre való felkészülést — mondotta, hangsúlyozva, hogy a felszó­lalásokban megfogalmazott javaslatokat, észrevételeket érdemben feldolgozzák, s az előkészítő munka hátralévő szakaszában hasznosítják. (Folytatás az 1. oldalról) koznak, hogy a csúcstalálko­zóig a lehetőségek szerint mindent elő tudjanak készí­teni. A délelőtti tárgyalásokról Perfiljev és Redman elmond­ta. hogy mind több kérdés­ben tisztázódnak a nézetel­térések, de a csúcstalálkozó­ig még sok munka van hát­ra. A legfontosabb kérdés­nek ítélt HTF-szerződéssel kapcsolatban a szovjet szó­vivő közölte, hogy megve­tették az egyezmény alap­jait. Perfiljev kiemelte: je­lentős haladás tapasztalható a humanitárius kérdésekről folytatott eszmecserén. Je­lezte: a Szovjetunió nagy je­lentőségűnek minősíti ezt a kérdést, hiszen az országban megkezdett demokratizálási folyamatok a szovjet külpo­litika előterébe helyezték ezt a problémakört. Redman kifejtette: a két ország külügyi illetékesei megtesznek minden lehetőt annak érdekében, hogy a moszkvai csúcstalálkozó ered­ményes legyen, és az olyan légkörben folyjon le, mint az eddigi találkozók. Kérdésekre válaszolva Red­man hangsúlyozta, hogy az afganisztáni—pakisztáni szer­ződés aláírását követően a Szovjetunió és az Egyesült Államok tovább kívánja folytatni együttműködését a regionális konfliktusok ren­dezésében. Az afganisztáni helyzet rendezését illetően a két ország továbbra is kap­csolatban marad, hiszen a szerződés végrehajtásának el­lenőrzését közösen végzik. Redman hangsúlyozta az ENSZ szerepének fontossá­gát. Perfiljev szerint az af­ganisztáni—pakisztáni szer­ződés jó például szolgálhat arra, hogy a két nagyhata­lom közös erőfeszítéssel ren­dezni tudja a nemzetközi biztonságot veszélyeztető konfliktusokat. A közel-keleti helyzet ren­dezését illetően ismét el­hangzott az a kérdés, hogy a szovjet külügyminiszter készül-e körutat tenni a tér­ségben. Perfiljev közölte, hogy Eduard Sevardnadzé- nak több közel-keleti arab országba meghívása van, de konkrétan utazásról még nincs szó. Ugyanakkor je­A kétoldalú kapcsolatok­ról, a Csehszlovákia által javasolt bizalmi övezetről, valamint nemzetközi kérdé­sekről tárgyal Prágában Hans van den Broek hol­land külügyminiszter. A po­litikus Bohuslav Chnoupek külügyminiszter meghívásá­ra csütörtökön érkezett két­napos hivatalos látogatásra a csehszlovák fővárosba. Űjabb kelet—nyugati le­szerelési megállapodásokat szorgalmazott és a szocialis­ta országok közötti tapasz­talatcsere fontosságát hang­súlyozta Erich Honecker egy dán lapnak adott interjújá­ban. A Jyllands-Posten című újság főszerkesztőjével foly­tatott, a csütörtöki berlini lapokban közzétett beszélge­tésben az NSZEP KB főtit­kára. az NDK Államtaná­csának elnöke amellett fog­lalt állást, hogy a jelenlegi hozzávetőleges katonai egyen­súlyból kiindulva mielőbb to­vábbi nullamegoldások el­érésére kell törekedni. A ha­gyományos fegyverzet terü­letén mindenekelőtt az a- iszimmetriákat kellene felszá* molmi és a veszélyes támadó­fegyverek — repülőgépek, helikopterek, páncélosok — számát csökkenteni. lezte. hogy Moszkva folya­matos kapcsolatot tart fenn a közel-keleti válságban érin­tett felekkel, ezt mutatja az, hogy a szovjet fővárosba gyakran látogatnak el ma­gas rangú arab vezetők, és szovjet külügyi illtékesek ugyancsak gyakran utaznak a közel-keleti térségbe. Az iraki—'iráni háború befeje­zésének a módjait illetően Perfiljev megerősítette: a Szovjetunió nem a fegyver­embargót tartja erre meg­felelő eszköznek, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 598-as számú határoza­ta végrehajtását. Kérdésre válaszolva Red­man közölte: Shultz kül­ügyminiszter mostani moszk­vai programjában szerepel, hogy az amerikai nagykö­vetségen olyan szovjet ál­lampolgárokkal találkozik, akik kivándorlás,! kérele­mért folyamodtak, de még nem kapták meg azt. •ir Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium leszere­lési főosztályának a vezető­je a délelőtti ímegbeszélése- ket értékelő, valószínűleg még a munkacsoportok kon­zultációjának kezdetét meg­előző nyilatkozatában a TASZSZ diplomáciai tudósí­tójának elmondta, hogy az első találkozókon főként a humanitárius problémákkal foglalkoztak. A szovjet fél — hangsúlyozta — türelmet­lenül várja, hogy az ameri­kai külügyminiszter mikor teszi világossá: milyen konk­rét elképzelései vannak Wa­shingtonnak a leszerelési problémakört illetően. ★ Több ezer újságírót várnak a május 29-én Moszkvában kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, s eddig már csaknem ötszázan jelezték részvételi szándékukat — je­lentette be csütörtökön Moszkvában Jurij Gremitsz- kih. a szovjet külügyminisz­térium tájékoztatási főosz­tályvezetőjének első helyet­tese. Gremiitszkih közvetle­nül Charles Redman és Va- gyim Perfiljev szóvivőnek a külügyminiszteri tárgyalások megkezdéséről tartott sajtó- értekezlete után tájékoztat­ta a Moszkvában akkredi­tált újságírókat. A holland külügyminiszter csehszlovákiai vendéglátói­val mindenekelőtt a politi­kai kapcsolatok elmélyítését, a gazdasági együttműködés bővítését, illetve a kulturá­lis. tudományos és művésze­ti csere kérdéskörét vitatja meg. A megbeszéléseken szó lesz az európai bizalmi öve­zetre Milos Jakes főtitkár A Szovjetunióban és több más szocialista országban zajló reformtörekvéseket il­letően az NDK vezetője azt hangsúlyozta, hogy a szocia­lista országoknak fontos egy­mástól tanulni, de nem má­solni. Ebben a kérdésben már valamennyi szocialista or­szág okosabb lett — tette hozzá. Az emberi jogok NDK-be- li helyzetével kapcsolatos nyugati bírálatokat említő kérdésre Honecker kifejtet­te, hogy mind a jogi garan­ciák, mind a társadalmi té­nyek biztosítják az emberi jogok megvalósulását, s val­lásos meggyőződéséért sen­kit nem üldöznek. Az or­szág lakosai tavaly 14 mil­lió külföldi utazást tettek, ebből ötmilliót Nyugatra, az NSZK-ba és Nyugat-Berlin- be. Gremitszkih utalt arra, hogy az akkreditálásokat már hétfőn megkezdik, s a tervek szerint a sajtóköz­pont május 27-én, hétfőn nyit Moszkvában. A sajtó- eseményeknek több helyszí­ne lesz, elsősorban a moszk­vai nemzetközi kereskedel­mi központ. Az 1700 szemé­lyes konferenciateremben rendezik majd a közös, il­letve szovjet vagy amerikai saj tóértekezleteket. A két külügyminiszter megkezdte az időszerű nem­zetközi problémák áttekinté­sét is. Sevardnadze és Shultz tárgyszerűen megvizsgálta a közel-keleti konfliktus ren­dezésével Összefüggő főbb kérdéseket és vonatkozáso­kat. Elemző vizsgálatnak ve­tették alá az e térségben ki­alakult jelenlegi helyzetet, az átfogó politikai rendezés kialakítását szolgáló kollek­tív erőfeszítések lehetősége­it, valamint az ezen az úton felmerülő nehézségeket. A szovjet külügyminiszter rész­letesen ismertette az e problémával összefüggésben előterjesztett legutóbbi szov­jet javaslatokat. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Sevardnadze és Shultz megbeszélései fő­ként szűk körben folynak. Ezeken szovjet részről Alek- szandr Besszmertnih kül­ügyminiszter-helyettes és Viktor Karpov, a külügymi­nisztérium kollégiumának' a tagja, míg amerikai rész­ről Colin Powell, Reagan elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója és Rozanne Ridg- way külügyi államtitkár vesz részt. Csütörtökön plenáris ülést is tartottak, amelyen más hi­vatalos személyek is részt vettek. A külügyminiszterek kö­zös szakértői munkabizottsá­gokat alakítottak, amelyek ar­ra kaptak megbízást, hogy a megbeszélések tárgyát képe­ző kérdések technikai vonat­kozásait dolgozzák ki mély­rehatóbban. A szovjet—amerikai tár­gyalások lapzártakor még folytatódtak. Prágában által tett csehszlovák javas­latról, illetve az időszerű nemzetközi kérdésekről is, ezeken belül arról: hogyan lehetne tovább csökkenteni a katonai konfrontációt a Var­sói Szerződés és a NATO kö­zött, elmélyíteni a politikai dialógust, fejleszteni a gaz­dasági együttműködést Eu­rópában. Az NDK-t és Nyugat-Ber- lint, egyben két különböző társadalmi rendszert elvá­lasztó berlini fal, amely az elmúlt 27 évben európai sta­bilizációs tényezőnek bizo­nyult, mindaddig fennmarad, amíg létesítésének okai nem szűnnek meg — közölte. A dán újságíró megkér­dezte, hogy az NDK, amely­nek termékei az NSZK ré­vén kedvező feltételek mel­lett — mint német áruk, a nem tagok termékeit sújtó vámkorlátozások nélkül — juthatnak be a nyugat-euró­pai piacra, miként véleke­dik a KGST és az Európai Gazdasági Közösség közötti tárgyalásokról. Honecker ki­jelentette, hogy az NDK tá­mogatja a két gazdasági szer­vezet hivatalos kapcsolatfel­vételét és kész közvetlen, két­oldalú kapcsolatot is létesí­teni az EGK-val, nagyköve­tet küldeni Brüsszelbe. Holland külügyminiszter NDK Erich Honecker kül- és belpolitikai kérdésekről nyilatkozott —( Ifüjjxáitikri kommentárunk ) Koalíciós viszály Bonnban ELMARADT IDÉN A NYVGATNÉMET kormány há­za táján húsvétkor esedékes uborkaszezon. Nem mintha Koihl kancellár kihagyta volna szokásos ausztriai fogyó­kúráját, vagy a képviselők a parlamenti szünetet. Csak éppen egyetlen percre sem szünetelt a belvillongás, ami már nemcsak a koalíciós pártok egymás közötti viszo­nyát rombolja, hanem a keresztény pártok táborát, sőt, a CDU-f is megosztja — jókora aggodalmat keltve mind­azokban, akik szívükön viselik a kormány sorsát. Kérdés, sokan vannak-e ez utóbbiak. A jelek szerint ők is fogynak. S a két dolog, mármint egyazon irány­zat képviselőinek nem túl ízléses marakodása és a nép­szerűség rohamos csökkenése, vitathatatlanul összefügg. Bár megszokott, hogy a nyugatnémet belpolitika fene­gyereke, Franz Josef Strauss mindig tud borsot törni ép­pen ügyeletes vetélytá-rsa orra alá. STRAUSS AZÉRT MÁR NEM IGAZÁN tudja a kancel­lárt felbosszantani. (Igaz, felelős kormánytagok indíttat­va érezték magukat kifejteni, miért teljes képtelenség az ötlet.) Amikor azonban Kohl kedvenc pártfogolja, Walter Wallman — jelenleg hesseni miniszterelnök, de volt már Kohl jóvoltából bonni miniszter is — a mos­tani kormányról kijelentette: „nem meggyőző”, s azt is hozzáfűzte, hogy azért a demokráciában sem árt irányí­tani, Kohl valóságos dührohaimot kapott. Utasítása alap­ján Schäuble, a kancellári hivatal minisztere „tette hely­re” Wallmant, amikor egy nyilatkozatban — név nélkül — kijelentette; söpörjön mindenki a saját portája előtt. Nem kevés fejfájást okoz Kohlnak Heiner Geissler CDU-főtitkár „különutassága” sem. Nemcsak egyes konk­rét kérdésekben, hanem azzal az általános nézetével, hogy a párt alapvető belső reformra szorul. Hányán oszt­ják nézetét? — ez egyelőre alig sejthető. Júniusra azon­ban, éppen az irányvonal tisztázására, rendkívüli kong­resszust kellett összehívni, s nem biztos, hogy Kohl szá­mára ez örvendetes esemény lesz. Még aggasztóbb jel talán a kancellárinak, hogy Baden-Württembergben Lo­thar Späth Kohlt és a szövetséges kormányt bíráló po­litikájával tudta csak megmenteni a CDU többségét. Így hiába a nyereség Baden-Württembergben, a ,CDU- többség megőrzése a helyi parlamentben. Kohlnak örpm helyett inkább üröm, hogy az őt nyilvánosan lekicsinylő Späth a kancellári poszt felé kacsingat, és nem is esély­telenül. Az FDP-t az 1982-es pálfordulás óta még ma is sokan tartják politikailag (vagy inkább politikusai jelleme te­kintetében?) ingatagnak. Most újra kezdik a célozgatást — legutóbb Otto graf Lambsdorff —. hogy nem tartják kizártnak a szociál-liberális koalíció felmelegítését 1990 után. Mind a CSU, mind az FDP politikusai között van­nak, akik új választások szükségességét hangoztatják Ahogyan most recseg-ropog a koalíció, az már nem ír­ható az adóreformtól az egészségügy megújításáig ter­jedő napi döntések körül folyó szokásos viták számlájára A csatározások „eredménye” meglátszik a közvéle­ménykutatások adatain is. A megkérdezettek 37 százalé­ka rosszabbnak tartja a CDU-t, mint két évvel ezelőtt. ■ Arra a kérdésre, hogy a kormány képes-e megbirkózni a feladatával, alig 10 százalék válaszolt igenlően, 32 szá­zalék szerint „éppenhogy”, ég 58 százalékuk úgy látja, hogy „egyáltalán nem”. Kohlt mindössze 30 százalék te­kinti megfelelő kancellárnak. 38 százalék ennek ellenére őt részesíti előnyben a kormány élén, 53 százalék vi­szont Hans-Jochen Vogeit, az SPD elnökét látná, már szívesebben. PEDIG AZ ELLENZÉKI SZOCIÁLDEMOKRATÁK ez-. úttal tényleg csak páholyból figyelik az eseményeket. A „munkát” elvégzik helyettük azok, akik belül vannak a koalíción. Nekik nincs is.más dolguk, mint néha meg­támogatni Genschert egy-egy egyetértő nyilatkozattal, vagy learatni a tetszés babérjait, ha üdvöskéjük, Oskar Lafontaine az FDP-nek is tetsző indítvánnyal áll elő a munkahelyek növelésére. Nem csoda, ha húsvét után a fogyókúráról hazatérő kancellár első dolga az volt. hogy megpróbáljon véget vetni ennek a „tavaszi színjáték­nak”, Első eredményként a CDU és a FDP gondosan cá­folta a híreket, miszerint véget akarnának vetni a koalí­ciós kapcsolatnak. Az FDP külön is leszögezte, hogy ele­ge van az áldatlan vitákból. További egységet a három koalíciós párt vezérének legutóbbi tanácskozása volt hi­vatott mutatni. Az idő sürget: május 8-án Schleswig - Holsteinben megismétlik a tavalyi választásokat, amelye­ken a kampánymanipulációk Uwe BarsChel halálához, a CDU jókora tékintélyvesztéséhez vezettek. Az északi tar­tomány a maga gazdasági bajaival úgysem túl nagy hí­ve a szövetségi kormánynak. A CDU veresége nagyon is elképzelhető, s ez jókora csapás lenne Kohl, a CDU és a kormány számára. Szász! Júlia Palesztin származású chileiek tüntetnek április 20-án. Santiagőban, Abu Dzsihad temetésének napján, tiltakozásul a palesztin vezető elleni merénylet miatt (Népújság-telefotó — MTl-Press)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents