Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MOSZKVA XXXIX. évfolyam, 95. szám ARA: 1988. április 22., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János találkozója tudósokkal, művészekkel Kádár János, az MSZMP főtitkára beszél, mellette Pál Lénárd. az MSZMP KB titkára és Radies Katalin, a KB osztályvezetője (Népújság-telefotó — MTI-fotó: Varga László) Siker­könyvek Aki mostanában vala­melyik budapesti aluljárón megy keresztül, az azon nyomban tapasztalhatja, hogy egy-egy könyvárusító asztalka mellett micsoda tömegek álldogálnak, vá­rakoznak. Hál’ istennek — sóhajthatnánk fel meg­könnyebbülten —, olvas­nak az emberek. Igen ám, de minek szól ez a meg­különböztetett érdeklődés? Nos, kiváltképpen a ma­gyar bestsellereknek. A sort — úgy vélem — Végh An­tal munkái — Miért be­teg a magyar futball?, Gyógyítőatlan ? stb. — nyi­tották meg, majd következ­tek a magyar labdarúgó- válogatott mexikói kudar­cát boncolgató újabb és újabb kiadványok. Ezek sikere — úgy tűnik — fel­villanyozta a többi szerzőt is, hiszen napjainkban szinte óráról órára bukkan­nak fel hasonló jellegű művek. Említhetnénk itt Ernyei Béla és Zalatnay Sarolta önéletrajzi töltésű írásait, a Szexpiaci körsé­ta és a Bűn az élet cí­mű „dolgozatokat”, avagy Friderikusz Sándor riport­köteteit. Kétségtelen, itt koránt­sem irodalmi remeklések­ről. bravúrokról van szó. Mint ahogyan az is nyilván­való. hogy az ezekért az alkotásokért tülekedők, „verekedők” nem éppen az esztétikai szempontokat tartják elsődlegesnek, ami­kor válogatnak. Akkor hát mit? Mi le­het a magyarázata ennek a rendkívüli népszerűség­nek? Nos, bizonyára sok­sok okot fel lehetne vonul­tatni, de szabadjon most csak egyet megemlítenem. Nevezetesen azt, hogy ezek a könyvek mind-mind olyan világba engednek bepillan­tást, amely sokáig vala­mennyiünk előtt rejtve volt Ilyenformán tehát nyugod­tan azt is állíthatjuk, hogy ezekre a művekre szükség van. -hiszen hiányt pótol­nak. Olyan „titkokhoz”, in­formációkhoz juttatják ol­vasóikat, amelyek elősegít­hetik némely események, történések jobb megérté­sét. Tudom, sokan lirigylik — vagy ami még ennél is rosszabb —, elítélik e kö­tetek szerzőit.. Meg kell mondjam, aligha lehet iga­zuk. Vajon miért? Azért, mert munkáikkal egyfajta űrt töltenek be. Olyan té­mákról szólnak, amelyekről sokáig nem beszéltünk, be­szélhettünk, olyanokról, amelyekről hallgattak azok, akiknek nyilatkoznia kel­lett volna. A tájékozottság valamennyiünk alapvető igénye. Ezt kielégítendő ku­tatjuk a különféle infor­mációforrásokat. Ha nincs más, maradnak a bestselle­rek. Ez is jobb, mint a semmi... Sárhegyi István A magyar szellemi élet képviselőivel találkozott csü­törtökön Kádár János. Az MSZMP főtitkára a KB szék­házában megrendezett esz­mecserén az országos párt­értekezletre készülve köz­vetlen tájékoztatást, őszinte véleményeket kért és kapott a magyar tudomány, oktatás és művészet képviselőitől, vezető értelmiségiektől a szellemi munkásokat foglal­koztató kérdésekről, e szfé­ra gondjairól, a pártértekez­let állásfoglalás-tervezetéről. A többórás beszélgetésen jelen volt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, valamint Ra­dies Katalin, a KB osztály- vezetője is. Az eszmecsere első felszó­lalója Köpeczi Béla akadé­mikus, művelődési minisz­ter volt, aki — mint mon­dotta, tisztségéből is eredő­en — általánosabb képet vá­zolt mai kulturális közálla­potainkról. Aggodalom és reményteli várakozás egy­aránt jelen van az értelmi­ség hangulatában — emelte ki. A véleményekben egy­aránt érzékelhető elért ered­ményeink leértékelése és a bajok, hiányosságok felna­gyítása. Ez a közelmúlt fo­lyamatainak, a mai helyzet­hez vezető okoknak az ala­posabb feltárását igényli. Az értelmiségiek körétjen hallható vélemények így ösz- szegezhetők: most mindenek­előtt egy rövid távon meg­valósítható programra van szükség. Az értelmiségiek közül egyre többen szorgal­mazzák. hogy e területen is határozottan jusson érvény­re a valóságos teljesítmé­nyek szerinti támogatás, ja­vadalmazás — mondotta. Szilágyi Tibor, a Vígszín­ház színművésze e képet még egy hangulati elemmel egé­szítette ki; mint mondotta, mindennapos tapasztalatai mutatják, hogy többségben vannak a tenniakaró, cse­lekvőkész emberek minde­nütt, így a kultúra területén is. Ez pedig a kibontakozás egyik feltétele, egyben ga­ranciája is. Márta Ferenc akadémikus, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének főigazga­tója szerint az előrelépéshez fokozottabban kell építeni azokra, akik már eddig is számos jelét adták alkotó- készségüknek, ám tudásuk­kal, a tehetségük kibon­takoztatásához szükséges fel­tételek hiánya miatt nem tudtak annyi hasznot hajta­ni, amennyit lehetne. Meg­engedhetetlen luxusnak ne­vezte, hogy hazánkban jó­val több olyan tudományos érték születik, mint ameny- nyit a gyakorlatban is hasz­nosítunk. Ezért is tartotta különösen fontosnak az állásfoglalás- tervezetben a tudományos kutatások fejlesztéséről meg­fogalmazottakat, hozzátéve, hogy az ehhez nélkülözhe­tetlen feltételek megteremté­séről szólva lehetne még ha­tározottabb a dokumentum. Foglalkozott a ma oly sokat vitatott felelősség kérdésé­vel is, azt hangoztatva, hogy a .Központi Bizottság önkri­tikus helyzetértékelése mel­lé oda kellene állítani mind­azoknak a felelősségét, akik mulasztottak a racionális gazdálkodás megvalósításá­ban, a rendteremtésben, a döntések kellő megalapozá­sában, dolgozzanak az irá­nyítás vagy a végrehajtás bármely szintjén. Veress Miklós költő, a Ma­gyar Írók Szövetségének fő­titkára konkrét példákkal támasztotta alá azt a tapasz­talatát, hogy a ikultúra pozí­ciói gyengülnek, anyagi fel­tételei romlanak. Mint mon­dotta, a jelenleginél mélyeb­ben és alaposabban kellene ennek okait elemezni, mert enélkül igen nehéz lesz meg­állítani ezt, a társadalom jö­vője szempontjából káros folyamatot. Tamássy István akadémi­kus, a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem rektora üdvözölte azt, a párt vezető testületéiben, s la kormány­zati munkában egyre inkább teret hódító törekvést, hogy a döntések a korábbinál széle­sebb körből érkező vélemé­nyekre alapozva szülessenek. Jó volna, tette hozzá, ha ez a demokratikus gyakorlat mielőbb jellemzővé válna a különböző ágazatok irányító munkájára is. Ancsel Éva akadémikus, egyetemi tanár, azt a kérdést elemezte hozzászólásában: miként lehet a párt iránti bizalmat erősíteni. Véleménye szerint ehhez mindenekelőtt kendőzetlen igazmondásra, s a reformprogramot hirdető párt állandó önmegújítására van szükség. A párt tekinté­lyét veszélyeztethetik az ex- tenzív irányítási módszerek. Hatalmi szóval nem lehet ér­vényesíteni a párt vezető sze­repét. Berend T. Iván, az MTA elnöke személyes hangú hoz­zászólásában arra emlékezett, hogy a kommunisták sorai­ba lépve annak idején ő el­sősorban konkrét cselekvé­si lehetőséget keresett és ta­lált is a pártban. Ezt a cse­lekvési lehetőséget köteles­ségünk ma is megteremteni a fiataloknak — hangsú­lyozta —, ehhez persze hatá­rozott programot kell ad­ni, majd azt következetesen megvalósítani. Igen fontos, hogy minden szinten érvé­nyesüljön a szavak és tettek egysége, mert ennek hiá­nya bizalomvesztéshez vezet, s az egyébként helyes politi­kai célok is visszárukra for­dulhatnak. Kozma Ferenc közgazdász, az MSZMP KB Politikai Fő­iskolájának rektorhelyette­se kifejtette, hogy a párt cselekvési programjának ki­munkálása során a stratégiai és a rövid távú feladatokat egymással összehangoltan, egységben kell megjelölni, s a reformfolyamat egészét az így született célokhoz iga­zodva megvalósítani. Mind­ebben meghatározó szerepe van az emberi tényezőnek, ahogyan fogalmazott: az emberekben rejlő atomener­gia felszabadítására van szükség. Fülöp József akadémikus, geológus, az ELTE rektora a feladatok rangsorolását tnr­(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek Shultz és Sevardnadze tárgyalásai Eduard Sevardnadze és George Shultz április 21-én, a moszkvai Kremlben találkoztak egymással megbeszéléseik első napján (Népújság-telefotó — MTI-Press) Moszkvában csütörtökön délelőtt megkezdődtek a tár­gyalások Eduard Sevard­nadze és George Shultz kö­zött. Az amerikai külügymi­niszter a nap folyamán ér­kezett a szovjet fővárosba, s a seremetyevói repülőtér­ről egyenesen a megbeszélé­sek megszokott színhelyére, a városközpontban, az Alek- szej Tolsztoj utcában lévő külügyminisztériumi ven­dégházba hajtatott. A szovjet—amerikai tár­gyalások újabb fordulója plenáris megbeszéléssel kez­dődött, a későbbiekben a két külügyminiszter négyszem­közt tárgyalt egymással, s a szakértők munkacsopor­tokban vizsgálták a felvetett problémákat.-ir Alkotó, eredményeket ho­zó légkörben zajlanak a csütörtökön Moszkvában megkezdett szovjet—ameri­kai külügyminiszteri tár­gyalások és a kétoldalú szak­értői megbeszélések — kö­zölte Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője, aki csü­törtök délután Charles Red­man amerikai külügyi szó­vivővel együtt számolt be a sajtó képviselőinek Eduard Sevardnadze és George Shultz újabb találkozójának eddigi kimeneteléről. Mindketten utaltak arra, hogy a május 29-én kezdődő szovjet—amerikai moszkvai csúcstalálkozó előkészítése döntő szakaszába érkezett, ennek megfelelően a mosta­ni tárgyalások behatóak. A szovjet—amerikai kapcso­latokat. a leszerelési kérdé­seket érintő témakörökben egyeztetik a csúcstalálkozó programját is. A két külügyminiszter dél­előtt négyszemközti megbe­szélést tartott, majd plená- nis ülés következett a két küldöttség tagjainak részvé­telével. Munkacsoportokat hoztak létre, amelyek a ha­dászati támadófegyverek öt­venszázalékos csökkentését előirányzó szerződés kidolgo­zásával, a vegyi fegyverek és a nukleáris robbantási kí­sérletek betiltásával, a ha­gyományos fegyverek csök­kentésével, a regionális konf­liktusokkal, az emberi jo­gokkal és a kétoldalú kap­csolatok helyzetével foglal ­(Folytatás a 2. oldalon) Lubomir Strougal az áj csehszlovák kormány élén Ismét Lubomir Strougal lett a csehszlovák szövetsé­gi kormány elnöke. Az új. kabinetet csütörtökön nevez­te ki Gustáv Husák köztár­sasági elnök. A miniszterek csütörtökön a prágai vár­ban letették a hivatali esküt. A csehszlovák parlament kedden törvényt fogadott el a központi szervek. így a minisztertanács átszervezé­séről, és ennek megfelelően a régi kormány szerdán nyúj­totta be lemondását. A KISZ és a pártértekezlet állásfoglalás-tervezete A KISZ Központi Bizottsá­gának intézőbizottsága csü­törtökön kibővített ülést tartott, amelyen az MSZMP KB felkérésének eleget té­ve, véleményt mondott a Magyar Szocialista Munkás­párt országos értekezletének állásfoglalás-tervezetéről. Az intézőbizottság vélemé­nye szerint a párt és a tár­sadalom egészét átható po­litikai fordulatra van szük­ség. Az MSZMP által már korábban elindított folyama­tok ebbe az irányba hatnak, de az állásfoglalás-tervezet még mindig adós maradt a konkrét teendők kijelölésé­vel. E munkát segítendő, az intézőbizottság szövegszerű változtatási javaslatokat fo­gadott el, és ezeket továbbít­ja a párt Központi Bizottsá­gának. Egyetértés alakult ki ab­ban is, hogy ma a magyar- országi reformfolyamat to­vábbviteléhez minden szin­ten a szükséges változások­hoz személyükben is kötődő, a tagság bizalmát élvező ve­zetőkre van szükség. Az in­tézőbizottság álláspontja sze­rint a program sikerességét az oktatás színvonala, haté­konysága alapvetően meg­határozza. Ezért az oktatás fejlesztése és korszerűsítése elengedhetetlenül szükséges. A testület támogatja a gaz­daság fejlesztése érdekében az állásfoglalás-tervezetben megfogalmazottakat. Konk­rét lépéseket itart szükséges­nek a gyermeknevelés csa­ládi terheinek enyhítéséért, és olyan átfogó lakásgazdál­kodás-koncepció kidolgozását javasolja, amely a stabilizá­ció és a kibontakozás hosz- szú távú folyamatát szolgál­ja. Az igényelt fordulathoz a KISZ saját tevékenységé­nek megújításával, működé­sének. belső demokráciájá­nak fejlesztésével járul hoz­zá. Az intézőbizottság meg­erősítette. hogy az állásfog­lalás-tervezetben foglaltak­nak megfelelően ki kell dol­gozni az ifjúságpolitikai in­tézményrendszer reformját is. Éljen és gyarapodjon szeretett hazánk,a Magyar Népköztársaság!

Next

/
Thumbnails
Contents