Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-22 / 95. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MOSZKVA XXXIX. évfolyam, 95. szám ARA: 1988. április 22., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János találkozója tudósokkal, művészekkel Kádár János, az MSZMP főtitkára beszél, mellette Pál Lénárd. az MSZMP KB titkára és Radies Katalin, a KB osztályvezetője (Népújság-telefotó — MTI-fotó: Varga László) Sikerkönyvek Aki mostanában valamelyik budapesti aluljárón megy keresztül, az azon nyomban tapasztalhatja, hogy egy-egy könyvárusító asztalka mellett micsoda tömegek álldogálnak, várakoznak. Hál’ istennek — sóhajthatnánk fel megkönnyebbülten —, olvasnak az emberek. Igen ám, de minek szól ez a megkülönböztetett érdeklődés? Nos, kiváltképpen a magyar bestsellereknek. A sort — úgy vélem — Végh Antal munkái — Miért beteg a magyar futball?, Gyógyítőatlan ? stb. — nyitották meg, majd következtek a magyar labdarúgó- válogatott mexikói kudarcát boncolgató újabb és újabb kiadványok. Ezek sikere — úgy tűnik — felvillanyozta a többi szerzőt is, hiszen napjainkban szinte óráról órára bukkannak fel hasonló jellegű művek. Említhetnénk itt Ernyei Béla és Zalatnay Sarolta önéletrajzi töltésű írásait, a Szexpiaci körséta és a Bűn az élet című „dolgozatokat”, avagy Friderikusz Sándor riportköteteit. Kétségtelen, itt korántsem irodalmi remeklésekről. bravúrokról van szó. Mint ahogyan az is nyilvánvaló. hogy az ezekért az alkotásokért tülekedők, „verekedők” nem éppen az esztétikai szempontokat tartják elsődlegesnek, amikor válogatnak. Akkor hát mit? Mi lehet a magyarázata ennek a rendkívüli népszerűségnek? Nos, bizonyára soksok okot fel lehetne vonultatni, de szabadjon most csak egyet megemlítenem. Nevezetesen azt, hogy ezek a könyvek mind-mind olyan világba engednek bepillantást, amely sokáig valamennyiünk előtt rejtve volt Ilyenformán tehát nyugodtan azt is állíthatjuk, hogy ezekre a művekre szükség van. -hiszen hiányt pótolnak. Olyan „titkokhoz”, információkhoz juttatják olvasóikat, amelyek elősegíthetik némely események, történések jobb megértését. Tudom, sokan lirigylik — vagy ami még ennél is rosszabb —, elítélik e kötetek szerzőit.. Meg kell mondjam, aligha lehet igazuk. Vajon miért? Azért, mert munkáikkal egyfajta űrt töltenek be. Olyan témákról szólnak, amelyekről sokáig nem beszéltünk, beszélhettünk, olyanokról, amelyekről hallgattak azok, akiknek nyilatkoznia kellett volna. A tájékozottság valamennyiünk alapvető igénye. Ezt kielégítendő kutatjuk a különféle információforrásokat. Ha nincs más, maradnak a bestsellerek. Ez is jobb, mint a semmi... Sárhegyi István A magyar szellemi élet képviselőivel találkozott csütörtökön Kádár János. Az MSZMP főtitkára a KB székházában megrendezett eszmecserén az országos pártértekezletre készülve közvetlen tájékoztatást, őszinte véleményeket kért és kapott a magyar tudomány, oktatás és művészet képviselőitől, vezető értelmiségiektől a szellemi munkásokat foglalkoztató kérdésekről, e szféra gondjairól, a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről. A többórás beszélgetésen jelen volt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Radies Katalin, a KB osztály- vezetője is. Az eszmecsere első felszólalója Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter volt, aki — mint mondotta, tisztségéből is eredően — általánosabb képet vázolt mai kulturális közállapotainkról. Aggodalom és reményteli várakozás egyaránt jelen van az értelmiség hangulatában — emelte ki. A véleményekben egyaránt érzékelhető elért eredményeink leértékelése és a bajok, hiányosságok felnagyítása. Ez a közelmúlt folyamatainak, a mai helyzethez vezető okoknak az alaposabb feltárását igényli. Az értelmiségiek körétjen hallható vélemények így ösz- szegezhetők: most mindenekelőtt egy rövid távon megvalósítható programra van szükség. Az értelmiségiek közül egyre többen szorgalmazzák. hogy e területen is határozottan jusson érvényre a valóságos teljesítmények szerinti támogatás, javadalmazás — mondotta. Szilágyi Tibor, a Vígszínház színművésze e képet még egy hangulati elemmel egészítette ki; mint mondotta, mindennapos tapasztalatai mutatják, hogy többségben vannak a tenniakaró, cselekvőkész emberek mindenütt, így a kultúra területén is. Ez pedig a kibontakozás egyik feltétele, egyben garanciája is. Márta Ferenc akadémikus, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének főigazgatója szerint az előrelépéshez fokozottabban kell építeni azokra, akik már eddig is számos jelét adták alkotó- készségüknek, ám tudásukkal, a tehetségük kibontakoztatásához szükséges feltételek hiánya miatt nem tudtak annyi hasznot hajtani, amennyit lehetne. Megengedhetetlen luxusnak nevezte, hogy hazánkban jóval több olyan tudományos érték születik, mint ameny- nyit a gyakorlatban is hasznosítunk. Ezért is tartotta különösen fontosnak az állásfoglalás- tervezetben a tudományos kutatások fejlesztéséről megfogalmazottakat, hozzátéve, hogy az ehhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtéséről szólva lehetne még határozottabb a dokumentum. Foglalkozott a ma oly sokat vitatott felelősség kérdésével is, azt hangoztatva, hogy a .Központi Bizottság önkritikus helyzetértékelése mellé oda kellene állítani mindazoknak a felelősségét, akik mulasztottak a racionális gazdálkodás megvalósításában, a rendteremtésben, a döntések kellő megalapozásában, dolgozzanak az irányítás vagy a végrehajtás bármely szintjén. Veress Miklós költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára konkrét példákkal támasztotta alá azt a tapasztalatát, hogy a ikultúra pozíciói gyengülnek, anyagi feltételei romlanak. Mint mondotta, a jelenleginél mélyebben és alaposabban kellene ennek okait elemezni, mert enélkül igen nehéz lesz megállítani ezt, a társadalom jövője szempontjából káros folyamatot. Tamássy István akadémikus, a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem rektora üdvözölte azt, a párt vezető testületéiben, s la kormányzati munkában egyre inkább teret hódító törekvést, hogy a döntések a korábbinál szélesebb körből érkező véleményekre alapozva szülessenek. Jó volna, tette hozzá, ha ez a demokratikus gyakorlat mielőbb jellemzővé válna a különböző ágazatok irányító munkájára is. Ancsel Éva akadémikus, egyetemi tanár, azt a kérdést elemezte hozzászólásában: miként lehet a párt iránti bizalmat erősíteni. Véleménye szerint ehhez mindenekelőtt kendőzetlen igazmondásra, s a reformprogramot hirdető párt állandó önmegújítására van szükség. A párt tekintélyét veszélyeztethetik az ex- tenzív irányítási módszerek. Hatalmi szóval nem lehet érvényesíteni a párt vezető szerepét. Berend T. Iván, az MTA elnöke személyes hangú hozzászólásában arra emlékezett, hogy a kommunisták soraiba lépve annak idején ő elsősorban konkrét cselekvési lehetőséget keresett és talált is a pártban. Ezt a cselekvési lehetőséget kötelességünk ma is megteremteni a fiataloknak — hangsúlyozta —, ehhez persze határozott programot kell adni, majd azt következetesen megvalósítani. Igen fontos, hogy minden szinten érvényesüljön a szavak és tettek egysége, mert ennek hiánya bizalomvesztéshez vezet, s az egyébként helyes politikai célok is visszárukra fordulhatnak. Kozma Ferenc közgazdász, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese kifejtette, hogy a párt cselekvési programjának kimunkálása során a stratégiai és a rövid távú feladatokat egymással összehangoltan, egységben kell megjelölni, s a reformfolyamat egészét az így született célokhoz igazodva megvalósítani. Mindebben meghatározó szerepe van az emberi tényezőnek, ahogyan fogalmazott: az emberekben rejlő atomenergia felszabadítására van szükség. Fülöp József akadémikus, geológus, az ELTE rektora a feladatok rangsorolását tnr(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek Shultz és Sevardnadze tárgyalásai Eduard Sevardnadze és George Shultz április 21-én, a moszkvai Kremlben találkoztak egymással megbeszéléseik első napján (Népújság-telefotó — MTI-Press) Moszkvában csütörtökön délelőtt megkezdődtek a tárgyalások Eduard Sevardnadze és George Shultz között. Az amerikai külügyminiszter a nap folyamán érkezett a szovjet fővárosba, s a seremetyevói repülőtérről egyenesen a megbeszélések megszokott színhelyére, a városközpontban, az Alek- szej Tolsztoj utcában lévő külügyminisztériumi vendégházba hajtatott. A szovjet—amerikai tárgyalások újabb fordulója plenáris megbeszéléssel kezdődött, a későbbiekben a két külügyminiszter négyszemközt tárgyalt egymással, s a szakértők munkacsoportokban vizsgálták a felvetett problémákat.-ir Alkotó, eredményeket hozó légkörben zajlanak a csütörtökön Moszkvában megkezdett szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások és a kétoldalú szakértői megbeszélések — közölte Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője, aki csütörtök délután Charles Redman amerikai külügyi szóvivővel együtt számolt be a sajtó képviselőinek Eduard Sevardnadze és George Shultz újabb találkozójának eddigi kimeneteléről. Mindketten utaltak arra, hogy a május 29-én kezdődő szovjet—amerikai moszkvai csúcstalálkozó előkészítése döntő szakaszába érkezett, ennek megfelelően a mostani tárgyalások behatóak. A szovjet—amerikai kapcsolatokat. a leszerelési kérdéseket érintő témakörökben egyeztetik a csúcstalálkozó programját is. A két külügyminiszter délelőtt négyszemközti megbeszélést tartott, majd plená- nis ülés következett a két küldöttség tagjainak részvételével. Munkacsoportokat hoztak létre, amelyek a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentését előirányzó szerződés kidolgozásával, a vegyi fegyverek és a nukleáris robbantási kísérletek betiltásával, a hagyományos fegyverek csökkentésével, a regionális konfliktusokkal, az emberi jogokkal és a kétoldalú kapcsolatok helyzetével foglal (Folytatás a 2. oldalon) Lubomir Strougal az áj csehszlovák kormány élén Ismét Lubomir Strougal lett a csehszlovák szövetségi kormány elnöke. Az új. kabinetet csütörtökön nevezte ki Gustáv Husák köztársasági elnök. A miniszterek csütörtökön a prágai várban letették a hivatali esküt. A csehszlovák parlament kedden törvényt fogadott el a központi szervek. így a minisztertanács átszervezéséről, és ennek megfelelően a régi kormány szerdán nyújtotta be lemondását. A KISZ és a pártértekezlet állásfoglalás-tervezete A KISZ Központi Bizottságának intézőbizottsága csütörtökön kibővített ülést tartott, amelyen az MSZMP KB felkérésének eleget téve, véleményt mondott a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalás-tervezetéről. Az intézőbizottság véleménye szerint a párt és a társadalom egészét átható politikai fordulatra van szükség. Az MSZMP által már korábban elindított folyamatok ebbe az irányba hatnak, de az állásfoglalás-tervezet még mindig adós maradt a konkrét teendők kijelölésével. E munkát segítendő, az intézőbizottság szövegszerű változtatási javaslatokat fogadott el, és ezeket továbbítja a párt Központi Bizottságának. Egyetértés alakult ki abban is, hogy ma a magyar- országi reformfolyamat továbbviteléhez minden szinten a szükséges változásokhoz személyükben is kötődő, a tagság bizalmát élvező vezetőkre van szükség. Az intézőbizottság álláspontja szerint a program sikerességét az oktatás színvonala, hatékonysága alapvetően meghatározza. Ezért az oktatás fejlesztése és korszerűsítése elengedhetetlenül szükséges. A testület támogatja a gazdaság fejlesztése érdekében az állásfoglalás-tervezetben megfogalmazottakat. Konkrét lépéseket itart szükségesnek a gyermeknevelés családi terheinek enyhítéséért, és olyan átfogó lakásgazdálkodás-koncepció kidolgozását javasolja, amely a stabilizáció és a kibontakozás hosz- szú távú folyamatát szolgálja. Az igényelt fordulathoz a KISZ saját tevékenységének megújításával, működésének. belső demokráciájának fejlesztésével járul hozzá. Az intézőbizottság megerősítette. hogy az állásfoglalás-tervezetben foglaltaknak megfelelően ki kell dolgozni az ifjúságpolitikai intézményrendszer reformját is. Éljen és gyarapodjon szeretett hazánk,a Magyar Népköztársaság!
