Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. április 21., csütörtök

1.

Pártbizottságaink az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről

Gyöngyös

Sokféle módon tehetne Jellemezni Gyöngyötön, a városi tanács nagytermében megtartott pártbizottsági ülés legfőbb jellegzetességét. Az ülésen részt vett Molnár József, az MSZMP KB politikai munkatársa. Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára Is. A megjelenteket dr. Patócs László, a városi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Kónya Lajos, a városi párt- bizottság első titkára fűzött kiegészítést a jelentéshez, amelyet korábban már kézhez kaptak a Testület tagjai.

Ha azzal a megállapítással kezdtük, hogy sokféle módon lehetne jellemezni ezt az ülést, egyetlen vonását emeljük ki. mintegy hangsúlyossá téve ezt a többihez viszonyítva. Ez pedig a pontosság. Pontosság az elvekben, pontosság a szavakban, pontosság a véleményekben és pontosság a javaslatokban.

A jelentés például megállapította, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalás- tervezete élénk, kritikus tartalmú, helyenként pedig szenvedélyes vitát váltott ki a pártbizottság területéhez tartozó párttagság körében. Ebből az is következik, hogy a véleményt mondók felelősséget éreztek a hibák feltárásáért, elemzéséért, javításáért, a társadalmi és gazdasági kibontakozásunk meggyorsításáért folyó tevékenységünk eredményességéért.

Találkozni lehetett ugyan kétkedéssel és pesszimizmussal is, de erőteljes hangsúlyt kapott a tettrekészség és a cselekvő akarat megnyilvánulása. Azonban szükséges még a célhoz vezető út egyértelmű meghatározása is. Mi kell ehhez? Mindenekelőtt a mostani állás foglalás- tervezet alapos átdolgozása. Konkrétabbá kell tenni a tennivalókat, és meg kell jelölni a végrehajtás garanciáit is.

Idézzük a befejező mondatot a jelentésből:

— A pártértekezlet csak akkor lesz eredményes, ha munkája megfelel a párttagság várakozásának, és lényeges fordulatot hoz a párt működésében, vezető szerepének érvényesítésében.

Fajsúlyos gondolatok ezek, amelyek külön-külön is célba találnak.

Ehhez a felelős politikai alaphoz csatlakoztak a hozzászólások is. Szekszius Mihály úgy vélekedett, hogy pontosítani kell a társadalom két osztályának és rétegeinek viszonyaiban beállt minőségi változásokat. Dr. Dráviczki Imre javaslatai- Megtartotta ülését az MSZMP Heves Város Bizottsága is, hogy megvitassa, kiegészítse és jóváhagyja azt a jelentést, amely az országos pártértekezlet tervezetével kapcsolatos alapszervezeti viták tapasztalatairól készült. illetve kialakítsa a városi pártbizottság is a saját véleményét. Az ülést Sári József, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket, közöttük Petrovszki Istvánt, az MSZMP KB tagját, a KB párt- és tömegszervezeti osztályának vezetőjét és Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát.

Ezt követően az írásban kiadott jelentéshez Juhász

val szinte az egész tervezetet végigpásztázta. Rámutatott. hogy a különböző „kívánságok” felsorakoztatásával a párttagság nem ért egyet, mert valódi kibontakozást és tényleges megújulást sürget. Ezt a vonást kevésbé tudják érzékelni a tervezetből.

így fogalmazott:

— A párttagság jelentős része aggódik és türelmetlen. Meg kell érteni, hogy az aggodalom a párt féltéséből, a türelmetlenség pedig a hatékonyabb cselekvési formák késedelmes kibontakozásából táplálkozik.

Koncz László úgy érzékel- te, hogy az utóbbi hónapokban a párt központi szerveiben a zavartság és a kapkodás tünetei mutatkoztak meg. Nem a valóságot kell hibáztatni azért, ha a XIII. kongresszus céljai nem mindenben bizonyultak megalapozottaknak. Kifogásolta, hogy csak a kollektív felelősséget emeli ki a szervezet. de a személyi felelősségről már nem szól.

Virág Károly szóvá tette, hogy a szélsőséges vélekedések egyike az a felfogás, hogy a pártértekezlet nem tehet semmit, mert gondjaink legfőképp gazdasági természetűek, míg az ellenkező véglet is érzékelhető: vannak, akik csodát várnak a pártértekezlettől. Szerencsére a párttagok többsége reálisan vélekedik.

A rendkívüli pártbizottsági ülés javaslatot fogadott el arról, hogy hányán és kik vegyenek részt az érintett területről a pártértekezleten. Döntött arról is, hogy az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban kialakult vitáról a 162 pártalapszervezet és a hat pártszerv állásfoglalásáról a több mint ezer felszólaló véleményéből összeállított anyagnak hűen, pontosan kell tükröznie a heteken át folytatott eszmecserét és vitát, mert csak így tudják szolgálni a pártértekezlet feladatát.

Lajos, a városi pártbizottság első titkára tett szóbeli előterjesztést, amelynek első részében azokat a körülményeket vázolta fel. amelyben megszületett az az ösz- szegzés, amely a város és környéke pártszervezeteiben folyó vitákról készült. Az alapszervezeti taggyűléseken a megjelenés jó, az aktivitás pedig kiemelkedő volt — mondotta. A vita mélységét jellemzi, hogy több helyen a fórumok szavazással foglaltak állást egy-egy kérdésben, amely azt is bizonyította: a párttagság többsége felkészülten vett részt a vitában.

Az első titkár elmondotta, de ezt az írásos előterjesztés is tartalmazza, sőt a felszólalók többsége is megerősítette, hogy a tagság véleménye nem szövegmódosításra irányult, hanem megerősítette, kiegészítette, konkrétabbá tette; a megvalósítás útjára utalt és tettekre ösztönzött. Többségi vélemény volt az is, hogy még mindig túlzottan általánosak a tervezet megfogalmazásai. Kevésbé lehet érteni az olyan szavakból, mint például: „erősíteni, törekedni, legyen jobb”, azt, hogy mennyi idő alatt és hová kell eljutni, összességében a tervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy ez alapján a pártértekezlet elhatározásokra jusson.

A jelentésben szerepel, hogy a tagság egyetért az őszinte, kritikus elemzéssel, annak megállapításaival és elfogadják az objektív akadályozó tényezők meglétét. Helyeslik a gazdaságban, a társadalomban lévő hibák feltárását, viszont egyes országos gondok kialakulásában nem vettek részt, így azokért nem érzik felelősnek magukat. A kollektív felelősség megállapítása mellett az egyszemélyi felelősség érvényesítését kérik. A párttagság ennek megfelelő személyi változásokat és nem vezető posztokon történő helycserét vár. Megfogalmazták a vezetőkkel szembeni elvárásokat is. A párttagság a kibontakozás programját felvállaló és megvalósítani tudó fiatal, dinamikus, meggyőzően érvelő, szimpatikus vezetők funkcióba kerülését várja és fogadja el. Hiányolják az eredmények felsorakoztatását, mert így az elemzés nem egészen a valóságnak megfelelő.

Nagy teret kapott a jelentésben a párt politikai, szervezeti és cselekvési egységének megújításával kapcsolatos tézis. Azt vallják, hogy

A minap tartotta meg rendkívüli ülését az MSZMP Heves Megyei Rendőr-főka- pitánysági Bizottsága, amelyen többek között részt vett az MSZMP KB részéről Schiffer Péter, a Társadalmi Szemle rovatvezetője és dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Az MSZMP országos pártértekezlete állásfoglalástervezetével kapcsolatos alap- szervi vitákat Tarnóczi Sándor, a pártbizottság titkára terjesztette elő. Az ülésen több javaslat, építő vélemény, kiegészítés is elhangzott. kitűnt, hogy a pártbizottság tagsága körültekintően és felelősséggel igyekezett eleget tenni a véleményalkotás igényének.

Az alapszervezeti vitákon is hangsúlyt kapott, hogy nagyon rég nem jelent meg olyan pártdokumentum, amely ilyen nyíltsággal és felelősséggel elemezné a bekövetkezett helyzet okait. Ugyanakkor kritikaként megfogalmazódott, hogy az állásfoglalás-tervezet a kivezető útról csak általánosságban fogalmaz, nem jelöl meg konkrét feladatokat, és sok esetben feltételes módban beszél. Figyelemre méltónak ítélhető, hogy a kedvezőtlen helyzet kialakulását előidéző hibás és késlekedő döntésekért felelősséget vállal a Központi Bizottság, de nem ért egyet a párttagság azzal, hogy megkerüli a személyi felelősség kérdését. Hiányosságként rótták fel, hogy a párt vezető testületéiben lefolytatott vitákról és kisebbségben maradó véleményekről a párttagság nem kapott tájékoztatást. A vita során

a párttestületekbe történő delegálás váljon gyakorlattá, a testületi tagok jobban kötődjenek választóikhoz. A „kétciklvsos tisztség viseletről " megoszlottak a vélemények. A különböző indoklásokban viszont egyértelműen megfogalmazódott az alkalmasságnak. mint legfőbb követelménynek az igénye. A mezőgazdaságban dolgozók a „nyíló agrárolló” megállítását, a talponmaradásuk alternatívájaként vetették fel.

Végezetül megállapították: itt. most olyan javaslatok fogalmazódtak meg. amelyek segíthetik a KB-t a pontos helyzetelemzésben, a cselekvés irányának és módjának meghatározásában. Nem szabad több időt veszíteni, nem lehet késlekedni á tettekkel sem.

Az ülésen felszólalt és a fentebb említetteket bővítette. saját tapasztalataival kiegészítette, olykor egymással is vitába szállva Gott- schalk Róbert, Tóth Mihály, Nagy Sándor, Lóvéi József, Báder Miklósné, Budai Sándor, Szabó Ágoston, Kontra Gyula és Szécsi Ernő.

Petrovszki István, a KB tagja és osztályvezetője felszólalásában a jelentés nyíltságát, őszinteségét, a vitában résztvevők felelősségérzetét dicsérte, amely, mint mondotta, az országoséhoz hasonló. A tervezetet ért kritikák nagy részével egyetértett. de védelmére elmondotta, hogy ha elfogadásra kerül, részletesen ki kell dolgozni a kongresszusig. Például hozta fel az új tagdíj- rendszert, a társulás és egyesületi törvényt, az új alkotmányt. a népszavazást stb.

A pártbizottsági ülés személyi ügyek tárgyalásával ért véget.

Fazekas István

többen úgy vélekedtek, hogy a kádermunka gyakorlata még mindig messze elmarad a kívánnivalóktól. Javasolták továbbá, hogy azt: ki meddig maradhat bármilyen vezetői beosztásban, esakis a szakmai és politikai teljesítmény szabja meg. Fontosnak tartja a párttagság az ideológiai munka megújítását. s egyetért abban, hogy érvek nélkül nem lehet eredményesen politizálni. A KISZ tevékenységében radikális újulást sürgetnek: aggódnak a fiatalokért, akik előtt nem megfelelő szocializmuskép alakult ki.

A párttagság bízik abban, hogy sikerül megvalósítani a gazdasági-társadalmi kibontakozási programban meghatározott tennivalókat. Ám úgy látja, jó volna konkrétabban is megfogalmazni, mit jelent az állam által garantált minimális ellátási szint. Többen javasolták, hogy felkészült szakemberek, tudósok, közgazdászok elemzéseire alapozva dolgozzák át az állásfoglalás-tervezetben az árrendszer változásáról, a bevezetett adóreformról szóló fejezetet. Gondként vetették fel többen a KGST-ben megmutatkozó érdekellentéteket és a fejlődést gátló tényezőket, és keményen kritizálták a Romániában hozott magyarellenes rendelkezéseket és megnyilvánulásokat. A pártbizottsági ülés hozzászólásaiból, vitájából, javaslataiból, a megújulás őszinte szándéka tükröződött.

Az elhangzott javaslatokkal kiegészült alapszervi viták összegzését a pártbizottság egyhangúlag elfogadta.

Mikes Márta

G. Molnár Ferenc

Heves

Megyei

rendőr-főkapitányság

A TECHNIKA TERMELŐERŐVÉ VALIK

Kortársunk-e a komputer?

A technikai forradalom szülöttei a komputerek. De hol tartunk ma, a XX. század utolsó szakaszában? Többek közt erről is beszélgettünk dr. Koncz Józseffel, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetőjével, aki igen jól ismeri a számítógépek világát, ö maga 15 évet töltött az egri tanárképző főiskola számítás- technikai csoportjának élén.

— Való igaz, különösen a felnőttek körében az első megítélés azonos az idegenkedéssel. Mi több megfogha- tatlannak, elidegenedett „ellenfélnek” tekintik. Az igazság az, számukra — önhibájukon kívül — kimaradt egy úgynevezett átvezétő időszak, és velocipédről nem lehet azonnal űrhajóra szállni. Később sokan rákényszerültek arra, hogy közelebbi ismeretséget keressenek ezekkel az okos gépekkel, időt, pénzt, energiát nem kíméltek azért, ho"y jó barát, segítőtárs legyen a fetisizált jószágból. Akik nem sajnálták a fáradságot, rájöttek arra, hogy ha szót értenek vele, a komputer azt fogja csinálni, amit akarnak.

— Gondolom könnydbb a helyzet a fiatalabbaknál.

— Így igaz, a gyerekekre ez már nem jellemző, ugyanis a gépkezeléssel járó problémák eltörpülnek amellett a játék mellett, amelynek részesévé válnak. Ám nem árt megszívlelni: nemcsak a számítógépes játékok, nemcsak a játék a fontos, egy idő után tovább kell lépni.

— Haszonelvű napjainkban egyáltalán jut-e idő az egyes szakmákat művelőknek arra, hogy behatóbban kóstolgassák, ismerkedjenek e nagyszerű „társsal”?

— Egyet ki kell jelentenem. A kapkodás, a türelmetlenség maga a vereség. A vele való foglalkozás első sikerei, hatásai nem jelentkeznek rövid távon! Ám, ha kezelő és a gép „összecsiszolódik”, az ember rájön, a komputer elvégzi a rabszolgamunkát és az ezáltal ínyért, felszabadult időt kreativitásra, alkotó munkára használhatja fel. Aki tud ezzel élni, rövid idő alatt jut a segítségével döntéshez.

— Tudjuk, a komputer felhasználhatóságának skálája, alkalmazása szinte végtelen. Mit javasolna ön, hogyan kezdjen hozzá az ismerkedéshez egy ügyviteli alkalmazott?

— Az intézménynél javasolom a szövegszerkesztő gépek vásárlását. Természetesen a felkészítőnek is jó szakembernek kell lennie, sőt annak komoly, informatika-elméleti tudással kell bírnia. Csak az tudja tanítani megfelelően társait. Vegyünk egy példát. Először a gépírónő egy modernebb írógépet lát benne, aztán lépésről lépésre felfedezni képességeit és rájön, hogy jóvoltából rengeteg fölösleges géoeléstől és adat- feldolgozástól szabadul meg.

— Hogyan állunk a magyar oktatásban a komputerek fel- használásával? Van-e elegendő szakirányú képzettséggel rendelkező oktató?

— Hadd mondjak néhány adatot: középiskolákban, középfokú oktatási intézményeknél átlagosan tíz, általános iskoláknál három komputer áll a tantestület rendelkezésére. Persze akad még olyan kevés hely, ahol nincsen egyáltalán. Itt is három fázist kell megkülönböztetni. Biztosítsunk alapgépeket az iskoláknak, ez Magyarországon 1983-tól megkezdődött. Ezzel szorosan összefügg: álljon rendelkezésre megfelelő számú, a szaktárgyát, illetve a szakmát kitűnően ismerő tanár. Harmadik fázis: folyamatosan kísérjük figyelemmel a technika fejlődését.

— És mi lenne a harmadik lépés, amelyről ön azt mondta: folyamatosan kísér(Fotó: Tóth Gizella)

jük figyelemmel a technika fejlődését?

— Még egyszer le szeretném szögezni: a számítógépek ismerete nem önálló kötelező tantárgy. Ismeretük nem cél, hanem eszköz, és azért kell figyelnünk az egyes komputerek mibenlétére, hogy ne mindig a kályhától kelljen elindulnunk, ha egy újfajta megjelenik a piacon, hiszen már itt is van, bármily furcsán is hangzik túlhaladott, koros masina. Ám, célunk nem az, hogy informatikát tanítsunk mindenkinek, hanem annak felhasználását. És még egy, a komputerek tévedése nagyságrendekkel kisebb, mint az emberi agyé.

— Tehát nem igaz az az állítás, amelyet hajlamosak vagyunk ismételgetni: „már megint marhaságot írt ki a komputer?”

— így igaz, a tévedés mindig a kezelőnél, az embernél van, tudniillik a masina tévedéséről a szakember tudomást szerez, és ez legtöbbször műszáki hibából adódik.

— Az eddigi beszélgetésünkből kitudódik, kitűnően manipulálhatók az informatikai szakemberek által a komputerek. Azaz, „svindli” elkövetésére is, megtévesztésére is használhatjuk őket

— A gép manipulálhatóságából adódóan hazánkban is létezik már egy országos hálózat, amely felügyel az informatikára. Kiválóan visszaéltek a komputerekkel az USA-ban. Egy bank- szakember, aki tapasztalt számítógépes is volt, rájött arra, hogy a több centeket nem raktározza el a gép. Ezért egy olyan utasítást táplált be, amely alapján az ő számlájára számfejtették ezeket a valóban elenyésző összegeket, ám évek alatt több millió dollárhoz jutott ígv az illető. Aztán egy másik példa, a „bacilusprogramokra” gyerekek hozzákapcsolódtak a NASA amerikai űrközpont számítógéprendszeréhez. Ebből aztán majdnem tragédia következett, hiszen az ilyen zavaró programok nem azonnal, hanem bizonyos idő múltán jelentkeznek.

— Tehát egyfajta intelligens bűnözés táptalaja is lehet a komputer?

— Igen, de azért mi még ott nem tartunk. Nem árt viszont már most odafigyelni erre. Végezetül, el kell mondanom, tapasztalatom alapján a fejlett ipari országok sem használják fel pillanatnyilag sokkal jobban a számítógép adta lehetőségeket az oktatásban. Mi, magyarok, ezen a téren nem vagyunk hátrányos helyzetben. Ez álljon gazdasági szakembereink szeme előtt is, hiszen szellemi exportunk pótolhatja az árucikk-kivitelünk kevésbé tetszetős voltát, azaz nyerhetünk a réven, amit vesztünk a vámon. Elérkeztünk abba a korba, amikor a technika termelőerővé válik! Ezért is kortársunk már a komputer.

Soós Tamás