Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. április 21., csütörtök Nyikolaj Rizskov befejezte magyarországi tárgyalásait Közös közlemény Nyikolaj Rizskov látogatásáról (Folytatás az 1.,oldalról) időszakban is ugyanannyi olajat és nyersanyagot szál­lít Magyarországra, mint a jelenlegi őtév'tes tervben. A találkozón felszólalt An­gyal Ádám. a Ganz—Danu­bius Vállalat vezérigazgató­ja is. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a nap folya­mán az Országház Nándor - f eh érvári termében fogadta a szovjet miniszterelnököt. A találkozón az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott hazánk belpolitikai életéről, állami életünk fejlesztésének időszerű kérdéseiről, a napi­renden lévő legfontosabb problémákról, a tervezett in­tézkedésekről. Nyikolaj Rizskov nagyra értékelte látogatásának ta­pasztalatait, külön is szólva a tárgyalásokon felmerült, a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos konkrét tenniva­lókról. A miniszterelnök tá­jékoztatta Németh Károlyt a szovjet törvényhozás elvei­ben és gyakorlatában a pe­resztrojka szellemében vár­hatóan bekövetkező változá­sokról is. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón Németh Ká­roly és Nyikolaj Rizskov egyaránt tájékoztatta egy­mást az MSZMP és azSZKP közelgő pártértekezletének előkészületeiről, ennek kap­csán a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről. A megbeszélésen jelen volt Rajnai Sándor és Borisz Sztukalin. Nyikolaj Rizskov és ven­déglátója, Grósz Kár Oly. szerdán délután Budapesten nemzetközi sajtókonferenciát tartott. A két kormányfő be­vezető nyilatkozatban érté­kelte a hivatalos, baráti lá­togatás eredményeit. Nyikolaj Rizsikov hangsú­lyozta, hogy elégedett az el­végzett munkával és köszö­netét mondott a baráti, me­leg fogadtatásért. Kiemelte, hogy Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával lezaj­lott csaknem kétórás szerdai megbeszélésük során a ma­gyar—szovjet együttműkö­dés és a nemzetközi élet fontos kérdéseit egyaránt érintették. Kölcsönösen tá­jékoztatták egymást az SZKP pártkonferenciájának, illetve az MSZMP országos értekez­letének előkészítéséről. A beszélgetés hagyományosan jó, alkotó légkörben zajlott le­Grósz Károllyal folytatott tárgyalásairól szólva a töb­bi között elmondta, hogy a véleménycsere során meg­állapították: a kétoldalú kap­csolatok a legutóbbi időszak­ban is dinamikusan fejlődtek, s ez annál is értékesebb eredmény, mert a világgaz­daságban zajló folyamatok ezzel ellentétesen hatottak. A gazdasági kapcsolatokban vannak olyan kérdések is, amelyek megérettek a meg­oldásra, olyan problémák, amelyeket el kell hárítani a továbblépés útjából — tette hozzá. Nyikolaj Rizskov ki­jelentette : a megbeszélések során megerősítették a szov­jet vezetésnek azt a dönté­sét, hogy a Szovjetunió a jelenlegi ötéves terv szintjén biztosítja a következő kö­zéptávú tervidőszakban is a Magyarországra irányuló nyers- és fűtőanyag-szállí­tásokat. i Grósz Károly ugyancsak rendkívül hasznosnak ítélte a kormányfői megbeszélése­ket. Mint mondta, azok szellemiségükben, tartal­mukban értékes folytatását jelentik Mihail Gorbacsov 1986-os és Andrej Gromiko közelmúltban tett budapesti látogatásának. A tárgyalások tartalma, nyílt, őszinte, for­malizmustól mentes légköre alapján megállapítható: azo­nos szellemben gondolkodunk a világfolyamatokról, a szo­cialista közösség kapcsolatai, benne a magyar—szovjet együttműködés fejlesztésé­nek szükségességéről, s a mindkét ország gazdaságá­ban, társadalmában meg­kezdődött megújulás idősze­rű voltáról. A kormányfők eszmecseré­jét szerdán is partnertárgya­lás egészítette ki. Berényi Lajos, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese szov­jet kollégájával, Anatolij Lu- kasovval, a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának el­nökhelyettesével folytatott megbeszélést. A kormányfői találkozón kijelölt feladatok­kal összhangban véleményt cseréltek a két ország tervhi­vatalait érintő tennivalók vég­rehajtásának megszervezé­séről. Megvitatták az 1989— 1990. évi árucsere-forgalom alakításával, az 1991—1995. évi népgazdasági tevkoordi- náció megkezdésével kapcso­latos kérdéseket. Ugyancsak áttekintették egyes, jelentős termelési együttműködési megállapodások 1990 utáni meghosszabbításának előké­szítését. A tárgyalások befejeztével az együttműködés bővítését szolgáló egyezményeket írtak alá a Parlamentben. Marjai József és Alekszej Antonov a két kormány meg­bízásából aláírta a fogyasztá­si cikkek belkereskedelmi, valamint szövetkezeti válla­latok és szervezetek által tör­ténő kölcsönös cseréjének fej­lesztését előirányzó egyez­ményt. A választókcsere fejleszté­se, illetve a kereskedelmi vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok megteremtése érdekében az egyezmény elő­irányozza a hagyományos vá- lasztékcsere-kapcsolatok fej­lesztését, mindenekelőtt a szovjet köztársaságokban mű­ködő vállalatok és az áruala­pok bevonásával. Továbbá lehetővé válik kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek számára meghatározott felté­telek mellett, hogy közvetle­nül önállóan egyeztessék áru- szállításaik nomenklatúráját, árait és volumeneit. Megál­lapodtak, hogy a transzferá­bilis rubelelszámolás mel­lett lehetővé teszik, hogy a részt vevő vállalatok és szö­vetkezetek a közvetlen cse­rét devizamentesen, banki elszámolás nélkül bonyolít­sák le. Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár és Ana- tolij Kovaljov első külügy- miniszter-helyettes jegyző­könyvet írt alá a magyar és a szovjet állampolgárok köl­csönös vízummentes utazá­sának elősegítéséről. A do­kumentum könnyítéseket tar­talmaz az útlevél-formalitá­sokkal és a nem turista cé­lú utazásokkal kapcsolatban. A megállapodás a meghívás­ra történő utazások vonatko­zásában kiszélesíti a konzu­li szolgálatok jogkörét. "ár Hivatalos, baráti látogatá­sát befejezve, szerdán dél­után elutazott Budapestről Nyikolaj Rizskov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke. A szov­jet kormányfő — akit ma­gyarországi útjára elkísért felesége is — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Mi­nisztertanács meghívásának tett eleget. A magas rangú szovjet vendéget Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke búcsúztatta a magyar és szovjet zászlókkal díszített Ferihegyi repülőté­ren. A búcsúztatáson jelen volt a kormány több tagja is. Ott volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. * Nyikolaj Rizskov, azSZKP KB PB tagja, szovjet kor­mányfő hivatalos magyaror­szági látogatását befejezve tegnap este visszaérkezett Moszkvába. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1988. április 18. és 20. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A szovjet kormányfőt fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára és Németh Károly, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Nyikolaj Rizskov tárgyalást folytatott Grósz Károllyal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökével. A tárgyaláson ma­gyar részről jelen volt Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, kereskedeLmi miniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter, Horn Gyula külügyiminisztériumi államtitkár, Be­rényi Lajos, az Országos Tervhivatal eLnökhelyettese, Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság Moszkvában akkreditált nagykövete; szovjet részről jelen volt Alekszej Antonov, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyikolaj Pugin gépkocsi- ipari miniszter, Anatolij Kovaljov, a külügyminiszter első helyettese, Anatolij Lukasov, az Állami Tervbizottság el­nökhelyettese, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió Budapesten akkreditált nagykövete. Nyikolaj Rizskov felkereste a Tungsram RT. budapesti gyárát, a budapesti Műszertechnikai Kisszövetkezetet, a Sá­risápi Üj Élet Termelőszövetkezetet és találkozott a Magyar Gazdasági Kamara és a MTESZ képviselőivel. Megkoszorúz­ta a magyar hősök emlékművét, a szovjet hősi emlékművet és Vlagyimir Iljics Lenin szobrát. A szívélyes, baráti légkörű találkozókon és megbeszélése­ken részletesen tájékoztatták egymást az SZKP XIX. össz- szövetsési pártkonferenciájának és aiz MSZMP országos pártértekezletének előkészületeiről. Véleményt cseréltek or­szágaik szocialista építőmunkájának legfontosabb felada­tairól. a kétoldalú együttműködés helyzetéről és fejlődésének távlatairól, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. Nyikolaj Rizsikov tájékoztatást adott a szovjet társadalom életének valamennyi területét átfogó, nagy horderejű for­radalmi folyamatokról és az átalakítás jelenlegi szakaszá­ban a radikális gazdasági reform és széles körű demokrati­zálás megvalósításának menetéről, amely az SZKP és a szovjet kormány tevékenységének meghatározó irányát je­lenti. Grósz Károly szólt az időszerű belpolitikai teendőkről, a gazdasági stabilizációt és kibontakozást szolgáló intézkedé­sekről, a politikai intézményrendszer korszerűsítésével és a demokrácia kiszélesítésével összefüggő feladatokról. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunióban és Magyarorszá­gon kibontakozó megújulási folyamatok a szocializmus élet- képességéről tanúskodnak, olyan választ jelentenek korunk kihívására, amely nyomán teljes mértékben érvényesül a szocializmus alkotóereje, új minősége. A szovjet átalakítási és a magyar reformfolyamat céljainak összhangja új táv­latokat, és lehetőségeket nyit a két ország népei alapvető érdekeinek megfelelő sokrétű, gyümölcsöző kétoldalú együtt­működés továbbfejlesztéséhez. Megelégedéssel állapították meg. hogy a magyar—szovjet kapcsolatok töretlenül fejlődnek és gazdagodnak az egyen­jogúság, az önállóság, a kölcsönös tisztelet és bizalom, egy­más értékeinek figyelembevétele és tapasztalatainak tanul­mányozása, valamint az internacionalista szolidaritás alap­ján. Népeink és országaink barátságának és együttműködé­sének elmélyítésében kiemelkedő jelentősége van Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozóinak és megbeszélé­séinek. A tárgyalásokon a fő figyelmet az MSZMP főtitkára és az SZKP KB főtitkára, valamint a magyar és a szovjet kor­mányfő 1986. és 1987. évi találkozóin elért megállapodások végrehajtásának, továbbá a magyar—szovjet gazdasági együttműködés alapvető fontosságú kérdései és konkrét irányai áttekintésének szentelték. Értékelésük szerint egé­szében véve megfelelően halad a megállapodások végrehaj­tása, és a munka eredményei érezhetően elősegítik a két ország népgazdasága előtt álló feladatok végrehajtását. Hangsúlyozták a magyar—szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés növekvő jelentőségét, és kife­jezték szándékukat annak továbbfejlesztésére. Megvizsgálták a két ország áruforgalmának és fizetési kapcsolatainak alakulását a világpiaci feltételek változásá­nak figyelembevételével. Kedvezően értékelték az 1988. évi áruszállításokról és fizetésekről létrejött megállapodást, és megegyeztek abban, hogy további intézkedéseket tesznek a kiegyensúlyozott árucsere és fizetési előirányzatok megvaló­sítása érdekében. Megbízást adtak a két ország illetékes szer­veinek, hogy az 1988. évi eredményeket alapul véve — fenn­tartva a kétoldalú kereskedelem elért szintjét — folytassák az 1989—1990. évi áruforgalom kiegyenlített alapon történő fejlesztését célzó munkát. A gazdasági együttműködés távlatainak megvitatása során nagy jelentőséget tulajdonítottak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti 15—20 éves, kidolgozás alatt álló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési koncep­ciónak. Hangsúlyozták, e dokumentum-tervezetben rögzíten­dő célok segítsék elő a két ország együttműködésének to­vábbi erősítését, mechanizmusának tökéletesítését, a terme­lés minőségi, a műszaki-tudományos haladás követelményei­vel, valamint a népgazdaság tényleges igényeivel összhang­ban álló megújítását, az előállított termékek versenyképes­ségének fokozását a világpiacon, a gazdasági hatékonyság és ezen az alapon a lakossági jólét növelését. Megállapodtak az e koncepcióval kapcsolatos munka befejezésében azzal, hogy az szolgáljon kiindulási alapként a Magyar Népköztár­saság és á Szovjetunió közötti, az 1991—95. évekre szóló nép­gazdasági fejlesztési tervek egyeztetésével kapcsolatos kö­zös munkában. Megerősítették érdekeltségüket a timföld-alumínium gyár­tásával, a növényvédő szerek előállításával, a Magyar Nép- köztársaságból a Szovjetunióba irányuló zöldség-, gyümölcs- szállításokkal kapcsolatos kormányközi együttműködési megállapodások hatályának meghosszabbításában az 1990 utáni időszakra. Áttekintették néhány nagy horderejű meg­állapodás teljesítésének menetét, többek között a Paksi Atomerőmű bővítését, valamint a tengizi munkákban való magyar részvétellel összefüggő, a két félre háruló kötelezett­ségek teljesítésének alakulását. Hangsúlyozták a kölcsönösen előnyös vállalati szintű együttműködés fejlesztésének fontosságát. Megállapították hogy az olyan új formák, mint a vállalatok közötti közvet­len kapcsolatok, a közös vállalatok és tudományos kutatások az integráció magasabb szintje elérésének egyik alapvető irá­nyát jelentik, s elősegítik a két ország közötti árucsere-forga­lom bővítését, a műszaki-tudományos haladás meggyorsítá­sát, a termékminőség javításához és a termelés hatékonysága növeléséhez szükséges feltételek biztosítását. Egyetértettek az együttműködés sokrétű fejlesztését szolgáló gazdasági, szervezeti-jogi szabályok közös kidolgozásában. Folytatják Magyarország és a Szovjetunió több szövetségi köztársasága közötti közvetlen kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés bővítését. Közös véleményük, hogy maximálisan ki kell használni a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeit. Állást fog­laltak amellett, hogy következetesen előre kell haladni a KGST együttműködési mechanizmusának és tevékenységének átalakítása útján. Növelni kell az erőfeszítéseket a KGST-országok műszaki­tudományos haladást szolgáló, 2000-ig szóló komplex prog­ramja megvalósítása érdekében, elősegítve ezzel a szocialis­ta gazdasági integráció elmélyítését. Megállapították, hogy korunk olyan globális problémái­nak megoldása, mint a környezetvédelem és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása csak nemzetközi együtt­működés útján lehetséges. Megegyeztek abban, hogy az e területen megvalósítandó együttműködésről az év folyamán kormányközi megállapodást írnak alá. A Szovjetunió és Magyarország elősegíti továbbá a köz- társasági, megyei és városi szintű közvetlen kapcsolatok fej­lesztését minden formában, a két ország dolgozó kollektí­vái közötti érintkezések, a határ menti csere következetes bővítését és hatékonyságának fokozását, egymás állampol­gárai egyéni utazási rendjének további egyszerűsítését. Ked­vezően értékelték a tudomány, az oktatás, a kultúra, vala­mint a magyar és az orosz nyelvoktatás területén megvaló­suló kétoldalú kapcsolatok gyümölcsöző fejlődését. A nemzetközi kérdések széles körű megvitatása során azonosan értékelték az európai és a világhelyzetet. Hang­súlyozták az új külpolitikai gondolkodás jelentőségét, és kifejezték készségüket arra, hogy a jövőben is mindent meg­tesznek a nemzetközi kapcsolatokban elkezdődött kedvező folyamatok erősítéséért. A felek hangsúlyozták a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről kötött megállapodás történelmi jelentő­ségét és szorgalmazták annak mielőbbi ratifikálását. Határozottan síkraszállva a leszerelési folyamat követ­kezetes folytatásáért, a felek különösen fontosnak tartják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok már a közeli jövőben kössön megállapodást a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről, az 1972-ben aláírt ABM-szer- ződés változatlan érvényben tartása mellett azzal, hogy egyeztetett ideig egyik fél sem mondja fel azt. A megálla­podás megkötése jelentős lendületet adhat az egész leszere­lési folyamatnak, lényeges lépést jelenthet a nemzetközi bé­ke és biztonság átfogó rendszerének megteremtése útján, amelyet a szocialista országok javasoltak a világközösségnek. A Szovjetunió és Magyarország nagy jelentőséget tulaj­donít az ENSZ III.. rendkívüli leszerelési értekezletének. Szükségesnek tartják az európai fegyveres erők és fegy­verzeteik csökkentését az Atlanti-óceántól az Uraiig, az ezzel kapcsolatos tárgyalások mandátumának kidolgozását és ma­guknak a tárgyalásoknak a megkezdését még 1988-ban. Ennek során különös figyelmet kell fordítani azon fegyverfajták csökkentésére, amelyek a fegyveres erők támadóképességé­nek alapját képezik, beleértve a kettős rendeltetésű eszkö­zöket is. A Szovjetunió és Magyarország síkraszáll az államok kö­zötti kapcsolatok egészét átfogó összeurópai folyamat dina­mikus fejlesztéséért és*elmélyítéséért. Állást foglaltak amel­lett, hogy a bécsi találkozó mielőbb olyan eredményekkel fejeződjön be. amelyek a Helsinki Záróokmány elvei és ren­delkezései állapján minden területen minőségileg új szintre emelik az összeurópai folyamatot, előmozdítják a tényleges leszerelést földrészünkön, lehetővé teszik a korábban elfo­gadott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések tovább­fejlesztését és újabb lépések kimunkálását, hatékony ösz­tönzést adnak a gazdasági, a műszaki-tudományos együtt­működés, a kulturális, a humanitárius kapcsolatok elmélyí­tésének, a kölcsönös megértés és tisztelet légköre megte­remtésének. A Szovjetunió és Magyarország nagy jelentőséget tulajdo­nít a Varsói Szerződés békekezdeményezési megvalósításá­nak, üdvözli más országok és politikai erők által a fegyver­zetek csökkentésére és a bizalom erősítésére, az atom- és vegyifegyver-mentes övezetek, valamint a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetei lét­rehozására tett konstruktív javaslatokat. Szovjet részről megerősítették, hogy támogatják a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocia­lista Párt közös javaslatát az atomfegyverrel nem rendel­kező államok aktív együttműködésére. Nagyra értékelték az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezését célzó dokumentumok aláírását, amely ösztönzést adhat más regionális konfliktusok és válsághelyzetek tár­gyalások útján történő békés rendezéséhez. A látogatás során aláírták a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya közötti egyezményt a fogyasztási cikkek belkeres­kedelmi. valamint szövetkezeti vállalatok és szervezetek ál­tal történő kölcsönös cseréjének fejlesztéséről, továbbá a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége állampolgárai vízummentes utazásainak rendjéről 1978. november 24-én kötött egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét. Nyikolaj Rizskov magyarországi hivatalos, baráti látoga­tása hozzájárult a magyar és a szovjet nép közötti barát­ság erősödéséhez és új lehetőségeket tárt fel a két ország közötti együttműködés továbbfejlesztésében az élet minden területén. Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hivatalos ba­ráti látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel el­fogadta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents