Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

4. ' NÉPÚJSÁG, 1988. április 14., csütörtök Újfajta gondolkodásmód jegyében Párbeszéd a művelődésről Egyre többször kerülnek szóba a művelődés körüli el­lentmondások. A gazdasági nehézségeken sem lehet úrrá lenni, ha nincs megfelelő általános és szakmai műveltség, hiányzik az emberekből a törekvés az is­meretek megszerzésére. Hogyan keltsük föl az érdek­lődést a kultúra iránt, amikor egyre többeket az foglal­koztat, hogy mi van a zsebükben, nem pedig az, hogy mi van a fejükben? Nem jósoltak a prognózisok kedve­ző széljárást a közművelődésben tevékenykedők szá­mára. Amikor Sebestyén Jánossal, az egri Megyei Művelődési Központ igazgatójával leülünk beszélget­ni, mégsem panaszokat hallok először. Sebestyén János: „A gazdaságossági és értékszempontokat már együtt kell vizsgálnunk” SZÍNHÁZI CSEMEGÉK Országos monodrámaszemle Gyöngyösön — A gazdasági, társadal­mi élet változásai újszerű gondolkodást igényelnek — hangsúlyozza elsőként. — A másfajta követelményrend­szerhez idomulnunk kell, s nem siránkozhatunk örökö­sen azon. hogy kevés a pén­zünk. Ismerjük lehetősége­inket. határainkat: így kell kijelölnünk a legfontosabb feladatainkat. Számot vetet­tünk ezekkel a kérdésekkel a társadalmi vezetőségünk tagjaival. Arra jutottunk, hogy csak szélesebb össze­fogással boldogulhatunk. A szövetkezetektől kezdve az ifjúsági szervezetekig, meg kell ragadnunk minden part­nerünk kezét, hogy elérhes­sük azt, amit szeretnénk. Előrelépés — Ez a kiindulópont gyü­mölcsözően hatott-e, sike­rült-e boldogulni az új kö­rülmények között? — Nekünk nincs síránkoz- nivalónk. Épületünket nem. régen újították fel, s tárgyi és személyi feltételeink is szerény mértékben javultak. Felszerelésünk korszerűsö­dött, s már rendezvényein­ket is igyekszünk a modern technikára építeni. Ha ösz- szegezni akarnám helyzetün­ket. nemcsak, hogy a szin­ten tartást sikerült elérnünk, de tovább is léptünk. Ennek eredményeképpen 43 kiskö­zösségünk jó adottságok mellett dolgozhatott. A ha­gyományos csoportjaink mellé — mint például a 25 éves szimfonikus zenekar, a kórus és a néptáncegyüttes — felzárkózott néhány, új­szerű közösség, mint például az egyedül állók klubja, a számítástechnikai kör. Ré­gebben (inkább mi „találtuk ki” a különböző formá­kat. s igyekeztünk megtöl­teni azokat tartalommal. Most gyakran fordított a helyzet: befogadunk önálló kezdeményezéseket. — Hogyan alakult a láto­gatottság, mennyire népsze. rű az intézmény? — Az elmúlt esztendőben 230 ezer látogatója volt köz­pontunk rendezvényeinek. A napi átlagos forgalom úgy 500 körüli. Ez jónak tekint­hető. Tizenhét közhasznú tanfolyamot indítottunk, 30 kiállítást nyitottunk meg, és 126 műsoros rendezvénnyel csalogattuk a közönséget. Bemutatkoztak külföldi együttesek, de vendégül lát­tunk újpesti és szolnoki szerkesztett műsorokat, sok­szor léptek fel neves mű­vészek. Hozzá kell azt is ten­nünk, hogy nyolcféle kiad­ványt adtunk közkézre, ösz- szesen 58 ezer példányban. Kevesebb pénzzel — Manapság mindenütt azt mondják, hogy jobb anya­gi háttér szükséges még az azonos szintű munkához is. Gondolom, akkor a színvo­nal emelkedéséhez az eddi­gieknél több pénz kellett. — Pénzügyi feltételeink nem jobbak, hanem inkább rosszabbak, mint azelőtt. Az elvonások már bennünket is súlyosan érintettek. De szemléletünkben . változás történt, s ennek következtéd ben az ötmilliós évi állami támogatásunk mellé több mint egymilliót „megtermel­tünk”. Mindig gondolnunk kell arra, hogy milyen be­vételt szerezhetünk. — Azt hiszem, ennek is megvannak a határai Le­het-e még tovább „srófolni" tevékenységüket? — Még akadnak tartalé­kok. Tovább szélesítjük az egyes rétegekhez szóló prog­ramok szervezését, hogy még jobban találkozzunk közönségünk érdeklődésével. Természetes, hogy a gazda­sági megszorítások növelik gondjainkat. Az, hogy keve­sebb pénz jut a kultúrára, már érződik költségvetésün­kön. Köztudott, hogy az em­berek jövedelme csökken, s alkalmasint a szűkös ház­tartási költségekből a kul­túrára fordított összeget spórolják meg. Meg kell har­colnunk azért, hogy betér­jenek hozzánk. Rendezvé­nyeinknek még vonzóbbá kell válniuk. Fel kellett például figyelnünk arra, hogy érdemes gyermekruha­készítő tanfolyamot szervez­ni. Szemléletünk úgy alakult át, hogy régi szolgáltatása­ink megtartása mellett min­dent fölkaroljunk, amit csak érdemes. Alkalmazkodó­képesség — Eddig a Megyei Műve­lődési Központ életének át­alakulásáról szóltunk. Ezen­kívül megyénk közművelő­désével is törődniük kell. Hogyan lehet értékelni az általános helyzetet? — Át kell gondolnunk az ilyen jellegű tevékenységün­ket is. Azelőtt anyagi támoga­tást is nyújthattunk a többi művelődési háznak felsze­relésre, berendezésre. Most már csak a tartalmi kér­désekben adhatunk segítsé­get. Manapság sok vita zaj­lik a közművelődésről. Akad­nak olyan vélemények, me­lyek szerint néhány kistele­pülésen nem is érdemes fenntartani a céloknak egyáltalán nem megfelelő művelődési házakat. Min­denesetre dönteni kell, na­gyon realistán, bizonyos kér­désekről. — Végül is mi okozza ma­napság a legtöbb fejtörést, milyen konkrét gonddal ke­rül legtöbbször szembe? — Mint említettem, sok a kisközösség nálunk. Vezetői­ket tiszteletdíjban részesít­jük. Az új személyi jöve­delemadó-rendszer többü- ket gondolkodóba ejtette, hogy egyáltalán folytassák-e eddigi munkájukat. mert többet vesztenek a réven, mint nyernek a vámon. Vagyis szinte semmi nem marad az eddigi keresmé­nyükből. A bruttósítást pe­dig nemigen tudjuk megol­dani. Ez igen sok problé­mát jelent számunkra. — összességében hogyan ítéli meg a jövőt? — Ha megkezdett utunkat következetesen tovább jár­juk, bizakodva nézhetünk a jövőbe. Egyre összetettebben kell látnunk valóságunkat. Az elképzeléseink mellé mindig oda kell tenni, hogy ennyibe, meg ennyibe ke­rülhet, milyen partnerrel megvalósítható, s milyen be­vételt hozhat, s természete­sen nem feledkezhetünk meg az értékekről sem. Gábor László Harmadik alkalommal ren­dezik meg Gyöngyösön az országos monodrámaszem- lét. Különleges színházi cse­megék várják a nézőket, az egyszemélyes „szószéket” az eddigieknél is jobban kihasználják a művészek a szokatlan, a szélsőséges lét­helyzetek bemutatására. így a program joggal mondha­tó vonzónak és kiemelke­dő értékűnek. A szemle április 25-én, hétfőn 17 órakor kezdődik a gyöngyösi zeneiskolában: Esterházy Péter Fuharosok című művét adja elő Kosz- ta Gabriella, a Pécsi Nem­zeti Színházból. Ezt köve­tően este 7 órakor Géczi János Vadnarancsok című könyvéből mond el részlete­ket Lang Györgyi (Pécsi Nemzeti Színház). Kedden 26-án, 17 órakor Doszto­jevszkij Feljegyzések az egérlyukból című alkotását viszi színpadra Szabó Tün­de (Móricz Zsigmond Szín­ház, Nyíregyháza). Este 18.30- tól Bacher Iván Oszkár cí­mű játékát adja elő Molnár Erika (Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Színház). Szer­dán 17 órakor A levegő hő­se címmel Bánffy György kiváló művész (Budapest, József Attila Színház) mu­tatkozik be Bárczy János Jelenleg a megyei szakszer­vezeti könyvtári hálózat­ban 109 bibliotéka műkö­dik: egy központi, 14 ön­álló és 94 letéti gyűjtemény. Ehhez tartozik még 43 úgy­nevezett fiókkönyvtár. Ar­ra törekszenek, hogy a szak­emberek legalább alapfokú végzettséggel rendelkezze­nek. ezt az elmúlt öt év so­rán 45-en szerezték meg. A főfoglalkozásúak közül he­ten szereztek középfokú ké­pesítést. írásaiból készült összeállí­tással. Szerdán 20 órakor Go­gol Egy őrült naplója című művével szerepel Gáspár Sándor, a Mátra Művelődé­si Központban. Csütörtökön Sütő András Engedjétek hozzám jönni a szavakat című visszaemlékezését Szi­ki Károly (egri Gárdonyi Géza Színház) mondja el 16 órától. Este 6-tól Doszto­jevszkij Az odulakó című művével szerepel Kovács Gyula (kecskeméti Katona József Színház). A Mátra Művelődési Központban lát­ható még csütörtökön este nyolctól Erich Sagal Love story című regénye Gergely Róbert (Fővárosi Operett- színiház) előadásában. Pénte­ken 17 órától látható Ko­csis István Van Gogh cí­mű drámája Csendes Lász­ló előadásában (Eger, Gár­donyi Géza Színház). Pén­teken 20 órától Pusztaszeri László—Ernőd György: A bűnbak című műve szere­pel Ernőd György (Budapest Thália Stúdió) színre állítá­sában. Végül 30-án, szom­baton 15 órától Siposhegyi Péter feldolgozásában Mi­előtt csillag lettem címmel Viszockij életdrámáját szó­laltatja meg Hegedűs D. Géza. Fontosnak tartják más me­gyei hálózatok munkájának megismerését, tapasztalatok gyűjtését is. Az utóbbi évek- iben Szabolcs, Nógrád, Hajdú, Somogy és Baranya hasonló intézményeit látogatták meg. A legjobbakat — jutalom­ként — Csehszlovákiába viszik kirándulásra. Évi egy alkalommal munkaér­tekezletet tartanak az összes érdekelt számára, ahol a so­ron lévő és aktuális felada­tokat beszélik meg. Szakszervezeti könyvtárosok továbbképzése T. ÁGOSTON LÁSZLÓ: Egyenjogúság A minap becsöngetett hoz­zám Józsi, a szomszéd. Az orra betörve, bal szemén egy hatalmas monokli, a fejebúb- ján lúdtojásnyi daganat. — Szentséges ég!... Mi történt veled, Józsi? — fo­gadtam elképedve. — Ki tet­te ezt veled, és miért? — Nem bírom tovább, be­adom a válópert — mondta, miközben leroskadt az ajtó mellett álló szemetes vö­dörre. — Rendben van, ezt majd megbeszéljük — mondtam, s kiszedtem a konyhai hul­ladék közül. — Azt mondd, ki hagyott ilyen csúnyán helyben! — Hát azt mondom. Ha­zaállít tökrészegen és agy- ba-főbe ver. — Ki? — Ki? Ki? Hát Aranka, a féleségem. — Ne beszélj ilyen sület­lenségeket! Az a lágyszívű, galambepéjű asszony? — Az bizony öregem. Ha tudnád, mit szenvedek mel­lette az utóbbi időben ... — No nem, ezt nem hiszem el. — Ne is hidd. Gyere át, és győződj meg a saját sze­meddel! Átmentem. Aranka, a bű­bájos szomszédasszony ott állt a szoba közepén és üveg­ből vedelte a rumot. — No mi az, szomszéd- kám, min csodálkozol? — kérdezte, s a fejem mellett már csattant is üveg a fa­lon. — A fenébe, ezt elhi­báztam — sziszegte, s nyúlt a másik üvegért. — Borzasztó! — mond­tam. miután visszahúzód­tam a konyhában épített barikád mögé. — Mi tör­tént vele? De Józsi akkor már a spájzban ült a befőttek kö­zött a polcon, és zacskós tej­jel borogatta a fejét, Aran­ka viszont egy újabb fias­kóval a kezében közelgett és részeg vigyorral válaszolt. — Egyenjogúsítottam ma­gam, szomszédkám. Azt hi­szed. csak nektek szabad pi­álni? A frászt! Egyenjogú­ság van. komám! Délután az egész kocsmát asztal alá ittam, aztán jól megvertem a csapost. Nem akart áldo­mást inni velem. He? — No. de Aranka, a te ga- lamblelkeddél? — Nem. A kezemmel. Kü­lönben se nevezz engem Arankának! Linda vagyok, a rettenthetetlen nyomozó­lány. — Ezzel lerúgta a pa- puosát. kettőt a levegőbe boxolt, hármat visított és egyetlen csapással kettétör­te az öreg hokedlit. — Rendben van, hiszek neked — mondtam magas­ra emelve a papírzsebken­dőmet. — Feltétel nélkül megadom magam, de leg­alább azt áruld el. mit vé­tett ez a szerencsétlen Józsi. — Még kérded? Két hó­napja itthon van gyesen és teljesen kiábrándultam be­lőle. Kócos, borotválatlan, úgy lóg rajta a nadrág, mint tehénen a gatya... A koszt­pénz jó, ha húszadikáig ki­tart. Én dolgozok, mint egy sörösló, utána megyek gé- emkázni. Nem érdemiem meg azt a napi egy-két fröcs- csöt? No és ha öt-hat, ak­kor mi van? Én keresem meg a rávalót. És még csak meg se téphetem a saját fér­jemet? — Hát, ha hagyja ma­gát. .. — Hát éppen ez az- Ele­inte nem hagyta. Olyan erős volt, mint egy bivaly. Visz- szaütött. Érted? Visszaütött nekem, a hites feleségének. Pedig akkor még nem is vol­tam igazán verekedős. El­vettem tőle a kosztpénz fe­lét és beiratkoztam egy es­ti cselgáncs tanfolyamra. Azóta tíz kilót fogyott, és reszket, ha meghallja a hangomat az ajtó előtt. Min­dig azt szoktam énekelni ha­zafelé jövet, hogy aszondja: „Minek turbékoltok búgó vadgalambok ? ...” Hová si­etsz, szomszéd, még nem me­séltem el mindent?! — Nekem ennyi is elég, drága Arankám. Gyorsan föladok egy lakáscsere hir­detést. mielőtt még az én feleségem is egyenjogúsí- taná magát. Színes televíziót is nyerhet! Idén először, Népújság Kalendárium Vásárnaptár, horoszkóp, házipatika, gasztronómia, sport, színes írások és rejtvények Az idei esztendőjubileumi év számunkra: negyven éve, hogy napilap lett megyénk sajtóorgánuma, a Népúj­ság. Ebből az alkalomból született a szerkesztőség és a kiadó elhatározása: más lapokhoz hasonlóan ka­lendáriummal kedveskedünk olvasóinknak. El is kezdtük az. 1989-es kalendárium tervezését. Elkép­zeléseink szerint — s ezzel bizonyára egyetértenek olvasó­ink is — kiadványunk megyei jellegét erősítjük. Ennek megfelelően cikkeink, írásaink zöme Heves megyéhez kap­csolódik. Terveink között szerepel például a piszkés tetői ob­szervatórium és a.szupernova-kutatás bemutatása, a híre- sen-hírhedt gyöngyösi tűzvészekről való beszámoló, emlé­kezés Károlyi Mihályra és a kápolnai földosztásra, vagy például írunk a Fazola család történetéről, a vasból készült csodákról. Bemutatjuk Egert és Gyöngyöst, a barokk váro­sait, szólunk Vidróczky Marciról, a híres mátrai betyárról. Az irodalmat olyan írók, költők képviselik, mint Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Bajza József, Petőfi Sándor, Remenyik Zsigmond, Bródy Sándor. De beve­zetjük olvasóinkat a gyógyfuvek, a házipatika, a szépség- ápolás, a kötés-horgolás, a gasztronómia rejtelmeibe, jogi tanácsokat adunk a telkek, házak eladásával, vételével kapcsolatban, s összeállításban mutatjuk be, mi szük­séges egy utazáshoz, az útlevéltől, a vámvizsgálatig min­dent beleértve. Természetesen nem hiányzik majd a kalendáriumunkból a névnapok jegyzéke, az időjárási tudnivalók, az országos vásárnaptár, költségvetési táblá­zat sem. Felelevenítjük a sportvilág, a popvilág érdekes­ségeit, közlünk gyermekösszeállítást, és nem hiány­zik a közkedvelt horoszkóp sem. A kalendáriumban rejtvényeket is közlünk, s a helyes megfejtést bekül­dőket jutalmazzuk. Az összes rejtvényt megfejtők között pedig egy hordozható színes televíziót sorsolunk fődíjként. Munkánkhoz szívesen vesszük olvasóink ötleteit is. Kérj ük, írják meg szerkesztőségünknek miről olvasnának szívesen a felsoroltakon kívül. Terveink szerint a Népújság első kalendáriuma több mint 250 oldalon az év őszén-tél elején jelenik meg, s ha sikere lesz, akkor minden évben. Ara ha­sonló lesz, mint más napilap, hetilap kalendáriu­máé. Olvasóink, valamint a közületek egyaránt elő­jegyeztethetik, mert elsősorban az ő igényeiket tud­juk kielégíteni, s számukra árkedvezményi is biztosí­tunk. Ezért kérjük, hogy a mellékelt előjegyzési lapot kivágva, postai levelezőlapra ragasztva mielőbb - küldjék el címünkre: Népújság Szerkesztősége. 3301 Eger. Pj 23. Előjegyzési lap Kéreim, hogy számomra ... db Népújság Kalendáriumot jegyezzenek elő, melyet később utánvétellel címemre megküldenek . Cím:...................................... ...................város, község ...........................................................utca, tér.....................házszám .....................irányitószám o lvasható aláírás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents