Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-14 / 88. szám
NÉPÚJSÁG« 1998. április 14.« csütörtök iny Az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének vitája megyénkben Ntgyéak pártalapnwvesetei m elmúlt héten kezdték meg m országot pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének vitáját. A párttagok felkészültén, nagy felelősséggel, a kritika és önkritika hangján mondják el véleményüket a megfogalmazott elemzésről és a tervezett feladatokról. Ax első önálló taggyűlés Az Egri XII. Sz. Általános Iskola a város egyik legfiatalabb oktatási intézménye. PártaLapszervezete a közelmúltban vált önállóvá, megelőzően az I. sz. általános iskola kommunistáival együtt alkottak egy közösséget. A 60 fős tantestületben 15 párttag dolgozik. önállóságuk óta első taggyűlésükön az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről folytattak vitát, felkészülten, felelősséggel a kisebb és a nagyabb közösségek, az ország ügyei iránt. Ezt tükrözte a többórás szenvedélyes vita, amelyben minden párttagnak volt mondanivalója. A dokumentumban megfogalmazottakkal alapvetően egyetértő, elsősorban a célokkal azonosuló vélemények mellett több bíráló megjegyzés, meggondolásra érdemes javaslat is elhangzott Helyeslik azt a munka- módszert. amely egyre inkább kezd meggyökerezni, miszerint pártunk vezető testületéi fontosabb döntések meghozatala előtt kikérik a tagság, adott esetben a párton kívüliek véleményét is, széles körű vitát kezdeményeznek. Helyeselték azt, hogy a jelenlegi kedvezőtlen helyzetet a gazdasági és társadalmi valóságunkban, kulturális életünkben meglévő feszültségeket őszintén tárja fel az anyag, s megfogalmazza azt is, hagy ezért felelősség terheli a Központi Bizottságot és végrehajtó szerveit, továbbá a kormányt és intézményeit. Felvetették azonban, hogy az általános megfogalmazáson túl szólni kell arról is, hogy milyen mértékben és módon felelősek ezek a testületek és intézmények, továbbá azt is, hogy a testületi felelősség megállapítása nem feledtetheti a személyi felelősséget, annak elemzése — ha nem is az országos pártértekezleten — elengedhetetlen. Többen tették szóvá azt, hogy a tervezet általános, sok benne a mozgalmi zsargon, több olyan gondolat is található. amelyeket már korábbi párt- határozatok is tartalmaznak. Különösen a feladatokat tartják szükségesnek egyértelműbben megfogalmazni, úgy hogy a párttagok értsék a vezető testületek szándékát azt, hogy a jelenlegi helyzeten hogyan kívánnak úrrá lenni, melyek a legfontosabb politikai, ideológiai tennivalók. Ezt azért is emelték ki, mert csak így tudják a pártalap- szervezetek, a párttagok saját munkájukat egyértelműen megszervezni, az elkötelezett cselekvőkészséget kialakítani. Egyetértenek a párton belüli választási rendszer továbbfejlesztésével, szükségesnek tartják, hogy a Párt e tekintetben is mutasson példát. Jónak tartják, hogy a kisebbségi véleménynek is fontosságot tulajdonítanak. így sok gondolat, javaslat hasznosulhat a párt számára. A választott tisztségviselők és a tagság kapcsolatát erősíteni szükséges — jegyezték meg. Pedagógus pártszervezetről lévén szó, az szinte természetes. hogy a művelődés, oktatás kérdéseit sem kerülték meg. Ennek keretében azon túl. hogy kifejezték egyetértésüket azzal, hogy a párt a művelődés és az oktatás feltételeinek javítását kiemelt politikai feladatnak tekinti, szóltak azokról a gondokról, amelyek a helyes döntések a már érvényben lévő oktatási törvény megvalósulása ellenében hatnak, és ezek között nem csak anyagi okokat említettek. Néhány talán önkényesnek tűnő kiragadott példa a tartalmas vitából. Annak sokszínűségét néhány sorban nehéz visszaadni. De talán érezhető bennük az, amit Kőhegyi Lászlóné. az alapszervezet párttitkára ösz- szefoglalójában elmondott: a vitában érződött a felelősség, a tenniakarás, a jobbító szándék, az, hogy a jövőt a szocializmus társadalmi rendszerén belül akarjuk. (verőcei) Konkrétabb módszerekkel. A Füzesabonyi Állami Gazdaság négy alapszervezete is megtartotta taggyűlését, — mi az 1-es számú vitáján vettünk részt. Szokatlan időpontot választottak az ülésre: munkakezdés előtt, reggel fél hétkor gyűltek össze a tagok, ám ez a kora reggeli frissesség érződött a taggyűlés légkörén. A vita aktív volt, a hozzászólások lényeglátóak. Berta József, az alapszervezet párttitkára tartott rövid vitaindítót, melynek leglényegesebb gondolata az volt, hogy az MSZMp XIII. kongresszusa óta ellentétes tendenciák derültek ki, ezért a határozatok következetes megvalósítása szükségessé teszi a politikai reformot. A hozzászólók az állásfoglalás-tervezet mindhárom részéhez fűztek megjegyzést. összességében hangot kaptak az egyetértő, támogató vélemények, s a megfogalmazást pontosító javaslatok. Volt, aki a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását taglaló részt általánosnak vélte, konkrét irányvonalat hiányolt. A vitából kicsendült az is, hogy részletesebben kellene iog- lalkozni a közgazdasági célokkal. melyek között olyanok is szerepelnek, amelyek már tíz éve komoly gondot jelentenek az országnak. Az alapszervezet tagsága abban egyetértett: nem volt könnyű összeállítani a tervezetet. Meggyőződésünk, hogy nincs oly bekezdés, amely ne kapna hozzászólást, s ez már a párt demokráciájának erősödését tükrözi. A hozzászólók azonosultak a célkitűzésekkel, ám több kérdőjel, s némi bizonytalanság is fölvetődött. A párt eszmei-politikai megújulásához nem éreznek konkrét módszereket. A párttagok egyike úgy fogalmazott, hogy ideológusainkat „nem illeti babér”, hiszen az ideológiai munka megújítását már jóval korábban célul kellett volna tűzni. Ellentmondást éreztek abban, hogy a tervezet kimondja: a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából fontos alapkutatások támogatását indokolt fokozni. Ezzel szemben az idén az e célra szánt pénzösszeg alaposan megcsappant. Igen találóan fogalmazott egy másik hozzászóló: „Az ország• szekere akkor halad előre, ha egy irányba toljuk." Épp ezért nagy a párt felelőssége, hogy az érdekeltségi rendszerben hathatósan változtatni tudjon, beleértve a parasztembert, a nagyüzemi munkást is. Végül érdemes lejegyeznünk: a tagok egyöntetűen helyeslik a választási rendszerrel kapcsolatban leírtakat, s bíznak abban, hogy így előbbre vihetjük a pártdemokrácia ügyét. M. M. Vállalati, munkahelyi szociálpolitika Kérdések és' gondolatok Napjainkban ii fontos és kikerülhetetlen kérdéskör, hogy miként gondoskodnak az egyes vállalatok, munkahelyek dolgozóik élet- és munkakörülményeiről. Mind nagyobb szerepet kap a szociálpolitika, amelynek erősítésében jelentős részt kell vállalniuk a helyi szakszervezeti szerveknek. Az alábbi publicisztikában a szerző saját maga teszi fel a témakör legégetőbb kérdéseit, s egyúttal adja is meg a válaszokat. Mi a szerepe a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásában a vállalati szociális ellátásnak? Jelentős és növekvő, ha a szociális célokra fordított anyagi eszközöket vesszük figyelembe. Ez a megyei székhelyű, közel 60 vállalatnál a VI. ötéves terv időszakában mintegy 3,3 milliárd forint volt, a VII. ötéves tervre 4,1 milliárd forintot irányoztak elő. Alapvető követelmény, hogy a termeléshez közvetlenül kapcsolódó ellátások kövessék a műszaki-technikai változásokat, a munkaerő-gazdálkodásban jelentke. zö. új szociálpolitikai igényeket. (Például átképzés, mun. kába járás.) A juttatásoknál a réteg- politikai és a rászorultsági elvek következetesebb érvényesítése a feladat. Így például a differenciált és szelektív segélyezés. Az üzemétkeztetésnél a dotáció megszűnése és a nyersanyag- ár emelkedése miatt bekövetkezett költségnövekedés megosztása, az üdültetésben a családos, a gyermek, és a gyógyüdülők jobb kihasználása, az elő- és utószezonban a nyugdíjasok üdültetése, rászorulóknál az üdülési segélyezés bővítése. Adottak-e ennek a feltételei, milyen változások következtek be ezeken a területeken? A jóléti (szociális), kulturális kiadásokra sajátos megoldás alakult ki. Központi normatíváig költségként, adómentesen, felette nyereségadóalapot növelő tételként, vagyis adózás mellett lehet elszámolni a ráfordításókat. Tehát a közgazdasági szabályozás a felhasználást összességében nem maximálja. hanem egy adott szint felett feltételhez, adóhoz köti. A változás, hogy a kötelezően képzett jóléti alap megszűnik, az 1987. évi alap- maradványt a nyereségtarta. Iákba kellett helyezni. Újszerű a több elemből összetevődő. úgynevezett sportnorma létrehozása, ami elkülöníti az ilyen jellegű költést a többitől, így az jobban figyelemmel kísérhető és nyomon követhető. Azonban az előző évi szinten adómentesen biztosítható a verseny. és az élsport támogatása. Az éves szociális tervezés időszakában hogyan valósulnak meg ezek a követelmények és elvek a vállalatok gyakorlatában? A jólétialap-képzés kötelező jellege ugyan megszűnt, de a 900 forint (egyedi engedéllyel ennél magasabb) fejkvótával figyelembe vett, adómentes ráfordítás lehetősége megmaradt, amivel élni lehet és szükséges is. Az ez alatti fejkvótás vállalatok 100 forinttal emelhetik az 1988. évi, egy főre jutó ráfordítást. Nem fogadható el az a gyakorlat, hogy a pénzügyi kormányzat által lehetővé tett adómentes ráfordítás más lehetőségeivel ne éljenek a vállalatok. Így például az üzemi étkeztetés rezsi- költségét át lehet vállalni, ennek ellenére, jelentős számú vállalat a rezsiköltség egy részét a dolgozókkal akarja megfizettetni. Az étkezés rezsiköltségének adómentes átvállalására és elszámolására a nyugdíjas dolgozók esetében is megvan a lehetőség. A rezsiköltség például 32 forintos ételár esetében 12,20. Ezen túlmenően, a kollektív szerződés szabályozásának a kérdése, hogy a nyersanyagköltség, vagyis példánk esetében a 19,80 forint megosztása hogyan történjen a jóléti ráfordítás terhére, illetve dolgozói hozzájárulásként. Étkezési utalvány, tikett- vagy kuponrendszer esetében pedig naponta és személyenként 15 forint átvállalására van lehetőség. A vállalatok nyereségének a csökkenése milyen hatással van a szociális ellátás alakulására? Az az érvelés nem fogadható el, hogy a nyereség- csökkenés közvetlenül kiváltja a szociális ellátás csökkenését, avagy nem teszi lehetővé a szociális ellátás fejlesztését. A közgazdasági szabályozás miatt, tervszerűen csökken a vállalatok nyeresége, azonban ezt a kisebb összegű nyereséget kevesebb elvonás terheli. Például nem kell kereseti adót fizetni. A lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatásának a fejlesztését kiemelten fontosnak tartjuk. A vállalatok jelentős része példásan támogatta eddig is a dolgozóit. Jelenleg a figyelmet a mintegy 15 százalékos lakásár-emelkedés figyelembevételére irányítjuk, valamint arra, hogy a gyakorlatban igen alacsony ösz- szegű támogatások is előfordulnak. Ezek érdemi segítséget nem jelentenek az építkezőknek. Ugyanakkor a vissza nem térítendő támogatás, rászorultsági alapon, nem vált kielégítő gyakorlattá. A dolgozók saját jóléti helyzetük javítására mit tehetnek? Alapvetően az eredményes gazdálkodás jelenti ennek a feltételnek a megteremtését, de a társadalmi összefogás erősítésére. így a kommunista műszakok bevételének igénybevételére, és más társadalmi munkára is nagy szükség van. A költségvetésből gazdálkodóknál milyen lehetőség adódik az ellátás fejlesztésére? Sajnos egyér telmű, hogy a lehetőség nem javult, a fejlesztési források csökkentése és a dologi (működési) költségek szűkítése miatt. A még takarékosabb gazdálkodással lehet ezeket a hatásokat mérsékelni. A lakásépítés, -vásárlás támogatásában, elsősorban az oktatásban és az egészségügyben dolgozók esetében, a jelenleginél többre van szükség, főképp a községi és nagyközségi tanácsoknál. Itt egyrészt a munkáltatói támogatás, másrészt a helyi támogatás növelésére gondolunk. A szakszervezeti szerveknek milyen eszközeik vannak a jóléti ellátások fejlesztésének elősegítésére? Helyzetüket nehezíti, hogy az eddig kötelező alapképzés helyébe a ráfordítás lehetősége lépett. Feladatuk a szakszervezeteknek, hogy a helyi döntéseket az ellátás fejlesztése, az igények lehetőség szerinti, magasabb szintű kielégítésének irányába vigyék. A szociális terveket a gazdasági vezetéssel egyetértésben hagyják jóvá, így a szakszervezeti bizottságoknak, bizalmitestületeknek lehetőségük és egyben kötelességük is, hogy a dolgozók valós érdekeit következetesen képviseljék, figyelembe véve a munkahelyi realitásokat is. Ugyanakkor érdemben segítsék az ellátás feltételeinek megteremté. sét. Nagy Sándor az SZMT politikai főmunkatársa Városnézés Meglepetést okozott, amikor bizonytalanul fellépett a helyi járatú buszra, aztán jó ideig esetlenül, idegenül téblábolt a kocsiban. Egyszerre próbálta keresni a jegy lyukasztót és a szabad ülést, töprengett, hogy leüljön-e vagy állva maradjon, egyáltalán pedig melyik helyet válassza a hosszú járművön. Utaztam is vele egy darabig, láttam, amint a megállókat fürkészte figyelmesen. Aztán gyalogosan találkoztunk többször is. Sétált az utcán, a piacon, boltba ment. üzletből jött. Mindig ráérősen haladt. Néha meg-megállt, johban Is körülnézett, s rácsodálkozott erre vagy arra. Hasonló azóta is, hogy először megpillantottam, észrevettem. Idős korában — ismerkedik régi lakhelyével... Immáron nyugdíjasán ugyanis több az ideje, jobban ráér. Otthon, bizonyosan nem sokat tud kezdeni magával vágyódik hát hazulról. Mindegy hogy hová, csak ki, ki a négy fal közül. Észrevehetően érdeklődőbbé tette a világ. Ahová azelőtt bokros teendői kevésbé vagy egyáltalán nem engedték, netalán csupán ellátogathatott — most kényelmesen sorra-rendre el akar jutni, s azon van, hogy hol itt, hol meg ott tovább is maradjon. Nem tartja gúzsban a kötelesség. a hivatali szabály, szokás, nincs szüksége tovább semmiféle merevségre, pózra, nyugodtan elengedheti magát. Töhh minden feltűnik így neki. Gyerekes örömmel élvezi a helység látnivalóit, szépségeit, szemügyre veszi úgyszólván a legapróbb dolgokat is, minden felfedezett változás élményt jelent a számára. Az arcára van írva: sajnálja, hogy nem előbb csábította a város, nem korábban kezdett jobban együtt élni vele. Kicsit talán szégyelli is a késlekedést, úgy érzi. hogy csupa szemrehányó tekintet fogadja késői közeledését. Neheztelnek rá a házak, a parkok, a terek padjai és sértődöttek az emberek is. akiket eddig szintén kevésbé vett észre jártáhan-keltében. Bánja, bántja, ami kimaradt eddigi éveiből. Egykettőre lehervad arcáról a derű. ha arra gondol, hogy amit elveszített a nagy rohanásban — sohasem tudja már pótolni. Legfeljebb az vigasztalhatja, hogy — nincs egyedül gondolataival. Társai is vannak, akik hasonlóan jártak. Még any- nyian csupán ilyentájt, naplemente idején jutnak a szorongató felismerésre: ezeket a különös városnézéseket jobb lett volna idejében felcserélni a természetesebb, az emberibb, mindennapi találkozásokkal. Már amennyire ez egyáltalán vigasztaló lehet... Gy. Gy. Lakossági igények kielégítésére Palánták az Egri Csillagok Tsz-böl Saját maguk értékesítik az üvegházukban termesztett palántát az Egri Csillagok Tsz kertészetében. Elsősorban a környékbeli lakosság igényeit próbálják kielégíteni. Főként paradicsommal, paprikával és uborkával foglalkoznak a fólia alatt. Az elmúlt időszakban azonban inkább a salátára volt igény, de ezeknek a követelményeknek is meg tudtak felelni. Természetesen maga a tsz is felhasználja a megmaradó palántákat. Van miből gazdálkodni, hiszen paradicsomból 17 ezer, paprikából 8 ezer, uborkából 3 ezer, salátából 100 ezer darabot termesztenek. Üjabb kezdeményezésük. hogy az egri mezőgazdasági középiskolával közösen 300 ezer káposztával foglalkoznak. Ezen kívül a magánemberek rendelkezésére is állnak, hozott magot hajtatnak.
