Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-14 / 88. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1989. április 14., csütörtök NEMZETKÖZI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Válaszolt a külügyi szóvivő A Külügyminisztériumnak a vegyi fegyverek ismételt bevetése ellen tiltakozó nyilatkozatát ismertette, s az újságírók leszereléssel kapcsolatos kérdéseire válaszolt a Külügyminisztérium szóvivője szerdán, a minisztérium Bem rakparti épületében megtartott nemzetközi saj tótájékoztatón. Tóth Tibor leszerelési kérdésekben illetékes szóvivő hangsúlyozta: a Külügyminisztérium ismét mély nyugtalanságának és aggodalmának ad hangot az iraki— iráni háború eszkalációja a védtelen polgári lakosság ellen alkalmazott megtorló akciók miatt. Különösen sajnálatosnak tartja a vegyi fegyverek ismételt bevetését, amely szöges ellentétben áll az ilyen típusú harceszközök alkalmazását tiltó, 1925. évi genfi jegyzőkönyv rendelkezéseivel. A Magyar Külügyminisztérium az ilyen jogsértő magatartást mindenkor elítélte és a jövőben is eszerint cselekszik, függetlenül attól, hogy a nemzetközi jogot és az általános humanitárius elveket megsértő akciók honnan indulnak ki.,. A nyilatkozat a továbbiakban kiemeli: a Magyar Népköztársaság mindenkor következetesen síkraszállt a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáért és felszámolásáért. 1988. februárjában a genfi leszerelési értekezleten Várkonyi Péter külügyminiszter leszögezte, hogy a Magyar Népköztársaság nem rendelkezik vegyifegyverkészlettel, sem vegyifegyver- gyártó ipari létesítménnyel. Hazánk nem folytat semmiféle vegyifegyver-kutatást. s a jövőben sem kíván vegyi fegyverek birtokába jutni. Területén más állam sem tárol ilyen típusú fegyvereket és nem folytat ilyen irányú tevékenységet. A szóvivő a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva emlékeztetett arra, hogy 1925-ben Géniben több mint száz állam írta alá a vegyi fegyverek használatának eltiltását sürgető jegyzőkönyvet, közöttük a konfliktusban érintett Irak és Irán is. A jegyzőkönyv bizonyos rendelkezéseinek értelmezésében azonban az álláspontok eltérőek, s erre hivatkozva próbálják indokolni a vegyi fegyverek alkalmazását. Az atomfegyvérmentes övezetek témakörében idén júniusban Berlinben szerveznek nemzetközi találkozót, amelyre meghívást kapott a magyar kormány is. Tóth Tibor tájékoztatása szerint a tanácskozás gondolatát magyar részről támogatják. Ennek megfelelően támogatják továbbá magyar részről, hogy az NDK fővárosában széles alapon, állami, kormány-, párt-, társadalmi, szakszervezeti, vallási és békemozgalmi erők részvételével sor kerüljön a találkozóra. Az úgynevezett Jakes- tervvel kapcsolatos magyar vélemény iránt érdeklődő kérdésre válaszolva a szóvivő kifejtette: Magyarország támogatja a két szövetségi rendszert elválasztó vonal mentén, a bizalom, az együttműködés és a jószomszédság érdekében létrehozandó övezet kialakítását célzó csehszlovák tervet. Ez a kezdeményezés jól illeszkedik a Varsói Szerződés tagállamai közös indítványai sorába, kapcsolódik az egyes tagállamok által kü- lön-külön előterjesztett javaslatokhoz. Szóvivői botrány A Fehér Házhoz akkreditált tudósítók egy része derültséggel, másik része viszont felháborodással fogadta a nagy leleplezést: Reagan jó néhány „nagy mondása” sohasem hangzott el, azokat volt szóvivője, Larry Speakes találta ki és terjesztette főnöke bölcsességeként az újságíróknak. Speakes. aki a Fehér Házat otthagyva egy nagy tőzsdevállalat propagandaigazgatója lett, most megjelenő emlékirataiban számolt be erről — s külön nyilatkozott az ügyről a The Washington Postnak is. A volt szóvivő meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozta utódát. Mariin Fitzwatert; az elnök sajtómegbízottja felháborodottan bírálta elfxljét, s kijelentette, ő bizony sohasem vállalkozna ilyesmire. Speakes szabadszájú emlékiratai a kiszivárogtatások alapján mar eddig is nagy visszhangot keltettek. Kijelentette például, hogy Reagan felkészítése — meglehetősen ritka — sajtókonferenciáira „a kerék újrafelfedezésével volt egyenlő”. Nem kímélte az elnök feleségét és jó néhány munkatársát sem, s George Bush alelnökről úgy vélekedett, hogy neki sohasincs önálló véleménye. Tanácskoznak a szakértők Szerdán kezdte meg tárgyalásait amerikai partnereivel az a szovjet szakértői küldöttség amely Washingtonba érkezett. A delegáció feladata, hogy a közepes ható- távolságú és a hadműveletiharcászati rakéták felszámolásáról tavaly decemberben aláírt szovjet—amerikai megállapodás betartásának ellenőrzését szolgáló helyszíni megfigyeléseiről tárgyaljon. A tervek szerint szombatig tartó megbeszéléseken a két fél küldöttségei, amelyeket Vlagyimir Medve- gyev tábornok és Roland La- joie dandártábarnak vezet, elsősorban technikai részleteket vitatnak meg: így például az ellenőrző személyzet szálláshelyének, az ellenőrzéshez szükséges berendezések szállításának kérdését. Arról is megállapodnak, milyen hívójeleket használjanak a helyszíni szemlét végző személyeket szállító repülőgépek a másik fél légterében. Az izraeli hatóságok által az előző napon Dél-Libanonba deportált nyolc palesztin egyikének szülei április 12-én, a ciszjordánlal Beita faluban, az izraeli hadsereg által lerombolt házuk romjainál felállított sátruk mellett (Népújság-telefotó —MTI Külföldi Képszerkesztőség) Gépeltérítés: a terror láncolata Amikor Mark Appleby, egy brit nyomdavállalat ügynöke, 1983. decemberben kuvaiti robbantásokról olvasott az újságban — ha olvasta egyáltalán —, bizonyára nem sejtette, hogy négy és fél év múlva, e távoli események következményeibe kis híján beleőszül. A múlthéten még Thaiföldön nyaralt nővérével, majd hazatérőben, Bangkokban felszállt a kuvaiti légitársaság Boeing—747-es gépére. A gépet terroristák kerítették hatalmukba, és a rémítő kaland azóta is tart. Előbb Iránban, majd a ciprusi Larnacán szálltak le, most már Algírban vannak. Hét, arabul beszélő fegyveres profi terrorista sok utast szabadon engedett, de kettőt már megölt. A terroristák nem most kezdték háborújukat a kuvaiti emírség ellen. 1983 decemberben hat pokolgép robbant a kuvaiti fővárosban, öten meghaltak, 61 ember megsebesült. A robbanószer- kezeteket az amerikai és a francia követségnél, valamint egy villanyerőműnél és a repülőtéren helyezték el. A véres tettet az Iszlám Szent Háború nevű szervezet vállalta magára. Ennek tagjai iraki és kuvaiti síiták, az iszlámnak ahhoz az arab világban kisebbségi, évszázadokon át elnyomott irányzatához tartoznak, amely Iránban viszont többségi és ma az államot uralja. Az említett terrorszervezet az iráni iszlám forradalmat tartja példaképének, és azzal dicsekszik. hogy Irán támogatja törevéseiket. A kuvaiti hatóságok is iráni támogatásra gyanakodtak, és a szervezethez tartozás, illetve a merényletben való részvétel vádjával, szigorú börtönbüntetésre ítéltek 17 síitát. Az ő szabadon engedésüket követelik a géprablók most. Az első gépeltérítés ezután 1984-beh történt. A terroristák hatalmukba kerítettek egy kuvaiti gépet, és a te- heráni repülőtéren szálltak le vele. 17 társuk elengedését követelték és megöltek két amerikai utast. Végül az iráni hatóságok ártalmatlanná tették őket, de a gépet csak 1986. májusban adták vissza Kuvaitnak. 1984 elején 600 iránit kiutasítottak Kuvaitból. 1985 májusában az Iszlám Szent Háború szervezet emberei Libanonból jelentkeztek: hat, ott elfogott amerikai és francia túszért cserébe, követelték a 17-ek szabadon bocsátását. A kuvaiti kormány akkor az iráni vezetéssel próbált tárgyalni és készséget mutatott engedményekre. ha Irán beszüntetné a terrorszervezet támogatását. Irán azonban erre nem volt hajlandó; pontosabban cáfolta, hogy befolyása lenne a szervezetre. Így a tárgyalások nem vezettek semmilyen eredményre. Most a szervezet ismét a libanoni francia és amerikai túszok megölésével fenyegetőzik, ha a géprablóknak bántódásuk esnék. Tíz nappal később, az Iszlám Hangja szervezet — az Iszlám Szent Háború egyik ága — egy iraki tagja robbanószerrel megrakott autóval, merényletet kísérelt meg a kuvaiti uralkodó ellen. Az emír sértetlen maradt. Kuvait és Irán viszonya egyre romlott, és azóta is robbannak a pokolgépek. 1985. júniusban két pokolgép 11 ember életét oltotta ki a kuvaiti fővárosban. Folytatódott az irániak kiutasítása, immár tízezres nagyságrendben. Egy évvel később, a legfontosabb kuvaiti olajfinomítót rongálta meg robbantás. Ezt az „Arab Forradalmárok Csoportja” vállalta magára. Tavaly januárban, májusban és júliusban, három pokolgépes merénylet történt Ku- vaitban egy olajfinomítóban, egy utazási irodában és egy bevásárlóközpontban. Jelentős károk keletkeztek, hárman meghaltak. Ezeket egy „Mohamed Próféta Kuvaiti Erői” nevű szervezet vállalta. Az emír elleni merénylet szervezésével gyanúsítottakat 1986. júliusban sikerült elfogni. A későbbi merényletek gyanúsítottjaival együtt tárgyalták ügyüket, s tavaly júniusban közülük hat kuvaiti síitát halálra ítéltek. Az ítéletet azóta sem hajtották végre. A mostani géprablás közben folytatott tárgyalásokon állítólag felmerült, hogy ítéletüket börtönbüntetésre enyhítik. Kétségtelen, hogy Iránnak Kuvait sok fájdalmat okozott az utóbbi években. A leggazdagabb olajsejkség, Szaúd-Arábiával együtt, eddig legalább 30 milliárd dollár készpénztámogatást nyújtott, és napi 300 ezer hordó olajexport jövedelmét adta át Iraknak, amellyel Irán 1980 óta háborúban áll. Az iráni hadsereg tengeri és légi tá mad ás okkal már többször megpróbálta elijeszteni az ilyen támogatástól a kis területű szerény népességű Kuvaitot — mindhiába. Kuvait kikötői Irak ellátását szolgálják. A kereskedelmi hajói elleni támadásokat Kuvait tavaly óta úgy védi ki. hogy olajszállítókat bérelt a Szovjetuniótól, sajátjai közül 11-et pedig amerikai zászló alá helyezett. Támogatja-e Irán az Iszlám Szent háború terroristáit? — A teljes igazságot senki sem tudja. Az többé-ke- vésbé világos, hogy ha nyíltan támogatná őket, ez még inkább növelné az iráni rendszer nemzetközi elszigeteltségét. 1984-ben, maguk az iráni katonák tették ártalmatlanná a géprablókat, és az iráni hatóságok most is mindent megtettek, hogy a gép legalábbis mielőbb elhagyja Iránt. Más kérdés, hogy a teheráni hatóságok nem zárkóztak el attól, hogy nyilvánosságra hozzák a géprablók közleményeit, amelyekben azok „imperialista- bérencként” szidalmazták Kuvaitot. Mészáros György —( Külpolitikai kommentárunk Afganisztán — Moszkvából nézve Mihail Gorbacsov és Nadzsibullah múlt heti taskenti találkozója óta a szovjet fővárosban mée inkább a figyelem középpontjába került az afganisztáni válság rendezését célzó folyamat első szakaszának közeli lezárása. Szovjet külügyi tisztségviselők, sajtóelemzések foglalkoznak a csütörtökre bejelentett genfi aláírással, az azt lehetővé tevő diplomáciai erőfeszítésekkel, s a megállapodás nyomán kibontakozó új folyamatok várható alakulásával. Ismeretes, hogy Eduard Sevardnadze a múlt hét elején Kalbulban tárgyalt két napig, s ezt követte a két ország vezetőinek taskenti találkozója. Ezen az SZKP KB főtitkára és az afgán államfő áttekintette a kialakult helyzetet, közösen keresett választ a menet közben felmerült újabb kérdésekre. Kedden Julij Voroncov, a külügyminiszter első helyettese a szocialista országok nagyköveteit. Vagyim Perfil- jev külügyi szóvivő pedig a Moszkvában dolgozó újságírókat tájékoztatta a legújabb fejleményekről. A szovjet csapatok kivonásának menetrendjéről az már eddig is ismert volt, hogy a május 15-től augusztus 15-ig tartó első szakaszban a tervek szerint a szovjet csapatok felét vonnák ki Afganisztánból. Az MTI tudósítójának értesülései szerint a kivonulás körzetenként bonyolódik majd le, úgy, hogy az egyes területeken ne alakuljon ki katonai, politikai vákuum. Az első egységeket azokról a területekről vonják ki. amelyeken már megteremtették a kellő stabilitást, a kormányhű erők és a hozzájuk csatlakozott korábbi ellenállók képes°k megőrizni a rendet, a nyugalmat. A kivonulás után a helyzet kialakításakor feltétlenül hatni fognak az évtizedes hagyományok, amelyeknek alapja — még a királyság idejéből —, hogy az országban sosem volt erős, egységes központi hatalom. Ami azt a korábbi követelést illeti, hogy az aláírás előtt hozzanak létre Afganisztánban egy átmeneti kormányt, ez lekerült a napirendről. Ebben — mint moszkvai források emlékeztetnek rá — a pakisztáni fél engedett, feladta korábbi ragaszkodását. Az aláírás előtt álló utolsó akadályok egyike volt a fegyverszállítások kérdése. Ez ügyben az egyik dokumentum. amelyet Afganisztán és Pakisztán kéDviselő; írnak alá, tartalmazza a külső fegyverszállítmányok továbbításának tilalmát is. A garantáló hatalmak, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által aláírt okmányban közvetlenül nem lesz szó e kérdésről. Ha azonban Pakisztán kötelezettséget vállal arra. hoav területén nem mehet keresztül fegyver az ellenállókhoz akkor az amerikai fegyverek a jövőben nem juthatnak el hozzájuk Más úton ugyanis, mint Pakisztán területén keresztül, nem lehet e fegyvereket az ellenállókhoz eljuttatni, csak ha Pakisztán megsértené a dokumentumban vállalt kötelezettséget. Diplomáciai körökben, rámutatnak arra, hogy április 14-én, a dokumentumok aláírásával lezárul egy szakasz, az egyezmények előkészítésének és aláírásának szakasza, s ezáltal megkezdődhet az afgán belső helyzet rendezésének második szakasza, a végrehajtás. E folyamat hosz- szúnak és bonyodalmasnak ígérkezik. Szántó András Nyitás Albániában A görög sajtó értesülései szerint csütörtökön hivatalos látogatásra Athénba várják Reis Malile albán külügyminisztert. E látogatás nem az egyetlen jele Albánia külpolitikai nyitásának, amely egyelőre főként balkáni tőkés szomszédainak szól. Az athéni lapok úgy tudják, hogy Maliié mindenekelőtt Karolosz Papuliasz külügyminiszterrel tárgyal majd — akinek múlt novemberi látogatását viszonozza —, de fogadja őt Hrisztosz Szarcetakisz elnök és And- reasz Papandreu miniszter- elnök is. Malile várhatóan megújítja a Papandreunak szóló hivatalos tiranai meghívást. Albánia balkánpolitikájának erőteljes aktivizálódása most már nem csak a térség külügyminisztereinek belgrádi találkozóján tapasztalt, a vártnál is pozitívabb albán szereplésen mérhető le. Mintegy két hete Törökországban járt egy albán parlamenti küldöttség Rita Markónak. a Népi Gyűlés Elnöksége alelnökének vezetésével. Görögországgal, amelynek az albán külügyminiszter most a vendége lesz, még melegebb Albánia viszonya. Az ország vezetői hálásak a gesztusért, hogy Papandreu miniszterelnök egy tollvonással megszüntette a hadiállapotot, amely a két ország viszonyában de jure tavalyig fennállott. Mubarak—Kadhafi találkozót Hoszni Mubarak egyiptomi elnök elfogadta Moamer el-, Kadhafi líbiai vezető javaslatát, hogy találkozzanak a két ország határán vagy pedig Jugoszláviában. A hírt maga Mubarak jelentette be, ám azt nem közölte, hogy mikor kerülne sor a találkozóra. Amennyiben a két államférfi csakugyan találkozik egymással, az a legkomolyabb kísérlet lehetne a.'16 éve feszült egyiptomi—líbiai viszony megjavítására. jei. >m A Debreceni Agrártudományi Egyetemi Tangazdaság 1988. április 11-től nagyüzemek és kistermelők , j részére fémzárolt, NKPX—39 VETÖMAGkukorica-értékesítési akciót hirdet KEDVEZMÉNYES ÁRON! Mezőgazdasági nagyüzemek részére kedvező fizetési feltételt is biztosítunk. Érdeklődni lehet: a DATE Tangazdaság vetőmagüzemében, DEBRECEN. Telefon: 19-688, 10-582. — Telex: 72-635.
