Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 78. szám ÁRA: 1988. április 1., péntek 1,80 FORINT Mostanság mindenki, vagy szinte majdnem min­denki világrengető nagy dolgokról beszél. Minden­nap terítékre kerülő téma a reform, a glasznoszty, a peresztrojka, hogy csak a lépten-nyomon emlegetet- teket hozzarh. fel. Ezek után teljesen érthető, hogy­ha valaki úgymond mind­annyiunk számára fontos kérdésben keresi az új­ságírót, akkor az csak ilyesmikre gondolhat. így voltam ezzel jóma­gam is, amikor egy idős, falun élő férfival beszéltem meg találkozót. Már előre azon morfondíroztam, va­jon mi lehet az, ami miatt ez az illető feltétlen szót akar váltani velem. Csak mellékesen jegyzem meg. hogy nagyon szere­tem az ilyen diskurzusokat, hiszen a korosabbak zöme nagy életbölcselettel ren­delkezik. s általában leír­hatatlan tisztaságot sugá­roz személyiségük. Summa summárum: ta­lálkoztam a 73 éves em­berrel, s rendkívül megle­pett, amikor bejelentette, hogy ez a mindannyiunk számára fontos kérdés nem más. mint a madárdal ki­halása. s emiatt szeretne panaszt emelni. Ugyanis egyre kevesebbszer zeng a pacsirta hangja a határ­ban. Amint fejtegette, mind­ennek oka a környezet- szennyezés, a szántóföld túlzott műtrágyázása. Kis dolog ez a madár­fütty — tette hozzá, — de higgyük el, az ilyen apró ügyektől messzire vezetnek a szálak. Nem kell ahhoz nagy bölcsesség, hogy el­jussunk tőlük a bonyolul­tabb összefüggésekig. Ugyanis a madárfütty ha­lála mögött többek között ott van a természet ész nélküli leigázása, birtokba vétele, a föld minden áron való kiszipolyozása. Hosz- szú éveken keresztül a me­zőgazdasági szakemberek mással sem törődtek, mint hogy a termésátlagot mű­trágyázással javítsák föl Vajon ki gondolt akkor en­nek hátrányaira? S a hat­vanas, hetvenes években a terebélyesedő motorizáció idején eszébe jutott-e va­lakinek. hogy az autók sza­porodásának élőbb-utobb káros hatásai is .lesznek, mi több ezek előbb vagy utóbb majd az ember lé­tét is veszélyeztetik?! Mert­hogy egyre kevesebb az olyan zug, ahol friss leve­gőt szippanthatunk, az olyan erdei forrás, amely­nek vizéből ihatunk. Okfejtése elfogadható, s valóban a madárfütty el­tűnése csupán a jéghegy csúcsa. Felhívja mindany- nyiunk figyelmét arra, hogy az eddiginél jobban kell kímélni a természetet. Nem­csak azért, hogy egy él­ménnyel ne legyünk sze­gényebbek (hiszen rigók és kakukkok nélkül nagyon sokan eléldegélnének), ha­nem azért is, mert az ilyen jellegű hanyagság, a má­nak élés, az előrelátás hi­ánya ,mindannyiunk létét veszélyezteti. Homa János A TAVALYI ÁRUFORGALOMBÓL: 19,7 MILLIÁRDOS BEVÉTEL - IDEI CÉL: AZ ELLÁTÁS SZÍNVONALÁNAK MEGŐRZÉSE - ELEGENDŐ TERMÉK HÚSVÉTRA Nagyító alatt megyénk kereskedelme Az utóbbi időben egyre érzékenyebben reagálunk a kereskedelmi ellátás színvonalára, a termékek minő­ségére és a fogyasztói árak alakulására. A Hazafias Népfront megyei elnöksége felkérésére a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya nemrégiben összegezte szőkébb hazánk elmúlt évi tapasztalatait, az idei év­re szóló elképzeléseket. Az adatok szerint az 1987-es kiskereskedelmi áruforgalomból származó bevétel meghaladta a 19,7 milliárd forintot. Ez részben az ár­változások, valamint az azt megelőző erőteljesebb ke­reslet következménye. Az év második felétől különö­sen megélénkült a forgalom, elsősorban a tartós fo­gyasztási cikkek, a tüzelő- és építőanyagok iránti ér­deklődés fokozódott. Az élelmiszerpiacon vi­szonylag kiegyensúlyozott kínálatot biztosítottak ke­reskedőink. A tőkehús-érté­kesítés körülményei a kiste­lepülések rekonstrukciós programjának megvalósulása következtében fejlődtek. A sütőipari termékek vá­lasztéka tovább bővült, ugyanakkor a szállítás sok esetben még mindig késett. Ugyanez vonatkozik a tej­ipari termékekre. A fogyasztói érdekvédel­mi munka 'keretében a Ke­reskedelmi Felügyelőség tavaly 869 hálózati és 14 vállalati, szövetkezeti köz­ponti ellenőrzést végzett. Ezeket közel 30 százalékos arányban követte szankcio­nálás: főként pénzbírság és figyelmeztetés formájában. A megyében kiszabott pénz­bírságok összege meghalad­ta a 440 ezer forintot. A bejelentések zöme az ár­problémákhoz, s a minőség­hez kapcsolódott. A községekben folytató­dott a kereskedelmi hálózat bővítése. Ennek következté­ben új ABC-kisáruház nyílt Átányban, Petőfibányán, Pélyen, élelmiszerbolt épült Visontán és Zagyvaszántón. Tavaly összességében 20 üz­let rekonstrukciójára került sor. Idén hét üzlet korsze­rűsítése szerepel a terv­ben, három településen (Er­dőkövesd, Galyatető, He- vesvezekény) pedig új áru­sítóhelyet létesítenek. Sajnálatos, hogy a keres­kedelemben dolgozók béré­nek javítását központilag nem sikerült megoldani, a vállalatok, szövetkezetek pedig saját erejükből erre nem képesek. A szakmában a fizikai dolgozók átlagke­resete tavaly 4750 forint volt, ami azt jelenti, hogy a más ágazatokihoz viszonyí­tott elmaradás nem csök­kent. Idén az árak növekedését a tavalyi nagyarányú felvá­sárlásokat figyelembe véve a kereslet és a forgalom dif­ferenciált mérséklődésével lehet számolni. A bizonyta­lansági tényezők ellenére, megyénkben is fő törekvés az élelmiszer-kínálat szín­vonalának megtartása. Az év első hónapjainak tapasz­talatai szerint változatlanul nagy az igény az iparcikk szakmában a tartós fogyasz­tási cikkek és az építőanya­gok iránt. Mivel azonban az elmúlt év végi készletek ki­merültek, s az idei szállítá­sok akadozva indultak, a kereslet egy hányada kielé­gítetlen maradt. A kereskedelemben az idei legfontosabb feladat az ellá­tási színvonal megtartása, úgy, hogy az árukínálatot igyekszenek az alacsony jö­vedelműek és a nagycsalá­dosok pénztárcájához is igazítani. Nagyobb figyelmet fordítanak továbbá a piac­felügyeleti tevékenységre, s azokra a szakmákra, ame­lyekben a fogyasztók meg­károsítása az átlagosnál gyakoribb. A közelgő húsvéti ünnep­re a jelzések szerint a lehe­tőségekhez képest felkészült a kereskedelem. A tej, tej­termék, kenyér és alapvető élelmiszer-ellátás igazodik az igényekhez. A füstölt húsáruk közül a húsipar csülökből nem tudja kielégí­teni az üzletek rendelését, füstölt fejet és körmöt kor­látozott mennyiségben tud­nak biztosítani. Az édessé­gekből (tojásdrazsé, díszdo­boz, csokinyuszi) több lesz, mint az elmúlt évben. Az ünnep előtti pénteken és szombaton a tej-, a sü­tő- és a húsipari vállalatok, és a kereskedelmi szerveze­tek központjai ügyeletet tar­tanak. Húsvéti nyulak Hortról... Új-zélandi nyulak (Fotó: Szabó Sándor) Tóth István maga készíti a nyúl- ketreceket Horton régóta hagyományai van­nak a nyúltenyésztésnck. Tóth Ist­ván, a Szolnoki Mezőgép dolgozója, főképpen törzskönyvezett fehér kali­forniai és új-zélandi húsnyúlfajtákat tenyészt. Az idén ezer darab leadá­sát tervezi, amely a családnak jól jövedelmező fizetéskiegészítést biz­tosít. A tapsifülesek az NSZK-ba. Olaszországba, Svájcba és Svédor­szágba „utaznak” majd. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Tegnap, március 31-én, ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, valamint a meghívott vendége­ket — közöttük Knopp Andrást, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesét — Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. A pártbizottság tagjait Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta a Központi Bizottság 1988. március 23-i üléséről. Ezt követően „Jelen­tés az értelmiség helyéről, szerepéről a megye társadal­mi, gazdasági, politikai életében” című jelentést tárgyalta meg és vitatta meg a testület. Az írásos dokumentumhoz a végrehajtó bizottság megbízásából Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az írásban és szóban előterjesztett jelentést a felszólalásokkal kiegészít­ve — amelyekre Kiss Sándor adott választ — a pártbizott­ság egyhangúlag elfogadta. (A napirend részletes ismerteté­se lapunk 3. oldalán olvasható.) Ezt követően Virág Károly előterjesztésében, a pártbizott­ság egyhangúlag elfogadta azokat a javaslatokat, amelyek a megyei pártbizottság és munkabizottságai, valamint a- fe­gyelmi bizottság 1988. évi munkatervére, és az 1985. no­vember 14-én elfogadott hatásköri lista módosítására készült. Végezetül a pártbizottság tájékoztatót hallgatott meg a vég­rehajtó bizottságnak a két pártbizottsági ülése között vég­zett munkájáról. Újságírók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a tömegkommunikáció dolgo­zóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a Központi Bizottság tit­kára. Lakatos Ernő az MSZMP agitációs és propa- gandaosztályának vezetője, valamint az állami, a társa­dalmi és tömegszervezetek több vezető képviselője. Bányász Rezső kormány- biztos köszöntötte a kitünte­tetteket és az ünnepség va­lamennyi résztvevőjét. Ünnepi beszédének befe­jeztével Bányász Rezső át­adta a kitüntetéseket. Az El­nöki Tanács a Magyar Nép- köztársaság Aranykoszorúk­kal Díszített Csillagrendjé­vel tüntette ki Rónai Mihály András írót. újságírót, a Ma­gyar Népköztársaság Csillag- rendjével Bozó Lászlót. a Magyar Rádió igazgató-fő­rendezőjét. Az Április Ne­gyediké Érdemrendet öten vehették át. A Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetésben négyen részesül­tek.. az ezüst fokozatot nyol­cán, a bronz fokozatot pedig tizennégyen vették át. Rózsa Ferenc-díjat kapott Aczél Endre, a TV-Híradó főszerkesztője, Benedek Ist­ván Gábor, a Népszabadság rovatvezető-helyettese. Bür­get Lajos, a Kelet-Magyar- ország főmunkatársa, Mes­ter Ákos, a Magyar Rádió Politikai Adások Főszerkesz­tőségének vezető szerkesztő­je, Novotny Zoltán, a Magyar Rádió sportosztályának ve­zetője, R. Székely Julianna, az Üi Tükör főmunkatársa és Ritter Aladár, az Esti Hír­lap nyugalmazott újságírója. A Szocialista Újságírásért kitüntetést tízen vehették át. Kiváló Munkáért kitüntetés­ben pedig kilencvennégyen részesültek. Kritikus, előremutató zárszámadások A Teszöv küldöttközgyűlése Egerben Mint lapunkban is több helyszíni tudósításban beszámoltunk róla, az elmúlt hetekben tartották szűkebb hazánkban is a termelőszövetkezetek és a társulások zárszámadó, illetve terv­tárgyaló köz-, illetve küldöttgyűléseit. Ezek jó politikai lég­körben, megfelelő előkészítést követően zajlottak le. Ezt ál­lapította meg csütörtökön délelőtt Egerben, a Teszöv kül­döttközgyűlése. Ennek munkájában részt vett Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője is. z\, ncwívcvu&ei uruiyus ouu~ dor, a szövetségelnök helyet­tese köszöntötte, majd Sram- kó László, a Teszöv titkára összegezte a zárszámadások tapasztalatait. Elmondta, hogy az 1987-es gazdasági év le­zárásának előkészítését szö­vetkezeteink, társulásaink a korábban szokásostól eltérő feladatok megoldásával vé­gezték. Az esztendő végére kerültek előtérbe olyan fel­adatok, mint az ár- és adó­reform bevezetését megelőző jogszabályok megismertetése, a tervfeladatok elkészítése. Ezeket összességében a kö­zös gazdaságok megfelelően oldották meg. Sramkó László kiemelte, hogy 1987-ről 54 termelőszö­vetkezet és négy társulás ké­szített zárszámadást. Negy­ven gazdaságban közgyűlé­sen, 14-ben pedig küldött- gyűlésen. vitatták meg az eredményeket, kritikusan ele­mezték a tapasztalatokat. Több helyen kialakult az a helyes gyakorlat is, hogy a beszámolóban csak a legfon­tosabb számadatokat ismer­tették. részleteiben pedig a gazdaságok helyzetéről meg. felelő információt nyújtó, írásos anyagokat bocsátottak előzetesen a tagság rendel­kezésére. Ez is elősegítette a demokrácia erősítését, a tagság pontosabb tájékozta­tását, az alkotó vitát. A leg­több helyen érintették az ágazatok teljesítményét, be­számoltak a tagságról való gondoskodás lehetőségeiről is. A hozzászólásokból ki­tűnt, hogy a nagyüzemek ve­zetése és a tagok reálisan látják a népgazdaság helyze­tét. ezzel összefüggésben az üzemeket befolyásoló szabá­lyozókat. Sokféle javaslat, vélemény hangzott el a mun­kaszervezés, a feltételek ja­vítására, a takarékosabb in­tézkedésekre. Az előterjesztést követően vitára került sor. Felszólalt Kormos Zoltán, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának munkatársa is. Köszönetét mondott a nagyüzemek múlt évi helytállásáért, miután a szövetkezetek a legnagyobb nyereséget érték el, több mint 840 millió forintot! Ráirá­nyította azonban a figyelmet az egyes gazdaságok közötti, eltérő eredményekre is. Apróságok

Next

/
Thumbnails
Contents