Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KINCSÜNK AZ EGÉSZSÉG Hz életmód-változtatás lehetőségei a falvakban Ha ismeretlenül megérkezünk egy faluba — még manap­ság is így van ez — a település centrumát keresve első tájékozódási pontunk az italbolt. Sajnos a hazai községek többségében ezek a helyek kevéssé kulturáltak, mégis bi­zonyos rétegek számára a közösségi élet egyetlen színte­rei. Konkurenciára van szükség. Kulturált, lehetőleg al­koholmentes helyekre, ahol idősek, fiatalok együtt szó­rakozhatnak. A művelődési otthonok, klubkönyvtárak a települések egyharmadában nem alkalmasak erre a fel­adatra. Ahhoz, hogy az egészségmegőrzés hosszú távú kormányprogramját megvalósíthassuk, meg kell teremteni a lehetőségeket, elsődlegesen a tárgyi feltételeket... Széthúzás A napokban olvastam el Vukovics Sebőnek, az 1848 —49-es magyar polgári for­radalom és szabadságharc jelentős alakjának az 1849- es esztendőre vonatkozó visszaemlékezéseit. Nos, a könyv nem csupán érde­kesnek bizonyult, hanem bizonyos értelemben meg­lepő is volt. Kiderült ugyanis, hogy a hadban ál­ló magyar seregek vezeté­sében mennyi-mennyi sze­mélyes ellentét, torzsalko­dás hátráltatta a harc eredményességét: elég csak utalni Damjanich és Vé- csey, Görgey és Kossuth, Damjanich és Vetter, Guyon és Lenkey, Perczel és Gör­gey, továbbá Görgey és Mészáros Lázár folytono­san dúló „magánháborújá­ra”. Dőreség lenne persze azt állítani, hogy ezen per­patvarkodások kiküszöbö­lésével győztesként kerül­tünk volna ki a csatákból. Az azonban nagyon való­színű, hogy ez a tényező nem használt túlzottan az ügynek, sőt — fogalmaz­hatunk talán úgy is — igencsak hátráltatta az egy­séges szemléletmódot. ez­által pedig a konkrét cse­lekvést is. Nem újkeletű magatar­tásformáról van itt szó, hiszen íróink, költőink mű- veikben századokon át fi­gyelmeztettek bennünket e jellemző káros tulajdon­ságunk számottevő veszé­lyeire. Szavaik azonban nem túlságosan nagy ha- j tást értek el, mert ma sem dicsekedhetünk azzal, hogy e jellembeli fogyató- kosságunk már réges-régen a múlté. Miért lettünk-va- gyunk ilyenek? Nehéz len­ne erre a kérdésre megfe­lelni még azoknak a szak­embereknek is, akik e té­mával esetlegesen beha­tóbban foglalkoztak. Annyira naiv persze nem vagyok, hogy abban re- | ménykedjek, egyszer csak eljön az az időszak, ami­kor mindnyájan — kivé­tel nélkül — egymás keb­lére borulunk majd. s nyo­ma sem lesz a konfliktu­soknak. Abban viszont fel­tétlenül bizakodom, hogy lesznek olyan periódusok, amelyekben — a közös ügy érdekében — félretesszük mindennapi viszályainkat. Ezzel az álláspontommal nem alaptalan optimizmust árulok el, annál is inkább, mivel történelmünk során már jó néhányszor tanúi lehettünk annak, hogy ide- ig-óráig valamennyien egy irányba húztuk az ország „szekerét”. Ez utóbbi dolognak kü­lönösképpen akkor van je- lentősége, amikor koránt­sem megy úgy minden, mint ahogyan azt szeret­nénk. A bajból mindenkor roppant nehéz kilábalni... Hát* még akkor, amikor nem kizárólag erre a fel­adatra koncentrálunk, ha­nem arra figyelünk, hogy vajon melyik irányból vár­hatjuk a következő táma­dást. Mostanság sem vagyunk könnyű helyzetben. Renge­teg energiát, erőt követel­nek majd a következő esz­tendők. Ha ezeket össze­fogjuk, juthatunk valami­re. Ha szétforgácsoljuk, aligha .. . Sárhegyi István ____________________I A z Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének bizalmi tisztségviselői, több mint fél­száz helységben vizsgálták ehhez a lehetőségeket az el­múlt esztendőben, jelenleg pedig a közművelődés me­gyei szakemberei folytatnak hasonló vizsgálódásokat. Kevesebb kocsmát! A felmérések szerint a községek nagy részében két- három italbolt van, részint szerződéses üzemben vagy magántulajdonban. Emel­lett még az élelmiszerbol­tokban is könnyen hozzá­férhető az alkohol, s úgy­nevezett zugkimérők is mű­ködnek. Gyakori, hogy az iskolától, sportpályától, or­vosi rendelőtől néhány mé­terre már megközelíthetők ezek a helyek. A délelőtt kilenc óra előtti szesztila­lom betartása sem min­denütt következetes. Követ­kezetesebben kellene ezt el­lenőrizni, s még mindig szükség van egyes munka­helyeken a rendszeres szon­dázásra. Nehéz visszaszorítani az alkoholizmust — állapítják meg a szakszervezeti aktí­vák, s hozzáteszik — külö­nösen a fiatalok megmen­A gyorsan fejlődő Japán jelentős élelmiszer-vásárló a világon. Ezért már hagyo­mánya van, hogy minden év tavaszán a távol-keleti or­szág fővárosában, Tokióban rendezik meg azt a nagy­szabású nemzetközi élelmi­szeripari kiállítást, amely méltán reprezentálja az ex­portőr országok kínálatát. Ezen részt vesznek a világ élvonalához tartozó külön­böző gyártó cégek, kereske­dőházak széles választékuk­kal, bemutatva azokat a ter­mékeket, amelyeket eladni kívánnak. A Hungexpo szervezésé­ben ezúttal három magyar cég vesz részt. A Monimpex Külkereskedelmi Vállalat bo­rokkal. égetett szeszes ita­lokkal, paprikával és más fűszerekkel, továbbá csoko­ládéval és mézzel van jelen. tésére kell nagyobb figyel­met fordítani. Idejekorán megelőzni a „betegség” ki­alakulását. Többek között hatékonyabb intézkedések­kel: például javasolják, hogy az italozás miatti bal­esetnél a vétkeseket azon­nal el kell bocsátani mun­kahelyükről. A piszkos, le­romlott állapotú presszó­kat, kiméréséket pedig be kell zárni. Mit tehet a közművelődés? Sokat tehetne^ a közmű­velődés az életmód megvál­toztatásában. Közvetlenül is. mégpedig egészségnevelő- felvilágosító előadások szer­vezésével. filmvetítésekkel, ankétokkal. De úgy is, h°QV „elcsábítja" a legveszélyez­tetettebb rétegeket a kocs­mákból, más hasznosabb szórakozási formák megte­remtésével, kulturált kör­nyezet. megteremtésével ön­tevékeny művelődő közös­ségek támogatásával. Mi az akadálya ennek? A kistelepülések több mint egyharmadában — a jelen­legi helyzet szerint — a mű­velődési házak, klubkönyv­tárak állaga leromlott, be­A Hungarovin Borgazdasági Kombinát különféle borokat és pezsgőket állít ki, míg az Egervin Borgazdasági Kombinát ugyancsak repre­zentatív termékeit vitte el Tokióba. A Magyarországot képviselők 45 négyzetméter­nyi területen kínálják por­tékáikat. A Hoteres Footex Japan ’88 kiállítást ünnepé­lyes keretek között tegnap nyitották meg és március 12-én, pénteken zárul. Az Egervint Váradi János, ve­zérigazgató képviseli. A kombinát egyébként 1984 óta rendszeres résztvevője a tokiói parádénak. Japánba ugyanis évek óta szállítanak. 1978-as különleges évjáratú Egri Bikavért, amelyet az elmúlt időszakban sikerült magas áron értékesíteni. A mostani kiállítás újabb le­hetőséget kínál a piac bőví­rendezésük felújításra vár, nem igazán vonzó színterei a kulturálódásnak. Sok he­lyütt hiányoznak a jó nép­művelők. A művelődési há­zak vezetői adminisztratí­van végzik munkájukat, nem „élnek benne” a település közéletében. Kevés a vonzó ifjúsági klub. nincsenek megfelelő sportolási felté­telek. A zenés szórakozta­tó programokat, diszkókat, videoprogramokat gyakran olyan helyen szervezik, ahol italkimérés van. A helyi értelmiség szerepe Sok. még eddig feltáratlan belső erőforrás áll rendelke­zésünkre. A veszélyeztetett fiatalokat, akik szüleiktől, közvetlten környezetüktől rossz életmintákat tanulhat­nak el, különös figyelem­mel óvni kell. Ebben már az iskola is sokat tehet, de a falu értelmisége is. A he­lyi közművelődés most meg­reformálandó rendszerében nagyobb szerephez jutnak az öntevékeny kisközössé­gek. Ezeket minden eszköz­zel és anyagiakkal támogat­niuk kell a helyi irányítók­nak. Erre a jövőben több országos és helyi pályáza­tok lehetőségeket biztosíta­nak. Ezeket érdemes ki­használni! A különböző tár­sadalmi szervezetek, a HNE, a KISZ, a szakszervezetek összefogásával, a helyi ta­nácsok irányításával van lehetőség az életmód, a szemlélet változtatására. Az értelmiségiek nem zár­kózhatnak el „saját kertje­ik művelésétől’', vállalniuk kell hivatásukból eredő kül­detésüket a fiatalok neve­lésében. formálásában, ön­bizalmuk erősítésében... tésére. Ezúttal ugyanis be­mutatkozik az 1978-as, vala­mint az 1983-as Egri Bika­vér, továbbá a vörösborok közül még az 1983-as Egri Cabernet, valamint az Egri Pinot Noir is. A fehér ne­dűk közül az 1986-os Egri Leánykát, az Egri Hársleve­lűt és az Egri Olaszrizlinget állították ki. Az említette­ken kívül első alkalommal mutatja be az Agricumot, az Agria Brandyt és az Egri Vizet a borkombinát. Nem titkolt szándékuk, hogy eze­ket is szeretnék exportálni Japánba, illetve a távol-ke­leti országokba. A péntekig tartó kiállítás­sal párhuzamosan magyar vendéglátóipari és idegenfor­galmi bemutatót is tartanak Tokióban. ABLAK A TÁVOL-KELETRE Egri borok Japánban Országgyűlési bizottságok tanácskozásai Kedden a Parlamentben — Stadinger István elnökle­tével — együttes ülést tar­tott az Országgyűlés építési és közlekedési, valamint jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A képviselők a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Jelen volt az ülésen Markója Imre igazságügy­miniszter és Urbán Lajos közlekedési miniszter Az együttes ülést követő­en az építési és közlekedési bizottság tájékoztatót hall­gatott meg a postai hírlap­szolgáltatási tevékenységről. A szövetkezetekről szóló 1971. évi 3. törvény módosí­tását ugyancsak külön ülé­sen vitatta meg a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság Antalffy György elnök­letével. A képviselőkhöz korábban eljuttatott írásos előterjesz­tés megállapítja: növelni kell a szövetkezetek belső auto­nómiáját, elsősorban az ön­kormányzat kérdéseiben. En­nek érdekében fel kell olda ni a közérdek által nem in­dokolt jogi kötöttségeket. Elő kell segíteni a szövetke­zetek átalakulását más ága­zatba tartozó vagy más for­májú szövetkezetté, annak érdekében, hogy a tagok sza­badabban választhassák meg a számukra megfelelő szö­vetkezeti formát. A szövet­kezeti tagok anyagi eszkö­zeinek bevonása a gazdálko­dásba. a termékszerkezetvál­toztatása, a fogyasztási jel­legű szövetkezeteknél pedig a szolgáltatások fejlesztése szempontjából is égyre na­gyobb jelentőségűvé válik. Ezért a vagyoni kapcsolatok terén is csökkenteni szüksé­ges a jogi előírásokat, s nö­velni a belső szabályozás szerepét. A vitában felszólalók több módosító indítványt tettek, amelynek nagy részét dr. Markója Imre igazságügy- miniszter elfogadta. A Nagyrédei Szőlős­kert Termelőszövetkezet az idén 2.3 millió — 25 faj­ta — szabványos telepítés­re alkalmas oltvány előál­lítását tervezi a 38 hektá­ros területről. A több mint százéves múltra visszatekin­tő oltványtermesztés egyik érdekessége ma, hogy a ke­resett szaporítóanyagok ví­rusmentesek. Csehszlová­kia mellett a Szovjetunióba is exportálják a szálakat, sőt nemrég Japánba is el­került több mint kétezer oltványvessző. Balázs Józsefné és munkatársnői a „cserszegi fűszeres" faj­ták angol nyelves párosítását végzik A hűtőház oltvány­termében közel százan végzik az időszerű munkát ★ Benkocs Ferencné az alanyvesszőn a rügyeket csípi ki (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents